Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-24 / 204. szám
I92>. július 24 BÁCSMKGYEI NAPLÓ 21 oktel Megoldódott az ABC rejtélye London, julius Az ABC eredete évszázadokon át rejtély volt a filológusok előtt. Most azonban lehetséges, hogy ez a rejtély hamarosan megoldást nyer. Néhány év óta a Harvard és Michigan-egyetemek a Sinay-félszigeten ásatásokat végeztettek. Az expedíció tagjai nemrégiben visszatértek Kairóba s igen értékes anyagot hoztak magukkal. Magukkal hozták egy 3000 év előtti egészen ismeretlen nyelv írásainak néhány értékes töredékét is. Ezeket a feliratokat eredetileg Sir Flinders Petrie még 1905-ben találta meg Palesztinától délre Serabit el Kadifélszigeten, azon az útvonalon, amelyen valószínűleg Mózes bolyongott Izráel fiaival az egyiptomi templom romjai között. Később azonban ezek a feliratok elkallódtak és most ennek az expedciónak a tagjai újból felfedezték őket. Lake és Blake professzorok most végre megmentették az értékes feliratokat a civilizáció számára. Mialatt még a sivatagban voltak a feliratok, nagy vita Indult meg a tudósok körében afelett, hogy milyen korúak a feliratok. Alan Gardiner, a kiváló angol egyiptológus azon a véleményen van, hogy itt a legelső ABC-rendszerrel állunk szemben. Hugo Brehme müncheni professzornak az a véleménye, hogy a feliratok Mózes korából származnak és célzásokat is vélt bennük Mózesre vonatkozóan találni. gálatához fogtak, több olyan betűt véltem felfedezni, amelyek egy ökör fejéhez hasonlítottak. Ez lesz az alef-betü, — gondoltam. — További vizsgálataim során még hat betűt találtam, amelyek a megfelelő héber betűvel összehasonlítva a betű nevének megfelelő tárgy képét adták. Ez a hat betű: ökör, ház, viz, szem, fej és kereszt. Megfigyeltem azt is, hogy csak nagyon kevés különböző jelt használnak ebben az Írásban és erről is az alfabetikus rendszerre következtettek. Arra kellett tehát gondolnom, hogy egy egészen korai föníciai Írással állok szemben. — Ezenkívül igen gyakran előfordul egy négy betűből álló csoport. A 11 felírás közül hatban megtaláltam ezt. Feltételeztem hogy ez a négy betű egy szót jelent. De mi ez a szó? Mindenesetre figyelembe kell venni, hogy ezek a feliratok az egyiptomi és sémi népek érintkezési helyén voltak és az egyiptomi világbirodalom nagy felemelkedése előtti korból származnak. A sinay környékén nagymennyiségű türkiszkövet bányásztak és az egyiptomiak állandóan érintkeztek a sémitákkal. A felírások egyrésze kőoszlopokba volt vésve egy bánya közelében, más felírások viszont iromba ülő alakok és Sphinx-szobrok talapzatára voltak festve egy egyiptomi templomban. Ez Hathor Baalat temploma volt. így nevezték a föníciaiak az egyiptomi istenséget. Baalat a nőnemben ugyanaz, mint Baal. Több kulcs ígérkezett a feliratokhoz. A legfontosabb kulcs azonban az volt, hogy az a bizonyos szó olyan gyakran előfordult a szövegben. Feltételeztem, hogy ez a szó annak az istenségnek a nevét jelenti, amelynek nevét a templom is viseli. A négy betű tehát Baalat nevét jelenti. Több egyiptomi feliratot is találtam, amelyekben Hathornak neve fordult elő, ez pedig egyiptomiul ugyanaz, mint Baalat a föníciai nyelven. — Minthogy azonban fénykép alapján nehezen lehetett dolgozni, szükségessé vált, hogy a feliratokat a helyszínéről elszállítsák. Megkértem tehát Lake és Blake professzorokat, akik úgyis odautaztak, hogy szállítsák el a feliratokat. Ezzel aztán végleg meg fogom fejteni a feliratokat és valószínűleg meg