Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-25 / 205. szám

■ ^ IT:tns 25 BACSMEGYEl napló ; oldat Eltemették az elhunyt román királyt Félmillió ember nézte végig' Bukarc itben a gyászmenetet — Az uj uralkodó, a kis Mihály király aem vett részt a temetésen Megható pompával szállították Ferdinánd király hoittest l Curtea de Arges-be A Bratiami-kormány lemondását a régenstanács nem fogadta el Bukarestből jelentik: Ferdinand király végrendeletéi pénteken bontották fel Mária királyné, lliana anyahercegnö, Erzsébet görög és Mariora jugoszláv ki­rályné, Miklós herceg, lleana herceg­kisasszony, Hohenlohe herceg, Miron Cristea pátriárka, Buzdugan régens, Bra­­tianu Jonel miniszterelnök, Hiotu udvari miniszter és Stelian Popescu igazságügy­­miniszter .jelenlétében. Hiotu udvari miniszter átnyújtotta az igazságügyminiszternek a végrendeletet tartalmazó lepecsételt borítékot. A borí­tékon az uralkodó saját kézírásával a kő­vetkező szavak: V égrendel e­­t e m. Stelian Popescu igazság ügy miniszter, mint a legfőbb királyi közjegyző és pe­csétőr, megállapította, hogy a pecsétek sértetlenek és felnyitotta a borítékot, amelyben Ferdinánd király sajátkezű írásával készült végrendelete volt. A végrendelet 12 oldalra terjed és 1925. julius 2-ikáii kelt. Mellékelve volt hozzá egy pótvégrende­let 7926 január ll-iki kelettel. A régrendelet Végrendeletében az elhunyt uralkodó mindenekelőtt rámutat arra, hogy előd­jének, Károly királynak nyomdokain ha­ladt, amikor a nemzeti egység létrehozá­sán és megvalósításán dolgozott. Az égi Gondviselés megjutalmazta uralkodását, hazaszeretetének a legdrágább és a leg­szentebb ajándékot adta. Hálával fordul a Mindenható felé. aki megengedte, hogy életét a román népnek szentelhesse, a melynek üdvé volt szüntelenül és szaka­datlanul életének célja. A végrendelet ezután a trónörökös számára tanácsokat tartalmaz, majd mély hálájának ad kifejezést Mária ki­rályné iránt, aki társa és támogatója volt minden ügyében, minden körülmé­nyek között. — Meg vagyok győződve — írja — hogy gyermekeink egyesülve testvéri Az 1926 január 11-én kelt pótvégren­delet a következőket mondja: — Isten az, országot, engem és a ki­rálynét nagy fájdalommal sújtotta, mert Károly herceg lemondott a trónról. Éle­tem végéig sem fog szivemből elmúlni a gyász, amely elfogott, amikor kény­telen voltam tudomásul venni clsősziilöt­­iein eme elhatározását, megállapítván, hogy szerencsétlenségre, ezt a lépést kö­vetelik az ország és a korona érdekei is. Az így előállott változás és fiam. Ká­roly tij helyzete köteleznek arra, hogy fenti végrendeletemen a következő vál­toztatásokat eszközöljem: Megsemmisítem azt a diszpozíció­mat, mely szerint Károly fiamra hagytam összes ingó vagyonomat és semmisnek nyilvánítom azt az elha­tározásomat is, mely szerint a sinajai és predeáli birtokomat, a Peles-kastélyt és bukaresti házaimat reáhagyom, mert ezek feltétlenül szükségesek a jövő ki­rály számára. Ezért mindezek Románia szeretetben és azzal a ragaszkodással fogják édesanyjukat körülvenni, amely drága kapcsolatok életünk boldogságát képezték. Biztos vagyok abban is, hogy népem drága nőm iránt elmúlásom után is ugyanazt a változatlan szeretetet fog­ja megőrizni. Ezután a végrendelet hagyatéki része következik: A vagyon felosztása — A cotrocenii palota Mária királyné székhelye marad. A Pclisor-kastély és a hozzá tartozó ingatlanok az özvegy királyné haszonélvezetére maradnak éle­te végéig. Mindkét palota berendezésé­vel tetszése szerint rendelkezik. A ki­rályné háztartásának költségeit a trón örököse viseli. A végrendelet ezután a vagyon többi részét osztja fel az elhunyt gyermekei között: Károly hercegnek, mint a trón örökö­sének jutott nz első végrendelet szerint az egész sinajai birtok, a predeáli birtok, a Peles-kastély, továbbá a bukaresti há­zak. A többi gyermekeknek különböző birtokokat hagyományozott. Ezután kifejti