Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)

1927-07-20 / 200. szám

12 OLDAI » ARA I1/, DINAR Poitarina plaćena u gotovom! XXVlif. évfolyam, Szubotica, 1827. ííZERO , Julius 20. • 200. szám --------m----inni .....................................■ m mi un............ in........... mi l■Llll■l^ i iiLimiiiiwwwi»—■■!■■■■ llll■llllll^■ll^ll^■—■— Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—ÍO S—52, 370, Megjelenik mindennap reggel, ünnep után és hétfőn is. Előfizetési ár negyedévre íf>-i 'l«n. Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvosztály, Szubotica Zmaj Jovin trg. 3. (Minerva palota) A vizűm A bécsi véres zavargások, ame­lyek az osztrák nép, de a szomszé­dos országok nagy megnyugvására is szerencsésen véget értek, egy légi problémát, a vizumkényszet megszüntetésének kérdését is újabb nyomatékkai tolták az aktualitás hom­lokterébe. Az a körülmény ugyanis, hogy annak, aki idegen országba akar utazni, beutazási engedélyre van szüksége, akadálya, volt a for­rongó Bécsben rekedt idegenek me­nekülésének és ezért Jugoszlávia, Olaszország és Csehszlovákia buda­pesti követei vizunuventességet kér­tek a magyar kormánytól, amely a kérést nyomban teliesitcflc. Magvar­­ország, amely elég gondosan véde­kezik a forradalom bacillusatnak he­­hurcolása ellen, habozás nélkül fel­oldotta a vízum kötelezettsége alól a Bécsből hirtelen elutazott jugo­szláv, olasz és csehszlovák állam­polgárokat és ezzel az alkalom hatá­sa alatt jelentős lépést tett a vízum­kényszer eltörlése felé. A forradalom vörös lángnyelvei­nek kísérteties fényében ellenállha­tatlanul meggyőző erővel mutatta meg magát az az igazság, hogy nem szabad a vizűm bürokratikus forma­ságával akadályt gördíteni azok út­jába. akik egy égő ország üszkei kö­zül hazasietnek. De miért ne lehetne azt a belátást, amely a" nemzetközi veszély pillanataiban felülkerekedik, állandósítani és kiterjeszteni nyu­­godtabb, lehiggadtabb időkre is? Mi­nek fenntartani a vizűm szigetelő­­rétegét az egymással érintkezni akaró népek között, amikor a vizűm fenntartása senkire semmiféle előnyt nem jelent, ellenben az országok ide­genforgalmát nehezíti és közvetve az európai drágaságnak is egyik té­nyezője? Ha csak egy puskalövésre akarsz menni Szuboticáról, ki kell menned a város másik végén lévő rendőrbiz­tosi hivatalba, ott bemondod a nacio­­nálédat, amelynek hitelességét két tanúval igazolod, aztán elmegy a városházára, lerovod a bélyegilleté­ket és az erkölcsi bizonyítvány mee­­sezrzésével lezárul az előkészületek első fejezete. Most jön az adóbizony­lat kiharcolása. Ez már keményebb dió és -csak úgy lehet feltörni, ha az adóhátralékodat kiegyenlíted. Amennyiben ezen az akadályon is túl volnál, benyújtod a kellőkép fel­­bélyegzett utlevélkérvényt és annak kedvező elintézése esetén, újabb ille­tékek lefizetése ellenében hozzájutsz az útlevélhez. Végül következik a meglehetősen költséges vízum és még örülnöd kell, ha a beogradi kon­zulátus nem kívánja meg, hogy sze­mélyesen tedd tiszteletedet és rábíz­hatod az ügyet a kávéházban posz­tok) ügynökre, akinek fáradságát természetesen szintén megfizeted. Ennyi vesződségbe és kiadásba kerül, mig az ember abba a helyzet­be jut, hogy megválthatja a jegyét Kelebiára. El lehet képzelni bármi­lyen nép részéről olyan államérde­ket, amely az utasok ilyen sanyar­gatását írja