Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-16 / 196. szám
1927 Julius 16 4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ Tanítói kinevez Jsek és áthelyezések a Bácsidban, Bánátban és Baranyában Beogradból jelentik: A közoktatásügyi miniszter a május hónapban pályázatra bocsátott vajdasági falusi tanítói és tanítónői állásokat a népoktatási törvény értelmében és a közművelődési tanács előterjesztése aJapián a következőkép töltötte be: Bácskában A szuboticai járásban: Vasariste I. is- Kolálioz Mitovity Milos-* sztari vrbaszi tanítót, Novo Bikovóra Vujovity Deszimir tanítót, Sztari Suplyákra Krizsánovity Krisztina tanítónőt, Gyurgyin Milodanovity Krájba Mihájlovity Milos és Mihájlovityné Szára tanítókat, Gyurgyin Dulity Krájba Prasel Angyelka tanítónőt, Sztari Mirgesre Deszecsár József tanítót, Tavankut Vukovitya Krájba Katyanszki Jélka kirisszállási tanítónőt, Pavlovácra Ignyanov Zórka tanítónőt, Verusity Palivukov Krájba Jóvity Danica tanítónőt és a Majsai-szőlőkbc Radovicsné Zorka tanítónőt nevezte ki, illetve helyezte át. A szombori járásban: Milcsity-szállásra Petrovity Bojana tanítónőt és Obzir-szállásra Sesirity Perszida tanítónőt nevezte ki. A topolai Járásban: Szokolaez-telepre Páncsity István mihajlovci tanítót és Sztojanovity Radmilla obrováci tanítónőt, Cs^ntavirre Radovity Mihály tordai tanítót helyezte át. .4 kulai járásban: Crvenkára Kneféli Albert tanítót, László-szállásra Perovi ty Mirkó tanítót nevezte ki. A noviszadi járásban: Kamendin-szállásra Tyószity Bozsidar apatini tanítót, Mali Jarekba Jovanovity Üzren tanítót és Temerinbe Banyanin Mária tanítónőt nevezte ki. A palán kai járásban: Bukinba Szekulity Zsivkó tanítót. Szilbácsra Bugarszki Pál tanítót és Sztara Palánkéra Lázityné Olga tanítónőt nevezte ki. A novibecseji járásban: Vranyevóra Szmijeskó János szentai tanítót, Dragutinovóra Filipovity Arangyel odavaló és Manojlovityné Krisztina bocsari tanítónőt, Kumánra Crnojacski Szlávkó telecskai és Sztrazsity Mária vajszkai tanítónőt, Melencére Kosztity Radoje és Kosztity Rádóné bresztováci tanítókat. A novakanizsai járásban: Banatszko Arangyelóvóba Krivokatity Bogdán crnobarai. Krszturra Nincsity Száva torzsai, Potiszki Szv. Nikolára Mokracsek Ferenc, Csókára Vujovity Danica tanítónőt nevezte ki. A pane sáv ói járásban: Borosára Szimity Szima és Szirnityné Milica szefkerini tanitónőt, Szefkerinbe Ivánovity Dragomir radovistei tanítót helyezte át. Az alibunári járásban: Ferdin község-Kiuju ! i avc ci ha • aui é' Moszkvából jelentik: A kommunista internacionálé központi bizottsága proklamációt bocsátott ki. amelyben a kommunista internacionálé bejelenti szakítását a hankaui kormánnyal A kiáltvány szerint ezentúl a hankaui kormány is ellenforradalmi kormánynak tekintendő. A kínai kommunistáknak szak'taní kell a henkaui kormánnyal. és azon kívül kell szervezkedutök az clh nforradalmároj; ellen. Mint Londonból jelentik, a Times értesülése szerint a 'Kínában érdekelt 'be Sztojanovity Vitomir vircsei tanítót, I Surjánra Milacsity Radoje szopoti taj íntót, Háncsára Zsivkov Száva dobrieai I tanítót helyezte át. I A vrsaci járásban: Vei. Szredistére . Brkity Bozsidar márkovcei, Konakra i Miioszáviycvity István tanítót nevezte ! ki. Pavlásra (Vrsac elővárosába) Jeliszijevity Bránka basahidi tanitónőt helyezte át. , a oelacrkvai járásban: Duplyajára I Csajkánovity Danica tanítónőt, Krucsi- Icára Dimitrijevity Hermina belacrkvai, IKuszityra Szaki