Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-23 / 203. szám

2. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927, július 23 NRPRŰLNfíPRP Vflkoi még a gyermekeket kivégez­ték... A Manchester Guardian hírül ad­ja, hogy az angol syermekbiróság a halálbüntetés korhatárát tizenhat eszten­dő helyet tizennyolcban állapította meg. Nem mindig voltak ilyen körültekintők a jogászok, nem mindig 'mérték az igaz­ságot az irgalom és lélektan szerint. A fönti angol újság ebből az alkalomból cikket közöl, melyben szinte hihetetlen adatokat sorakoztat föl arra vonatkozó­lag, hogy nem is oly régen milyen ke­gyetlenül bántak el a bűnöző gyermekek­kel, A gyermekek fölakasztása, kivégzé­se nem ritka eset volt Angliában. 1780-ban akasztottak föl egy gyer­meket, egy tizennégy esztendős fiúcskát aki a Gordon-féle zendülésben vett részt De akadnak nálánál fiatalabbak is, akik­ről hitelesen emlékeznek.meg a különbö­ző feljegyzések és jegyzőkönyvek. 1629- ben egy nyolc esztendős kisgyermeket akasztottak föl Abingtonban. A múlt szá­zad kezdetén --- az akkori parlamenti bi­zottság tanúsága szerint — egy londoni uccagyercket lopás miatt, szintén halálra Ítéltek, de megkegyelmeztek neki. javitó intézetbe küldték, ahonnan megszökött. Miután a szökevényt, elfogták, ismét tör­vény elé állították, ekkor másodszor is kimondták rá a halálos ítéletet, végre is hajtották rajta. Ha olvassuk ezeket a döbbenetes ese­teket, melyek a poigárosultság és művelt­ség gócpontjában történtek meg, itt Eu­rópában, mégis arra a föltevésre kell ha - jolnunk, hogy az emberiség minden vi­lágháború ellenére — halad. * Kutyahistória. Nemrég esett meg egy vasúti fülkében. Egy lelkes kutyabarát a kutyájával utazott, amely ott szundított a pad alatt Gazdája váltig dicsérgettc öt s általában a kutyák eszességét, leleményességét hűségét. Egy piros-pozsgás kövér ur egy dara­big hallgatta szavait, aztán ekacagta ma­gát s igy szólt: ■— Ugyan kérem, a kutya nem hozzánk hü, hanem a ruháinkhoz. Csak a szimat­ja, y«$eti.. Például tavaly a feleségem el­adta jiéhány viseltes ruhámat egy hand­­lénak; Aznap délután a kutyánk is eltűnt csakGfórdm nap múlva találtuk meg, tiz kilométerre tőlünk, a handle ajtaja előtt Követte a ruha szagát. Ha megfürdik s meztelenül áll kutyája elé, nem tc-gja megismerni önt, hanem megugatja. A kutyabarát ezen rendkívül fö'há­­börodik, vitatkozni próbál, érvet keres e minthogy nem talál, megvetöe.n hátat for­dít a pirös-pozsgás urnák. Majd a legközelebbi állomáson leszáll a piros-pozsgá,s ur. — Hülye — szól a kutyabarát, miután a vonat már a mezőkön kocog. — Azt mondja, hogy a kutyák nem hűek. Az enyém mindenesetre hü. Castor hívogat­ja kutyáját, de a pad alatt semmi se mozdul! Most egy ur szólal meg, aki eddig hallgatott: — Az ön kutyája volt az, amelyik az előbb lement? Igen, azzal az urrai szállt le, aki a hóna alatt valami sárga fölöltőt vitt. — Hallatlan -- kiált a kutyabarát. El­lopta a sárga felöltőmet... # Victor Hugó két múzsája ... Victor Hugónak, a »Nyomorultak« nagy költő­jének — ez ma már nyílt titok — két Csa­ládja volt, mely a legjobb egyetértésben élt egymással: felesége és szeretője Ju­liette Drone, a színésznő, egyaránt hal­hatatlan verseket sugalmazott a poétá­nak. Victor Hugónak két családja és két múzsája volt. ARevúe Mondiale ezt a különös esetet nbm erkölcsi, hanem tisztán .irodami szempontból vizsgálja. 