Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-14 / 194. szám
12. oltjal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. július 14 HÍREK a nagyvilágból Lengyelországban a postahivatalok óvatolják a váltókat. A lengyel kormány rendelkezése szerint ez év szeptember 1-től kezdve a váitó-óvatolás nem fizetés esetén postaihivatalok utján történhet. A váltók összege azonban nem lehet 1000 zlotynál több. Külföldön és .külföldi pénznemben kiállított váltókat a postahivatalok ezután sem óvatolnak. A belga üvegipar helyzete. Mig a csehszlovákiai üveggyárak nagy veszteségekkel és dekonjunktúrával küzdenek, a belga üvegipar helyzete a múlt évben újra javult. Ma már az üveggyárak 90 százalékos kapacitással dolgoznak és a rationalizáeió a legtöbb üzemben befejeződött. A táblaüveget a legmodernebb gépek üzembehelyezésével olyan olcsón állítják elő, hogy az export egy év alatt 30 százalékkal növekedett. Meghalt a Bergmann-müvek vezér, igazgatója. Julius 7-én meghalt Berlinben Sigismund Bergmann titkos tanácsos, a Bergmann Müvek vezérigazgatója. Bergmann mint gépészmérnök került ki Amerikába, ahol először Edisonnál kapott alkalmazást, később pedig a nagy feltalálónak munkatársa lett. Amerikában S. Bergmann éc Co. cég alatt Edisonnal közösen gyárat alapított és húsz évi amerikai munka után Berlinben építették fel a ma is világhírű Bergmann-féle elektrotechnikai gyárat. Az elektrotechnikában gyakran használatos Bergmann-cső, a német ipar nagy halottjának nevét viseli. ^z amerikai-orosz petroleumszerzödés. Moszkvai hírek szerint a2 amerikai-orosz petróleumszerződés aláírás előtt áll. Az amerikaiak megkapták a kivont koncessziókat, úgyszintén létrejött a megegyezés az .orosz és a külföldi piac felosztása ügyében is. A. szerződés aláírásakor a Standard Oil co: nagyobb kölcsönt bocsájt az oroszok rendelkezésére. Az Egyesült Államok 635 milliós adó. feleslege. Newyorki jelentés szerint a múlt adóév 635 millió dolláros felesleggel zárult. A kongresszus külön komitéja október 1-től kezdve tartja üléseit, amelyen a felesleg felhasználásáról és további adóleszáliütásról fognak határozni. A japán gazdasági krízis. A japán nagybankok és ipari koncernek sorozatos bukása után, most beszüntette fizetéseit az egyik legnagyobb hajógyár is, A kormány 30 millió yen kölcsönt akart szanálás céljából a gyár rendelkezésére bocsájtani, azonban kiderült, hogy a Kawasaki-Hajógyár olyan helyzetben van, hogy 30 millió yen sem elég a szanálásra. A gyár 15.000 munkást foglalkoztat. A produkció azonban olyan drága és a berendezés annyira nem gazdaságos ebben a nagyüzemben, hogy a tengerészeti minisztérium sem hajlandó átvenni a gyárat, annak ellenére, hogy épülő hadihajókra eddig 24 millió yent folyósítottak előleg címén. Vámmentes a könyvimport Romániá. ban. A román vámvezérigazgatóság az uj" tarifa előírása értelmében nyilvánosságra hozta, hogy idegen nyelvű könyvek, újságok, folyóiratok, zenemüvek bevitele az országba vámmentes és ezek után forgalmi adó sem fizetendő. Ezek mint nyomtatványok a vámtarifa 851. szakasza értelmében élveznek vámmentességei. Görögország ipari fejlődése. A Journal de Bourse statisztikát közöl a görögországi ipar háború utáni fejlődéséről, amely szerint 1921. év óta az országban 463 uj ipari üzem létesült. Csak az utolsó évben, 1926-ban, amikor az ipari krizi.s már tetőfokát érte el mindenütt, Görögországban még 84 u] gyárat helyeztek üzembe. Iparágak szerint: 40 élelmiszerüzem, 11 faüzem, 10 textilgyár, 11 gépgyár, 4 vegyészeti gyár, 3 építőipari üzem, 2 bőr- és 2 papírgyár. Nemzetközi légiposta-konferencia. A világpöstaegyesület és a nemzetközi kereskedelmi kamara hosszabb idő óta fáradoznak, hogy a légipcstaforgalmat egyszeriitsék. Eddig a légipostaforgalom szabályozása az egyes országok közötti megállapodás tárgya volt, ez azonban lehetetlenné teszi a forgalom egyszerű és egységes le bony okítását. A