Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-22 / 202. szám

6. oldal ÖACSMEGYm NAPLÓ 1927 július 22 Palicsiak küldöttsége utat, kutat s közlekedési rendőrséget kér Palicsi lakosokból álló küldöttség ke­reste fel csütörtökön délelőtt hivatalában dr. Sztipics Károly polgármestert. A kül­döttség vezetője a palicsi lakosok nevé­ben kérte a polgármestert, hogy Palics­­nak bérbe nem adott részén, amely 'most teljesen gazdátlanul maradt, külön­böző javításokat eszközöljenek és rend­szabályokat foganatosítsanak. A küldöttség kĆTtc, hogy a Heibleiu­­villától a főbejáratig terjedő útszaka­szon, amely nem tartozik a palicsi bér­lők hatáskörébe, állítsanak fel közleke­dési rendőrséget, mert ezen a vonalon felügyelet liiján az autók és kocsik fe­lelőtlenül garázdálkodnak. Kérte a kül­döttség, hogy ezt az útvonalat is öntöz­­tesse a város, mert tűrhetetlen nagy por van az úttesten, különösen a mostani száraz, csapadéknélküli időben. Az út­test öntözését pedig úgy vélik legköhy­­nyebben megoldhatónak, ha a város ezen a. vonalon ártézi kutat íuratna és ezzel egycsapásra megszüntetné a kör­nyék ivóvizmizériáját is, ami régi kíván­sága a palicsiaknak, mert sokszor hosz­­szu időt kell gya'ogolni a legközelebbi villáig, ahol ivóviz van. Dr; Sztipics Károly polgármester a .küldöttség kívánságának meghallgatá­sa után kijelentette, hogy szívesen ma­gáévá teszi az ügyet és intézkedni fog, hogy az elhanyagolt útrészeket minél előbb javítsák ki. A többi kérésre vo­natkozólag is kedvező Ígéretet tett a küldöttségnek a polgármester. Repülőgépen a randevúra Az élelmes feleség repü őgépen előzte meg kikapós férjet a randevú-helyen Amíg a Jé j vonaton utazott. Beograd­­tól Budapestig, féhségé repülőgépen rágott e ébe Beogr.adból jelentik: A repülőgép fő jelentőségét eddig a közlekedés meggyor­sításában láttuk és az volt a vélemé­nyünk róla.'Hogy nagy távolságok gyors és könnyű elérését célozza, de mint az alább következő beogradi vidáman tragi­kus eset mutatja, a repülőgép bizonyos esetekben igen alkalmas eszköz holmi könnyű lépések, jobban mondva ballépé­sek megakadályozására is. ; Egy S. B. nevű közismert beogradi vál­lalkozó. akinek sokoldalú és szétágazó üzleti tevékenysége van, gyakran hosz­­szabb időre, »űzeti útra« indult: Kiderült azonban, hogy a vállalkozó üzleti utjain [rendesen összekötötte a hasznost a kelle­messel és igy történt, hogy az üzleti uta­zások a szokottnál is gyakrabban ismét­lődtek meg. Ez igy ment mindaddig, amíg a vállalkozó felesége gyanút nem fogott és végére nem járt férje gyakori üzleti tevékenykedésének és távolmara­dásának. A hir különösen arról beszélt sokat, hogy a férjet főképpen Budapest­hez fűzik kellemes üzleti szálak, ahol egy fitos urru. szőke csillag kecsegtette jelentős üzleti sikerrel a vállalkozó szel­lemű kereskedőt. Mikor az asszonynak a hir füléhez jutott, nem csinált családi jelenetet és nem is csapott nagy lármát, hanem kiváló trükköt eszelt ki. hogy fér­jét a inár járványossá fajult üzleti beteg­ségből kigyógyitsa. Várt. A napokban a férj idegesen tért haza és bejelentette, hogy fontos üzleti ügyek elintézése végett ismét Budapestre kell utaznia a gyorsvonattal. Az asszony tudomásul vette a beje­lentést és jó feleséghez illően még a vas­úthoz is kikisérte férjét és miközben lel­kére kötötte, hogy vigyázzon, eugba ne iifjön, óvakodjék a zsebmetszőktől —• hitvesi csókok özönében érzékeny búcsút vett férjétől — a közeli viszontlátásig. Mikor a gyors kirobogott a beogradi állomásról, az asszony a perronról mo­solyogva integetett férjének, aki