1833-ban, amikor a költő' megismerkedett Julienne Druoet­­vel, nem cserélt múzsát, hanem versei­nek illiletőjét- megszerezte még eggyel Ugyanabban az időben — kimutathatólag — mind feleségéhez, Adele Hugóhoz mind Dronet-lrez irta költeményeit, aki közben a színpadi másodrangu szerepkö­réből kilépett, a nagy író életének fősze­replőjévé vált. De a Hugó-házaspár élete a következő években még jobban bonyolódott. Adele a kiütő felesége megtudván férje hűtlen­ségét, az ura kritikusának, Sainte-Beuve­­uek szeretőjévé lett, úgyhogy ő két irót ihletett meg. A jeles kritikus nemrég köz­zétett titkos naplójában ujjongó kár­örömmel adja tudtára az utókornak hogy Hugó felesége csakis őt szerette s: kegyetlen őszinteséggel leplezi le, milyen kielégülést érez, mikor a legnagyobb fran­cia költőt felszarvazza. A hires Hétfői beszélgetései: nem. egy részlete, Hugóné ösztönzésére Íródott. Az is kétségtelen, hogy Drueí, a szí­nésznő serkentőleg hat Hugó költészetére Azok a versek, melyeket Hugó hozzá intéz, nemcsak »szép rímek, melyek a bűnt födik« — amint Sainte-Beuve írja róluk — hanem valóban uj korszakot je­lentenek költészetében. Juliette hűséges is volt hozzá, annyira szerette, hogy gyöngybetüivel lemásolta friss kéziratait munkatársává vált. Most jeltelen sírban pihen . . . Egyéves a Poincaré-kormány A francia sajtó elismeréssel méltatja Poincaré negyvenéves politikai tevékenységét i Parisból jelentik: A. párisi lapok ! pénteken ünnepi vezércikkeket kö­zölnek abból az alkalom!)'!, hogy it \ Poincaré-kormány pénteken iili meg \ fennállásának egyéves évfordulóját. A kormány az évfordulót .'semles és I diszkrét villásreggelin ülte meg, ame- I iyen a miniszterelnök vendágii; látta kormányának tagjait és amelyen ' Briand külügyminiszter is résztvett. { A kormány fennállásának első écfor­­! dúló ja összeesik Poincaré politikai te- I vékenységének negyvenéves jubileu­­• irtával. Julius 31-én lesz ugyanis I negyven éve, hogy Poincaré politi­kával kezdett foglalkozni. Ebből az .alkalomból a sajtó túlnyomó többsé­ge a legnagyobb hódolattal ernléke­­! zik meg Poincaréról. I A Petit Párisién kiemeli, hogy ! Poincaré huszonhét éves koráiban kép­viselő volt, harminchárom éves ko­rában miniszter, negyvenhárom éves korában szenátor, ötvenegy éves ko­rában miniszterelnök és ötvenkét éves korában köztársasági elnök. Tizennégy éven keresztül hol mint miniszterelnök, hol mint köztársa­sági elnök ő intézte Franciaország sorsát. A lap ezután Poincaré napi munkateljesítményét méltatja, amely a csodálatossal határos. Rámutat a lap arra, hogy Poincare a legszebb eredményeket érte el. Az elmúlt esz­tendő alatt teljesen rendbejött Fran­ciaország pénzügyi helyzete s bár a frankszanálás nehéz munkája még nincs teljesen befejezve, de a legja­vát már elvégezték. A többi lap is a legmelegebben szól Poincaré érdemeiről, kivéve né­hány baloldali lapot. Borzalmas vihar pusztított Dobrudzsában Többszáz ház Összedőlt őrült gyorsasággal visszapréseli ma­­! gát . az oroszlánketrecbe. Charlie szomorúan ül . a sarokban, az oroszlán még alszik. . Egy kis kutya jön. Charlie barátja. Felösmeri és vidáman elkezd csaholni. Charlie fél, hogy az oroszlán felébred, megpróbálja elhaUgattatni a kutyát, de nem sikerül. Iszonyú gyáván ellopja az oroszlán előtt fekvő óriási csontot, ki­dobja a kutyának, hogy betömje vele a száját, de az eb most, csupa hálából, még eszeveszettebben ugat. Charlie azt hiszi', hogy a kutya szomjas, előcipeli az orosz­lán előtt levő ivó