berni világpostairoda ezért elhatározta egy nemzetközi konferencia összehívását és a meghívókat az egyes államoknak, a szeptember 6-án Hágában tartandó konferenciára, már szét is küldte. Változatlan nyersvasárak júliusban. A nyersvas-szindikátus megkezdte az elhagyta. A vaspiacon pár hónappal ezadást ju.'iusi szállításra és úgy az árakat, mint a feltételeket változatlanul előtt már áremelésről beszéltek, most annál kellemesebben érinti az érdekelteket a kartell határozata. Csehszlovák kikötőzónák Hamburgban és Stettinben. Julius elején kezdődnek Berlinben a csehszlovák-német tárgyalások, amelyek sikeres befejezése esetén Hamburgban és Stettinben csehszlovák szabadkikötők épülnek. Csehszlovákiában hazai társaság alapítását tervezik, amely a kikötök üzemét fenntartaná. Amennyiben belföldi érdekeitek a szükséges tőkét nem tudnák rendelkezésre bocsájtani. a csehek külföldi tőke részvételére számítanak. Palesztina beruházási kölcsöne. Londoni jelentés szerint az angol pénzpiac 4 Zt millió angol font összegű kölcsönt fog nyújtani, amelyet Palesztinában kizárólag beruházási célokra használnak fel. A kölcsönből 2 V: millió fontót vasútépítésre, 1 milliót a haifai és a jaffai kikötök fejlesztésére és 1 milliót telefon és táviróvonalak kiépítésére fordítanak. Palesztina egész lakossága nagy reményekkel tekint a kölcsöntárgyalások befejezése elé. amelytől a nagy gazdasági depresszió enyhülését várják. Nemzetközi autókongresszus Londonban. A nemzetközi autókongresszus, amelyet ezideig Newyorkban tartottak meg, ez évben Londonban lesz. A jövőben az autókongresszust évenként más nrás városban tartják meg. A különböző államok delegáltjai következő kérdésekkel foglalkoznak az idei kongresszuson: Utépités, a nemzetközi autóforgalom szabályozása, együttműködés a vasúttal az áruszállítás lebonyolítása terén. Változás a Citrcen-automobilgyár vezetésében. A párisi autókirály, André Citroen, aki eddig a gyárat egyedül vezette, a legtuóbbi tőkeemelésnél a Lázáré Fréres & Co. bankház segítségét vette igénybe és ennek folytán a gyár vezetésében személyi változások történtek. Citroen kezében a technikai vezetés marad, a vezérigazgatói állást pedig a bank bizalmi embere tölti be. Ezenkívül 15 felügyelő bizottsági tagot választottak, akik közül cgynéhányan szintén a finanszírozó bankot képviselik. Magyarországon is államosítják a Délivasutat. A Délivasut államosításának ügye Magyarországon is döntő stádiumba jutott. A magyar kereskedelemügyi miniszter ezügyben a Népszövetséghez fordult, minthogy a Délivasut államosítása formálisan engedélyhez van kötve. Tekintettel arra, hogy Jugoszláviában és Ausztriában a E'élivasut vonalai már régebben állami kezelésben vannak, a Délivasut államosítása elé Magyarországon sem fognak akadáUt gördíteni. BELFÖLD Mivel védekezzünk az ilősdiek ellen? A növényi és állati élősdiek ellen annyi szert, annyi uj »cifra« nevű anyagot hirdetnek a lapok, hogy ember legyen, aki eligazodik a sok között, s valóban indokolt volna felvilágosítani a kisgazdákat, hogy tulajdonképen a sok szer közül melyikhez álljanak nyugodt lélekkel. A növényi élősködők ellen a kén és a rézkészitmények a hatékonyak, igy a peronospora ellen a rézgálic, az alma, körte stb. számtalan gyümölcsfélék védelmezői a kénkészitmények s ezek legolcsóbbjka a kaliforniai lé. A kisember nem tudja, hogy a ként dulfurnak hívják, az ilyen nevű készítményeket, mint pl. a Sulfarol s más sulfur névhez hasonlókat kénből állítják elő. Az állati élősködők: pl, a moly, ilenca, levéltetvek stb. ellen az arzénikumbói készült anyagokkal védekezünk úgy, hogy ezt az arzén, mérget megétetjük a rovarral. Ilyen készítmény az Arsola, az Arzotin stb. jelezve, hogy az arsent ezekben készen kapjuk, de méreg drágán. A zöldpor is arzén tartalmú s akkor jó, ha sok arzén van benne, már sokkal olcsóbb, de legjobb volna, ha tiszta arzént kaphatnánk. Van még egy