Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-21 / 201. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1921. július 21 A walesi herceg elázott Versaillesben a népünnepéllyel együtt Tűzijáték villámcsapással Paris, Julius lió. Hiába, mégis osak gyönyörű dolog a demokrácia. A versaillesi parkba pél­dául szabad volt a bemenet mindenki számára, aki nem sajnált száz frankot azért a ritka élvezetért, hogy egy leve­gőt szivattyúzhatott a tüdejébe a walesi herceggel. De melyik szegény ember reszkírozhat manapság száz íranlot ilyen történelmi eseményre? Nem, neki —• ha kiváncsi természetű — be kell érni a képeslapok fotográfiáival. Az élelmes rendezőség már egy hét­tel előbb kezdte hirdetni Versailles nagy napját, amelyen az összes szökőkutak működni fognak s ezenkívül látható lesz a walesi herceg is, aki az egész mu­latság értelmi szerzője. Az értelem va­lóban szembeötlő volt ezen az ünnepi­lyen: mindennek fnSomszorosra sró­folták fel az árát. A walesi herceg Pa­risban nagyon népszerű, ugyanis sok angol tartózkodik állandóan a francia fővárosban ás ezek a szigetlakok haza­fias kötelességüknek tartják pártolni a hazai ipart, legyen az akár a walesi herceg is. Zsúfolt autósorok szállították ki Versaillesba a felső tizezert. Mert a felső tízezerbe is szorult azért annyi gazdasági érzék, hogy kitudják számí­tani: ha ötvenen ülnek egy túraautóba, sokkal olcsóbb az ut, mintha ketten egy taxit bérelnének. Aki nem látta még Versaillest, annak hiába is magyaráznám szépségeit. Az óriás park raffinált műgonddal van ren­dezve, akár egy revü. A természet re­­viije, nem lép fel benne Mistinguette, le talán azért is érdekesebb. Minden sza­bályos, kiszámított; matematikai pon­tossággal van megjelölve a helye min­den bokornak és fűszálnak, az első pillanatban az idomított elefántok-a emlékeztetnek ezek a négyszögletes lombok és a szökőkutak játékát, a viz varázsát csak a tűzijáték .szépsége múl­ja felül. A sárkányok torkából omfozal" por úgy omlik szét visszahulltában, mint a ballerinák szoknyája. 0, a fel­nőttek is szeretnek játszani. Itt vala­mikor királyok bujócskáztak, rande­­vuztak és történelmet csináltak a .sze­retőjük ölében, míg az aranyozott lándzsahegyekben végződő vasrácsos kapuk mögött éhesen ácsorgóit a nép. Ma? Bőség és öröm a kapukon innen és a kapukon túl. Éjfélkor elkezdődtek a tűzijátékok és ugyanakkor megeredt az eső. A zivatar eloltotta a rakétákat, amelyek csak pukkantak, de nem szór­ták a színes lángokat. Helyettük a Jóis­ten gondoskodott tűzijátékról: a villá­mok .az egész környéket megvilágítot­ták. Két helyen csupott le a mennykő, hogy a nép az esernyők alatt ordított a félelemtől. A csudásnak Ígérkező mu­latság a pécsváradi tüzoltóbálat juttat­ta eszembe. Hazafelémenet a diszpavil­­lon előtt vitt el az utunk. A széles ab­lakok mögött kerek dióíaasztal mellett üJt a frakkois rendezőség, míg az asz talfőn a walesi herceg mosolygó arccrl. A kezében bankjegyek voltak. Nem szórta ki a nép közé, hogy üdvrivalgja nak, hanem gondosan begyürte a tárcá. iába. A tiszta bevétel. Ezért ő megdol­gozott. (t. i.) Fegyverszünet jött létre Csang-Cso-Lin ás Csang-Kai-Sek között Csang-Cso-Lin engedélyével a Kuomintang Észak-Kinában ügyvivői hivatalt létes t Londonból jelentik: Kinából érke­ző jelentések szerint