az ab­laknál áiva kezével integetett vissza. Az as-z'.r.v pedig a vonat elindulása után sietve hazatért, összecsomagolt és kihaj­­tatöü a beogradi repülőállomásra, ahon­nét repülőgép indul Budapestre. A férj természetesen mit sem sejtett abból, hogy mi rejlik a különösen hang­súlyozott »közeli viszontlátásig« mögött *s a távolba röppent gondolataiban már att kóválygott az öröm, amely őt egy I kedélyes budai kis korcsmában a vacsö­­! ránál egy mosolygó szőke tündér képé- i ben várja. Es őnagysága a modern technika viv- I mányainak segítségéve) jóval előbb ér­­[ kezeit Budapestre, mint férje és már ott j várta férjét az állomás bejáratánál. A vállalkozó vigan fütyörészve szállt le á vonatról és a szabadság tudatában vidá­man taposta a pesti aszfaltot, őnagysága a nyomában. Hogy aztán rni történt a zárt ajtók mögött, ahol az üzleti tárgyalás folyt, az majd csak a bíróságnál derül ki. ahol ónagysága a válópert benyújtotta. Addig legyünk türelemmel. A többi férjek min­denesetre tanulhatnak tbből az egy eset­ből, host' repülőgépen nem csak az óceánt lehet átrepülni... A Ti sza emberei . . . Bozontos fejii, buksi füvek mit látnak a Tisza tükrében? Itt a Bánásban, vagy odaát Bácskában mit tilinkózik a juhászbojtár a vén fűz­fához támaszkodva, mialatt szeme az ezüstfolyó csillogó hullámain mereng? A csárda duhaj vendégének miért önti el könny, édes. búgó sirás a szivét, ha -•tekintete kitéved a kis. rozzant ablakon: a Tiszára? Kérdezzétek meg a révészeket: akár a Zsárkót, akár a Jóskát — hogy szercti-c a Tiszát? A Zsárkó a kekszemével, a Jóska meg a barnával úgy néz majd rátok, hogy a beállott nagy csendben azt sem tudjátok — hova nézzetek! Ekkor a Zsárkó a Jóskára, az meg a Zsárkóra néz és olyant nevetnek, hogy a bácskai oldalon a libapásztorok táncra perdülnek tőle. Füvek, libapásztorok, bojtárok, csár­dái futóvendég és a révészek — ezek a furcsa népek a Tisza bohémjei. A halász — az már más — az komoly kuncsaft, a Tisza kincseinek bérlője. Le is nézik ám a halászt az előbbiek: gyimnek a liorogfiiltiek — mondják, mert a halász a fülével sejti ki, hogy hol tu­­nyáz a harcsa. A halász, ha bekerül a csárdába egy­két csepp borra — mi is az a pohár bor a Tiszához képest, mert annyit is meg­írnia az a vízi ember, ki mindig szomjas — nem mulasztja el megjegyezni: hát ez a sok éhenkórász mit miivel erre? Ez különösen a révészekre vonatko­zik. akiknek tudvalevőleg sölva sincs pénzük. No, össze is csapnának egy pillanat alatt, ha a csárdásnak is csak annyi esze lenne,- mint: »ezeknek« itt. Gyermekeim! — kiáltja —- mi jobb: a harcsa-e vagy a Marcsa? Hm! — a halásznak a harcsa, a ré­vésznek a Marcsa — mondja valamelyik vendég. Rosszul tudja kend! feleli a csárdás, miközben az egyik szemével megvetően, vág a vendég felé... látszik, hogy nem a mi vidékünkre való! Még azt sem tud­ja kend. hogy a harcsa jobb a Marcsi­nak? — mert há: ö eszi meg a harcsát —• teszi utána. Ezt aztán eltalálta: percekig nevetnek rajta. Ma én fizetek! —- kiált a halász. Nekem igy is jó — mondja sunyi arc­cal a csárdás. Az eső liternél hallgatnak, a második­nál mesélgetnek. a harmadiknál énekel­nek. Itten már a Zsárkó előveszi a nadrágja zsebéből a hires szájmuzsikáját, Jóska meg a furulyát a csizmaszárból —és kész a banda. fis folyik a nóta — mint a Tisza vize., szerb nóta. magvar nóta összeöielkezve szárnyal a Tisza feleit, bent a csárdában meg izzad a kövér korcsmárosné — nem lévén más nőszcmélv — hát őt forgatják meg a csárdásban és őt fogják közre a kólóban. • A Tisza partján meg összegyűlnek egy