Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-26 / 206. szám
^Iju!ius 26 BACSMEGYEl NAPLÓ _______ 5. oldal' * Baikán-Locarnó felé Jugoszlávia és Görögország között szövetség készül Az utóbbi időben, különösen Locarno után, a Balkán ii,mét nagy szerepet játszik a nemzetközi politikai életben és a nagyhatalmak egymás érdekei ellen küzdenek egy-egy Balkán-állam szövetségéért. E hónapban Görögország van a soron. Mihalocopulosz görög miniszterelnök a napokban tett látogatást Rómában Mussolininál, A látogatás diplomáciai körökben egy Olaszország és Görögország között kötendő barátsági szerződésesei hozzák összefüggésbe. Nem valószínű azonban, hogy ez a szövetségféle létrejön és Mihalocopulosz római útját jugoszláv orientáció sürgetésének is lehet értelmezni. Érdekes jellemvonása a görög politikának, hogy a sűrűn előforduló vértelén forradalmak és kormányválságok dacára Görögország soha nem változtatja meg kii,politikai irányát. Más balkáni országokban a kormányválságot legtöbbször külpolitikai okok teszik szükségessé és egy uj kormányalakulat legtöbbször uj külpolitikai orientációt hoz magával. Görögországban ez nincs igy. Ennek az oka részint Görögország geográfiai elhelyezkedésében keresendő, amely szinte kötelezővé teszi, hogy az állam legtöbb figyelmét a Földközitenger kérdéseire fordítsa s le kell mondania a kontinentális expenzió gondolatáról is. Görögország ezért már hatvan év óta a legerősebb Földközi-tengeri hatalom: Anglia befolyása alatt áll és a volt görög dinasztia kísérlete, hogy az országnak más külpolitikai irányt adjon, a dinasztia bukásával végződött. A Balkán-háború Görögországot az európai Törökország egy részével megnagyobbította és ezért a kontinentális problémák is közrejátszanak már a diplomácia boszorkánykonyháján. Uj Irány Görögország a Balkán-íélsziget egyetlen állama, amelynek nincsenek többé territoriális követelései. Kisázsiai aspirációi meghiúsultak, Görögország végleg lemondott az Égei-tenger túloldalán levő területekről. A görög külpolitika, célja a hábora után az volt, hogy a többi balkáni államokkal leendő közeledés utján biztosítsa északi határait. Az északi határok földrajzi fekvése lehetetlenné tette Jugoszlávia és Bulgária számára az Égei-tenéeri utat, ami állandó akadálya volt az északi államokkal való Szörvetségnek. Anglia és Franciaország azonban minden igyekezetükkel azon vannak, hogy lokális egyezségeket hozzanak létre Görögország és a többi érdekelt államok között, hogy Jugoszláviának és Bulgáriának szabad utat engedjenek az Égci-tengerre. Ez a megegyezés volna az első lépés a balkáni Locarnó megteremtéséhez, amire egész Európának feltétlen szüksége van az ólasz aspirációkkal szemben. Milialocopulosz revizió alá vette Pangalosz politikáját és tekintet nélkül arra, hogy Görögország milyen viszonyban élt eddig a szomszédos államokkal, hajlandó a béke érdekében minden szomszédos állammal szerződést kötni. Pangalosz csak a jugoszláv szövetségre számított, mig Törökországgal« és Bulgáriával szemben nyíltan ellenséges politikát folytatott. Jugoszlávia ürömmel üdvözölte ezt az akciót és azért nem fektetett nagy súlyt Mihalocopulosz római látogatására, mert meg van győződve, bőgj- Görögország saját jól felfogott érdekében nem köthet a tiranai vagy a római paktumhoz hasonló szerződési Olaszországgá!. A jugoszláv orientáció A görög-jugoszláv barátság és szövetség szálai a Balkán-háborúra vezethető vissza, amikor Görögország és az akkori Szerbia együtt küzdöttek Bulgária ellen. A barátság a világháború alatt még jobban kimélyült, amikor Venizelosz szembehelyezkedett Konstantin szerbellenes politikájával és az antanthatalmak mellé állt. A barátság azonban a Szaloniki—gyevgyeliai vonal és a s'/alóniki-i szabadkikötő miatt felborult, mert Görögország nem teljesítette 1914- ben vállalt kötelezettségét Jugoszláviával szemben. Görögország adott ugyan egy részt a szaloniki-i szabadkikötőből, de ez olyan kicsiny és alkalmatlan, hogy az áruszállítás szinte lehetetlen. Pangalosz kormányzása alatt három évig terjedő defenzív megegyezés jött léire a két állam között és Jugoszlávia szabad kezet kapott a szalooiki-i kikötő é.