Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-12 / 192. szám
9. oldal 1927 juBqs 12 BÁCSMEGYO NAFLÖ Közgazdaság A noviszádi kereskedelmi kamara a vrbászi kiállítás alkalmából Vrbászon teljes ölest tart ^ A tanonciskolái oktatás reorganizációja A noviszádi kereskedelmi és iparkamara ipari szekciója vasárnap délelőtt tiz órakor a távollevő Idjuski Milán einők megbízásából Jovanovics Petar alelnök elnökletével telies ii'ést tartott. A szekció hosszasan foglalkozott a vrbaszi ipari kiállítás sikerének biztosításával és ujólag felhívta az iparosságot, hogy a kiállítás sikere érdekében minden lehetőt tegyen meg. A kiállítási falragaszai már elkészültek és azokból minden iparosnak küldenek, hogy azokat kifüggeszthessék. Egyúttal felhívta a szekció az egyes ipartestületeket és szervezeteket, hogy mozdítsák elő ugy anyagilag, mint erkölcsileg, hogy" menüéi több iparossegéd és tanonc tekinthesse meg a vrbaszi kiállítást. A kiállítatott tárgyak felett ítélkező zsűri megalakítását a ked.ien Vrbászon megtartandó ülés hatáskörébe utalták. Az ipari szekció hosszasan foglalkozott a tancnc és általában az ipari oktatás kérdésével és megállapította, hogy szonyoknak nem felel meg, miért is a az 1922. évi tanonciskolái törvény a vikamara a törvény megváltoztatását kívánja, még pedig az uj ipartörvény és az uj népoktatási törvények reformjával egyidejűleg, mert azok a tanoncoktatással szerves összefüggésben vannak. A szekció egyben elhatározta, hogy augusztusban a kiálitás alkalmából a kamara teljes ülést tart Vrbászon, ahol az ipari oktatás kérdését fogják részletesen és külön e célra egybehívandó gyűlésen megvitatni. Munkáskainarai választások Szlavóniában. Oszijékről jelentik: A szociálpolitikai minisztérium Horvátország és Szlavónia területére szeptember 25-ikére irta ki a munkáskamarai választásokat. Idejében kell kérni az ötvenszázalékos kedvezményt. Bcogradból jelentik: A vasúti vezérigazgatóság felhívja az érdekelt tudományos, közgazdasági, társadalmi és más egyesületeket, amelyek kongresszus, dalárdaverseny, vagy más ünnepélyre való részvétel miatt a törvényben biztosított ötvenszázalékos viteldij engedménnyel akarnak élni, hogy legalább tizenöt-húsz nappal előbb kérjék a kedvezményes jegy kiutalását. Eddig az egyesületek legnagyobb része az utolsó percben kérték a kedvezményt és a vasúti vezérigazgatóság képtelen volt a beérkezett kérvényeket időre elintézni. A Zadruzsna Banka hajóparkját iijból árverezik. Noviszadról jelentik: A pénzügyigazgatóság tudvalevőleg többmilliós adókövetelésére árverést tűzött ki a Zadruzsna Banka hajóparkjára, de arra árverező nem jött el és azt nem lehetett megtartani. A pénzügyigazgatóság július 25-ikére a hajóparkra és az öszszes ingóságokra újabb árverést tűzött ki. Csődbe ment a Temesvári Szerb Takarékpénztár. Temesvárról jelentik: Hosszú válság után csődbe ment a Temesvári Szerb Takarékpénztár, amely a Bánság egyik legrégibb pénzintézete. A csődnek érdekes háttere van. Nemrégen ugyanis, amikor hire ment, hogy a takarékpénztár fizetési zavarokkal küzd, a hitelezők megrohanták, hogy követeléseiket biztosítsák. A hitelezők között van a »Banca de kont a Roíhaniei« temesvári fiókja is, amely ugy biztosította követelését, hogy a takarékpénztár igazgatójától megszerezte az intézet hétmillió lejnyi váltótárcáját, amely az egyetlen aktíva. A takarékpénztár vissza akarta szerezni a váltótárcát, de ez nem sikerült, mire csődöt kért abban a reményben, hogy igy viszszakapják a váltótárcát, miután a csődkéréstől számított hat hónapon beiül kötött ügylet megtámadható. ni AYVMC3 nap s,8lt ,ehír Di-UATiMc nmm-siinB. TŐZSDE Zürich, julius 11. (Zárlat.) Beograd 9.14, Paris 20.3425, London 25.2275, Newyork 519 és ötnyolcad, Brüsszel 72.26, Milánó 28.275, Amszterdam 208.15, Berlin 123.11, Bécs 73.10, Szófia 3.75, Prága 15.395, Varsó 58, Budapest 90.575, Bukarest 3.255. Beograd, julius 10. (Zárlat.) Páris 224,22, London 276.70, Newyork 56.86, Brüsszel 794, Qcnf 10.96, Milánó 310.50, Berlin 1351, Bécs 802.75, Prága 169, Budapest 997, Bukarest 3575 Szombori tőzsde, julius 11. Uj búza bácskai \asut júliusra 272.50—275. Uj rozs bácskai vasút 71—72 kg. 215—220. Uj zab bácskai vasút 