Csang-Cso-Lin és Csang-Kai- Sek között fegyverszünet jött létre. A megállapodás szerint a nemzeti hadsereg, kiüriti San-Tungot és visz­­szavonul. Hir szerint Csang-Cso-Lin csapatai a nem­zeti hadsereggel együtt fognak működni a kommunisták ellen. A fegyverszünet életbeléptetése után Csang-Cso-Lin meg fogja en­gedni a Kuomintang-nak, hogy Észak-Kinában ügyvivő hivatalt létesítsen, ami az első diplomáciai kapcsolat Lsza-Kina és a kantoniak között. mr' ■ xmm&oa Gyorsabb lesz az igazságszolgáltatás A noviszadi felebbviteli bíróságnál szeptembertől kezdve hat polgári tanács fog működni — Dr. Ignjatovics Nikola táblai elnök nyilatkozata az uj tanácsbeosztásról és a reformokról Nemcsak jogász körökben, de a jog­kereső közönség széles rétegeiben nagy megelégedettséggel vettek tudomást ar­ról, hogy dr. Ignjatovics Nikola, a no­viszadi semmitőszék érdemes és kitűnő birája került a noviszadi felebbviteli bí­róság elnöki székébe. Dr. Ignjatovics egyik erőssége volt a noviszadi semmi­­tőszéknek, akinek mély jogi tudását az egész jogi társadalom elismerte, úgy­hogy felebbviteli bírósági elnökké tör­tént kinevezése joggal tölthet el azzal a tudattal, hogy a felebbviteli biróság élére arra hivatott személyiség került. Dr. Ignjatovicsot néhány héttel ez­­előtt Ki a noviszadi felebbviteli WrSsag 'elnokeve ’ és ha azonnal el is foglalta hivatalát, a legutóbbi napokig mint a választásokat vezető Állami Bi­zottság tagja volt elfoglalja és csak hétfőn tért vissza Noviszadra, miután az Átlátni Bizottság, augusztus tizenhe­tedikéig szünetelteti működését. Felkerestük dr. Ignjatovics Nikola fe­lebbviteli bírósági elnököt és megkér­tük, nyilatkozzon az általa tervbevett reformokról. — Első dolgom volt. hogy eljártam az igazságügyi minisztériumban, ahol sürgős előterjesztést tettem arr.a nézve, hogy nevezzenek ki a noviszadi felebb­­viteli bírósághoz nyolc ni bírót, amire feltétlenül szükség vah és igér'etet is kaptam, hogy augusztus végéig meg­történik a nyolc ui bíró kinevezése, hogy szeptember elsején teljes erővel vehessük fel a munkát. Mind a nyolc ui bíró a polgári tanácsokban kap be­osztást, mert osak ott van hátralék, mig a büntető tanácsok meg tudnak birkóz­ni munkájukkal. Eszerint szeptember­től kezdve a meglevő négy polgári ta­nácson kívül még két uj polgári tanács fog működni, vagyis összesen hat ta­nács. Eddig a valóságban osak három tanács' működött, mert a negyedik, de facto nem létezett, sé elnökéi sé tagjai nem voltak, eszerint tulaioonképen há­rom uj tanács fogja az eddigiek mű­ködését kiegészíteni. — A polgári tanácsok beosztását úgy fogom eszközölni, hogy minden pol­gári tanácsban legyen legalább egy elvan bíró. aki nem idegen jogterület ről jött és aki ismeri az itt érvényben levő régi magyar törvényeket, azonkí­vül bírja a magyar nyelvet is. miután igen sok iigv van. amelynél szükség van a magyar nyelv tudására. Eddig egyes birák, akik előadói voltak , olyan ügyeknek, amelyeknél magyarszövegü akták is szerepeltek, kénytelenek vol­tak egyik-másik magyarul tudó bírótól vagy jegyzőtől az akták megmagyará­zását kérni. Ezért fontos, hogy magya­rul tudó és olyan birák kerüljenek ide, akik ezen jogterületről valók, vagy leg­alább is már működtek ezen jogterület valamelyik alsófoku bíróságánál és is­merik az itt érvényben levő