vödröt és ráönti a ku­tyára. Myrna. a kis miiioyasnő a ketrec elé érkezik, Charlie integet, hogy szabadítsa ki, de a kicsi, amikor Charlie-t a ketrec­ben látja, megijed és elájul. Charlie vizet spriccel rá. Erre felébred az oroszlán. Charlie hátrál, az oroszlán közeledik. Charlie utolsó óráját érzi, a szemei rászögeződnek az oroszlánra, amely már egészen mellette van. Az oroszlán oda és­­a félholt Charlie mellé megy, megszag­­iássza, Charlie a szemébe néz. tragikus képpel. Charlie úgy érzi, hogy mosolyognia kell. szívélyesen magyarázgat az orosz­lánnak és közli vele utolsó kívánságát. Átadja neki a zsebóráját és a végrende­letét. Az oroszlán mégegyszer megszaglász­­sza Cliariiet. majd undorral megfordul. Nem kell neki Charlie. Soványkáját. Charlie nem hisz a szemeinek, megta­pogatja magát, boldog, peckesen sétál. A kislány is felébred, a ketrechez sza­lad, de Charlie már nem fél, int neki, hogy ne siessen, henceg. Myrna kinyitja a ketrec ajtót, de Charlie nem siet. Legényesen közeledik az oroszlán felé, cl akar búcsúzni. Nőnek akar imponálni, aki nem tudja, hogy az oroszlán válo­gatós. Az oroszlán méltóságteljesen bőg egyet és kirúgja Charliet az ajtón. Végre egyedül Myrnával, már éppen lángoló szivéről akar beszélni, amikor a ló feltűnik a láthatáron, vésztjóslóan kö­zeledik. Charlie felugrik, elszalad, magá­ra hagyva Myrnát, aki nem érti rejtélyes hősének lelki emócióit. Konstancából jelentik: Rettenetes záporeső zudult Medgidia városra ćs környékére. Fgy ideig galambto­jás nagyságú jég esett, majd borzal­mas szélvihar kíséretében megindult a zápor. A hegyoldalokról mindent lesodort a zuhanó ár. Tasp.unár falut teljesen elöntötte a viz. úgyhogy a házaknak csak a teteje látszik ki. Az aprómarha mind elpusztult. Százá­val sodorta az áradat a megfulladt disznókat és szárnyasokat. A lako­sok még idejében a falu melletti hegyre szaladtak és igy etnberélet-Páris, július hó. A francia könyvpiacon most jelent meg egy szenzációsan érdekes könyv, a cime: Charlie Chaplin és a szerzője Robert Florey, a kitűnő újságíró, aki évekig élt a kaliforniai stúdiókban a nagy filmstárok környezetében. A gazdag Chaplin-irodalomban (eddig hét könyv jelent meg franciáid Chaplinről, regé­nyek, tanulmányok, életrajzok, stb.) zz a kötet vitte el a pálmát. Fényképek, raj­zok és intimitások bőségesen váltakoz­nak benne és a mozirajongó, aki a pál­cás, rongyos Chaplint a vászonról ös­­irteri, itt a másik —■ talán még érdeke­sebb — Chaplinnel köthet ismeretséget. A sok izgalmas fejezet közül a legmeg­lepőbb az, amit Douglas Fairbanks árult el Chaplinről: — A világ csak a komédiás Chaplint ismeri, de hogy fognak csodálkozni' az emberek, ha egyszer majd peregni fog­nak a Cliaplin-drámák, melyek most még skatulyákba zárva pihennek, mert Chap­lin csak a halála után engedi azokat a nyilvánosságra hozni. Ezt hagyja örök­ségképpen a film szerelmeseinek. A könyv egy Chaplin-kéziratot is kö­zöl, az uj, még be nem fejezett filmnek, a Cirkusz-nak legérdekesebb részletét. Fzt, a magyar közönség előtt még isme­retlen történetet érdemesnek tartjuk le­fordítani a Bácsmegyei Napló olvasói számára. -ben kár nem esett. Több száz ház összedőlt az árvíz alatt. A kárt több millióra becsülik. Caro községben a villám több em­bert sújtott agyon. A völgyi része­ken tengerként hömpölygőit tova az ár, amelynek mélysége sokszor a tiz métert is elérte. Konstancából se­gélycsapatokat és élelmiszert küld­tek az