Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-14 / 194. szám
KÖZGAZDASÁGI ^ A BÁCSMEGYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE Olcsó hite t a mezőgazdáknak A kereskedelmi miniszter rendelete A mezőgazdasági termékek jelenté' kény áresése kínos helyzetbe hozta már a múlt évben is földművelőket. A mezőgazdasági termékek egy nagyon kedvező konjunktúra után már nem hoznak többé annyi hasznot és igen sok esetben alig fedezik a termelési költségeket. Ezért a parasztnép tömegesen eladósodott. A földművelők nehéz helyzetbe kerültek, mert kölcsönt is csak uzsorakamatra kaphattak. A mezőgazdaság megmentésére nemrégen állami vállalat alakult és hozzá kell fogni a mezőgazdasági hitel megszervezéséhez. A mezőgazdasági hitel röl szóló törvény már néhány évvel ezelőtt elkészült. Az államkincstár ötven millió dinár tökét adott két évvel ezelőtt a banknak és ehhez járul még az osztálysorsjáték tiszta jövedelme, úgy, hogy a papíron levő mezőgazdasági állami banknak már több mint száz millió dinár tőkéje van. A politikai torzsalkodások és spekulációk azonban megakadályozták a rendkívül fontos törvény keresztülvitelét. A mezőgazda helyzete naponta súlyosabb lesz és a kereskedelem is gyengül, mert a paraszt vételképessége hanyatlik. Az ipari üzemek érzik meg talán legjobban a földművelők mostoha sorsát. A földművelők ezzel szemben ugyanannyi adót fizetnek holdankint földjük után, mint a korábbi években a kedvező konjunktúra idején. Az elemi csapásokat nevetségesen kis összegek elengedésével veszik figyelembe az adóhivatalok. Az állami politika tényezői végre megtették az első lépéseket, hogy reálisabb eszközökkel segítsenek a bajokon. Dr. Spahó Mehmed kereskedelemügyi miniszter, hogy fontos értesítést szerezzen a földművelők eladósodásáról, a napokban rendeletct bocsájtott ki az összes főispánoknak. A körirat a következő: Azok az állapotok, amelyek a mezőgazdasági termékek piacain meggyökerescdtik, érzékenyeit érintették országunk mezőg zdaságát. A racionálisabb termelés olcsóbbá te$zi a termékeket és kérdésessé tették mezőgazdasági tér mékeink kivitelét, ami különben a háború utáni években nagyon csökkent. Európa minden államában érezhető ez a jelenség. Az eladás és a kivitel körüli nehézségek pénztelenséget idéztek elő. A pénz az utóbbi két évben nagyon megdrágult és ennek tulajdonítható a földművelő eladósodása. Azt lehet mondani, hogy a földművelő a legkevesebbet beruházásokra költ, ami szomorú jelenség, mert mezőgazdasági beruházások nélkül nincs reális termelés. A nép hatvan százaléka mezőgazdaságból él. A földművelő osztályon nyugszik a mi katonai erőnk és a falu fogyasztó képességétől függ államunk kereskedelme és ipara. Ezért a mezőgazdák eladósodásáról szóló hiteles adatok beszerzése az állami közigazgatás képviselőinek legelső feladata. Az adatok alapján kell megfontolni, hogv milyen utón. milyen eszközökkel lehetne segíteni a mezőgazdaság nehéz helyzetén. A kereskede!emü"vi miniszter ezután utasításokat ad a föispáni hivataloknak, hogy milvpp módon szerezhetik meg legkönnyebben a kért adatokat, amelyeket julius hó végéig feltétlenül be kell küldeni a minisztériumnak. A kormány úgy látszik, most már komolyan foglalkozik a mezőgazdasági hitelek megszavazásával és előreláthat tólag a jövő év elején alakul meg a bank. amely hivatva lesz olcsó kamatok mellett megfelelő összegű hitelt adni a mezőgazdáknak. A Vajdaság pontja A szigorú adórendelet és a rossz pénzügyi adminisztráció tönkreteszi a Vajdaságot Az Obzor a Vajdaság gazdasági visszafej ődéséröl Az Obzor keddi számában terjedelmes cikkben foglalkozik Markovics Bogdán dr. pénzügyminiszter adóbehajtási rendeletével és ezzel kapcsolatban a Vajdaság gazdasági \ isszafejlődését tárgyalja éles kritikával kisérve az utóbbi évek közigazgatási és pénzügyi