törvénye­ket. A bírák kinevezésére már meg is tettük az előterjesztést. Aranicki Sztan­­kó tanácselnöknek semmitöszéki biróvá. történt kinevezése következtében három uj tanácselnököt neveznek ki. — A bíráskodás lassúságát és a nagy hátralékok gyorsabbütemü feldolgozását legnagyobbrészt a bélyegtörvényből származó nehézségek okozzák. Körleve­let intéztem a felebbviteli biróság terü­letén működő minden törvényszék el­nökéhez. amelyben fegyelmi eljárás fe­lelőssége mellett meghagytam, hogy utasítsák valamennyi alárendelt bírósá­got, hogy a legnagyobb gondot fordít­sák .az iratok helyes feíülbelvegezésére, mert ez egyik oka annak, nogv a biró­ság nem működhetik zavartalanul. A fe­lebbviteli bíróságok tárgyalásain igen gyakran kiderül, hogy az iratok nin­csenek kellőleg felülbélyegezve és elő­fordult. hogy az ügyvédeknél sincs elég bélyeg és ilyen esetben kénytelen a ta­nács a tárgyalást elnapolni. Ha azon­ban az alsófoku bíróságok nagyobb gondot fordítanak a helyes felülbélyeg­zésre, akkor megoszlik a felebbviteli biróság ilylrányu munkája is. Utasítot­tam a felebbviteli biróság tanácselnö­keit. hogy legelső sorban is vizsgálják meg, vajion az iratok helyesen van­nak-e felülbélyegezve és ha azt rendben találták, tűzzék ki a főtárgyalást. — Eddig a polgári tanácsok hetente két­szer öt-öt ügyet tűztek ki tárgyalásra. ezentúl, utasításom következtében, min­den héten huszonnégy-huszonöt ügyet kell tárgyalni és ezzel elősegítem a hát­ralékok gyorsabb feldolgozását. _ Megál­lapítottam, hogy az eddigi birói lét­számmal tiz év alatt került volna sor a hátralékok ledolgozására, mig most re­mélhető, hogy egy-két év alatt minden hátralék feldolgozható lesz. Amikor a hivatalomat átvettem, 4601 polgári per. hátralék volt, ezek között 1920-ból, vagyis hét éves hátralék huszonegy da­rab volt. Ez év január eísete óta 1640 ui polgári ügydarab érkezett. — A modern perrendtartás természete­sen nagyobb hivatalnoki kart is igényel és igy a segédszemélyzetet is megfele­lően kell emelni. — Előterjesztést tettem az igazságügyi minisztériumnak, hogy emelje fel a hi­vatalvizsgálatokért megállapított hitelt, mert a felebbviteli bírósághoz tartozó összes alsófoku bíróságok ügymenetét Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Akit a játék szenvedelme tart fog­va, az rendesen minden más szen­vedéllyel szemben immunis. Nem igen találkoztam még passzionátus kártyással, aki egyszersmind szen­vedélyes nőhajhász vagy fáradhatat­lan embersportoló lett volna. Ez a legdominánsabb szenvedély, amely az egész embert bűvös igézetbe von­ja s minden más érzéssel szemben hűvösen hagyja. Ha a fiad éjjel-nap­pal kártyázik, biztos lehetsz benne, hogy nem fog bolondságokat elkö­vetni a szerelemben, de abban is, hogy hideg marad minden oly érze­lem és eszmény iránt, amely a szív­ben melegséget s a lélekben emelke­dettséget tételez föl. A kártyás az emberiség leghidegebb képviselője, egy ellenidealista, egy a játéktól el­tekintve teljesen szenvtelen jellem, akinek soha sincs melege s aki min­dig hűvösséget áraszt maga körül. Furcsa. Az igazi játékosnak, aki rendsze­rint nyer, a kártyázás: munka s az időtöltésből játszónak, aki rendesen vészit: szórakozás. * Együtt kártyázni valakivel annyi, mint előtte erkölcsileg teljesen levet­kőzni, mert a játékban