Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-20 / 200. szám

1927 július 20 9. oldal BACSMEOYE! NAPLÓ TŐZSDE Zürich, iulius 19. (Zárlat.) Beograd $.135, Páris 20.345, London 25.22 és 'egynyolcad, Newyork 519.5, Brüsszel 72.23, Milánó 28.20, Amszterdam 208.10, Berlin 123.5625, Becs 73.10, Szófia 3.75, Prága 15.395, Varsó 58, Budapest 90.55, Bukarest 3.13. líeograd, július 19. (Zártat.) Paris 22410, London 27670, Newyork 5690, Brüsszel 7.94, Ucnf 1096, Milánó 309Ü6, L’crLu 1353, Becs 802, Prága 169. Szentai gabonaárak, julius 19. A ked­di piacon a következő árak szerepeltek: Búza -'87.50—290 dinár, tengeri mor­zsolt 177.50—ISO dinár, takarmányárpa 170—172.50 dinár, sörárpa 197.50—-00 dinár, rozs 212.50—215 dinár, zab 150 —153 d nur, bab 155—100 dinár. Őrle­mények: uj lisztek árai julius-októberi szállításra: 0-ás liszt gg 480 dinár, 0-ás g 4'ij dinár, 2-e.s főzőliszt 455 di­nár, 5-ös kenyérliszt dinár, 7-es 280 dinár, 8-as 190 dinár, korpa 175 di­nár. Irányzat változatlan. Kínálat és ke­reslet élénk. Szombori tőzsde, juiius 19. Uj búza Bácska vasút 282.50—285. Uj rózs: Bácska vasút 71—72 kg. 230—235. Uj zab: Bácska vasút 165—170. <U.i árpa: takarmányt 61—62 kg. 190—195. takar­­mányi 63—64 kg. 195—200, tavaszi 65— 66 kg. 225—230. Tengeri Bácska vasút 180—182.50. Bab, febér. netn válogatott 190—200, fehér válogatott 200—210. Uj liszt: Ogg 410—430, Og 410—430, 2-os 370—410. 6-os 300—320. Finom korpa 135—145. Irányzat: változatlan. Forga­lom: 208.50 vagon. Noviszadi értéktőzsde, julius 19. Hét százalékos beruházási kölcsön kereslet S3, kínálat 84, két és fél százalékos ha­dikárpótlási kölcsön kereslet 341. kínálat 343, Kereskedelmi és Iparbank kereslet 138, kínálat 140 . Noviszadi terménytőzsde, julius 19. iBuza bácskai régi 277.50—280, uj 285, tij 80 kg. 290, szeretni régi 277.50—2S0, •ij 77 kg. 277.50—280, uj 78 kg. 280, ár­pa szerémi uj 195—200, bácskai uj 195— 1200, zab bácskai uj 175—180, szerémi uj [ 175—180, tengeri bácskai 185—190, bács- i kai Sziszak 192.50, szerémi 187—190, bi-I náti 182—185, liszt nullás kettős 397.50 i 400, ötös 3.55— 360, hatos 327.50 330. | korpa bácskai 152.50—155. Budapesti értéktőzsde, julius 19. Ma­gyar h’tel 89.4, Osztrák hitel 52. Ke-! reskedelmi Bank 124, Magyar cukor 229, Georgia 21.1, Rimamurányi 119.5, Salgö 7i-.l. Kőszén 73.9, Bródi vagon 3.3, Nasici 168.5, Ganz Danubius 205, Ganz j vi lantos 175, Athenaeum. 28.3, Novai 42.9. Levante 28, Pesti I1t zni 239. Irány- j zat tartott. i Budapesti galtonatőzsdc, julius 19. A gabonatőzsdén a határidöpiacon az irány- j zat tartott, a készárupiacou lanyha. Az uj búza és az uj rqzs 20, illetve 10 fil­lérrel olcsóbbodott: a tengeri 20 fillér- j I rel esett. Hivatalos árfolyamok pengő- j értékben a határidőpiacon: Búza már- | ic'nsra 32.18—52.38, zárlat 32,38—52,40, í októberre 21.86—30, zárlat 30—30.02, j rozs márciusra 27.94—28.14. zárlat 28.14 —28.16. augusztusra 