Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-21 / 201. szám

2. oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

"927 julius 21

Bratianu engesztelhetetlen ellenfele a volt trónörökösnek.

Amikor Károly vissza akart térni az országba, hogy meglátogassa halálos beteg édesatyját, Bratianu volt az, aki megakadályozta a volt trónörökös kérésének teljesítését. Bratianu hatalmát nagy mértékben fokozza az, hogy Mária, a most már özvegy királynő, mellette áll.

A másik oldalon Károly volt trónörökös mellett áll a parasztpárt és a nemzeti párt

Maniu és Vajda vezetésével. A parasztpárt Románia legnépszerűbb ellenzéki pártja irányában inkább a szocialistákhoz áll közel. Tulajdonképpen köztársasági érzelmű, de a trónöröklés kérdésében határozottan Károly oldalán van. A nemzeti párt Károlyt akarja a trónra és Károly hívei közé tartozik Jorga Miklós is párthiveivel együtt. Szivvel-lélekkel Károly mellett áll az egész fiatalság és a hadsereg nagyrésze.

Legendák keringenek Romániában arró, hogy imádják a katonák és az alacsonyabbrangu tisztek Károlyt, aki minden módot és alkalmat megragad arra, hogy megkedveltesse magát.

Hogy ezek az erők miként érvényesülnek a legközelebbi napokban, az sorsdöntő Romániára.

Mihály trónörököst a nemzetgyűlés királlyá kiáltotta ki

Szerda délután három órakor érkezett meg Szinajából különvonaton Bukarestbe Mihály trónörökös édesanyjának, valamint Mária jugoszláv királynénak, Ilona hercegnőnek és Miklós hercegnek társaságában.

Az uj királyt a pályaudvaron a kormány valamennyi tagja és a hatóságok képviselői fogadták.

Mihály király a parlamentbe hajtatott, ahol májr összegyűlt a kamara és a szenátus.

Szerda délután négy órakor összeült a román nemzetgyűlés. Az ülésen megjelent a királyi család valamennyi tagja, élén a kis Mihály trónörökössel, akit ünnepélyesen Románia királyává kiáltotak ki.

A régens-tanács, amelynek tagjai Mihály herceg, Miron Cristea pátriárka és Buzdugan, a legfelső törvényszék elnöke, letette az esküt az alkotmányra és átvette a királyi hatalom kezelését Mihály nagykorúságának bekövetkeztéig.

A jugoszláv kormány reszvé'e

Beogradból jelentik: őfelsége Alekszandar király szerdán hajnali négy órakor kapta meg az értesítést apósának, Ferdinánd királynak haláláról. Miután Sínajának nincs közvetlen összeköttetése Bleddel, Sinajából a beogradi királyi udvart hívták fel telefonon és onnan továbbították őfelségének a gyászhirt Bledbe.

A Ferdinánd király haláláról szóló hir megérkezése után Marinkovics Voja külügyminiszter őfelsége Mária jugoszláv királynőnek a következő részvéttáviratot küldötte:

— Mária S. H. S. királynőnek, Bukarest. Súlyosan érintve attól a csapástól, amely az Ön felséges apja halálával bennünket ért, fogadja Felséged legmélyebb részvétünk kifejezését. Marinkovics külügyminiszter.

Vukicsevics Velja miniszterelnök Bratianu minisztetrelnökhöz a következő szövegű részvéttáviratot intézte:

— Súlyosán érintve Ferdinánd király Őfelsége halálától, sürgős kötelességemnek tartom, hogy Excellenciádnak a királyi kormány nevében a legmélyebb és legőszintébb részvét és együttérzés kifejezését adjam és kérem Önt, legyen meggyőződve arról, hogy szivünk mélyéből osztozunk abban a nagy fájdalomban, amely barátunkat és szövetségesünket érte. Vukicsevics miniszterelnök.