a végrendelet, hogy a háború utáni nehéz gazdasági viszonyok megakadályozták «a királyt abban, hogy magánvagyonát szaporítsa, ezért nagy sajnálatára nem teheti meg mindazt a jótéteményt, amit tőle kivannak, mégis meghatalmazza fiát, követőjét a trónon, hogy miniszterelnökének, a pátriárká­nak, a • semmitőszék elnökének és az ud­vari miniszternek tanácsai szerint ötvenmillió lejt osszon ki kulturális és jótékony célra. A végrendelet meghatározza azokat az intézményeket, amelyeket ebből az ötven millió lenből részeltetni kell. A király számított a len árhullámzásá­val, mert úgy intézkedett, bogy a jóté­­konycélu adományokat egy évvel halála után kell kiosztani a leírnak a végrende­let keltekor volt értékében. trónján utódomat illetik, akinek kiskorú­sága dején e javak használata és haszon­élvezete szeretett nőmet, Mária királynét illetik meg. Akarom, hegy a fiamat, Károlyt megillető törvényes örökrészt pénz­ben és értékpapírokban juttassák hozzá. — Amikor mindezeket az intézkedése­ket Románia uj királya anyagi eszkö­zeinek biztosítása végett is megteszem, kérem az Eget. segítse szeretett fiamat. Károlyt uj életében, amelyet egyedül ő választott a mi akaratunk ellenére és te­gye minél könnyebbé úgy az ő, mint az ország számára ennek az elhatározásá­nak következményeit. Aláirva önkezem­mel: Ferdinánd. A végrendelet felolvasása igen mély hatást tett a jelenlevőkre. Mariora királyné nem tudta vlsz­­szatartani zokogását és a többiek is mindnyájan megindulva hallgatták az elhunyt végső akaratát. A király holtteste pénteken reggel $ órától este 7 óráig közszemlére volt he­lyezve a cotroceni kastélyban. Bukarest uccáin vasárnap reggel öt órától kezdve mintegy fé'miilió ember várta a gyászmenetet. Rengeteg sok idegen és köztük sok kül­földi is megjelent, hogy az utolsó tisz­tességét megadja az elhunyt uralkodó­nak. A temetési menet a cotrocenii kastély­tól Bukaresten végig a Bulcvard Hliza­­betan, a Calea Victoreán é.s a Galea Gre­­viean vonult az északi pályaudvarra, ahonnan a holttestet Curtea de Arges-be, a román uralkodók ősi temetkezési he­lyére szállították. Az útvonalon minde­nütt nagy néptömeg állott, a házak abla­kaiból a nézők ezrei bámulták a felvonu­lást. Az elhunyt uralkodó holttestét pom­pás gyászkocsi vitte, amelyet hat ló hú­zott. « Mihály király, a fiatal uralkodó, nem vett részt a temetésen. Az északi pályaudvaron négy külön­­vonat állott, amelyek minden kocsija gyászdrapériával volt bevonva. Az első vonatba beszálltak a szenátorok, képvi­selők, inetropoliták, papok, az összes romániai egyházak Képviselői, a máso­dik vonaton a bel- és külföldi -sajtó kép­viselői utaztak, a harmadik vonaton a diplomáciai kar. a katonai attasék és a jugoszláviai huszonötödik gyalogezred képviselői tették meg az utat. Ennek a gyalogezrednek' Ferdinand király .volt a tulajdonosa. A negyedik vonat vitte a holttestet s ezen mentek a királyi család tagjai, köztük Alckszandar király és Mariora királyné is. továbbá a régens­­tanács és a kormány tagjai. Az a vasúti kocsi, amelyben a király holttestét szállították, belül is selyem gyászdrapériával volt bevonva. Curtea de Argesig az ut százötven kilométer s az útvonalon mindenütt sorfalat áll­tak <az elhunyt király alattvalói. A vonat Tltuboiesti állomáson állott meg, ahonnan gyalog vitték a holttestet a curtea de argesi kriptáig. Az utolsó ut Argcsbő! jelentik: Minden állomáson, Zagrebból jelentik: Az első véres összeütközés a választási kampány folyamán vasárnap történt a Radics­­párt és a liorvát blokk hívei közt. A Radics-párt a zagrebi Tresnjecska külvárosban gyűlést tartott, amelyT írek tartama alatt a föderalisták egy nagyobb csoportja, dr. Reberszki ügyvéd városatya vezetésével beha­tolt a gyűlés helyiségébe. Szétzavarták a gyűlés résztve-J amelyen áthaladt a király holttestét i szállító vonat, az állomás-épületeket yvászdrapériákkal vonták be. a nép pedig virágokat