Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-30 / 210. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ U27 julius 30 Miért következett be a szakadás a püspök és a délbánáti kathoiikusok között? I)r. Kehrer Gyula és Milekker I élix nyilatkozatai az egyházi háború előzményeiről Vrsacról jelentik: Vrsac város katholikus lakosságát több mint két hete lázas izgalomban tartja egyházi autonómiájuknak felfüggesztése és az egyháztanácsnak feloszlatása. A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste dr. Keiner Gyula tartományi képviselőt, a feloszlatott egyháztanács elnökét, aki nyolc esztendőn keresztül intézte közmegelégedésre a vrsaci tizennyolcezer katholikus hivő ügyeit. Kehrer Gyula nyilatkozatában rámutatott a délbánáti egyházi háború kulisszatitkaira és ez alkalommal először hozta nyilvánosságra az autonómia felfüggesztésének előzményeit. — Számítottunk arra — mondotta — hogy a püspök nr fej fogja oszlatni az egyháztanácsot és felfüggeszti évszázados autonómiánkat, de hogy ez ilyen körülmények között fog megtörténni, arra nem gondoltunk. Endresz esperes ur egy közönséges levélben értesített engem. hogy fel vagyok függesztve, arról azonban nem szólt az értesítés, hogy a tanács tagjainak tudomására hozták-e ezt, vagy nem. Azonnal összehívtam az egyháztanácsot és tiltakoztunk az eljárás ellen, mert olyan embereket, akik 20—25 év óta önzetlenül a köz érdekében dolgoznak. mégsem lehet ilyen utón elintézni. Ennek a tapintatlanságnak párja nincsen, .foggal elvárhattuk volna, hogy a püspök ur, ha már erre a lépésre elhatározta magát, fáradtságot vesz arra is. hogy úgy ahogy szokás, közvetlenül értesítse až egyháztanácsot. A három pont — Az alapszabályok ügyében mi az engedékenység legvégső határáig elmentünk. A püspök ur mereven ragaszkodott statútumaihoz és nem volt hajlandó engedményeket tenni. Különösen három,pont képezte vita tárgyát és volt okozója, hogy a tárgyalások megszakadtak. Ez a három pont a következő: I. Az egyháztanácsban helyet foglal az esperesen kiviil a legidősebb káplán és hitoktató is. 2. Az egyháztanácsnak minden határozata y, püspökhöz felterjesztendő jóváhagyás végett és csak akkor jogérvényes, ha ez a jóváhagyás megíörtéu|„3.,.ijiv.az,egyliáztiiJiác^ inwv kaját nem' végzi a szabályoknak megfelelően, a püspöknek joga van felfüggeszteni és. egy kuratóriumot kinevezni. — Erre vonatkozólag mi azt az álláspontot képviseltük, hogy három pap nem kell, egy is elég sok, belementünk azonban abba, hogy az egyházi elnököt távollétében egy másik pap helyettesítheti, ebben az esetben azonban követeltük, hogy a világi elnök. is helyettesíthető legyen. A második pontnál azt ajánlottuk, hogy csak azok a határozatok függjenek a püspök jóváhagyásától, amiket megfelebbeztek. A nép által meg nem felebbezett határozatok azonban azonnal érvényesek. Ha a püspök felfüggeszti az egyháztanácsot, köteles két hónap alatt az uj választásokat elrendelni, nehogy előáll jón az a helyzet, hogy évekig egy kuratórium üljön a nyakunkon. Módosító indítványainkat azonban elutasították. Engedékenyek voltunk, arra azonban vigyáztunk, hogy az autonómiából ne adjunk fel semmit, mert amit elvesznek, azt ha a viszonyok változnak, még vissza lehet szerezni, de amiről önként lemondottunk, az mindörökre elveszett. Jogaink és kötelességeink — A püspök ur merev álláspontjából nem engedett és valóságos diktatúrát akart meghonosítani. Állandóan olyan parancsoló hangon levelezett, amit az egyháztanács nem volt hajlandó eltűrni. Az egyházat mi tartjuk fenn, igenis követeljük jogaink érvényesítését és mi akarjuk intézni a mi dolgainkat. Nem vagyunk függő viszonyban, nekünk