-: a Szaloniki—gyevgyeliai vonal használatára. A megegyezést, amely Jugoszláviára nézve nagyon kedvező volt, alá i.-, irlák és azzal Pangalosz a jugosziáv-görög szövetséget akarta létre-Párisból jelentik: A sajtó egy része élénken foglalkozik azzal a rejtéllyel, hogy milyen céllal érkezett Párisba az a román küldöttség, amely felkereste Karoly volt trónörököst. Figyelőre csak annyit sikerült megállapítani, hogy a küldöttség Bukarestből érkezett és bár a küldöttség tagjai már szombat este óta Párisban vannak, eddig nem sikerült őket megközelíteni. Nagy feltűnést keltett, hogy Budapestről .jelentik: Hosszú és gyötrelmes szenvedés után, hétfőn reggel meghalt Magyarország bíboros hercegprímása, Qsernoch János. A hercegprimás több mint egy esztendeje betegeskedett. A nyár elején hosszabb időt töltött San-Remóban, ahonnan visszatérve állapota kissé javult, két héttel ezelőtt azonban váratlanul súlyos fordulat állott be állapotában. A hercegprímás erős szervezete akkor megbirkózott a nagy betegségéhez járuló tüdőgyulladással, három nappal ezelőtt azonban egy második tüdőgyulladás lépett fel és szombaton és vasárnap a hercegprímás környezete aggódva látta, hogy állapota állandóan rosszabbodik. Amig addig Csernoeh János minden iránt érdeklődött, szombaton teljes apathiába esett, nem volt már kiváncsi semmire és ha szóltak hozzá, csak bólintott és lehunyta a szemét. A második tüdőgyulladás hatalmas tempóban végezte romboló munka já^ Az utolsó órák Vasárnap este tíz órakor a hercegprímás udvari papjai megdöbbenve látták. > hogy a nagybeteg lélekzési zavarokkal! küzd. Azonnal elküldték kezelőorvosáért, | aki megállapította, hogy a hercegprímás j menthetetlen és már csalt órák kérdése | a katasztrófa bekövetkezése, mert tüdő- i vizeityő lépett lel. Csernoeh János panaszkodott. hogy nagyon fáradt és roszszul érzi magát. A hercegprimási palotában egész éjjel talpon volt mindenki, éjféltájban megkezdődött az agónia, de a hercegprímás teljes eszméleténél volt egész hajnalig. Az egyházfejcdelem betegágyát udvari papjai állták körül s imádkoztak mellette. A hercegprímás tekintetével végigsimogatta a betegágyánál tartózkodókat, azután feléjük fordította a fejét. Látták, hogy imádkozik és mondana valamit. — Meghalok ... Uram ... Uránt... a Te kegyedbe ajánlom telkemet. . Jaj de jó lesz ... Istenem ... Nemsokára meg fogok könnyebbülni... — szakadozott hozni. Görögországban azonban fellázadtak Pangalosz ellen és a jugoszlávgörög egyezmény buktatta meg Pangaloszt. Az uj kormány nem akarta ratifikálni áz egyezményt és ezért Beograd és Athén között a viszony lényegesen elhidegült. Amikor azonban kitört a jugoszláv-olasz konfliktus, Jugoszlávia belátta, hogy túlsókat követelt Görögországtól, amelyre a jelenlegi izolált helyzetben nagy szükség volna. Ekkor Franciaország lépett közbe és a jugoszláv kormány hajlandónak mutatkozott, hogy revizió alá vegye követeléseit. A tárgyalásokat ugyan még liiva-Károly herceg vasárnap a diplomáciai kar számára megtartott gyászistentiszteleten vett részt, amikor tudvalevőleg a jelenlevő románok, mint Románia királyát éltették. Délután azonban, amikor a volt trónörökös fogadta a bukaresti küldöttséget, a hukarc.-ti román kolónia által rendezett gyászistentiszteleten már nem jelent meg. A párisi román követ úgy magyarázza Károly hercegnek a délutáni I istentiszteletről való távolmaradását, ki egy-egy félmondat, szó a nagybeteg erősen hörgő hercegprímásból. Udvari papjai könnyezve álltak betegágyánál a nagy gyötrődés láttára. Egy végtelennek tetsző félóra telt cl igy, amikor a hercegprimás újból felhörgött: — Mikor megyek már?... Hajnali négy órakor elkérte a hálószoba éjjeliszekrényén álló ezüstfeszületet és egészen hallhatóan megáldotta könnyező papjait. Fél ötkor Meszlényi Zoltán hercegprimási titkár a hálószobából nyíló kis kápolnában a haldoklókért elmondandó szentmisét celebrált, majd megáldoztatta a haldokló hercegprimási, aki az oltári szentséget teljes öntudattal és nagy áhítattal vette magához. Reggel fél hatkor a hercegprimás még egyszer felhördült: — Megyek... nehezen megyek... A hercegprimás ezután egyre halkabban lélekzett, pár perc múlva egész csendesen sóhajtott és háromnegyed hatkor meghalt. A beállott halált a jelenlevő