Novicsity Zágorka kajravukovói. Ulymára Radivojevity Nikola ! és Frajkovity Vojiszlav gornji kovilyi í tanítót nevezte ki. ' A kovini járásban: Gájra Szelákovity j Krisztina és Dinky Jelica tanítónőket nevezte ki mmammuese- *'■■■-------------hankau kormánnyal : a n n dngi ctaiato'r köz i't ] nagyhatalmak megegyeztek egymással í abban. hogy közös tiltakozó jegyzéket nyújtanak át a nankingi kormánynak, ! amelyben bejelentik, hogy nem ismerik el Csang-Kai-Sek tábornok kormányánakj adó- és vámszedési jogát. A Daily Express megerősíti azt a hirt, hogy Csang-Kai-Sek hadseregének törzsével oííenzivát indított Hankau ellen. A hankaui kormány nyolcvanezer főnyi hadsereggel száll szembe Csang- Kai-Sek csapataival. Ezzel egyidejűleg a kantom hadsereg is megkezdi az előnyomulást délről Hankau irányában. Pisti harmaőszor is e uittea Branö Prix őe Paris-t a legjobb nemzetközi úszók elől A hódsági járásban: Vajszkára Akermann István és Sztefanovity Ruzsica miletityevói tanitónőt, Deronyára Milosevity Vladiszláv tanítót helyezte át. Az apatini járásban: Bácski Monostorra Rakocsevity Radonya csiflikai tanítót, Bogojevóra Filákovacz Ferenc vi- Iuyói, Kletov Jusztina bácsmonostori tanitónőt, Bácsmonostorra Valesek Anna, .topolyéi ,és Vukovityné Danica tanítónőket, Doroszlovóra Angyelkovity Gradimír plocsai, Szivac Julia tomaseváci tanítónőt. Kupuszinára Brajovity Vazul turuovói és Nagy Janka odavaló tanítónőt. A szentai járásban: Velebit-szállásra Potkonyák Bogdán tanítót. .4 zsabalji járásban: üoszpogyincére Jovánovity Milán szentai, Gyurgyevórá Jokszimovity Vladiszlavá krivakruskai és Zsupánszki Katica jarkováci tanítónőt. A titeli járásban: Kátyra Petkovity Milutin gardinovcci tanítót, Gornji Kovilyra Sztanojevity Budimir goszpogyincei. Lókra Tomity Julianna tanitónőt, Vilovóra Knézsevity Jenő kralovityei és Knézsevityné Anna basahidi tanítónőt. Baranya Snaii A batinai járásban: Bránin Vrhfe Bubalovity Mária bácsko gradistei, Knezsevóra Jurcsity Katica odavaló tanitónőt nevezte ki. .4 dárdai járásban: Bolmánra Lyubinkovity Zsófia szvilojevói, Knezsevi Vinográdiba Bogoszávlyevity Boriszláv tanítót. Bánátb a n .4 vel.-becskcrcki járásban: Botosra At.vanszki Gávra szrpszki iicazinai tanítót, Perleszre MaksZimovítyné Nadezsda vel.-crljenai tanitónőt helyezte át. A vel.-kikináai járásban; Mokritiba Sztefanovity Dragutin, Hermann Ferenc zsabalji és Surin Emilia nincsityevói tanítónőt helyezte át. A Jása Tomity járásban: Bozits-pusztára Gruity Milenkó mokrini, Szrp. Crnyára Zadera Pál tanítót, Cseszteregre Miletin Olga szrpszko krszturi tanítónőt. A kovacsicai járásban: Idvorra Ivánovity Sztaniszlav radovistei, Uzdinba Ivkovics Sándor melincei, Farkasdinra Markovity Koszta opovói, Rájkov Mária nádalyai tanitónőt, Dragánov Danica grebenáci tanitónőt, Csentára Nikolity Petar kalauzi, Rajin Jován veliki toráki tanítókat helyezte át, illetve nevezte ki. Beszélgetés Bárány 'stuánnnl, a tizenkilenc^ues magyar uszábainokkal Páris. július hó. A Tourelles északi kapujánál notesszel a kezében áll egy karszallagos férfi és akár a vizsgázó nebulókat, az érkező úszókat igazoltatja: Pádon. Kain, Thi'cnpondt, Tisson és három óra tájban fehér nadrágban és fehér trikóban Bárány István jelenik meg, a »Champion d'Europe« — Egerből. & Paris minden magyarja Itr tolong ma. A munkás, aki a szájától spórolta el azt az öt frankot, amibe a legolcsóbb jegy kerül, a kereskedősegéd, a kéjutazó és a diákság. Színházira nem