25.96—25,93, októ­berre 25.80—26, zárlat 26—26.02. Chicagói gabonatőzsde, julius 49. Bu. | za júliusra 140.75, szeptemberre 137.75, decemberre 141.625, tengeri júliusra 97.375, szeptemberre 102.5, decemberre 105.125. zab júliusra 43.75, szeptember­re ,40.56, decemberre 46.25. rozs julius- j ra 106.375, szeptemberre 93.56, decern- j bérré 96.625. Newyorki gabonatőzsde, julius 19. Bú­za őszi vörös 151.57, őszi kemény 155.75, tengeri 110.375, liszt 700—735. ' irányzat búzánál és rozsnál gyenge, ten­gerinél tartott. Vlzá:l45 • A noviszadi hidrotechnikai hivatal je- I leütése szerint a jugoszláv vizek mai ! ál'ása a következő: Duna: Bezdán 210 (+30), Apatin 370 (+25). Bogojevó : 85-5 (+14), Vukovár 284 (+14). Palán­­í ka 268 (+8). Noviszad 260 (+5), Pan­­í csevó 128 (—). Szmederevó 235 (—3), I Orsóvá 184 (—4). Dráva: Ószijek 181 (+2). Száva: Mitrovica 90 (—2), Beo­grad 78 (0). Tisza: Szeuta 76 (+18), ' Titel 226 (+6). — Az én feleségem drága egy asz­­szony. Nincs fogalma róla, hogy hogyan gondoz emgetn. Este lehúzza a cipőmet. — Mikor hazajön a klubból? — Nem. mikor a klubba akarok menni. * —r Sajátságos! Ennek a Mayernak olyan szerencséje van a kártyajátékban és az­után az összes nyereségét leadja a ló­versenyen. — Hisz az egészen természetes. A kártyákat bírja keverni, de a lovakat nem! Bíró: Hát maga már sokasé Távul meg? Nem szégyenii, hogy semmi hi­vatása sincs a társadalomban? Csirkefogó: Semmi? Hát az elretten tő példa?.' # Egy ur. beállít egyik ügyvédi irodába és igy szól: — Ügyvéd ur, el kellene intézni ezt az ügyet, azért jöttem önhöz, mert nem akartam valami zsidó ügyvédhez men­ni, aki sokat számítana. Az ügyvéd elintézi a dolgot és mun­kájáért 800 dinárt kért. — Az sok — mondja a kliens — én csak 400 dinárra számítottam. — Igen, igen, de ez osetben az fllu­­j zióért is fizetni kell. I - Micsoda illúzióért? — Azért az illúzióért, hogy azt hit­­! te, hogy nem vagyok zsidó. # Feleség: Miért is szerettél tulajdon­képpen én belém, Eriéi? Férj: Ugy-e most már te is kezdesz rajta csodálkozni? Közgazdaság Javítják a délbánáti utakat. Vrsacról jelentik: A vrsaci nllamépitészeti hivatal értesítést kapott a minisztériumtól, hogy a délbánáti utak és a vrsaci »Kis Ridu csatorna javLására 358.000 dinár hitelt szavaztak meg. A munkálatokat a legkö­zelebb! napokban megkezdik és ugyan­akkor hozzáfognak a Pancscvó—Bresto­­vác—Dragutinovo ut javításához is. A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE 121 Irta: NUS1CS BRANISZLAV Fordította: CSUKA ZOLTÁN — Ejnye, drága barátom, hogy is mondjam - kezdi Fitya a kezeit dörzsölgetve — az ügy sem fo:­­mális, sem törvényes oldaláról tekintve nem olyat; egyszerű. Az egyszerű ügyet akkor hívják egyszerű­nek, ha törvényileg egyetlen vonatkozó paragrafusra támaszkodik, akkor aztán könnyű a dolog. Csak ad­dig nehéz, amig eltalálja az ember, melyik az idevo­natkozó paragrafus, édes testvéreim, ha aztán