arzén tartalmú anyag, a légy forgács, ez növényi arzén. Az őszibarack és más gyöngébb, finomabb növényt ezzel védelmezünk, mert az ásványi arzén az őszibarackot megöli, sőt még a Iáját is elpusztítja. A tanaikon, magyarul növényviz lag kivonat akkor értékes, ha tíz százalék nikotin van benne, különben megégeti a szőlőt s a moly épen marad. Azelőtt nagy súlyt helyezett ennek tökéletes elkészítésére a magyar k}r. dohány-jövedék, ma már határozottan nem ajánlható, mert a nikotin tartalmat az állami jövedék nem garantálja, pedig ha tiz százaléknál kevesebb a nikotin, akkor a tanathonban levő sok sav éget. Nem ajánlom senkinek, hogy tanathonnal védekezzék, mert az arzén-készitményben van biztosabb és olcsóbb védekező szerünk. Szobonya Bertalan * A szentai nyugdíjasok harca a drága, sági pótlékért. Szentáról jelentik: A sentai nyugdíjasok, mint ismeretes, többször kérték a várost, hogy az 1924. évi miniszteri rendelet alapján utalják ki nekik is a magasabb drágasági pótlékot, épp olyan arányban, mint ahogy azt az állami nyugdíjasok élvezik. Bár a számvevői hivatal számításai szerint ennek a kérésnek a teljesítése évi félmillió, 1924. évtől visszamenőleg pedig kétmillió dinár többlettel terhelte volna meg a várost, mégis a városi tanács, méltányolta a nyugdíjasok nehéz helyzetét és felajánlotta a nyugdíjasoknak, hogy mondjanak le az 1924. évtől kezdődő különbözeti összegről és akkor a jövőben folyósítják nekik a magasabb pótlékot. A nyugdíjasok ezt az ajánlatot nem fogadták el, mire a városi tanács átirt a belügyminiszterhez és utasítást kért, hogy miként járjon el a nyugdíjpótlékokra vonatkozó minisztertanácsi határozat végrehajtásában. Ebben az ügyben deputáció is járt Beogradban a város polgármesterének vezetésével és úgy az államtanács szakreferensénél, mint a beügyminiszteriumban azt az információt kapták, hogy csak a városi képviselőtestületnek áll jogában a városi nyugdíjasok pótlékát szabályozni. Ezután a városi képviselőtestület azt a határozatot hozta, hogy az eddig nyugdíjazott városi alkamazottaknak az 1922. február 28_ikán keltezett minisztertanácsi rendelkezések alapján járó pótlékokat tovább is fizeti, a legutóbb felemelt drágasági pótlékokat pedig csak azoknak utalja ki, akik 1927. év julius elseje után mentek nyugdíjba. A város legutóbb tartott közgyűlésén is ezt a javaslatot fogadták et. A régi nyugdíjasok most az elutasító határozat ellen a minisztertanácshoz felebbeztek és ha a minisztertanács sem teljesiti kívánságukat, az államtanácshoz fordulnak a drágasági pótlékaikért. Kommercializálják az állami üzemeket. Az 1927/28 évi költségvetés szerint a jugoszláv vasút, erdő- és bányaügyi miniszter felhatalmazást kapott, az államvasutak, állami erdők és bányák kommerciálizálásának keresztülvitelére. Az állami üzemek kommerciálizálásának nagy fontossága abban áll hogy az egyes üzemek külön igazgatótanács vezetése alá kerülnek, amelyet több évre neveznek ki és ezeknek az igazgatótanácsoknak jogukban áll az illetékes minisztérium előzetes jóváha-, gyása nélkül üzleteket kötni, az egyc$ vállalatok vezetésében változtatások^ keresztülvinni stb. Ilyen adminisztráló) mellett az állami üzemek prosperitás^ nemcsak növekszik, hanem nagy Alö megtakaritást jelent, hogy azokat a jö vőben magánvállalatok mintájára rat o nalizálják, a termelést olcsóbbá és gyor sabbá úszik, azonkívül a közönség igé nyeit a legmesszebbmenőén kielégítik. Kőfaragó és Márványipar Részvénytársaság Telefon 4-27. Subotica Alapítva 1894 Újonnan megny'tott fiók: SOMBOR, Kralja Petra ulica 57 Az ország legnagyobb géperőre berendezett kőfaragó üzeme. Gyárt és raktáron tart az összes létezd gránit-, syenit- és márvány kövekből mauzóleumokat, síremlékeket, szobrokat, márvány - lapokat és épületmunkákat. W1 Árainkat 10—30 százalékkal leszállítottuk • Viszonteladóknak külön árjegyzék! Rajzok és költségvetések kívánatra díjmentesen!