járnak. de erre a nemzetközi uszóversenyre. apielyen a Grand Prix de Paris-ért fognak küzdeni a legjobb francia, belga, holland, svéd úszók — és a magyar Bárány! — testületileg kivonultak. Az ötven méter hcsszu medence körül izgatott tömeg ül a betonpadekon. amelyek lépcsőzetesen emelkednek két emeletnyi magasságba. A Tourelles Páris legmodernebb uszó-stadionja. Itt folytak le az olympiai mérkőzések is. Praktikus, célszerű és impozáns épület. Három órakor bevonulnak az úszók és az uszónők. Bárány hátul jön. sárga köpenyben. Szőke haja a szemébe hull. Sápadt. Leül cgv sarokba és szemmel láthatóan drukkol. Eddig kétszer vitte el Páris város nagy diját, 1925-ben és 192ö-ban ... Mikor odamegyek hozzá, hogy meginterjúvoljam, szinte könyörögve mondja: — Most nem... maiá a verseny után... — és könyökre támasztott állal hámul a zöldes, hideg vízre, mintha hipnotizálni akarná. * A nők indülnak. Száz méteres szabaduszáis. A starter a levegőbe lő és a Itat kislány egyetlen csobbanássai merül cl a medencében. Fürgén haladnak előre, az első ötven métert szinte egyvonalb.m tették meg, de a fordulónál Nougaret kisasszony előnyt szerez es karhosszal megszerzi az elsőséget. A betentribün tapsol, a kisasszony mosolyog és a nevetés a vizcseppekkel együtt széfolyik az arcán. A második verseny szenzációja. hogy Pádon, a franciák büszkesége lemaradt és Thienpondt, a belga másodpercnyi előnnyel fut be elsőnek. Aztán: a Grand Prix úszol sorakoznak fel. Bárány. Klein. Pádon és Thienpon.lt. a belgán A magvar kolónia üvülteni kezd: — Bárány! Éljen Bárány! A franciáknak nem tetszik a. magyar üdvrivalgás és liUyülökkel tiltakoznak. De a start után az egész ! ourelles csak egy nevet ordif: — Bárüni! Gyönyörűen elegánsan vezet. Mindjárt az első nercben az élre kerül és szinte tempónkint szerzi fölényét. A fordulónál már testhosszal vezet. Mint egy motorcsónak ugv siklik a vizen. A jó franciák a szájukat tátiák és hajlandók azt hinni, hogy valami ördöngösség vau a dologban. Embert így úszni, ilyen gyorsvonati sebességgel, még nem láttak. Bárány must már elemében van. A többiek messze lemaradnak mellőle. Es úgy tűnik, hogy Bárány nem is nagyon siet. a konkurrencián. akik hátul csapkodnak kétségbeesetten, inkább látszik a végső erőfeszítés, mint Bárány játékos, könnyű tempóin, amelyek előtt engedelmesen szétválik a viz. A Tourelles bőg és zugnak a tansek! — Bravó Báráni! Es a magyarok? — Éljen Bárány! Bárány már a parton állva nézi, hogy eveznek be a célba a »vetélytársak«. A fotóriporterek megrohanják és a tizenkilencéveis magyar uszócsoda csípőre tett kezekkel nevet a fényképező gépek lencséibe. Fekete dressze lyukas, fölözött. De ez tetszik a franciáknak. Mióta Poincaré kabátgallériáról kiderült, hogy vastagon fénylik bársonyán a zsír. Parisban sikkes dolog kopottan, foltosán járni. Ez reprezentálja a nemes egyszerűséget, a szellem es tehetség diadalát a piszkos anyagiak fölött. Bárány dresszén pedig akkora lyuk tátong, hogy ha történetesen oceánláró lenne, menthetetlenül elsüllyedne. ¥ Fejeseket ugrattak. Nők és férfiak, tíz maid busz méter magasból. Mi a beton lépcsőkön izzadunk a iuliusi kánikulában, a nap diihödten sut és a közönség irigyen nézi a lubickoló bajnoké kát. Én is szívesen cserélnék bármelyikkel. még Bleuseval is. a hát'uszóval, akit úgy kellett kihorgászni a vízből a verseny végén, amelyben lemaradt negyediknek. Okos ember. Ha első lesz, sokkal hamarább kerül szárazra, ahol meleg van. # A