orvosok konstatálták. Csernoeh János élete Egyszerű szlovák földrnüvescsaládból származott Csernoeh János. Szabolcán született 1852 junius 8-ikán és ott végezte első iskoláit, majd Esztergomban folytatta tanulmányait és huszonkétéves korában, 1874 november 18-ikán, a bécsi egyetem theológiai fakultásán szentelték pappá. Három évi káplánkodás után egy évig theológiát tanitott. azután tizenegy esztendőn keresztül az esztergomi egyházmegyei hivatalban az érseki titkári és kancellári tisztet látta el. 1888-ban kanonokká nevezték ki. Az esztergomi egyházmegye Magyarországnak első püspöksége volt, amelyet még Szent István korában, az 1000. évben alapítottak és később az esztergomi érsekségé lett a primátus a magyarországi püspökségek között. Az egyházpolitikai harcok idején Csernoch János egyik alapitója lett a katolikus néppártnak és 1901-ben s 1905-ben, 1906-ban országgyűlési képviselőnek választották meg. 1906-ban szatmári püspökké akarták kinevezni, ezt a kinevezést azonban megrendült egészségi állaj talosan nem kezdték meg, aminek a ren- I dezetlen jugoszláv belpolitikái helyzet, az oka. A jugoszláv választások lezajlása után azonban erre is sor kerül és addig is minden diplomáciai lépést megtesznek, hogy a görög-jugoszláv szer' ződés létrejőljön. Ennek megtörténte jután, valószínűleg november hónapbari, í Szalonikibcn Balkán-konferencia lesz, j amelyen minden Balkán-állam képvisel- J tetni fogja magát. Ezen a konferencián |fog eldőlni a Baikán-Locarnó sorsa, ann hosszú időkre biztosítaná Európa békéjét, amelyet minden percben uj veszély fenyeget. hogy a délelőtti gyászszertartás teljesen kimentette és a nap hátralévő részét egyedül töltötte. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, mert közben a volt trónörökös a küldöttséget is fogadta. A párisi sajtó úgy vélekedik, hogy Károly herceg semmit sem fog tenni addig, amig Bukarestben a temetéssel kapcsolatos gyászszertartások véget nem érnek, hogy ezeket a gyászünnepségeket meg ne zavarja elhamarkodott beavatkozásával. potára való tekintettel nem fogadhatta cl. Amikor egészsége teljesen helyreállt. 1908-ban Csanádi püspökké nevezték ki. Ebben a minőségében sem mondott le képviselői mandátumáról és 1910-ig tagja maradt a képviselöháznak. 1911-ben kalocsai érsek lett és másfél évvel később Magyarország legfőbb egyházi méltóságát nyerte el, amikor esztergomi hercegprimás lett. Az 1914 május 25-iki konzisztóriumon XV. Benedek pápa kardinálissá nevezte ki. A háború alatt Csernoeh hercegprimás azon fáradozott, hogy Magyarország részére tisztességes békéi >iztositson és minden alkalmat felhasznált arra. hogy a háborús nyomort enyhítse. A proletárdiktatúra alatt Csernoeh kénytelen volt rezidenciáját elhagyni és élete is veszedelemben forgott. 1924 november 18-án ünnepelte a Bazilikában arany miséjét. Bebalzsamozták a hercegprímás holttestét Csernoeh János halála bekövetkezésé után hétfőn reggel hat órakor a herce*primási palota kápolnájában requiemet mondtak a hercegprimás lelkiüdvéért, majd intézkedtek, hogy ősi szokás szerint az egyházfejedelem holttestét bebalzsamozzák. A délután folyamán Minnie h Károly, Kenyeres Balázs és Gyulay Balázs orvosprofesszorok Esztergomba érkeztek, hogy bebalzsamozzák a holttestet. amelyet az éjszaka folyamán átszállítanak az esztergomi Bazilikába, a hol felravatalozzák. A hercegprimás temetése péntek délelőtt lesz az esztergomi Bazilikában tartandó ünnepélyes requiem után és Csernoeh Jánost is, mint elődeit, az ősi érseki kriptában helyezik örök nyugalomra. Délelőtt felbontották Csernoeh .ILios végrendeletét, amelyben általános ■ . köséül az egyházat nevezte meg. A halálesetről még a reggeli órákban értesítették a pápát, Horthy kormányzót, a budapesti pápai nunciust, Beiké miniszterelnököt, Klebelsberg kultuszminisztert, Zita ex-királynét és a Habsburg - ház minden Magyarországon élő ragját. Bukaresti küldöttség kereste fel Párisban Károly volt román trónörököst A küldött ség jár ás célja egyelőre ismeretlen Csernoeh János, Magyarország hercegprímása hétfőn hajnalban meghalt Utolsó percéig teljes öntudatnál volt az egyházfejedelem Pénteken temetik a biboros-hercegprimást Egyszerű szerzetes lesz Csernoeh János utóda