Végül Marinkovics külügyminiszter Tituiescu külügyminiszterhez a következő táviratot intézte:

— Engedje meg, hogy a legőszintébb részvétet fejezzem ki Ferdinánd király őfelsége elhalálozása alkalmával és a legőszintébb szerencsekivánatot küldjem Mihály király őfelségének. Marinkovics külügyminiszter.

kimondották, hogy 10.000 lakosig huszonegy képviselőtagot válasszanak és minden további ezer lakos után egy-egy képviselőt. A tisztviselők fizetése utáni megadóztatás ellen a pénzügyminiszterhez fordulnak.

A női választójog kérdése is szóbakerült a kongresszuson. Vrsac polgármestere a nők szavazatjoga ellen szólalt fel, Alekszics becskereki polgármester a női választójog érdekében beszélt olyan meggyőzően, hogy elfogadták a nők aktív és passzív választójogát, ha van négy középiskolájuk, vagy önáló iparosok. A legközelebbi kongresszust Kikindán tartják meg.

Délutáni séta a gödrös szuboticai uccákon Jovanovics volt külügyminiszterrel

Csendes beszélgetés a vajdasági szerbekről, kiil- és belpolitikai problémákról

A napokban újból Szuboticán járt Jovánovics Jován volt külügyminiszter, a földműves párt vezére és a Bácsmegyei Napló munkatársának alkalma volt vele hosszabb beszélgetést folytatni aktuális kül- és belpolitikai problémákról. Jovanovics Jován, akit Pizson-nak — gc! ke az ország é • és rokoni köte kelő szerb csa. ború előtt is többs..

egész országban hívnak, egyi- 1 b embereinek bácskai előukiknél a hámegfordult. Han-Romániában egyelőre te les a rend

Valamennyi helyőrség parancsnoka szerdán parancsot kapott, hogy a katonákat még szerdán eskessék fel az uj királyra.

A király haláláról szóló gyászhirt valamennyi lap különkiadásban gyászkeretben hozta.

Nem felel meg a valóságnak az a hír, hogy Romániát elzárták a külföldtől.

A távíró- és telefonszolgálat az eddigi "keretek közt dolgozik és a vonatok a határon át akadálytalanul közlekednek A bukaresti badtesparancsnok hirdetményt tett közzé, amelyben a nemzeti

gyász idejére betiltja az összes nyilvános mulatságokat, színházi, varieté és mozielőadásokat, valamint hangversenyeket és táncmulatságokat. Hogy a nemzeti gyász meddig fog hivatalosan tartani, azt még eddig nem állapították meg. A hadtestparancsnok egyúttal emlékezetébe idézi a közönségnek, hogy Bukarestben még mindig fennáll az ostromállapot

és ennek következtében az álhirek terjesztői, a meg nem . engedett gyűlések összehívói és résztvevői, továbbá bár/ miféle nyugtalanság szítói a hadbíróságok hatásköre alá tartoznak.

A nők választójoga mellett foglalt állást a vajdasági városok szentai kongresszusa

Megváltoztatták a városok önkormányzatáról szó ó javaslatot

Szentáról jelentik: Szerdán délelőtt kilenc órakor kezdődött a vajdasági városok kongresszusa a városháza dísztermében, A gyűlésen, melyet Iszajlovics Vásza pancsevói polgármester vezetett, résztvettek Becskerekről: Alekszics Bogoljub polgármester és Raics Tima tanácsnok. Noviszadról: dr. Borota Braniszláv polgármester. Vrsacról: Novakovics Szvetiszláv polgármester. Szomborból: Cvejanov Györgye polgármesterhelyettes és Szuboticáról: Szuvajdzsics Alekszandar főszámvevő. Velikakikindáról: Ratarov Zsivoin polgármesterhelyettes és Jeglics Milenkó főszámvevő. Sztarakanizsáról: Palmar Kálmán tanácsnok. Szenta részéről: Cetina Zsarkó polgármester és Zavisics Koszta főjegyző.