fogom dönteni Grimme teóriáját. Sir Flinders Petrie azon a véleményen van, hogy a környéken alkalmazott munkásoktól származnak a feliratok. Valószínűnek tartja, hogy a sziriai munkások már ismertek valamiféle írást, amely eltért a hielogrifoktól és az ékirástól. ö azt is valószínűnek tartja, hogy azok a zsidók, akik akkor bevonultak Egyiptomba, majd újra kivonultak, már ismerték az Írást. A babona Dr. Gardiner most meg fogja vizsgálni a feliratokat abban a reményben, hogy a vitás kérdést megoldhatja és egyben megfejtheti azt az évszázados talányt: ki találta fel az ABC-rendszert? Tegnap hosszas beszélgetést folytattam vele. A beszélgetés során rendkívül nagyfontosságunak mondotta a feliratok felfedezését. Elmondotta azt is, hogy értesülése szerint Lake és Blake professzorok még más nagyértékü feliratokat is találtak. — Azok a kis gyermekdalok, amelyek segítségével az első elemiben a betűket a gyermekeknek megmagyarázzák, — mondotta a professzor — tévedtek. Szerintem az A-betü eredetileg az ökör képe volt, a B-betü pedig egy háznak a képe. A sinay-1 feliratok számos betűje elárulja, hogy a betűk tulajdonképpen egyes közismert tárgyaknak a képei voltak. Az eddigi kutatások szerint a latin ABC a görögből, ez pedig a föníciaiból eredt. De miből ered a föníciai ABC? Erre vonatkozóan sok elmélet volt forgalomban, de egyik sem volt meggyőző. Dr. Gardiner, aki ezzel a kérdéssel már harminc év óta foglalkozik, most bírálta De Rouge elméletét, amely szerinte érdemtelenül népszerű. A francia teória szerint a föníciai betűk egy bizonyosfajta egyiptomi kurzív hiepogrifrendszerből származnak. Egy másik teória szerint ABC-rendszerünk Babylonból ered, más teóriák pedig Kis-Ázsiában, Ciprusban és Krétában keresik az ABC szülőhelyét. — Sir Flinders 1905-ben egész sereg fényképfelvételt hozott haza — folytatta dr. Gardiner — s engem kért fel, hogy a fényképfelvételek alapján tanulmányozzam az ismeretlen írást. Abból indultain ki, hogy a görög alfa és béta szavaknak a görög nyelvben voltaképpen semmi jelentőségük nincs. Ezzel szemben héberül alef azt jelenti: ökör és bet azt jelenti: ház. Már Gesenius, a hires héber kutató megállapította, hogy a föníciai írásjelek tulajdonképpen bizonyos tárgyak képei, tehát eredetiben az alef-betü egy ökörnek, a béta-betű pedig egy háznak a képe volt. o ft ? r 2. 3. 4, 1. bet, x = ház = B. 2. ain = szem; megfelel körülbelül az európai ó betűnek. 3. lamed = bizony tálán;, megfelel a görög labdának és a görög 1-nek. 4. tau = kereszt; megfelel a görög és latin c betűnek. — Mikor a Sir Flinders Petrie-félé írásokról készült fényképfelvételek vizsNem vagyok babonás, de arra mérget merek venni, ha a könyököm beleütöm a szekrénybe, vagy váratlan vendég jön, vagy zivatar lesz a házban. Reggel ahogy sietve öltözők, éktelenül bele ütöttem a bal könyököm a sifonér sarkába, szinte könnybe lábadt a szemem. No mondok magamba, máma jó lesz minden szavamra vigyázni, merthogy el ne felejtsem mondani, a bal könyököm a zivataros. Legjobb lesz, ha átmék a komához, a patikushoz, ott mégis megfordul ez az a patikába, hall is az ember egyet-mást, de meg egész jó kis törkölypálinkája van a komának. Legfőkép pedig nem leszek otthon, ugyan nem vagyok babonás, de mondom a könyök beütésre mégis adok. A prakszi volt bent csak, valami hajnövesztőt kevergetett. Hol van mondom a gyógysezrész ur? Tessék egy pillanatig várni mindjárt kijön, csak elbúcsúzik a nagyságos aszszonytól. Mi a szösz, csak tán