Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-27 / 207. szám
12 OLDAL * ARA í/2 DINAR Poštarina plaćena u gotovoml BACSMEGYEI NAPLÓ XXV11I. évfolyam. Szubotica, 1927. SZERDA, julius 27. _____ 207. szá Telelőn: Kiadóhivatal S—58 Szerkesztőiig 5—10. 8—52, 370. . _ Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály. Szubotica Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. flöíizetésl ár negyedévre 16S din. Zmaj Jovin trg. 3. (Minerva palota) KoZKE.SZ0i.ftS Ki a vivát? — visszhangzik a kérdéstől minden választókerület. Jelöltek bukkannak fel és tűnnek el a politikai színpad sülyesztőjében, kandidálások történnek a véglegesség legyében és másnap homlokegyenest ellenkező elhatározások öltörködnek a megmásithatatlanság köntösébe, pro- és kontraküldöttségek zarándokolnak a kormányhoz, hogy a maguk jelöltjének pozícióját a népakaratra való hivatkozással alátámasszák, fogadkozások harsognak, kombinációk szövődnek, erőpróbákra szervezkedő előkészületek sürgölődnek. Mavpk a választó-tömegek azonban a háttérbe húzódva várják az urnák felállítását és értetlenül szemlélik ezt a nekikeseredett viaskodást, amelynek során a jelöltek megítélésének szempontjai szinte óráról-órára változnak. Ma egyhangúlag megválasztanak egy listavezetőt, másnap ugyancsak egyhangúlag más listavezetőt választanak és mindkét aktust a néphangulat spontán megnyilvánulásának tüntetik fel. Ugyanilyen kaleidoszkópszerüség észlelhető a járási jelölések körül is. Mi ez? A népakarat kémlelése, vagy csoportok, frakciók öncélú háborúsága és személyek boxmérkőzése? Ideje volna már. hogy végetérjenek ezek az energiapazarló csatározások és megkezdődne a nézetek, a meggyőződések és politikai programok versenye, amelyben az elsőség pálmáját az igazi érték hódítja el. * Még tulajdonképen meg sem kezdődött a választási agitáció, csak a jelölési kampány zajlik és máris az ellentétek egész hadoszlopai vonultak fel az egyes pártokon belül. Pártszakadások kisértenek, sok helyütt egy-egy párt részéről két, sőt három lista is készül és a gyűlölködő testvérharc aggasztó méreteket ölt anélkül, hogy maga a nép a legcsekélyebb mértékben is tájékozva volna az izzó küzdelem okai felől. Nem hallunk programbeszédeket, amelyek az ország szanálásának koncepcióját vázolnák a közvélemény előtt, nem eszmék és elvek damaszkuszi pengéig csendülnek össze, nem világszemléletek vetélkednek a választók bizalmáért, hanem egyéni érdekek konkurenciája, kicsinyes ambíciók és dacos szembehelyezkedések gördítenek akadályokat a jelölések sima periektuálása elé. Innen az a zűrzavar és naponta halmozódó komplikáció, ami a listák összeállítását anynyira megnehezíti. A kormány biztosította annak a lehetőségét, hogy az illetékes szervezetek a jelöléseket a nép kívánságainak megfelelően ejtsék meg. De épen ezt a lehetőséget aknázzák ki sokan arra, hogy a magjuk számvetéseit a tömegerő látszatába burkolják. Csak ugv dobálóznak az ezres számjegyekkel, amikor arról van szó. hogy hány ember áll a hátuk mögött. Könnyen tehetik, mert nincs mód odavetett adataik pontos ellenőrzésére. A nép maga csak a választások napián szólal meg, hogy a pörlekedő jelöltek közt igazságot tegyen és akkor bizony legtöbb önjelöltnek nem marad egyebe, mint — a háta. * Az ország olyan képviselőket akar. akikben megvan minden kvalifikáció arra, hogy a törvényhozást kiemeljék- a meddő pártharcok kátyújából és a nép jólétének szolgálatába állítsák. A választók millióit