politikáját. — Az uj állam megalakulásakor a Vajdaság volt a legéleterősebb és leggazdagabb tartomány az országban — kezdi a cikket az Obzor. — Messze földön is ismerték az aranykalászokat termő és tejjel-mézzel folyó Bácskát. Tudták ezt a szerbek is és az uj állam megalakulása után Beograd erősen szorította a Vajdaságot, amely oda adta pénzét az államháztartásnak. Az uj államélet kezdetén a Vajdaság szép termőföldjeit szétdarabolták és. felosztották a dobrovoljácok és telepesek között, akik ezt a földet évekig nem tudták megművelni és a termés évről-évre csokiként. A beogradi kormányok magukáve tették a rossz magyar adótörvényeket, amelyeket Magyarországon már rég elégettek és annak alapján vetették ki az adókat koronákban és az igy nyert összegeket átváltoztatták dinárra. Igy négyszeres adót fizet a Vajdaság. Az agrártörvény helytelen alkalmazása az összes vajdasági községeket és városokat tönkretette. Szubotica városától mintegy húszezer hold földet vettek el agrárcélokra és a többi községeket sem kímélték. Nem csoda tehát, hogy a községek kétszáz-ezer százalékos pótadókat voltak kénytelenek kivetni az állami adókkal agyonterhelt népre. A Vajdaságban 1922-ig nem volt adókivetés és az adókivetéseket később ismeretlen, más vidékről ideözönlött szakértői képzettség nélküli emberek végezték, akik között nagyon sokan voltak olyanok is. akik addig fizikai munkát végeztek. Az első adókivetések ellen száz és ;záz deputáció ment Beogradba, ahol a kormány azt felelte: »A Vajdaság gazdag. érthető tehát, hogy több adót kell űzetnie, mint Macedóniának.« Így kezelik a Vajdaságot ma is. Az Obzor ezután felsorakoztatja a gazdasági visszatejlődés egyeb okozóit, azután igy folytatja: »A Vajdaságnak gyorssegély kell. ha i legakarjuk menteni. Ma a választások előtt a politikusok minden jelszót a levegőbe dobnak, különösen azt, hogy a Vajdaság a vajdaságiaké Ez nem helyén való. A vajdasági nép nem szeparatista érzelmű. A Vajdaság népe a r aides tisztviselői kart születésére való tekintet nélkül megbecsüli, de azokat az embereket, akik nem méltók állásukhoz. kiüldözi. A Vajdaságon segíteni kell és az Ohz rr tiz pontba foglalja a Vajdaság köv ítélését. 1. Az adótörvények egységesítése. 2. Az adó és a pénzügyi adminisztráció átszervezése. 3. A régi, politikai és más okokból clbocsájtott tisztviselők reaktiválása. 4. Uj. modern agrártörvény. 5. Az érvényben levő agrártörvény végrehajtásának alapos revíziója. 6. Kamatmentes állami kölcsön ará nyos felosztása a tartományok között. 7. A háború előtti tartozások rendezése a külfölddel. 8. Uj vasútvonalak és országutak építése. 9. A községi autonómia visszaállítása és a községi választások megtartása. 10. Hosszúlejáratú földmüves-köl csőn. Ezek a Vajdaság szanálásának fő elő' feltételei, amik nélkül elképzelhetetlen a' Vajdaság gazdasági helyreállítása. Az egykor hatalmas és gazdag Vajdaság, amely a volt osztrák-magyar monarchia egész hadseregét élelmezte a háború alatt, ma a teljes gazdasági összeomlás előtt áll és ha követeléseinek nem tesz a kormány eleget, a Vajdaság teljesen tönkremegy és nem lesz olyan pénzügyminisztere az államnak, aki nagy áldozatok nélkül újból életet öntene bele. A kormánynak kötelessége fontolóra venni á dolgot és inkább most segítsen, mint hogy később milliókat költsön az anarchia leküzdésére, aminek a teljes gaz. dasági összeomlás után, be kell következni. Az Obzor kiváló értesülések és adatok alapján megirt cikke vajdasági gazdasági körökben érthető nagy feltűnést keltett és remélik, hogy a kormány a zagrebi sajtó értékes, komoly orgánumának cikke után revízió alá fogja venni eddigi gazdasági politikáját a Vajdasággal szemben. Nagy arányi! építkezés indult meg Becskereken Hidakat építtet és uj kutakat furat a város Becskerekről jelentik: A mai szűkös, nyomott és