nem akar elutazni, az este nem is szólt róla. Nem ő, mondja a prakszi, a nagyságos asszony. Elutazik a mamájához. Hogy némelyik ember milyen szerencsés avval, hogy nem árva lányt vesz el. De ezt nem mondtam hangosan. Elvégre mindent nem szokott az ember kimondani. amit gondol, de meg a prakszi egy jó ebédért eladná még a községházát is, annyira szereti a gyomrát. Legkivált ha túrós rétest eszik, akkor még Adám-Éva bűnét is elmondja, annyira el van érzékenyülve Nohogy a túrós rétes tényleg nem utolsó eledel ha megadják a módját. Csak persze nem szabad spórolni a belevalót. Leültem, de alig pár percre jött a kof ma. Úgy ragyogott a képe, mint a teli hold. Hiába, csak nem tudja némelyik ember titkolni az örömét. Hallom, hogy elutazik a feleséged. Igen, épen most szaladt át hozzátok búcsúzni. A Miska addig befog, aztán kiviszi a vasútra. Oszt meddig? Egy hét komám, egy teljes hét. No az is szép, hogy mondjak valamit, mert a koma nagyon nézett rám. Én azonban tartottam magam, ne vegye észre rajtam az irigységet. De hogy a prakszi hozta a törkölyt, én is megenyhültem. Ahogy beszélgetünk begyün a patikába az öreg Pepes, a bőgős. Valami orvosságot kért, fázás ellen, lehetőleg pálinkába olvasztva, minthogy gyönge a természete. vízbe nem tud bevenni semmit. Aszondja, megfázott vasárnap a búcsún, mert egész nap cipő volt a lábán. Hát nem is egészséges dolog az, különösen annak, aki még télen is a mezitiábhoz van szokva. Adott is a koma valami izzasztót, spiritusszal hígítva. Mivel tartozók? — kérdezi Pepes? Semmivel — mondja a koma — majd disznóöléskor lemuzsikáljátok. Akkor tán föl lehetne még hígítani egy kis pálinkával, mert setétlem a színit ennek a medicinának — véleményezte cigány szerénységgel Pepes. Tele is öntötte neki nyakig a külsőleges üveget a koma. Alig ment ki Pepes, a koma utána rugtatta a prakszit, hogy hívja vissza. Ugrott a fiú mindjárt. Tán rossz orvosságot adtál neki? Nem azért hivom vissza, beszédem van vele. Hát mért nem mondtad neki, amig Itt volt? Egész kiment a fejemből, hogy a feleségem elutazott. No mondom, ezt már én se hiszem. Pár pillanat múlva vissza is jött az öreg. Hallod-e, mondja neki a koma, hivd ide Tónit, a prímást, beszédem van vele. Bajos, nagyon bajos, mondja Pepes, kint van az egész banda csépelni Tóth Farkas ur szállásán. Nehezen eresztik el őket, nélkülük megáll az egész cséplés. A fenét, mondom, olyan fontos munkát végeznek, tán ők az etetők, meg a gépészek. Nem, aszondja, a prímás meg a kontrás a pelyvát hordja a cséplő alul, a pikulás meg a burás zsákot tartja. Jól van, elmehetsz, majd akkor üzenek én ki nekik, mondta a koma. Pepes azonban nem igen akarta kifelé venni az irányt, csak állt, fél szemét állandóan a törkölyös üvegen tartva. Mondom, elmehetsz. Nagyságos ur izé, ez a dugó, hogy Is mondjam, nem egészen pászol, oszt mintha magától csurgana tán egy kis hígítást még kibírna. Avval már nyújtja is az üveget. Tényleg csak félig volt már. A koma megint tele hígította. No mire ez hazaér, mondom, nemcsak a fázását, de még a két lábon járást is elfelejti. Nem baj, estig majd csak kialussza magát, igy a koma. Ne csinálj mondom semmi bolondságot, legalább az első napon ne. Tudod, milyen irigyek az emberek. Hasztalan volt minden beszéd, a komában már benne volt az ördög. A prakszit kiküldte Tóth Farkashoz egy levéllel. Még azt akarta, hogy a levelet én is Írjam alá. De már azt a bolondot nem teszem, mondom. Nekem atyámfia a Farkas, a levél véletlenül