nyolcszáz méteres staféta versenyen ismét Bárányt csodálja a tömeg. Teljes harmincöt méterrel verte a kollegáit. A nép üvöltött a gyönyörűségtől, a nevét ordították és biztatták, mintha Bárány a viz alatt hallaná az ö bátorító kiáltozásukat. A versenyrendező bizottság elnöke Bárány nyakába akasztja a selyem nemzetiszinü szalagot és egy kék bőrrel bevont ládikót nyomnak a kezébe: az ezüst serleget. A fényképezö-gépek kattognak. Bárány meghajol és kisiet a zsákmánnyal az öltözője felé. De már a folyosón feszegetni kezdte a ladikó tételét és félszemmel bekukkantott: mi van benne? Hátha valami különösebb meglepetés? De nem. Csak az óriási ezüst serleg... Már írnia őket. Bárány körül egv sereg magyar lézengett, tipikus sporthiénák, akik folyton a vállát veregették, iepistázták és rajongtak érte. hogy liba-bőrös lett a hátam, amikor meghallottam a bókjaikat. Aiig tudtam a közelébe jutni. Egy Lancia miniszterrel sokkal könnyebb interjút csinálni. Az öltözőben vég-e egyedül maradt a kísérőjével, egy szinpátikus fiatal magyar fiúval, aki a menedzserié, barátja ős tolmácsa egyszemélyben. Bárány én a harisnyáját húzza. — Hányadik serleget nyerte ma? — I kérdeztem. A fenomén töpreng és találomra mond I egy számot: j — Tizenhatodikat. De nem tudom biz\ tosun... — Mit csinál a sok serleggel? Vállat von: I — Semmit. A mamám kirakja szépen a kredencre. Ő jobban örül nekik, mint én. — Nem szeretné, ha inkább valami hasznosabb dijat adnának? — Nem a dti a fontos, nanem a győzelem. — Minek tulajdonítja sorozatos győzelmeit és fölényét a többi úszók fölött? — Elsősorban a sportszerű életnek, aztán a testi kvalitásaimnak. Bizonyos, hogy valami jobban sikerült bennem, mint a többi emberekben, különben magam se tudnám megértem a dolgot. — A sporton kivül mi érdekli még? — Semmi. Teljesen az úszásnak szentelem minden időmet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem olvasok vagy nem tanulok. A sportemberek mind részemberek. A mesterségük rabszolgái. Ez a tizenkilencéves gyerek csak egy elemben érzi otthon magát: a vízben. Lelki rokona a halaknak és biztosan irigyli a fókákat, amelyek még nálánál is jobban úsznak. — Mit üzen a vajdaságiaknak? — Bort. buzdt és békességet — mondja tréfásan — és amikor kezébe adom a töltőtollamat, ezt írja a képe alá: c,fziué/t/e.) üduö-ífet <i vajHa•I<íq.i niaejejaro./iruiÁ. Sffáiáagf ólaidén — Hogy tetszik Páris? — Netn is veszem észre, hogy Párisban vagyok, olyan sok itt a magyar. Mindenütt magyar szót hallok, akárcsak Pesten. Ezért nem tudok megtanulni franciául. A kávéházban magyar pintér szolgált ki és ebben az uszodában is minden második ember beszél az anyanyelvemen. Meddig marad Párisban? — Két napig, vasárnap már Kassán lesz mérkőzésem. Aztán Arne Bcrgról mesél, a másik csodauszóról. Ekkor kicsapódott az öltöző ajtaja ás nagy lármával berontott egy csomó magyar sporthiéna, körültáncolták a félmeztelen Bárányt, megtapogatták az uszonyait, megpaskolták a vádliját, rnegvakargatták a pattanásait ás közben kórusban ordítozták: — Hogy vagy Pista? — Jaj de remek voltál Pista! — A kutyafádat, ki volt az úszómestered. Pista? Bárány szótlanul, méla didivel hörgőit. Ha a vízben ront rá ez a banda, játszva elbánik velük, de itt a szárazon olyan tehetetlen volt, akár egv védtelen harcsa, amelyet a partra dobtak. Bárány báránytürelemmel tűrte az összes inzultusokat. Tamás István ^aradicsom-paszirozó ninden jobb vas- és háztartási ti létben kapható K.7I9