egészen pő­rén állunk a partnereink előtt minden morális és jellemi tulajdonságunkkal, minden indulatunkkal és szenvedel­münkkel. Aki tehát ily tekintetben szeplőtelennek érzi magát, akinek az »erkölcsi test«-én nincsenek foltok, pattanások és egyéb szépséghibák, az bátran ülhet le játszani akárkivel. De ez aztán okvetetlenül el is fogja veszteni a pénzét. # Aki nem játszik, sokat vészit. El­veszti a játékkal járó kellemes izgal­mat, a nyerés rózsaszínű reményét s a siker diadalmas érzését. De még többet veszt, aki játszik. Elveszti a nemjátszónak gondtalan nyugalmát, idegeinek az épségét, a zavartalan álmát s esetleg a pénzét. * Ismertem egy játékost, aki minden alkalommal, amikor kártyázni ké­szült, áhitatos imákat küldött az Egek Urához, hogy becsületes mun­kájában az Isten segítse, támogassa. A jóhiszeműsége ennek az urnák kétségtelen volt s lehet, hogy a jó Is­ten is annak vette. * A játék sose erkölcstelen, a játé­kos gyakran az. # Hallottam egyszer egy játékostól, aki nyert: — Aki becsületesen játszik, az veszt. # Aki azért kártyázik, hogy nyerjen, annak a kártyázás nem játék, hanem üzlet. # Saját fülemmel hallottam, hogy egy úriember igy szólt a partnerei­hez, akikkel kártyázott s akik sze­rinte nem viselkedtek a játékban elég komolyan: — Uraim, figyeljenek jobban. Önök úgy tesznek, mintha játszaná­nak! # Vannak játékosok, akiknek sohase volt kártya a kezükben s vannak kártyások, akik sohase játszottak. (Hanem mindig dolgoztak.) A játékos szemében az az ur. aki elnyeri az egész pénzét kártyán, a legkiválóbb (mert vele egyenrangú) gentleman a világon — aki pedig üz­letileg, bármily becsületes módon, megkárosítja ennek az összegnek a századrészével, a legnagyobb gaz­ember a föld kerekségén. A játékos legjobban a játékost tiszteli s csak aztán következik az apja vagy az a másik tiszteletre­méltó férfiú, akit a legtöbbre becsül. # Máskülönben egyforma két ember közül mindenesetre az a becsülésre­­méltóbb, aki nem kártyázik. S a tár­saság e két férfiú közül azt értékeli hasonlíthatatlanul többre, aki játszik. Nem az egyetlen eset, amelyben a társadalom a morállal ellentétes ál­láspontra helyezkedik. * Az iszákos kevésbbé immorális lény a kártyásnál, mert belátja, hogy a szenvedélye veszedelmes és er­kölcstelen, amit a kártyás sohase is­mer be. Ellenben akaratereje több van a kártyásnak, mert le tud szokni a szenvedelméről, ami az iszákosnak jóformán sose sikerül. Egy elkeseredett ember: — Ahány féle kártyajátékot tudsz, annyi embert érsz. fia minden játé­kot ismersz, • annyi, mintha minden nyelven tudnál. * A jó játékos ritkán jó ember egy­szersmind. A jó ember ritkán jó játékos egy­úttal. A rossz játékos nem mind jó em­ber. Rossz emberek közt is vannak rossz játékosok. A tisztességes játékos játszik, a hivatásos játékos dolgozik. * A rossznak mindig nagyobb volt a vonzóereje, mint a jónak. Többen kártyáznak, mint olvasnak s az ör­dög bibliája több példányban fogy el, mint az angol bibliatársaság nép­szerű kiadványa. * Igazán nemes jellemű embernek csak igen »kicsibe« szabad játszani, mert máskülönben tönkremegy a kártyán. * Nincs jellemzőbb, mint mikor szen­­vedelmes játékosok azzal siettetik egymást: — Előre, jó urak! Fogjunk hozzá! Ne vesztegessük az időt! S aztán vesztegetik.

Next

/
Thumbnails
Contents