elta­láltad, akkor már egyedül is vezetheted a port, iigy­­'édi segítség nélkül is. — Úgy van —• mondja a paraszt és az ügyvéd szemébe néz csodálkozva, hogy amekkora az ügy­védi tudása, ugyanolyan nagy az őszintesége is. — Azonban — folytatja Fitya — az ügy nem egy­szerű többé, mihelyt egynél több reávonatkozó para­grafusokra támaszkodik: száztizennegyedik, három száztizenhatodik, negyvenhatodik á és be, kétszázötb­­élik és kétszázhetedik. — Haujne, barátom — csodálkozik a paraszt — hány paragrafust kell előszedni tizenkét garas ka­matért. Mi lenne akkor, ha dukátokról lenne szó?! —- Mit tehetek, édes testvérem, ez a törvény, ezek a paragrafusok. Nem emberek, vagy tanuk ezek, hogy ezt mondhasd, elég belőletek kettő is, ti pedig, akik ezenfelül vagytok, eredjetek haza! — Úgy van — mondja a paraszt. — Hát látod, ezért nem egyszerű a te ügyc-i mert nehéz mesterség ám az, ami; i paragrafussal dől gozni. Mert nézd csak, édes testvérért!, a háromszáz­tizenhatodik paragrafus azt mondj i, li -gy nádig a napig fizesd Mitovánnuk a kamatot, meddig adós vol­tál neki. Igen ám, csakhogy a negyvenhatodra b. - azt mondja: ltja, itt nem hitet ö-dlni hatolni, fizesd ki Mi lovánnak egészen György-nintjd.a kamatot.'« — Hallod-e — mondja a paraszt rövd gond' iVo­­dás, után - - ez a hároniszáztizeniutoJik mégis tisztes­ségesebb annál a bénél. Ítélkezzél nát szerinte, ha lehet. — Igen ám. csakhogy a kétszázötödik azt mondja: y>nem lehet csak egy paragrafus szerint Ítélkezned, ha nem mindannyiunkat elő kell venned, mert mi mind­annyian egyformán jók és becsületesek vagyunk és mint a jó testvérek, nem válnak cl egymástól sem jó­ban, sem rosszban.« — Jaj, az anyját neki! — vakaródzik a paraszt, flát jő, f itya gazda, mit tanácsolsz nekem, mit csináljak? — Édes testvérein, nem úgy van az, ahogy én neked tanácsolom, hanem úgy, ahogy a törvény akar­ja. ahogy az tanácsolja, úgy cselekedjél. — De hát hogyan, kérlek? — Hát így: a negyvenhatodik á azt mondja: ha az ügy nem egyszerű, menj az ügyvédhez, fizesd meg jól, ezt ne sajnáld, mert másképen még többe fog ke­rülni a dolog. — Hát fizetek én. Fitya gazda, mért ne fizetnék? De mennyit? — Hát édes jó testvérem, a feljelentésért magáért adsz nekem négy dinárt és ezenkívül bizony fizetned kell még a költséget, akármennyi is lesz. — De miért négy dinárt —• rémül meg a paraszt — ugyanannyi kamatot kíván tőlem Milován?-— Tudom, testvér, de itt nenf a négy dinárodat véded, hanem a nevedet , meg a becsületed. Hát úgy van, mondd igy van-e? — Hát . . . úgy vau ... így aztán megegyeznek és Fitya elveszi a négy dinárt, megkezdte a port a névért és a becsületért. Ez a pör folytatódik mintegy hat hónapig, mindig újabb és újabb költségekkel és mindig kevesebb kilátással, hogy a paraszt hozzájut a becsületének és nevének elégtételéhez. Íme, ehhez a Fitya ügyvédhez vezette el Riszta rendőr másnap reggel a birót, a papot és Jóvá fű­szerest, a szobalány