mégsem lehet úgy dirigálni, ahogy akarnak. Jól tudjuk, hogy az adminisztraturának a célja, hogy a kiváltságokat megszüntesse és nem engednek például a jövőben több kegyuraságot. A püspök ur egyizbeti kijelentette, hogy kegyuraság Vrsaecn van, de több nem is lesz. — Egy másik leiratban pedig felsorolta jogainkat, amely szerint nekünk jogunk van imádkozni, templomba járni, áldozni, gyónni, precessziókon részt venni, követelhetjük, hogy a pap prédikáljon nekünk, ezzel szemben kötelességünk arról gondoskodni, hogy a papok papi állásukhoz méltóan, az oltár testvériségnek megfelelően éljenek. Kérdem azonban, akkor minek az egyháztanács? Az egész ténykedése csak annyi legyen, hogy a processziók alkalmával a baldachin alatt lépkedjünk vagy a zászlókat és a gyertyákat vigyük? Az u.i alapszabályok — Amikor láttuk, hogy minden hiába, a püspök ur nem hajlandó engedni, azt mondottuk, hogy tessék, éljen jogaival. Ekkor ő felszólított. Írjuk ki az uj választásokat. Minek az alapján? A régi alapszabályok szerint nem engedte, az újak pedig még nem fogadtattak el, jogilag tehát a helyzet lehetetlen volt. Erre következett a felmentés. Érdekes azonban, hogy az egyháztanács felmentését elrendelő határozat egy árva szót sem tesz említést az alapszabályokról. Arra hivatkoznak, hogy az egyháztanács tizenöt tagjának áprilisban lejárt a mandátuma. Endresz esperes ur akkor közölte velem, hogy előterjesztéssel élt a püspök úrhoz, hogy ezeknek mandátumát egy évvel hosszabbítsák meg. Eu ez ellen tiltakoztam, mert nem onnan kapták a mandátumot, tehát ne az esperes ur hosszabbítsa meg azt, hanem a közgyűlés elé terjesztettük ezt az ügyet is, u közgyűlés pedig megbízott bennünket a tárgyalások továbbvitelével. Ki kell jelentenem még azt is, hogy a püspök ur mostani intézkedésében saját alapszabályait sem tartotta he, mert azok szerint az egyháztanácsntk csak azok lehetnek tagjai, kik egyházi adót fizetnek és neki csak kuratóriumot, nem pedig egyháztanácsot van joga kinevezni. A mostam kuratóriumban pedig olyanok is vannak, kik tudomásom szerint egypara egyházi adót sem fizetnek és ja püspök ur kinevezésében ezt az.intézjményt egyháztanácsnak nevezi. Judások mindig akadnak — Az autonómia felfüggesztésének következményei még beláthatatlanok. hogy készülődik valami, az bizonyos, de hogy rni, azt még magam sem tudom. A város katholikusai egyöntetűen elítélik, hogy akadtak olyan emberek, akik erre a szerepre vállalkoztak, mert senki sem hitte, hogy lesz valaki, aki ilyen célnak eszköze lesz. Én a magám részéről mindig más véleményen voltam. Biztosra vettem, hogy lesz, aki erre a szerepre is vállalkozik, mert Judások mindig akadnak. Vrsac katholikusai egyébként vasárnap nagygyűlést tartanak, amelyen rés/fetesen ismertetni fogom az előzményeket lés mindenről pontosan be fogok száimolni. A kinevezett egyháztanács elnöke békét hirdet A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste az újonnan kinevezett egyháztanács elnökét. Milekker Félix múzeumigazgatót, a Szveti Száva rend lovagját is, aki a következő nyilatkozatot tette:-- Felfüggesztés Itt nem történt. Az egyháztanáes 15 tagjának a mandátuma lejárt április 28-án. Ebben az időben azonban folytak a tárgyalások az alapszabálymódositás ügyében és mivel a püspök iy nem akarta ezeket a tárgyalásokat megnehezíteni, továbbra is a helyükön hagyta őket. A tárgyalások nem vezettek eredményre, az egyháztanács tagjai pedig szolidárisak voltak azokkal, kiknek mandátuma lejárt, tehát a püspök urnák teljesen uj egyháztanáesról kellett gondoskodni. Az egyháztanács és a püspök között nem voltak nézeteltérések, hiszen maga az egyházi elnök, Endresz Jakab esperes ur kérte, ezek mandátumának meghosszabbítását A három vitás pontra vonatkozólag pedig röviden csak ennyit: I. Az. hogy a legidősebb káplánt és hitoktatót felvesszük az egyháztanácsba, alapjában vévé nem jelenthet veszedelmet. Mit tehetnek ők a huszonnyolc világi taggal szemben? 2- Természetesnek tartom, hogy a határozatok jóváhagyás céljából íelterjesztendők a püspökhöz. Vagy talán a városi törvényí hatóságok határozatai nem. függenek a belügyminisztertől? 3. Abban sem találok semmi károst, hogyha az egyháztanács nem teljesíti kötelességét, akkor a püspöknek joga legyen feloszlatni. — Ródics püspök lényeges dolgokban engedett, Vrsac részére speciális alapszabályokat dolgozott ki, ami sokkal előnyösebb, mint amit mások kaptak. Ehhez a bárom ponthoz azonban ragaszkodott. Mikor pedig látta, hogy más mód nincsen, felszólítottak egyes vrsaci katholikusokat, hogy lépjenek be az egyháztanácsba, amelyik az ügyeket tovább vezeti. Akadt nyolc, kikből a püspök kinevezte az uj -egyháztanácsot. Ha a régiekből valaki vissza akar jönni. szívesen fogadjuk, mert mi a békét akarjuk létrehozni. Itt nincsen háború, csak a kényszerítő körülmények következtében állott elő ez a helyzet. Az egyháztanács nem működhetett tovább, elég ha megengedte a püspök, hogy két hónapig a szabályok és törvény ellenére működhetett. A mi feladatunk a csendes, békés munka, az ellentétek clsimi--------------—.««BBamraBstaaB® j tása, ami reméltem sikerülni is fog, mert I az ellentéteket nem tarlom dthidalhatat\ tanoknak. Mi kizárólag a gazdásági j ügyeket intézzük és nem kívánunk beleavatkozni sem a püspök, sem pedig régi egyháztanáes dolgaiba. Békét akarunk teremteni és előkészíteni az uj választásokat. Vrsac város közel 3UUU magyar hívője eddig nem kapott képviseletet az egyháztanácsban. .4 most kinevezett jegyhéztanácsnak 8 tagja közül kettő I magyar. A tanácskozás nyelve német, a magyarok azonban szabadon használj hatják anyanyelvűket, felszólalhatnak I magyarul és ebben az esetben a válás t j is magyarul kapják meg. Mi nem politizálunk, hanem békés munkát akarunk i Radics József, az egyik magyar nem. izetiségü kinevezett egyház tanácsi tag I azonban közben lemondott, mert kijelentése szerint nem tudta, hogy milyen szerepre vállalkozott. E. Gy. Lord Rothermere akciója bolgár megvilágításban Egy szófiai lap szerint m'ndenek előtt a kisebbségi érdést keli megoldani Szófiából jelentik: A félhivatalos demokrata Zgovor cimii lap cikket közöl lord Rothermere és Benes táviratváltásáról. A lap rámutat a kisebbségi probléma nehézségeire és követeli ennek a problémának sürgős megoldását. IIa igaz is — ir.ia a lap — hogy lord Rothermere akcióját saját kezdeményezéséből indította meg. mégis fel kell tételezni, hogy az angoi közvéleménynek egy nagy része osztozik álláspontjában. Európa délkelete bőségesen okot ad a nyugtalanságra. Azok. akik fanatikus csökönyösséggel védik a békeszerződés által teremtett helyzetet --------------- «■■■■■ iiiiii W) 'lUillWilfT' IMII n — folytatja a Zgovor —- és hangoztatják a szerződések érinthetétlenségét, a legjobban biztosíthatnák álláspontjukat, ha szorgalmaznák azoknak a szerződéspontoknak megvalósítását, amelyek révén a legyőzőitekkel szemben az igazságtalanságokat jóvá lehet tenni. Az egyik ilyen békepont a kisebbségek önrendelkezési jogára vonatkozik és biztosítja a kisebbségek kulturális jogait. Ma ezt a problémát megoldanák, megszűnnék az elégedetlenség és a bizalmatlanság, a válságok és konfliktusok legveszedelmesebb forrása. Vita a nyugdíj kérdésről Noviszád város és a belügyminiszter között A város jogügyi bizottságának érdekes elvi