csomóba a libapásztorok — mint egy csokor virág: piros ruhán pipacsok, kék kötős búzavirágok és imiti-amott cgy­­egv sápadt, sárga kankalin és merengő szemmel hallgatják a nóta szomorú vagy vig hullámzását —- az élet e meleg, friss színeit — amelyek olyan jók a szívnek! A libák meg mint fehér nárciszok haj­longnak a -töltés oldalában - - mintha tán­colnának a nótaszóra. Szeretném megölelni a világot! — rik­kant a halász. Inkább ölelj meg engem! — kiáltja Zsárkó. És megtörténik a lehetetlen: a révész táncol a halásszal! Tyutiaj! — soha se halunk meg! A nap lebukik a töltés mögött, a libák már a faluban járnak, mögöttük óriási gulyák tartanak a ialu felé. A kolomp bánatos szavába beleszövő­­dik « harang imárahivó hangja. Megáll a tánc. elhallgat a nóta... cső-1 nakba száll a halász, kikötik a kompot. Szelíd holdfény játszik a füvek közötti I — amin. mint fel nem oldódó bánatok — elmúlt örömök lehunyt szemű álmodéi j sejtödnek fel a homályból az élet vize 1 fölé . . . v Tisza fölé . . . •j Padej, 1927 július 11. Kristály István Adós fizess! ir le a munkásbizfositó A munkásbizfositó intézmény ellen ál­landóan rengeteg panasz hangzik el. Munkás, munkáltató fizet s nem tudja miért. Betegsegélyt, orvost sokkal ne-1 hezebh kapnia a munkásnak, mint go-1 rombaságot. Az egész intézmény nemes céljai elsorvadnak a drága. költséges és felesleges bürokratizmus alatt. Min­denki az er'sz mmVkásbiztositási intéz­mény reformját Kívánja, kevesebb bü­rokratizmust, több igazi segélyt. Pedig ha sokan ismernék például a szuboticai munkásbiztosi tó hivatal .8744 !927. szánni végzését, nyomban nép-i sz érőbbé válna ez az egész intézmény. Ebből a végzésből nyilvánvaló. hogy I nem igen van pontosabb adóhivatal az: önszágban, mint a munkások és munka- j adók pénzén fenntartott munkásbiztosi- j tó hivatal. Ez nem enged el egy' párát 1 sem s néhány fillérért is levelez, nyil­vántart. végrehajt. A 8744/927. számit végzést egy petro-1 voszelóí bank kapta, amelyben arról ér-1 tesiti a munkásbiztositó. hogy a bank | tartozik a hivatalnak 1926 december j ,.31-iki valuta szerint 99 porával. Hogy j miért, micimen keletkezett ez az adós- [ ág. azt nem mond'a meg a munkásbiz-j tositó. Elvégre neki is szabad adós ma- ; radnia. Minthogy a hivatalban rend Van. ezt a 90 párát sem engedik cl. sőt szigorú felszólítást Írunk ;i banknak, hogy' a 99 nya tartozást, továbbá 7 pa­re iramat t haladéktalanul fizesse be. Ilyen pontosság után szinte szégyel­lni;: ■: uimikásbiztcsrtó hivatalt ligyel­­mcjéféfni. •hogy a kamatot rosszul szá­mítana A 90 p.rrás követelés .után nyu­godtan számíthatott volna legalább két és fél punt kamatot — félesztendőre.! Igaz. hegy amit itt mulasztott, azt be-[ hozta, mert viszont költség tejében fel­számított 8 dinárt, úgyhogy a 99 párás ■ követelés megnőtt 9 dinárra. A pi tr voszeíói bank ugyan joggal [ kérdi." hogv lehet-e egy 99 párás köve-' teló ro. amelynek jogcímét sem tüntet­ték fel. a követelés nyolcszorosát költ-1 ség fejében felszámítani, de az egysze­rűség kedvéért megfizetné már a 9 di­nárt is. / i'gvelu '.z eTi levélen azon- [ ban van egy bélyegzővel nyomott rész, j ame’y sz ■••bit a fenti költségen kívül j még további 25 dinár költséget is kell fizetni. A 9° párából igy leisz 34 dinár. \ párából ilyen gyorsan dinárokat | csittáhii a legélelmesebb amerikai sem ; tudna. AERpCOIS szeggel/^f J53 9 f'ESOXOtjj ■ Ü { 1 A iegjobb légyfogó a világonI Minden űzieíben köphető. 