Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-02 / 182. szám
192/ julius 2 BACSMEGYE1 NAPLÓ 9. oldal rr TŐZSDE Zürich, jul. 1. Zárlat: Beograd 9.13 Paris 20.345, London 25.2325, Newyork 519 ötnyolcad, Brüsszel 72.175. Milánó 28.75. Amszterdam 208.13, Berlin 123.13, Bćcs 73.10, Szófia 3.75, Prága 1^.33, Varsó 58, Budapest 90.50, Bukarest 3.125. Beograd, jul. 1. Zárlat: Paris 224.25, London 276.50, Newyork 56.88. Genf 1066, Milánó 316.33, Berlin 13.50, Prága 169, Becs 802, Bukarest 35.25. Zagreb, jul. ]. Zárlat: Paris 222.13— 22413, London 272.99—276.79, Newyork 50.70—56.90, Genf 1093.50—1096.50, Amszterdam 22.78—22.84. Berlin 13.4875— 13.7155, Bécs 799.80—802.80. Prága 168.20 *—169, Trieszt 314.7S—316.78. Ncviszadi terménytőzsde, jul. 1. Búza 1 vagon bácskai 76 kilós, 2%-os 2S0 dinár. Kukorica 5 vagon bácskai 170 dinár, 2 vagon szeretni paritás índija 165 •dinár. Liszt 2 vagon 0-ás bácskai 437.50 440 dinár. Korpa 1 vagon bácskai jut izsákban, franko Nov'iszad 170 dinár. Irányzat: lanyha, forgalom: 11 vagon. Szombori terménytőzsde, jul. 1. Búza bácskai vasút 76 kilós 2%-os 277.50— 280 dinár, bácskai vasút 75 kilós 2%-os 272.50—275 dinár, szerémi vasút 75 kilós 277.50—275 dinár, Tisza Bega slepp 76—77 kilós 2—3%-os 275—277.50 dinár. Újbúza bácskai vasút júliusra 265— 267.50 dinár. Zab bácskait szeretni vasút 210—215 dinár. Ujzab bácskai vasút 160 —165 dinár, szerémi vasút 160—165 dinár. Ujrozs bácskai vasút 71—72 kilós 205—210 dinár. Ujárpa takarniányi 60— 61 kilós 175—180 dinár, takarmányt 63— 64 kilós 185—187.50 dinár, tavaszi 65— 66 kilós 195—200 dinár. Tengeri Tisza Bega slepp 165—167.50 dinár, bácskai vasút 165—167.50 dinár, bánáti vasút 160 —162.50 dinár. Bab fehér 155—160 dinár, fehér válogatott 165—170 dinár. Liszt 0-ás GO. 435—455 dinár, O-ás G. 435— 455 dinár. Korpa finom 160—170 dinár. Irányzat: változatlan. Forgalom 229.50 vagon. Novlszadl értéktőzsde, jul. 1. Hétszázalékos beruházási kölcsön, kereslet 82.50, kínálat 83.50. Két és fél százaié kos hadikárpótlási kötvény kereslet 349. kínálat 342. Kereskedelmi és Iparbank kereslet 138, kínálat 140. Városi .lódos Gyógyfürdő kínálat 50. Budapesti gabonatőzsde, jul. 1. A gabonatőzsdén az irányzat tartott. Az amerikai hosszinozgalom hatástalan maradt a budapesti gabonapiacon, ahol az árak nem változtak. Hivatalos árfolyamok pengő-értékben a határidőpiacon: Búza márciusra 32,04—32.18, zárlat 32.04— 32.06. októberre 29.54—29.74, zárlat 29.54 —29.56, rozs márciusra 27.16—27.20, zárlat 27.08—27.12, októberre 24.70—24.82. zárlat 24.70—21.17. A keszárupiacon: Búza 28—29.90. rozs 26.75—27, tengeri 21.30—21.50, zab 24—24.60. repce 43—45. újbúza 29.375—29.75, ujrozs 24—25. Csikágói gabonatőzsde, jul. 1. Búza júliusra 144.50, búza szeptemberre 144-375. Tengeri júliusra 99.375, tengeri szeptemberre 107.50. Zab júliusra 46.625, zab szeptemberre 48. Rozs júliusra 111.50, rozs szeptemberre 102.50. Newyorki gabonatőzsde, jul. 1. Búza őszi vörös 155.125, búza őszi kemény 163.625. Tengeri 112.375.. Liszt 700—735. Irányzat búzánál szilárd, rozsnál tartott. tengerinél egyenetlen. Vízállás A novisudi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bezdán 382 (— 5), Apátit) 468 (— 2). Bogojcvó 458 (— 2), Vukovár 380 (+ 2), Palánka 308 (— 2), Noviszad 366 (— 2). Zemun 251 (— 4), Pancsevó 238 (— 2). Szmederevó 325 (— 3). Orsóvá 272 (— 4). Dráva: Oszijek 254 (+ 4). Száva: Mitrovica 144 (__ 4) Beograd 192 (—4). Tisza: Szenta 210 (— 14), Becsei 199 (— 5), Titel 336 (— 3). o Dl AVV/MC 3 "ap 8,,lt feMf Dl-UAYNt nm-KMiM. 