pedig már magára vállalta, hogy I vigyáz a gyerekre, mivelhogy ekkora már nem volt titok a titok. Fitya ügyvéd épen két nyers juhbört vásárolt és (elakasztotta az irodája falán levő szegre, amikor az uj kliensek beléptek. Riszta csupán két-három ajánló szót mondott, aztán elment. Az ajtóból még vissza­szólt: — Aztán nézzed, Fitya, hogy kedvükben járj ezeknek az embereknek, tisztességesek és becsülete­sek. Nekém teszel nagy szívességet, ha megszabadí­tod őket a bajuktól. A pap is, meg a fűszeres is hálás tekintettel bú­csúztak Risztától s azután Fitya ügyvédhez fordultak. Fitya az asztala végénél állt és onnan vette szem­ügyre a vendégeit. Az ügyvéd kis ember, széles vil­lákkal, ritka hajjal és apró szemekkel Hosszú szürke felöltő és uj vitorlavászonnadrág van rajta, amely minden hajlásúd! összetörik, mint a papendekli, a lá­bán cipők, amelyekről látható, hogy zsírra! kenegetik és már hónapok óta néni láttak cipőkrémet, a saroki pedig már egészen lekopott. Egészében igen jó ember benyomását kelti, aki a hozzá közelállónak mindenét; odaadná, habár á valóságban szívesebben elvenne mindent a hozzá közelállótól, amije annak csak van. — Hát maguk jöttek Prcleptiicából? — szólítja meg őket. — Igen — mondja a bíró, aztán elkezdi mesélni sorjában mindazt a bajt, amely őket érte, Prelepnicá­­ban a községi gyerek világrajövetelével, itt pedig a kapitány határozatával. A bitó elbeszélése alatt Fitya mintegy tizennégy különböző paragrafust mormogott el a fogai között és pedig hat különböző törvényből. Megemlítette a bün­tető törvénykönyvet, a polgári perrendtartást, az ille­téktörvényt, az elemi iskolákról szóló törvényt, aztán a falusi üzletekről szóló törvényt, végül pedig a dűlő és országutakró! szóló törvényt. Hogy mindezek a törvények milyen összefüggésben voltak az egész üggyel, az bizonyára mély ügyvédi titok, egyedül annyit lehetett nyomban sejteni, hogy ezt az ügyet semmiképen nem lehet az »egyszerű ügyek« közé számítani, t. i. azok közé, amelyek »törvényileg egyet­len vonatkozó paragrafusra támaszkodnak«, hanem itt a paragrafusok egymásra fognak ugrani és össze­vesznek, úgyhogy Fitya alig fogja őket kibékíteni Az ügyvéd természetesen megint emlékeztetni fogja a feleket arra, heg;' a paragrafusok testvérek, akiket mint ilyeneket ki kell békiteni, hogy békében és sze­retetheti éljenek egymással. Igy is történt. Mikor a bíró befejezte a beszédek f itya mélyen elgondolkodott és ujjaival dobolni kez­dett az asztalon. Elgondolkodtak, hitemre mondom, a pap is, fűszeres, meg a bíró is, úgy nézve Fitya sze­meit, mint ahogy a szent ikonokra szokás nézni. — Tering&ttét! — Vzólt Fitya és gyanúsan csó­válni kezdte a fejét — szokatlan, törvényileg és for­málisan is szokatlan ügy aztán felemelte a fejét és egyenesen a hiró szemébe nézett. — Mondd édes egytestvérem, akarod-e. hogy » kapitánnyal tartsunk, vagy nem akarod? (Folyt, köv.j

Next

/
Thumbnails
Contents