elő? Minden államnak az elővigyázatossági rendszabályok számtalan más módja áll rendelke­zésére, mint az, hogy a külföldi uta­zás előzményeit ilyen odisszeává bo­nyolítsa össze. Mi értelme van tehát, hogy olyan görcsösen ragaszkodnak !a népek normális közlekedését g -rlő j vízumkényszerhez? I Lindberg. Chamberlin, Levine ć.s Byrd az óceán beláthatatlan viztö­­' megein át, a felhők birodalmának is­meretlen rémeivel dacolva hidat ver­ek a világrészek között és immár csuk, harminchat óráig tart a légiut Newyorktó! Parisig. Mennyivel könnyebb,"mennyivel egyszerűbb és kevesebb heroizmust igénylő volna fc építeni a megértés Indiát azoknak a távolságoknak összekapcsolására, •.Iveket a bizalmatlanság, a gyű­lölködés és a háború minden kárté­kony emléké szakit fel emberek és népek szétválasztására. A glóbusz legmesszebb fekvő pontjait már kö­zelebb hozta egymáshoz a pilóták legendás bátorsága, de két egymás I mellett fekvő város között még min- I dig silbakot áll a vizűm. Pedig ah­­!hoz, hogy a vízumkényszert lebont­sák, nem kell vakmerőség, nem kell az a mesebeli elszántság, amely a {levegőég úttörőit fütötte, csak kö- I zönséges józan ész. De talán épen I azért nehezebb ez a feladat, mint az i Amerika és Európa közti légi közle- 1 kedés megvalósítása. $ y _ r UIS Beo r d Zagrebból jelentik: A Juíarn szófiai icoentévc szerint Borii bolgár király a lo.gr'/ i­­debb időn be.üi ellátogat Be«­ki" 5t0 * I * I ály Beogradba jön megy a bolgár uralkodó ist gradba, diói Őfelsége vendége lesz. Beugródból Boris Bukarestbe, majd onnan Athén­be megy. I A bolgár király látogatását politikai ! körökben a Balkán-Locarnó élőké- I szitésével hozzák összefüggésbe. : Bécsijén t sijesenhelyreálltarend A szoeiálde nok aták feltétel nélkül rendelték el a technikai sztrájk megszün­tetését — A vonatok kedden megindultak és dolgozik a posta is — Kilencvenre emelkedett az áldozatok száma — A munkás-áldozatokat szerdán, a rendőr­ség halottaÉt csütörtökön temetik Seipel kancellár pozíciója megerősödött Bécsből jelentik: Az osztrák főváros immár likvidálta a sztrájk utolsó részét, a technikai sztrájkot is. Hétiön éjiéikor a szociáldemokrata Párt minden feltétel nélkül megszün­tette a vasút, posta, távíró és tele­fon sztrájkját is. A kormány kereken visszautasította a szociáldemokrata párt m'nden követelé­sét, amelyet a technikai sztrájk meg­szüntetésének előfeltételeként támasz­tott. A szociáldemokrata párt azzal az indokolással 'olt kénytelen a sztrájkot megszüntetni, hogy most már teljes a nyugalom és így nem forog fenn a ve­szélye annak, hogy a pénteki események megismétlődjenek. A szociáldemokraták szerint a munkásság azért kezdett sztrájkot, hogy tiltakozzék a rendőrség borzal­mas vérengzése és a reakció erő­szakossága ellen, amellyel a pénteki eseményeket saját céljaira akarta felhasználni. A sztrájk alatt azonban a helyzet lényegesen meg­változott, hétfőre visszaállt a teljes nyu­galom é* rend, tehát nem forog fenn a veszély, hogy a pénteki események meg­ismétlődjenek, ezért a szociáldemokrata párt vezetősége a posta, táviró és vasút további sztrájkját nem tartotta szüksé­gesnek és c'rendelte, hogy éjjel tizenkét órakor a munkát újból felvegyék. A pártvezetőségnek ezt a határozatát hét­főn éjjel az Arbeiterzeitung rendkívüli kiadása közhite Becs lakosságával. A határozat következtében éjfélkor