mindenképpen súlyosnak mondható gazdasági és pénzügyi viszonyok között is serényen folynak Becsker.eken a köz- és magánépitkezések, uccakövezések és más közmunkák. A város vezetősége igyekszik az építkezést elősegíteni és maga is élénk tevékenységet fejt ki, hogy városfejlesztési programját végrehajtsa. Ezek a munkák, ha nem is amerikai méretűek, mindenesetre nagyarányúnk és figyelmet érdemlők. Uj Bega-hid a Polja városrészben A Bega-folyó által két részre osztott Becskereket mindössze két hid köti ősz sze. A két hid a város belterületén épült, ami Amerika városrésznek és közvetlenül a Buza-tér mögött elterülő városrészeknek előnyös forgalmat biztosit, ellenben a belvárostól távolabb fekvő terű letileg nagy, népességre számos Dclja és Budzsák városrészek lakói Csak hosszú kerülővel a Miletics-ucca. Buza-tér. Dositijev-hid. Vilson-téren át juthatnak a városba és a sokat frekventált vásártérre. Becskereknek, különösen hetipiacok napján és vásárok alkalmával ez a legélénkebb forgalmú útvonala. Itt vonul be a városba nemcsak a Dclja és Budzsák, hanem az ezek mögött fekvő tizenhat község vásárt, hetipiacot látogató népe szekérrel, állattal. Valóságos kínnal, késedelemmel bonyolódik le olyankor a forgalom, a balesetek és szerencsétlen séfek állandóan fenyegető veszedelmével. Ez késztette a várost arra. hogy a tolja városrészben harmadik közhidat építsen, ami által a Dositijev-hid útvonalát lényegesen tehermentesíti, mert igv a falvakból betű-juhi idegenek más. rövidebb utón jutnak a Vásártérre és a Dolja és Budzsák városrészek is közvetlen összeköttetést kapnak a várossal. Becskerek városa most végre olyan helyzetbe került, hogy a régen óhajtott harmadik hid létesítését megkezdheti. Az uj, gyalog- és kccsiforgalomra tervezett hid a Dolja városrészben a Karadjordje-ucca Begára torkoló részén ülne köz.vetlen összeköttetéssel a Vá sártérrel. Mérhetetlen előliv fakad ebbü és nem lehet a város vezetőségét címűn { dicsérni, hogy az oly régen várt harmadik hid felépítésének tervét valóra váltja. A k^z tervek szerint az uj hid ötven méter nyílású lesz és tizenkét méter széles. A hídépítés költségei meghaladják a négyszázezer dinárt. Az építkezést még ebben az évben az ősz folyamán megkezdik. Meg kel! még jegyezni, bogi- a város önerejéből, állami, vagy egyéb segély nélkül építi fel a hidat. Megtalálták Brankovics várát az uj tiizoltóház építésénél Becskerek mindig bőkezűen, sokat áldozott és áldoz a tűzoltóság fenntartására, felszerelésére. A Vajdaságban alig .au.még olyan tűzoltólaktanya, amelynek felszerelése, felkészültsége jobb volna, mint a becskerekié. A város most épiti fel a tűzoltó laktanya uj. háromemeletes mászóházát, a melynek építési költségei körülbelül százezer dinárt tesznek ki. Érdekes, hogy az uj mászóház alapjának kiásásánál mélyen a talajban várszerü felmaradványokat találtak a munkások. A falmaradváuvok eredetére vonatkozólag megindultak a kutatások, találgatások. Markovics Nikola városi tanácsos, történész véleménye szerint a falak Brankovics György idejéből származnak. Brankovicsnak — Markovics tanácsos kijelentése szerint, itt is volt egv tára, ahol sűrűn tartózkodott a törökökké1 való harcainak ideién. Uccakövezés Van Becskercknek jó néhány uccája, amelyek arról híresek, hogy kegyetlenül rósz a kövezetük. Kocsival az emberek rendszerint csak úgy mernek ezekben az necákban járni, hogy ha előbb az Úristenhez fordulnak oltalomért. Ilten uccák voltak a Cara Dusatia-. Götlie- és Kalvin-uccák. amelyek átkövezése. rendbehozása már befejeződött. Most vannak átkövezés alatt a Zmaj Jovina- és Voívoda Bozsovicsa-uccák és ez évben még sorra kerülnek a Pariska- és Szlovenacska-uecák is. A nagy forgalmú Szlovacska-. Szarajevacska- cs Balkanszká-uceák amelyek egyáltalán nem voltak kikövezve. teljesen uj háromnegyed koc-