1 Bolti ára 1 dinár essz HÍREK I — — A király átutazott Zagrebon. Za­grebbói jelentik: AleksZandar király Pli­ca admirális kíséretében udvari vona­tán csütörtökön délután átutazott Zag­rebon. Az udvari vonat Vinkovcin és Szuboticán keresztül folytatja útját Bu­karest felé. aho! Őfelsége részt vesz Ferdinánd király temetésén. — Időjárás. A Meteorológiai Intézet jelenti: Változékony hűvös idő várható, semmi vagy kevés csapadékkal. — A bácskai tartomány főtitkára Beo­­gradban, Szomborból jelentik: Kupuszá­­revics István, a bácskai tartomány fő­titkára ma Beogradba utazott, ahol az ottani állami levéltárban a Bácska tör (ötletére vonatkozó adatokat gyűjti ősz-, sze, mert a bácskai tartomány évköny­vet fog kiadni, amelyben feldolgozásra fog kerülni a Bácska története is. — Lukics Predrág főispán befejezte a baranyai közigazgatás ellenőrzését. Som­borból jelentik: Lukics Predrág főispán mint azt jelentettük, három napig ellen­őrizte a dárdai járásban a közigazgatást, amelyet ma befejezett és délután vissza­tért Szomborba. — Szomhori orvostanhallgató kapta a báró Rudics ösztöndíjat. Szomborból je­entik: A bácskai tartományi választ­mány legutóbbi ülésében foglalkozott a báró Rudics-féle hétezer dináros alapít­ványi ösztöndíj odaítélésével. A választ­mány az ösztöndíjat egyhangúlag Lat­­kies Radivoj szombori orvostanhallgató­nak adta ki, aki az ösztöndijat már a múlt évben is élvezte. — Dempsey és Sharkey mérkőzése. Newyorkból jelentik: Csütörtök este mérkőzik Newyorkban Dempsey, a hires boxvilágbajnok Sharkey-vel, aki meg­ígérte híveinek, hogy már a harmadik fordulóban knockout-olni fogja Demp­­sey-t. A mérkőzés eredményére renge­teg fogadást kötöttek Sharkey javára. A boxmérkőzésre szóló jegyekkel oly üzérkedés folyt, hogy a rendőrség öt embert letartóztatott. — Előléptették a noviszad színház igazgatóját. Noviszadról jelentik: A ki­rály dr. Voinovics Bránát, a novszadi szinház igazgatóját előléptette a tisztvi­selői hatodik kategória első osztályába. — Zagrebban játszók le a Split—Szu­­botica mérkőzést. Zagrebből jelentik: A, szövetség csütörtökön ismét foglalkozott, a split! alszövetségnek azzal a kérésével, hogy a szuboticai alszövetség csapatával ne Zagrebban, hanem Splitben mérkőzzék és a kérést elutasította. Ha Split csapata nem jelenik meg a zagrebi pályán, a mér­kőzést elvesztette, a szuboticai váloga­tott pedig Zagreb válogatott csapatával fog mérkőzni. • — Konfliktus az Egyesült-Államok és Franciaország között egy kereskedelmi vállalat ellen indított eljárás miatt. New­yorkból jelentik: Az Egyesült-Államok kormánya nemrég eljárást indított az úgynevezett kálisalétrom-egyestiléS el­len, amely mögött francia érdekeltség áll. A francia nagykövet szerdán a new-» yorki szövetségi bíróságnál tiltakozott az eljárás ellen és kifejtette, hogy a szóban forgó pör egy Amerikával ba­rátságos nemzet ellen irányul és arra al­kalmas, bogy a barátságos viszonyt fe­szültséggé változtassa, sőt esetleg egé­szen meg is akassza. A francia nagykö­vet azt sürgeti, hogy a pörrcl kapcsola­tos konfliktust diplomáciai utón intéz­zék cl. — Szántó Zoltánék ügye a vádtanács e'ött. Budapestről jelentik: A törvény­szék vádtanácsa csütörtökön kezdte meg Szántó Zoltán volt népbiztos és társai kommunista bűnügyének tárgyalását Szántóikat, mint ismeretes, először statáriáüs bíróság vonta felelősségre, a mely azonban, az ügyet rendes bíróság hatáskörébe utalta. Az ügyészség ezután vádiratot adott ki, amely ellen a vád­lottak legnagyobb része kifogásokkal élt. Ennek az ügynek a tárgyalását kezdte most meg a vádtanács, amely, valósziniieg bárom napig fog foglalkoz­ni az üggyel.

Next

/
Thumbnails
Contents