csakis ez a vezérmotivum tereli az urnákhoz és ezért a kormányzópártoknak, de az államnak is eminens érdeke, uogy a je üléseknél az arravalóságot mérlegeljék. Ha nem vetnek féket a öi tetők cgységbontó „ elszántságára. gatási bizottsága kedden ülést. tar.ott, amelyen hozzájárult a külön városi védöőrsíg megszervezéséhez. A városi őrség egyelt re kétezer t.'bő! áll. de szeptember elsejére létszámát ezer főre csökKentik. Az őrség szolgálatot ing teljeskeni a város üzemeiben, parkjaiban, temetőiben, a város! csarnokokban, piacokon, a yágóhidakon és a városi építkezések telkein. A városi vtdöörsérnek bizonyos , esetekben nyomozási és általános fe'iigyeleti Sega is lesz. Az őrség szolgálati szabályzatát és egyenruháját a polgármester fogja megállapítani. Az őrség- tagjai napi nyolc shilling zsoldot ingnak kapni. Az őrség tagjai esküjükben hűséget fogadnak Bécs városának és az osztrák köztársaságnak, de engedelmességgel csak r bécsi polgártreste nek vagy az áltaa kinevezett parancsnokoknak tartoznak Az őrség jelvénye egyelőre a piros-fehér karszalag marad, később azonban sapkákkal szerelik fel őket A rendőrség birtokába több olyan adat jutott, amelyek szerint Urbán városi tanácsos vo't az, aki a julius 15-iki zavargások alkalmával a városháza ablakából 37. uceára lövöldözött. / • A rendőrség erre nézve több tanút hallgatott ki és ezek közül azzal, akinek a vallomása a legmegb’zha (óbbnak látszott, megállapodtak, hogy a városháza kapujába áll és szemű gr re veszi a távozó tisztviselőket. Az illető Urbán tanácsnokot vébe gyanúba .és vallomását megerősíti az. bogy a többek által megjelölt ablak, amelyből az uccára lőttek Urban hivatali szobájának attika. Urban tanácsnokot., aki héttőn vidéken tartózkodó' feleségéhez utazott, visszatérőben a vasúton feltartóztatták és kihallgatták. Kihallgatása után Urbán tanácsnokot szabadon bocsátották, de az eljárást folytatják ellene. A nemzetgyűlés ülése Kedd délelőtt tizenegy órára volt kitűzve a parlament ülésének megnyitása, de. a pártok még délelőtt folyamán is folytatták tanácskozásukat a követendő taktikáról. A kormánynak Is érdekében állt a parlament megnyitásának halogatása, . mert meg akarták várni a kancellári hivatalból azokat javaslatokat. ha az egyéni törekvések széttagoló hatását nem paralizálják, megint csak olyan parlament fog összeülni, amelyben a komoly és céltudatos im tikit a legkülönbözőbb frakciók .szerteíutó célkitűzései hiúsítják meg. A jelöl tháboru nem alkalmas annak az illúziónak táplálására, hogy a amelyeket a kormány kedden nyújt be a parlamentnek. A közönség számára csak kevés jegyet adtak ki a nemzetgyűlés ülésére, bogv az ellenőrzés könnyebb legyen. Nagy számmal jelentek meg az ujságirói karzaton a kül- és belföldi újságírók és különösen sok amerikai újságíró volt feien. Teljesen megtelt a diplomaták Páliéivá i,s. Kélfizeiikettő már elmúlt, amik.)' az cinek csengője az ülésterembe szólította a képviselőket, akik rendkívüli nagy számban gyűltek össze. Mir den párt igyekezett minden tagiát a gyűlésre behívni, mert tudvalevő. hogy a kormány nem rendelkezik nagy többséggel és így nagyon fontos volt. hogy a pártok milyen számban bírják mozgósítani tagjaikat. Seipel kancellár a sebesült Ausztriáról A napirend szerint Seipel kancellár lépett elsőnek a szószékre, hogy a véres eseményekről beszámolót tartson. — A tegnapi napon a gyász elfojtotta szavunkat — mondotta Seipel — ma azonban egy sebesült iránti aggodalmunk