'steppe varases ELI DA CREME DE HI CHAQUE HEURE Kiválóan alkalmas a reggeli toilette tökéletesítésére. Azonnal felszívódik, a bőrt frissíti és alabástromszerii árnyalattal vonja be. Nem fényes, nem zsíroz, nem tapad. Nem látszik meg, de mindig hatásos. A nap minden órájában használható,-^— számtalan megcsodált arcbőrnek ez a krém a titka. Eíicía Créme cíe Chaque Heure A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE Irta: NUSiCS BRANISZLAV Fordította: CSUKA ZOLTÁN A papnak vérhchorul a szeme es megrázza a szakállát. — Hát te mondod ezt nekem? Te? És az egész falu tudja, hogy amig vasárnaponként az istentiszteleten voltam, ki volt Anikánál? Nem szégyelled magad? Te hatóság vagy, keresztény hatóság és soha be sem tévedtél a templomba! — Nem is kívánok oda betérni, amig te imádkozol ott értem az istenhez! — Hát hogyan is imádkozzam én éried, biró, a mikor annyi' a bűnöd, hogy tiz püspök és három pátriárka se tudja azt leimádkozni az istennél! — Ne erről beszelj, pópa, a te bűneid nagyok! Te akarsz értem imádkozni az istennél, te. akit rajtakaptam azon, hogy a nagyböjtkor töpörtőt ettél? — Hát ha ettem is, biró, azok az én töpörtöim voltak, de sohasem ettem, mintaliogy te ettél az állami adókból! Ezeknél a szavaknál összeszorult a biró ökle és jobban megszorította a botot, ami a kezében volt, de visszatartotta magát és csak ennyit mondott: — Hát jól van. jól vau pópa! Legyünk csak egészségesek és éljünk, de meg fogom érni azt, hogy lcborotválva látom a te pofádat! — Nem tudom, minden megtörténhetik ezen a világon, de én is meg fogom érni azt. hogy béklyót látok a lábadon, azt tudom, aminthogy tudom a miatyánkot! És ezekkel a szavakkal a két legjobb barát, a pap és a biró halálosan összeveszve hagyta el egymást. Éttől kezdve a pap többé nem tartott szent beszédet a templomban és nem is volt sokszor látható, csak éppen, hogy a . templomba ment, aztán. haza. Jóvó fűszeres sem ment ki többet a boltjából beszélgetésre A biró sem ment többé a korcsmába viszont az Írnok sem mozdult ki onnan. Krnya Radoje ettől kezdve még jobban az írnok mellé ragadt, sok mindent sugdosott a fülébe és rendszeresen fizette a számláit. íme, igy veszett össse egymással az egész falu és benne a legjobb barátok, még pedig az isten tudja miért. Egy csekélységért, egy negyedfcfló hwsért V. FEJEZET A keresztelés Még ma sem tudják, hogy ezt a tervet az Írnok és Krnya Radoje együtt kovácsolták, egy liter bor mellett, avagy csupán Radojének ötlött az eszébe, elég az hozzá, hogy Radoje egy napon felkerekedett és meg sein állt Anika házáig. Anika nem szerette Krnya Radojét, mert tudta, hogy miket beszél róla a faluban, de ha már eljött, nem dobhatta ki a házából. Belép Radoje a szobába, körülnéz, észreveszi a gyereket a takarón és csak azután fordul Amikához: — Tudom. Anika, hogy nem törődsz velem, de liát a bajban ismerjük meg, ki is a barátunk... Majd ha megismersz engem, akkor tudod csak meg, hogy nem gondolok semmi rosszra? Attika csak hallgat, mert nem tudja, mit is akar mondani Radoje. — Hát megtörtént és most már itt vau a gyerek — folytatja Radoje. — Idestova már liárom hetes és még máig sem kcrcszteltetted meg. — Nem is fogom megkereszteltet ni mondja elkeseredetten Anika.