a feleségéhez kerül, az meg továbbítaná az én asszonyomhoz. Nem, hiába, akármit csak azt nem. De meg hirtelen eszembe ia jutott a reggeli könyökbeütés. Dehogy irom alá azt a levelet. Még csak el se olvasom. Nem Is olvastam el, pedig tudom, hogy ezért megorrolt egy kicsit a koma. Dél felé kászálódtam haza. Az ebéd is elmúlt, mint rendesen. Lefekszek, mondom ebéd után a feleségemnek. Olyan cudar meleg van, az ember úgy se tud ilyenkor mit csinálni. Jól van, úgy is át akarok menni dél. után egy negyedórácskára ícáékhoz, ha haza jövök, majd fölkeltelek. A feleségem át is ment, én meg lehe. veredtem. Mi tagadás, ereje van a törkölynek, a fejem is nehéz volt egy kicsit. Csakugyan este felé vetődött haza a feleségem. No én ugyan kialudtam magam. Szinte szédültem a hosszú alvástól. Éppen gyújtanék rá a pipára, hallom a prakszi hangját a gangban, beszél valamit az asszonyomnak. No, mi az fiatalember, szólok neki, ahogy kilépek az ajtón? Kéreti a gyógyszerész ur, szíveskedjék átfáradni vacsorára, vendége érkezett. Kicsoda? mondom. Nem láttam, mondja, de amikor a feleségem nem nézett oda, a bal szemével kacsintott. No, a pernahajder, bizonyosan nem akarja az asszony előtt megmondani. Miit szólsz hozzá, fordulok némi izgalommal a feleségemhez. Nem bánom, de legkésőbb tízre itthon légy. Jól sejtettem, osakugyan Farkas volt, meg a banda teljes számmal. Pépesnek csurom viz volt a kócos feje. Úgy látszik a koma elrendelte a józanságot, oszt vizbe kellett neki mártogatni a fejét. A kertben volt terítve. Paprikás csirke volt, meg sonkás palacsinta. Nagyon itatós ételek. Szaladt az idő nagyon. A koma jó hangú gyerek, de a Farkas se hagyta magát. Szólt a nóta szakadatlan. Meg köll hgyni, kitartó cigányok a mieink. Egyszer csak eszembe jut, hogy nekem tíz órára otthon kell lennem. Mondom a prakszinak, aki az asztal végin ült egész szótlanul, ugyan öcsém nézze meg, van-e már tiz óra. Föl is állt, hogy bemenjen megnézni hány óra. miivel ingujjban voltunk, a mellényt és kabátot a szobában hagytuk. de hirtelen újra lehuppant a székre. Nini, aszondja, alighanem szél érte a lábom, nem tudok rá állni és elfakadt sirva. Minél jobban vigasztaltuk, annál jobban bőgött. Végre nagynehezen fölemeltük, hogy bevigyük lefektetni. Cipelés közben szivrepesztő hangon kö'nyörgött nekünk, mondjuk meg a jegyzőnínek, ne kívánja, hogy megölje az urát, ö úgy sem nősülhet meg, mert elnycmorodott. Meg is ígértük nekh noha a jegyző még legényemben Le is fektettük a díványra. Farkas a divány körül föl is hajtogatta a szőnyegeket. Nagyon alapos ember, ami biztos, az biztos. Mink kimentünk újra a kertbe és folytattuk, ahol elhagytuk. Ahogy egyszer föltekintek, szinte megfagyott benem a vér. Nézzétek, mondom, ég a Molnár Sztipán Vince háza. Nem-a, mondja Farkas, alighanem a nap kel föl. Hidd el neki — mondta a koma végtelen meggyőződéssói. Farkas ért hozzá, ő gazdálkodó ember, látott már ilyesmit. Tyhü! — mondom — az is nagy baj, akkor már lehet, hogy el is múlt tiz óra, nekem haza kell mennem. Hát a baj tulajdonképen itt kezdődött. A koma meg a Farkas az egész bandával kisért haza. Természetesen az ablak alatt egy kicsit muzsikáltattak is. Alig Mikor beléptem a kiskapun, láttam, hogy a feleségem már enni ad az aprójószágnak. Még annyi időm se volt, hogy Már hazajöttél, kezdte a feleségem a legfuvolább hangon, osztán izé.. Mondom nem vagyok babonás, de ha a balkönyököm beleütöm valamibe, az okvetlen házi zivatart jelent. Novoszel Andor