arra kényszerit bennünket, hogy szóvá tegyük a legutóbbi eseményeket. A sebesült maga az osztrák köztársaság. Nyugodtan merem állítani, hogy ártatlanabbal még soha egy nép és soha egy kormány nem került véresebb zavarokba, mint a mienk. Meg kell állapítani, hogy a népmozgalom nem a kormányhatalom aktusa ellen irányult, hanem az esküdtszéki ítélet ellen, szóval egy olyan intézmény ellen, amely közvetlenül magából a népből ered. A7 utóbbi időben a kormány ismételten megfigyelte, hogy az esküdtszékek különös téves ítéleteket hoz. tak. A kormány nem óhajt indítványt tenni az esküdtszékek felfüggesztésére, vagy megszüntetésére, ha azonban a parlamentben ilyen indítványt tennének vagy — ami a leghelyesebb volna —• ha az összes pártok megegyeznének az esküdtszékek időleges felfüggesztésében, a kormány egy Ilyen Indítványt nem ellenezne és megvalósítása elé semmiféle akadályt nem gördítene. mandátum ezentúl az ország érdekében kifejtendő munka eszköze lesz. A választási agitáció során kell ezt a csorbát kiköszörülni, hogy a jobb jövőbe vetett hit adjon erkölcsi súlyt a nép szavazatainak, amelyek az állami és gazdasági fejlődés útját megv szabják. A kancellár ezután rendkívül melegen emlékezett meg a rendőrségről és a katonaságról és azt a meggyőződését fejezte ki, hogyha a katonaság végigvonult volna a városon, a véres áldozatoknak a felét el lehetett volna kerülni, anélkül, hogy a katonaságnak fegyverhez kellett volna nyúlnia. A szociáldemokraták első sorában iilő Seitz bécsi polgármester itt a következő közbeszólást tette: — F.zt afíg hiszem! Rrre a kijelentésre a jobboldalon nagy lárma keletke. zett és viharos kezbeszőlások hangzottak el, A keresztényszocialisták a következőket kiáltották Seitz felé: — ön az igazi Minős! Az elnök nagynehezen rendet teremtett, majd Seipel kancellár igy folytatta beszédét: — Rendkívül súlyos szerencsét, fenséget látok abban, hogy hallatlan módon izgatnak a rendőrség ellen. A rendőrség teljes mértékben teljesítette kötelességét és mi pártkülönbség nélkül most köszönetünket fejezzük ki neki Meg kell állapítanom, bogy a forgalmi sztrájk proklamálása az országnak rendkívüli nagy károkat okozott. Szerencse, hogy csak zendülésről volt szó és nem forradalomról. A vizsgálat eddig kiderítette, hogy ezt a zendülést nem szitetta egy bizonyos ember. Sokat beszélnek egy nemzetközi pártról, amely'a mi sorainkban nincsen képviselve. Sokai beszéltek arról is, hogy a kormány bukását parlamenten kívüli utón óhajtották elérni. Mindezek után leszögezni kívánom azt, hogy soha senki sem fenyegetett meg bennünket. Senkinek sem szabad azt hinnie, hogy ezt a mozgalmat kívülről döntötték meg. Nem igaz, hogy a külföldi hatalmak bármilyen demarsot intéztek az osztrák kor. mányhoz. A mozgalmat mi teljesen belülről, a magunk erejéből fojtottuk el. Bizonyos, hogy a forgalmi sztrájkok rendszerével szakítani kell. MüköJjünk közre valmenynyien, hogy olyan, állapotokat teremtsünk, amelyek , ilyen és ehhez hasonló támadásokat lehetetlenné tesznek, fia Vita a bécsi zavargásokról az osztrák nemzetgyűlésen Seipel kancellár nagy beszédben ismertette a zendülés lefolyását és a/; esküdtszékek működésének időleges felfüggesztését ajánlotta — Bauer Ott > éles támadása a rendőrség ellen — Szociáldemokrata védőőrséget szerveznek Bécsben A szociáldemokraták parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését és amnesztiát követelnek Becsből jelentik: A főváros közigáz-