-1 Meg fogod kcreszteltetni, csak hát az egész faluban nem találsz keresztapát. Azok a te barátaid szégyellenék, bogy a gyerek keresztapjának nevez zék őket és bizony, ha ők nem vállalják, más sem fogja elvállalni. Anika erre eddig nem is gondolt, de most, úgy Iáivá, hegy igazat beszél Radoje, jobban odafigyelt — Én, én úgy hiszem — folytatja Radoje — úgy vélem: ha nincs is apja a gyereknék. mégis csak Isten teremtése. Bűn az, ha szégyenli valaki az isteni törvényeket. Úgy hiszem, igazán jótétemény felkarolni a szegényeket. Hát, mondom, elmegyek Attikához és ha más nem akar, leszek én a gyerek keresztapja. Anikát nagyon meglepte ez a jóság és mert a szüléstől egészen eddig a beszélgetésig senki a nagy világon nem beszélt hozzá ilyen barátságosan, megtetszett neki Radoje ajánlata és az indítványt ellentmondás nélkül el is fogadta. Még igy is szólt: — Köszönet neked, mint igazi felebarátnak! És igy Radoje alattomos terve sikerült is volna, ha Radoje tudott volna hallgatni. De hát Radoje a beszélgetés után azonnal a korcsmába ment, minden egyes vendégnek egy-egy kupica pálinkát rendelt és aztán igy szólt nagy fennhangon: — Az az Anika, akinek apanélktüi gyereke van, rávett arra, hogy legyek a gyerek keresztapja és liát úgy gondoltam, hogy az ilyen tisztséget el kell vállalnom. Ez a hír percek alatt elterjedt a faluban és mindenki harsogó liahctázásban tört ki, meghallva, hogy Krnya Radoje lesz a gyerek keresztapja. Csak ép a pap nem tört ki harsogó nevetésben, mikor a hír hozzá is eljutott. Sőt ellenkezőleg, a verejték verte ki az egész testét. A szemei előtt egyszerre megjelent a keresztelés szertartása, amelyet neki kel elvégeznie. Már látta- a. szépen összegyűlt tömeget, amelyet Radoje még a szomszéd falvakból is összecsőditett. Bétádul a templomba a falu apraja-nagyja és még mi minden történhetik ottan! Aztán meg mindenki kitalálja, miért vállalta Krnya Radoje a keresztapaságot. Biztos az, hogy Radoje, vagy a pap, vagy a biró nevét adná a gyereknek. No, ez még hagyján, de mikor a lelkésznek be kdl Írni a gyerek keresztnevét aztán meg kell kérdezni, kik a szülei? és erre a kérdésre a keresztapa fog felelni. Isten óvjon attól, mit mondhat Radoje ebben a pillanatban olyan nagy néptömeg előtt. Alindez eszébe jutott a pópának és megremegett rajta a reverenda és a reverenda alatt feldobogott a szive, mint ahogy a nyúl szive feldobog, mikor belenéz a puskacsőbe. És elszomorodott a pap, annál is inkább, mert nem volt senki, akivel tanácskozzék, akivel megossza a gondokat, mert szerencsétlenségére ép azok vesztek össze egymással, akiknek együttesen kellett volna a gondot viselniük. A pópa belátta, hegy a nehéz helyzetben az egység a legszükségesebb, ezenkívül eszébe jutott, hogy lelkészi tiszténél fogva is kötelessége az emberek között a békét terjeszteni, felkerekedett tehát és elment a bíróhoz, akivel a legádázabbul veszett össze. A biró szúrós szemekkel nézett rá, mikor a szobájába belépett, de a pap szelíden és csendesen kezdte, mint az egy igazi keresztényi prédikátorhoz illik. Először is azt említette fel, hogy csak az egység menti tiling a szerbet, majd hozzáadta a verset: Az egység hozza létre a nagy dolgokat, mig a széthúzás mindent elront, aztán hivatkozott arra is, hogy »ki kaparta ki a szemeidet?« A testvérem, »azért olyan mélyek«, aztán elmesélte azt a bizonyos mesét a haldokló királyról és hét fiáról meg a hét vesszőről, a melyeket együvé kötve nem lehetett eltörni, de különkiilön a legkisebb gyermek is könnyen eltörhette őket. Ezzel mintha azt akarta volna mondani a pópa. hogy ő az egyik vessző, mig az Írnok a negyedik. (Folyt köv.)