Az elnök jelentésében beszámolt az egyesület évi működéséről, ismertette a pénzügyi helyzetet. A zagrebi kongreszszuson elfogadott tervezetet a községek, városok szervezésére vonatkozólag általánosságban elfogadták, csak egyes pontokat változtattak meg és egészítettek ki. Megállapították, hogy az önkormányzatok az állami pecsétek, zászlók, címerek, jelvények mellett milyen városi jelvényeket használjanak. Az illetőségi törvénytervezetbe belevették, hogy csak az kapjon városi illetőséget, aki legalább öt évig egyfolytában tartózkodott egy városban. A diszpolgárságot csak állampolgár nyerhesse el, idegen állampolgár csak előzetes kormányengedéllyel kaphassa meg. Kimondották, ha valamelyik városi tisztviselő jelölteti magát városi képviseőnek, köteles rendelkezési állományba helyeztetni magát, megválasztása esetén pedig szerzett jogai fenntartásával felmentik állásától. A városokat felhatalmazzák, hogy saját hatáskörükben állapítsák meg, milyen iskolai képzettséget követeljenek a városi közgyűlések elnökétől és alelnökeitől.

A vrsaci polgármester indítványára

goztatja is, hogy a magyarországi szerb intelligenciát mindig nagyra becsülte és sajnálja, hogy a szerb kultúra megalapozói az egyesülés után az uj országban nem kaptak megfelelő pozíciókat az állam vezetésében.

Sétára indultunk az elhanyagolt szuboticai uccákon. Elpirultam szégyenemben, amikor láttam, hogy a volt külügyminiszter észrevette a rossz, gödrös járdákat. Gyerekes naivsággal mentegetőztem, hogy sajnos igy van, de nem lehet másként, mert a városnak nincs pénze. Kell nyugdijakra meg a gyakori tisztviselő cserére, ami mindig drága mulatság.

Belpolitikára terelődött a szó.

— Ma többnyire a demagógok érvényesülnek a politikában — kezdte beszélgetését Jovanovics, akik nem gondolnak arra, hogy a képviselőség nehéz feladatokkal jár. A háború befejezése óta egy parlament sem életképes. Nálunk a parlament zöme kvalifikálatlan emberekből áll, akik nem képesek uj, modern törvényeket hozni és a külföld előtt sem állták meg helyüket. A törvényegységesitési munka szünetel, ezért érthető, hogy a külföldi tőke idegenkedik tőlünk és ez gazdasági fejlődésünket nem segíti.

— Ebből a szükségből indult ki az az eszme, hogy kétkamarás országgyűlést kell csinálni. A felsőházba olyan szakemberek kerülnének be, akik magas képzettségüknél, tudásuknál és intelligenciájuknál fogva meg tudnák őrizni higgadtságukat a napi politikával szemben. Kell, hogy az eddigi két alkotmányos tényező között egy harmadik alkotmányos tényező is álljon; egy Ilid, amelyen megtörnek a pártpolitikai ellentétek és amelyen találkozni lehet. Olyan felsőház kell, amely minden pártpolitikán felül áll és korrigálni tudja azokat a gikszereket, amiket a kvalifikálatlan erőkből álló parlament elkövet.

— Nem tudni, hogy milyenek lesznek a szeptemberi parlamenti választások — folytatta — de én úgy hiszem, hogy az uj parlament sem lesz életképes. Lehetséges, hogy ez a parlament az alkotmányt fogja revízió alá venni és a két! kamarás rendszert fogja bevezetni.

— Ebben az esetben jövő év első felében újra választások lesznék s mind a két ház tagjait megválasztják. Azután már nem lesznek sűrűn választások, mert a politikamentes felsőház szigorú ellenőrzése meggondolásra fogja kényszeríteni a mindenkori kormányokat.

Ezután a választások esélyeire tértünk át.

— A földműves párt — mondotta Jovanovics — mindenesetre megerősödve fog kikerülni ezekből a választásokból. Az 1925-ös választásokon minket minden tartományban elnyomott a Pasics- Pribicsevics koalició, de reméljük, most nem lesz olyan erős hatalmi nyomás.