határozata Noviszudról jelentik: Noviszád város kiszélesített tanácsának jogügyi bizottsága csütörtök délutáni ülésén érdekes elvi határozatokat hozott. A város gazdasági és pénzügyi bizottsága szerdai ülésén foglalkozott Mitovar.ovics Milovati dr. volt polgármester, Mafics Dusán és Rogulja Milos rendőrkapitányok nyugdíjügyével és a tisztviselők fizetési és nyugdijszabályzatának kérdésével és azokat határozathozatal előtt a jogügyi bizottsághoz tette át. Borota Braniszláv dr. polgármester elnökletével megtartott jogügyi bizottsági ülés tárgyalás alá vette ezeket a régóta húzódó ügyeket. MUovanovics Milovan dr. volt polgármester a belügyminiszter február elsejei kezdettel állásától felmentette. A volt polgármester nyugdíjaztatását és katonai és állami szolgálati idejének beszámítását kérte, de a törvényhatósági bizottság csak másfél esztendőt vett figyelembe. A volt polgármester ezt a határozatot megfelebbezte a belügyminiszterhez. aki elutasította a felebbezést mert MUovanovics nem a város utján terjesztette be. A belügyminiszter később mégis elrendelte Milova novics nyugdijának megállapítását és február elsejétől a nyugdíjaztatás napjáig járó teljes fizetésének kiutalását, A városi képviselő, testület ez ellen panasszal élt az államtanácshoz, de a belügyminiszter újra elrendelte határozatának harminc napon beiül való feltétlen foganatosítását. A jogügyi bizottság elhatározta, hogy javasolni fogja a közgyűlésnek a miniszteri rendelet újbóli visszautasítását, mert a miniszternek .az a kívánsága, hogy a volt polgármesternek állami szolgálatát és dobrovóljáéként eltöltött katonai szolgálatát számítsák be a polgármester nyugdijidejébe, törvénytelen és jogtalan beleavatkozás az önkormányzat hatáskörébe. A bizottság elhatározta, hogy a beszámítást nem eszközli, a volt polgármesternek azonban joga van dobrovoljác szolgálatának betudását kérni dohrovoljác mivoltának igazolása alapján. A jogügyi bizottság álláspontja az, hogy dr. Múlovauovicsnak jog szerint sem nyugdíjra, sem végkielégítésre nincs igénye, mert ténylegesen csak egy évet szolgált a város kötelékében, méltányossági szempontból azonban az első osztály negyedik csoportjába sorozta és egy évi végkielégítés fejében 16.560 dinárt állapított meg. A jogügyi bizottság ezután Matics Dusán és Rogulja Milos volt rendőrkapitányok nyugdíjaztatási ügyét tárgyalta. Matics hé:,' Rogulja hat szolgálati év beszámítását kérte. A belügyminiszter mindkettőt felmentette állásától és a törvényhatóság nekik nyugdijat vagy vég kielégítést nem állapitól; meg, ami ellen panasszal éltek az államtanácshoz. A bi, zettság kimondotta, hogy felmentésük napjától való nyugdíjaztatásukig fizetésre nincs igényük. Arra az esetre, ha az államtanács megállapítaná a felmentésük napjától nyugdíjaztatásukig járó fizetésüket, nehogy a város nagyobb őszszegre legyen kötelezve, a bizottság ajánlja a közgyűlésnek, hogy állapítsa meg már most, a régi nyugdijszabály, zat szerint járó nyugdijukat. A jogügyi bizottság végül foglalkozott a tisztviselők fizetési és nyugdijszabályzatával. A belügyminiszter ugyanis rendeletben utasította a várost, hogy a vajdasági városok szövetsége által kidolgozott egységes szabályrendeletet fogadja cl. A rágd törvényhatósági bizottság azonban nem teljesítette ezt a rendeletét és panasszal élt az ellen. A jogügyi bizottság elhatározta, bogy a rendelet teljesítését ajánlja a közgyűlésnek, mert a rendelet a tisztviselők szer zeit jogait biztosítja. A jogügyi bizottság javaslata a hétfői közgyűlés elé kerül és érdeklődéssel várják, hogy a közgyűlés ezekben a kérdésekben magáévá teszi-e a bizottság elvi álláspontját.