megindult a posta- és tele­fonforgalom, a vasúti állomásokon pedig’ megjelen­­j tek az alkalmazottak és megtették az előkészületeket a rendes vasúti forga­lom megindítására. Kedden reggel Bécsböi már minden irányban megindult a menetrend­szerű személy- és áruforgalom. A vonatoknak alig volt utasuk, mert a közönség nem értesült idejében a köz­lekedés rendjének helyreállításáról. Az első rendes- vonat kedden reggel hagyta e' a bécsi Westbanhof-ot és kifogásta­lanul működött kedden már a posta táviró- és telefonszolgálat Is. Szerdán temetik a tüntetések kilencven áldozatát A szociáldemokrata párt- vezetősége j mindent megtett annak érdekében, hogy I szerdán nyugalomban temethessék el .a I tüntetések áldozatait. Ezeknek a száma ; egyre szaporodik. Hétfőn este a halottak számát kílencvenben ál­lapították meg, I de még mindig van agnoszkáóatlan ha­­; lőtt és olyan súlyos isebesült, akinek él- I halálozását biztosra veszik. A halottak a kórházak hullakamrái­­] ban feküsznek. A legtöbb áldozat az All­gemeine Krankenhaus hatalmas hulla­kamrájában csupasz kőpadokon fekszik, I télig letakarva, mezítelenül. Itt negy­vennégy halott van. köztük egy asz- I'Szorv. egv harmincéves háztartási al­­! kalmazoit, akinek a koponyáját te’.jc- 1 sen szétroncsolta a golyó. A legtöbb I áldozat szív- vagv koponyalövést ka- I pott. A halottak között van Wintosch Ru­dolf külföldi kommunista is, aki vala­­: mikor ujságiró volt és a jugoszláv kom- I tr.unisták lapjának, a Proletár cimit lap-I nak szerkesztőségében is dolgozott. A j n : gyarországi kommün idején szere­pelt, mint a tanács'kormány alkalma­zottja, majd a proletárdiktatúra Ív-ká­sa után Bécsbe menekült, ahol °gv kom : rr.unista lapnak volt a munkatársa. A véres zavargás áldozatainak teme­tését két részre osztották. A munkásál­dozatokat szerda délután két órakor, mig a rendrőség halottait csütörtök dél­után fél négykor temetik. A parlament épülete és az igazsí g­ügyi palota körül még mindig rendőr­kordon van. Az igazságügyi palota belseje állan­dóan omladozik. A Justízpalast leégése következtében keletkezett kárt sok millilrdra becsülik és minthogy erre az összegre nincs fe­dezet, az igazságügyi palotát egyelőre nem fogják felépíteni, hanem a palotában eddig elhelyezett bí­róságokat és hivatalokat átköltöztetik a? Osztrák-Magyar Bank volt épületébe. 1 A kommunisták lapja tovább izgat A forrongásban résztvevő munkásak közül eddig háromszáz személyt tartóztat­tak le. Kétszázötvenkét letartóztatott ellen sza­bályszerű birói végzés alapján elrendel­ték már a vizsgálati fogságot. A letar­tóztatottak között hatvannégy kommu­nista van. A bécsi kommunisták lapja a Rote Fahne még kedden is uszitó hangon ir és reggeli számában óriási cimbetükkel a következőket közli: A közlekedési sztrájkot feltétel nél­kül megszüntették. A szociáldemokrata pártvezetöség teljesen kapitulált, a kormány és a polgárság gúnyolódik a munkásságon. A fejnélküli pártvezetők a fasizmust segítik uralomra. A Rothe Fahne-t hétfőn kétszer is el­kobozták. A nagynémet- és a néppárt Seitz polgármester ellen A nagynémet néppárt hétfőn este ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy bi­zalmi nyilatkozattal fordul a kormány­hoz. A párt a véres eseményekért a tel­jes felelősséget azokra a politikai körök­re hárítja, amelyekből a tömegeknek a

Next

/
Thumbnails
Contents