ínséges vidékre. Maga Med­­gidia is rendkívül sokat szenvedett a vihar által, de mégis inkább a kör­nyéken lévő négy faluban tett kárt az árvizveszedelem. Az előzmények röviden: Chaplin, a cirkusz szolgája reménytelenül szerel­mes Myrnába. a miilovasnőbe. Total plan. Charlie reggeli munkáját végzi a cirkuszban, találkozik régi ellen­ségével. a lóval. Premiere plan. A ló vésztjóslóan néz Cliarliere, aki bosszantó kedvesen, szí­vélyesen foglalatoskodik körülötte, hogy megnyerje a tetszését. Charlie fél, de nem akarja mutatni. A ló hidegen viselkedik. Chaplin me­nekül. Second picin. Miközben lassan kifelé hátrál, egy ketrec elé érkezik. Nagy erőfeszítéssel kinyitja a rácsos ketrec ajtaját, beugrik, becsapja az ajtót és boldogan megpihen a ketrec mélyén. A ló dühösen eltávozik... Megnyugodott arc. Aztán Charlie sze­mei hirtelen kimerednek a félelemtől. Egy alvó oroszlán képe. Charlie lassan, vigyázva az ajtó felé csúszik, megpróbálja kinyitni, de az ajtó automatikusan el van zárva. Borzasztóan fél. segítséget keres, de sehol senki. Kia­bálni nem mer, mert felébresztené az oroszlánt. Végre felfedez egy keskeny nyilast a ketrec baloldalán. S. p. Kúszik a nyilas felé, rettenetes erőfeszítéssel átpréseli magát a nyíláson. Chaplin úgy érzi, hogy megmenekült, kedélyesen átkukucskál a nviláson. inte­get az. alvó oroszlánnak. Nvujtózkodik. tornászik, a kezére próbál _állni Megfor­dul és — egy dühös, szikrázó szemii tig­rissel találja szemközt magát... T. M. Árvíz és adó Amit meghagyott a Duna, elviszi a végrehajtó Apáimból jelentik: A múlt évi két árvíz után, amikor egyetemes volt a felzúdu­lás azok ellen, akiknek mulasztásai és nemtörődömsége okozta Bácska és Ba­ranya virágzó területeinek pusztulását, a kormány azzal vigasztalta azokat, aki-, két az árvíz érzékenyen sújtott, hogy adóelengedést és adófizetési kedvezmé­nyeket biztosit számukra. Az idén nem volt árvíz, érthető tehát, hogy ezek­ről az Ígéretekről a pénzügyi hatóságok megfeledkeztek. A Dunamellék gazdasági élete nem tért még magához abból a dermedtségéből, amibe az árvíz juttatta és igy nagy szükség volna arra, ha a mostani pénzügyminiszter betartaná elődjének Ígéretét s legalább az árviz­­sujtotta vidékre mérsékelné azt a szigo­rúságot, amellyel a hátralékos adókat préselik ki a szegény adózóktól. A tavalyi árvíz óta már másik pénz­ügyminiszter van, aki talán már nem is emlékszik azokra a rettenetes csapások­ra, amelyek a bácskai és bánáti duna­­menti községeket sújtották, még ke* vésbbé azokra az Ígéretekre, amelyeket elődje tett. Csak igy magyarázható meg; hogy a tartományi pénzügyigazgatóság szigorú rendeletet adott ki, hogy az apatini járásban is a legteljesebb mér­tékben végre kell hajtani a pénzügymi­niszter rendeletét és minden adóhátra­lékosnál foglalást, illetve árverést kell foganatosítani. Apatin a békében hires volt arról, hogy ott nem tud megélni a végrehajtó, mert semmi dolga sincs. A helyzet azon­ban már régen alaposan megváltozott s hétfőtől kezdve, amikor az adóvégrehaj­tók sorra veszik az összes adózókat s foglalásokat eszközölnek náluk, úgyszól­ván csak a végrehajtónak lesz dolga az apadni járásban. FELÜLMÚLHATATLAN EAU DE COLOGNE CHYPRE BOURJOIS-PARIS 677 Chaplin hagyatéka Drámák, amelyeket csak a haldia után szabad lepergetni Egy jelenet Chaplin uj filmjéből, a „Cirkusziból, amelyet a müuész maga irt, rendezett és játszott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents