Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-31 / 211. szám
Z oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ _______________ 1927 július -,i Szubotics Dusán beszéde mély hatást tett és a beszéd után a minisztert a közönség lelke« ovációban részesítette. A kerülei választmány végleg megejtette a jelölést Szombaton este hat órakor a Beogradszálló nagytermében összeült a radikális párt kerületi választmánya és megalakította uj tisztikarát. A választmány elnöke dr. Miladinovics Radivoj szuboticai közjegyző, alelnöke Vujics Száva szentai földbirtokos, titkára dr. Évelővies Mátyás szuboticai tanár lett. Az elnök indítványára ezután listavezetővé egyhangúlag dr. Szubotics Dusán 'igazságügy minisztert jelölték. Az elnök és az alelnök meghívták dr. Szubotics Dusánt, aki megjelent az ülé-Az angol-orosz diplomáciai szakítás óta Oroszország belső életéről csak elvétve iut el hozzánk olyan hír, mely kikerülvén a lovagiasnak egyáltalán ne.n nevezhető szovjet és szovjetellenes propaganda vesztőhelyeit, valóban hitelképes és nem játéka a hazugságnak. Az orosz élet pedig kétségtelenül most éli át azokat a nehéz történelmi órákat, melyek igazán érdekesek, mert vérről és halálról' van szó. végzetesek, mert egy politikai világnézet sorsát döntik el és majdnem tragikusak is — hiszen a háború madara már ott röpköd Moszkva fölött. Az angol sajtó az utóbbi időben különös igyekezettel próbálja kielégíteni. Európa kíváncsiságát; naponta százával szórja szét a híreket a krízisben vergődő Oroszországról, ellenforradalmakról, válságokról. vereségekről, terroról. melyek az orosz nép hétköznapjait is befeketítik. De ezek a gyanús eredetű brit szenzációk egyáltalán nem adnak — és nem is adhatnak — tiszta képet arról: tulajdonképpen mi is történik ma Oroszországban? A felelet erre a kérdésre sokkal inkábbként van abban a nyilatkozatban. melyet dr. Roland Gelt berlini nagykereskedő adott a Bácsmegyer Naplónak. Roland Qelf. aki rokonai látogatására jött Szuboticára, most érkezett viszsza Oroszországból, ahol üzleti ügyekben é§ tanulmány céljából több hetet töltött részint Moszkvában, részint más orosz városokban. Mialatt Oroszországban volt. számos fontos politikai esemény zajlott le: a kínai polgárháború megtörése, szakítás a szovjet és Kina között, a bécsi forradalom, melyek orosz földön szokatlan visszhangot keltettek. A berlini nagykereskedő, aki nyitott szemmel tanulmányozta.az orosz gazdasági és társadalmi viszonyokat Oroszország legutóbbi napjairól, igen érdekes dolgokat mondott el: — Oroszországban mindenki meg van győződve, hogy hamarosan háború lesz és ezért a hangulat meglehetős nyomott, de egyáltalán nem pesszimista. A kommunisták. akikről el kell ismerni, hogy nagyszerű tömegszervezők, kétségbeesetten dolgoznak azon. hogy Oroszországot a háborúra előkészítsék. A jelszó ma ez: mindent a hadseregért, mindent a védelmi háborúért. A vörös hadsereg — már amennyire én megfigyelhettem — jól van szervezve és kitünően van felszerelve. Az aviatikát rendkívül kifejlesztették, mert azt tartják, hogy a jövő háborújában a repülőgépeknek nagy szerepük lesz. Európában ma kétségtelenül Oroszországnak van a legnagyobb repülő-flottája, nagyobb, mint Franciaországé. Hallatlan propagandát fejtenek ki az aviatika érdekében; gyárak, mezőgazdasági szövetkezetek, szakszervezetek dolgoznak a repülőgépgyártás fellendítésén. Jelen voltam egy nagy vasgyár munkásainak értekezletén, amikor kimondották, hogy saját pénzükön egy repülőgépet vesznek a vörös hadseregnek. Általában szokatlanul nagy optimizmussal tekintenek az Angliával való hábo. rus konfliktus elé, szentül meg vannak győződve, hogy a győzelem csak Oroszországé lehet. Üzleti tárgyalásaim során többször szóba került ez a téma is és nem egyszer hallottam: Anglia csúnyán ráfizethet arra, hogy a szovjetnek hadat üzent. A szakítás gazdasági következményeit egyelőre nem is érzik: az angol üzleteket átvette Amerika, mely egyszerre nagyobb érdeklődést tanusit az orosz piac után. Az orosz diplomácia különben most az Uniónak kedveskedik, a yenkiktől szeretnének kölcsönt kapni. sen és kijelentette, hogy a listavezetői jelölést elfogadja. Ezután a járási szervezetek beterjesztették jelöléseiket, amelyek szerint a vasárnapi kerületi konferencián a következő járási jelölések jóváhagyását javasolják: Szubotica 1.—11. járás: Juries Márkó, helyettese dr. Milics Ivó egyetemi tanár. Topolai járás és Szenta város: Sztrilics Béla, helyettese dr. Itatta Péter (magyarpárti). Szentai járás és Kanizsa város: dr. Streliczky Dénes (magy&rpárti), helyettese Vujics Száva. A kerületi konferenciát vasárnap délelőtt a Bunyévác Matica termében tartják meg. Utána nyilvános radikális népgyülés lesz, amelyen dr. Szubotics Dusán elmondja programbeszédét. Délben bankett lesz a Bunyévác Maticában a listavezető tiszteletére. Hogy lesz-e belőle valami? Nem hiszem. De ha mégis sikerül nekik Amerikát beugratni. a szovjet csatát nyert. Most is az a véleményem, hogy a szovjetet be., iiilről nem lehet megdönt ni. Ha pedig kölcsönhöz jutnak: az európai diplomácia reményei zérusra csökkennek: a szovjetet nehéz lesz még kívülről is megbuktatni. Mert a paraszt ma már vagy semleges. vagy aktiv támogatóia a szovjetnek. Sőt — és ez volt nekem a legfeltűnőbb — azt a polgári réteget is. mely otthon marad, megfertőzte a kommunista propaganda. Beszéltem egy cári generálissal, aki ma egyszerit hivatalnok: megelégedett .szovjetbarát. A fia meg egyenesen fanatikus kommunista. De megérthető ez a változás. A szovjet gazdasági téren is. de főleg kulturális téren, valóban produkált valamit. Ezenkívül az oroszok már Hz éve nem olvasnak, nem hallanak mást. mint kommunizmust. Tíz év nagy idő: nem csoda. ha az újabb generáció ma már teljesen a kommunisták befolyása alatt áll. Gélf. aki főleg az orosz'gazdasági ;,Vin. szótiyokat tanulmányozta/ a szovjet-ipar és mezőgazdaság helyzetéről ezeket mondta: — Nyolcszor voltam Oroszországban. Első ízben 1922-ben jártam Moszkvában. Mondhatom 1922 óta nagy fejlődés tapasztalható. Az orosz ipar föilendült; a szovjetkormány a régi. elavult berendezésű gyáriakat u.i gépekkel szerelte föl és ezenkívül sok ui üzemet alapított. A német ipar exportál legtöbbet Oroszországba, a német kereskedőkkel dolgozik a szovjet legszívesebben. Sokat tanulnak is tőlünk — egyre nehezebb velük üzletet kötni. 1923-ban volt olyan nyers-anyag, amit szemétbe dobtak, ma nagyszerűen fölhasználják őket. Az oroszok általában kitűnő kereskedők, tájékozottak és előzékenyek. Az iparuk egy része még elmaradott, az üzemek itt-ott nem rentábilisak, ennek oka azonban igen egyszerű. A gyárak szakembereit, ha azok nem kommunisták, igen erősen ellenőrzik és ez a kontroll nagy pénzekbe kerül. Most már ők is rájöttek erre igyekeznek is a bürokráciát megszüntetni. Hazajövet meglátogattunk egy odesszai vasgyárat. Az oroszok kértek bennünket, nézzük meg az üzemet, mi lehet ott baj. miért dolgozik állandóan passzívával. Megmondtuk nekik: azért, mert a gyár hivatalaiban 10 ember helyett 50 dolgozik. Ilyen költségeis adminisztrációt természetesen nem birliat el egy gyár sem. Nem tudom hallgatnak-e ránk. de valószínűnek tartom, hogy jövőre már nem találnánk 50 embert a gyár irodáiban. Vannak iparágak viszont, amiben elsőrangúan állnak: ilyen a gummi ipar. A világ legolcsóbb kalucsnija ma Oroszországban kapható. A többi iparcikkre pensze ez nem mondható, sőt majdnem minden egyéb iparcikk ára a világár fölött van. Az élelmiszerek meg énpen ellenkezőleg, igen olcsók. Az orosz ipart a muzsik tartja, azért dédelgeti is uiabban őket a szovjetpolitika. Nagy gond nekik az úgynevezett »olló«, az iparcikkek és a mezőgazdasági cikkek árai közti egészségtelen antágonizmus. Ezen vitáznak ma Moszkva munkásklubiaiban. erről is legtöbbet a sajtó, ezzel foglalkozik a legtöbb bizottság. Azt mondják: jövőre már végeznek az »ollóval«. Én nehezen hiszem. — Moszkvában hogy fogadták a bécsi forradalom hírét? — örültek neki. Azt hitték, itt a világforradalom. S csalódtak. De ez a csalódás sem gyógyította ki őket. — Az ellenforradalmak? — Ezek mesék. Oroszországban komoly ellenforradalom lehetetlen. Anglia talán próbálkozik valamivel, nem hiszem azonban. hogy eredményt ér el. Az Bukarestből jelentik: A Bratianukormány elhatározta, hogy az Averescii-kormány által hozott törvények egész sorát meg lógja változtatni. Ezek között van az államvasutak újjászervezéséről szóló törvény is. Ezenkívül úgy döntött a kormány, hogy az olasz kölcsön felhasználására vonatkozó régi kormányintézkedést módosítja és felemeli az állami tisztviselők illetményeit. Minthogy Averescu tábornok, volt miniszterelnök hosszabb időre Kissingenbe. majd Olaszországba utazik. pártjának vezetését háromtagú bizottság vette át. amely cáfolja azokat a híreket, mintha Averescu Zagrebból jelentik: Szombaton reggel keresztülutazott Zagreibon tfadzsics tábornok-hadügyminiszter és Miloszav- Ijeyics tábornok-közlekedesiigyi miniszter, akik Bledbe utaztak Őfelségéhez kihallgatásra. A két miniszter félórai időzés után folytatta tovább útját a zagrebi pályaudvarról. Beograd és Zagreb között az éjszaka kisebb baleset érte a két minisztert. Indijá aromáson egy tolató mozdony ne-Érdekes kortörténeti adatnak válik be az a beadvány, amelyet a napokban intézett a szuboticai államügyészséghez egy vidéki nagy cég, amelyben a háború utáni évek vagyonjogi viszonyainak még folyton tartó ziláltsága tárul fel. A topoiai Tóth EakeresHedelmi Részvénytársaság panaszát tartalmazza a beadvány hogy a cég négy-öt évvel ezelőtt, amikor a dobrovoljácok telepítése megkezdődött, nagymennyiségű épito faanyagot hitelezett a dobrovoljácoknak, mert ezek az államtól csupán földet kaptak de gazdasági épületeket nem. Éppen a dobrovoljácok nincstelen helyzetére való tekintettel a cég a legalacsonyabb napi ár mellett kedvező fizetési feltételeket szabott, sőt egy év múlva újabb tizenkét hónappal meghosszabbította a fizetési határidőt. Mikor az adósok legtöbbje két év múlva, a második termés betakarítása után sem volt hajlandó fizetni, a cég kénytelen volt birói eljárást folyamaiba tétetni és a jövő vetést lefoglaltatni. A további fejleményekről a beadvány igy számol be: — Minthogy összes követelésünk több mint egymillió dinár vott, ezért csak perköltségre százezer dinárt kellett kiadnunk, amíg a biróság meghozta határozatát a üzletről. Amikor a lefoglaft búza cséplése idején a bírósági végrehajtó kiszállt a helyszínére, legnagyobb megdöbbenésünkre megállapította, hogy a dobrovoljácok a búzát nyugodtan eladták gabonakereskedőnek és az érte kapott pénzt saját céljaikra használták fel. Most következik az, ami az egész ügy-t ben a legérdekesebb és amiért az államügyészséghez fordulunk: A birói hatóság, előttünk ismeretlen okokból, a orosz nép tud gyűlölni >és gyűlölete ma a britek ellen irányul. S a szovjet gondoskodik róla. hogv. ez a hangulat csak erősödjön Oroszországban. Napról-napra. És mit gondol, hova vezet ez? ... A kérdésre könnyű volt válaszolni: a háborúhoz. (-) visszavonulna a politikai élettől. A szenátus pénteki ülésén a kormány elfogadta Cisár bukaresti katholikus érseknek azt a kérésit, hogy ő legyen a romániai katholikusok szenátusi képviselője. Gyáriás Elemér magyar szenátor a régi magyar főrendiház példájára hivatkozva kérte, hogy a képviselet jogát terjesszék ki vnlamennvi katholikus főóra. Lepedatu kultuszminiszter az indítvány} nem találta teljesíthetőnek s ilyen módon Majláth püspök, aki eddig a szenátusban a romániai katolikusokat képviselte, elesett szerzett jogától és nem jut be a szenátusba. kiment az ott veszteglő étkezövagonnak, amelyben tfadzsics és Miloszavljevics miniszterek éppen vacsorájukat logyasztottdk. Az összeütközés erejétől az étkezőkocsi valamennyi ablaka betört s a vonatkonyha üvegfelszerelése összetört. Miloszavljevics közlekedésügyi miniszter fején súlyosabb sérülést szenvedett. Az étkezőkocsi többi •utasat' közül, is néhájnyan könnyebben megsebesültek. dobrovojácoknak ezt a vétkes cselekményét egyáltalán nem vette tudomásul és egyetlen vétkes ellen sem alkalmazta ennek a reánk végzetes kihágásnak törvényes következményeit. Mikor a dobrovoljácok látták, hogy vétkes adósaink büntetlenül maradnak, kihasználták ezt a körülményt és már a múlt évben, kevés kivétellel megtagadták adósságaik fizetését, nevetve gúnyolódtak a feljelentéssel való fenyegetéseinkre: »Csinálhatnak, amit akarnak, én nem tizetek, engem nem lehet a törvénnyel ijeszteni!■• Hiába követeljük a pénzünket, ők cz> semmibe sem veszik, noha most a termés folytán megint rendelkeznek készpénzzel és törleszthetnek adósságuk mg részét. A beadvány ezután felteszi azt a kérdést, vájjon a dobrovoljácokra is érvényesek-e a fennálló törvények és mi történnék akkor, ha a cég is egyszerűen be< szüntetné fizetési kötelezettségei teljesítését, kiárusítana lefoglalt faárut és zsebrevágná a pénzt? A súlyos gazdasági viszonyokra való hivatkozással kéri a cég, hogy az illetékesek fordítsanak figyelmet erre a vállalatot csapásszerüen érintő eseményre. Megküldte a Tóth Fakereskedelmi Részvénytársaság a beadványt a szuboticai törvényszék elnökének és az igazságügyminiszternek is és most feszült érdeklődéssel várja, milyen lépések fognak történni az ügyben. Dl nVVMC 3 nas> s*alt fahár fogak Dl-UATl'lt «0S«Ki3t. Repülőgép és kalucsni — ebben vezet Oroszország Beszélgetés egy Szuboticán járt berlini nagykereskedővel, a ti most jött baza Oroszországból Á Braiianu-kormány megváltoztatja az Averescu alatt hozott törvényeket Averescu hosszabb időre külföldre utazott Vasúti baleset érte a közlekedésügyi minisztert Az indjijai állomáson egy tolató mozdony összeütközött Hadzsics és Müoszávljevics miniszterek vagonjává! Nem fizetek! Biróilag lefoglalt termést büntetlenül eladnék és az adósságot nem fizetik ki — Egy topolai c lg panasza az igazságügyminiszterhez, a törvényszéki elnökhöz és az ügyészséghez a dobrovn-Ijácok ellen