— Meg kell engedni, hogy a nép kívánságait szabadon kifejezésre juttassa, mert csak igy lehet elérni azt a célt, amit a nép tömegei maguk elé tűztek.

A kisebbségi kérdésről is beszélget tünk.

— Az ország reputációja is megkívánja, hogy ne legyenek kisebbségi sérelmek. Meg kell adni a kisebbségeknek ami jár, de a kisebbség ügyeibe viszont ne avatkozzanak be külső hatalmak. Ez a mi belügyünk és ha a hatalmon levők exponenseinek túlbuzgósága megakadályozza a békeszerződésben is megjelölt kisebbségi jogok érvényesítését, azt nem Budapesten és Genfben kell elintézni, hanem idehaza Beogradban.

Ezzel a külpolitikára terelődött át a szó.

— A magyar diplomácia nagyon temperamentumos és nem tud várni. A mi diplomáciánknak pedig az a hibája, hogy nehézkes. Ezért hiúsult meg a jugoszlávmagyar döntőbírósági szerződés, ami idővel baráti szerződéssé mélyült volna ki.

— A jugoszláv-magyar közeledés már befejezett tény elé állította a mi katonai köreinket is, amelyek hozzájárulásukat adták, de Bethlen egy nagy Ívben kiugrott a helyes útról és Rómába ment.

— Azt a közmondást, hogy minden ut Rómába vezet, úgy kell korrigálni, hogy minden ut Beogradon keresztül vezet — Rómába is.

— Románia nem jó szövetségese Jugoszláviának, mert teljesen érthetetlenül a szerb Bánátra tart igényt.

— Bulgáriával más a helyzet. A bolgár nép nem ellensége a szerb népnek, de a hatalmi exponensek nagyon nagy árat követelnek barátságukért. Nem kell elfelejteni, hogy a nagy Sztambolijszky eszméi ma is élnek a bolgár nép zömének lelkében és a bolgár földmüves-nép ha felszabadul, az ő eszméit fogja követni s akkor szoros baráti viszony fog kifejlődni Jugoszlávia és Bulgária között.

— Ausztria, amely az utóbbi időben nagy fejlődést mutat, rokonszenvesen tekint Jugoszláviára. Innen az is, hogy Karinthiában a szláv kisebbségeknek a legutóbbi napokban teljes kulturális és politikai szabadságot biztosítottak.

— Albánia, mint múltkori szuboticai előadásomban is hangsúlyoztam, nem önálló állam s róla nem beszélek.

Olaszország törekvéseiről beszélt hosszan a volt külügyminiszter, majd újból Magyarországra terelődött a szó.

— Magyarországon, különösen Rothermere lord feltűnést keltő cikke után, minden politikus a trianoni békeszerződés revíziójára gondol, ami hivatva volna Középeurópa mai térképét megváltoztatni.

— Mi belátjuk, hogy Trianon nagy károkat okozott Magyarországnak, de a békeszerződés az egyik félre mindig sérelmes. Azonban egy nemzetközi egyezményt, amelyet több mint harminc állam irt alá, csak úgy lehet megváltoztatni, ha ehhez minden aláíró állam beleegyezését adja, vagy pedig háborúval, ami egy uj embermészárlást jelentene.

— Jugoszlávia lassú lépésekkel, de biztosan halad a fejlődés utján és nem fél semmi megrázkódtatástól mindaddig, amig ilyen képzett, fegyelmezett jó katonasága van.

— A jugoszláv diplomácia nem érett meg arra, hogy az olasz diplomáciával versenyezzen, de, ime, jönnek már az uj erők, amelyek méltó ellenfelei lesznek Európa összes diplomatáinak.

Az európai béke fenntartásában Jugoszláviára kétségtelenül nagy jövő vár és hatalmas erejénél fogva sikerül is a rá váró feladatokat megoldani.

Sokcsics József