szŐKt a sínekre. Argesben szintén nagy előkészületek törülitek. Az első vonatok, amelyek a holttestet szállító vonatot megelőzték, 2 óra 5 perckor érkeztek meg az ac­­gesi állomásra, míg a király holttestét szállító vonat 4 óra 15 perckor. A pá­lyaudvaron a katonazenekar a himnuszt játszotta, maid százegy ágyulövés dör­dült cl. A vonatról először Bratianu és a kormány tagjai, a királyi gárda tiszti­kara. maid a család tagjai szálltak le. A holttest leemelésénél Atekszandar ki- I ráiy i,s segédkezett. Az állomásról a ki- I rályi gárda tagjai vállukon vitték a holt­testet a kriptáig. A holttestet a kolostori templom elé I szállították, ahol megkezdődött a gyász-' I szertartás. A gyászszertartás mindössze I húsz percig tartott. A megható gyász­­szertartás alatt a királynő é.s a királyi ; család tagjai többször hangosan telzo­­kogtak. Különösen Mariora jugoszláv királyné volt szemmel láthatóan nagy»* meghatott. A gyászszertartás után a holttestet bevitték a templomba, ahová már csak ! a család tagjai, a régenstanács tagjai, a kormány tagjai és a tábornokok me­­! hettek be. A király koporsóját I. Károly volt í re mán király és Erzsébet királynő ko- I porsói közé helyezték. A koporsót ké- I sőbb fogják lehelyezui a kriptába és ! ezt a pillanatot az egész ország terüle­tén százegy ágyulövés fogja jelezni. Formálisan lemondott a román kormány Bratianu Jonel miniszterelnök formá­lisan benyújtotta a régenstanácsnak le­mondását .amit azonban a régens-tanács nem fogadott el. A régens-tanácsnak az első államjogi működése az volt. hogy újból megbízta Bratianut és kormányát az ügyek veze­tésével. I Gyászistentisztelet a párisi j román templomban Parisból jelentik: Vasárnap délután a párisi román templomban gyászisten­tisztelet volt a király lelkiüdvéért. Meg- I jelent az istentiszteleten a köztársaság elnöke, a kormány képviselete, a diplo­máciai kar és a román kolónia is. Álta­lános meglepetést keltett Károly extrón­­örökös megjelenése. Amikor Károly az istentisztelet után I autójába szállt, a román kolónia tagjai • nagy ovációban részesítették. — Éljen Károly — kiabálták — Romá­nia királya! Károly az istentiszteletről hazahajta­egry Radics'párti gyűlést 1 vilit, miközben a vendéglő egész berendezését ieldiilták és ösz­­‘•zetörték. A tumultusban a ve­rekedő felek ablaktáblákat tép­tek ki és azokkal sújtották egy­mást fejbe. A harcnak sok súlyos sebesültje van. I Dr. Reberszkit a rendőrség letartóz­tatta. de igazoltatás után. szabadon- 1 bocsátotta. Pusztító vihar Felsőolaszországban Cremonában összedőlt egy templom, Velencében torony zuhant a kórházra — Több halálos áldozata van a viharnak A pótvégrendelet Károly extrónörököst a köteles részre szorítja pat. Véres politikai összeütközés Zagrebban Föderalisták szétvertek Az elhunyt király temetése Pénteken délután Öt órakor érkezett 1 meg az elhunyt király hamvait szállító különvonat a cotrocenii vasútállomásra. A megérkezést 101 ágyulövés jelezte és H5 összes bukaresti templomokban meg­­oindultak a harangok. A pályaudvaron i katonazenekar gyászdalokat játszott. A ravatalt a cotrocenii úgynevezett 1 aranypalotában állították fel. A halottas kocsi előtt egy század ka­tona haladt gyászíátyolcs zászlóval. Ezt követte a klérus. Közveltenül a koporsó után mentek gyalog a királyi család tag­jai, majd a régenstanács és a kormány. Rómából jelentik: Felsőolaszor­­; szagban óriási vihar dúlt. Crcmoná­­! ban számos ház és egy templom is összedőlt. A templomban épen istentisztelet volt és sokan tartózkod tak benn. Három ember meghalt százötvenen súlyos sérüléseket szen­vedtek. Velencében egy ötven méter ma­gas torony a közeli kórházra dőlt. a betegek közül kettőt agyonsujtott Többet megsebesítettek a lezuhanó romok, köztük egy orvost is. A la­gúnákon sok a gazdátlan bárka é? attól lehet tartant, hogy ezeknek 1 tulajdonosai a tengerbe vesztek.

Next

/
Thumbnails
Contents