160—165. Uj árpa takarmányi 61—62 kg. 180—185, takarmányi 63—64 kg. 185—190, tavaszi 65—66 kg. 220—225. Tengeri bácskai vasút 175—177.50. Malomtcrmékek: Ogg 435—455, Og 435—455, 2-ős 400—420, 5-ös 370—390, 6-os 350—370, 7-es 305 —315, 8-as 175—185. Finom korpa 150 —160. Irányzat barátságos, áruban kereslet. Szcntai gabonaárak, julius 11. A hétfői piacon a következő árak szerepeltek: Búza 265—270 dinár, tengeri morzsolt 170—172.50 dinár, takarmányárpa 155—160 dinár, .pörárpa 180—185 dinár, zab 140—145 dinar, rozs 180—185 dinár, bab 145—150 dinár. Őrlemények: uj lisztek árai juliusi-októberi szállításra: 0-ás gg 470 dinár, 0-ás g 470 dinár, 2-es főzőliszt 445 dinár, 5-ös kenyérliszt 410 dinár. 7-es 270 dinár, 8-as 180 dinár. Korpa 170 dinár. Irányzat szilárd. Kínálat: minimális. Kereslet élénk. Noviszádi terménytőzsde, julius 11. Búza: 2 vagon bácskai régi, tiszavidéki 76 kilós, 2 százaékos 277.50 dinár, 4 vagon uj, 78 kilós, 2 százalékos 280 dinár. 2 vagon bácskai uj garantált 79—80 dináros, 2 százalékos 285 dinár. Tengeri: 1 vagon bácskai 180 dinár. 1 vagon szerémi paritás Indija 180 dinár. Liszt: 2 vagon Ogg bácskai 420 dinár. J1 vagon Og bánáti 415 dinár, l vagon 12-Cs bácskai 395 dinár. 1 vagon 5-ös bácskai 355 dinár. 1 vagon 6-os bácskai 320 dinár. 3 vagon 8-as számú 1175 dinár. Korpa: 10 vagon bácskai uj, iutazsákokban októberre, novemberre és decemberre 145 dinár. Irányzat változatlan. Forgalom 32 és fél vagon. Ked! den pravoszláv ünnep miatt nem lesz ; hivatalos tőzsdeforgalom. Budapesti értéktőzsde, julius 11. Ma- 1 gyár hitel 90.7, Osztrák hitel 52, Ke- I reskedeimi Bank 121.5, Magyar cukor i 213, Georgia 20.3, Rimamurányi 120, I Salgó 74, Kőszén 721, Bródi vagon 3.9, ! Nasici 163, Ganz Danubius 193.5, Ganz villamos 152.5, Athenaeum 28, Nova 43, j Levante 22.7, Pesti Hazai 234. Irányzat ; barátságosabb. Budapesti gabonatőzsde, julius 11. Á j gabonatőzsde irányzata nem egységes. A határidőpiacon ugy a búza, mint a rozs árfolyama emelkedett és feltünb i nagy áremelkedés jelentkezett a zabjnál. A készárupiacon az árfolyamok alig í változtak. Hivatalos árfolyamok pengőiértékben a határidőpiacon: Búza márciusra 32.08—32.20, zárlat 32.18—32.20, j októberre 29.76—29.88, zárlat 29.82— I 29.84, rozs márciusra 27.58—27.80, zárlat 27.80—27.82, augusztusra 25.12— 25.18, októberre 25.48—25.56, zárlat 25.518—25.60. A készárupiacon: Búza 2795—30.05, uj búza 29.50—30.15, rozs 25—25.30, árpa 21—21.50, tengeri 22.05 22.25, zab 24.70—25.50. repce 42—44, korpa 20—20.20. Vizáll ás A noviszádi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Duna: Bezdán 310 (—12), Apafin 392 (—16), Bogojevó 390 (—14), Noviszad 316 (—12), Zemun 198 (—8), Pancsevó 188 (—10), Szniederevó 290 (—5), Orsóvá 248 (—4). Dráva: Oszijek 184 (—6). Száva: Mitrovica 116 (—4), Beograd 14? (—10). Tisza: Szenta 92 (—14), Titel 275 (—15). A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE 14 Irta: NUSICS BRANISZLAV Fordította: CSUKA ZOUlÁf Végtére is, beszéljenek a rossz nyelvek, amit akarnak, Jeretija kapitányra nézve az a fontos, hogy kilenc évi hivataloskodása alatt mindössze hatszor kergették el a szolgálatból, mindig csak azért, mert nem »értett egyet« miniszterének, vagy kerületi főnökének programjával, avagy a Főellenőrző Bizottság programjával. Az illető kerületben ö már immáron harmadik hónapja kapitány és a nép nagyon meg van elégedve vele és ami a fő, ő is meg van elégedve a néppel. Tehát Jeretije kapitány egy reggel ott iil a hivatalában és épen egy özvegyasszony panaszát vizsgálgatja. amikor belép a pandúr és bejelenti a prelepnicai bírót és a pópát. — Jöjjenek be —• mondja a kapitány és félreteszi az aktát, fe'emeli a fejét és megpillantja a papot meg a bírót, akik épen belépnek a szobába. (Később meglátjuk, miért nem jött be Jóvó fűszeres is). Jeretije kapitány végigméri a bírót és a papot, a fejük tetejétől a lábuk ujjúig, mert eddig csupán csak hallott felőlük, de még nem jöttek el hozzá. — Miért jöttek? kérdezi eket végre. Mivel a hi ró és a pap előzőleg nem beszélték meg. ki fog először beszélni, most csak egymásra néztek és mindketten elhallgattak. — Azt kérdezem: miért jöttek? Először a bíró szólal meg: — Mi egy gyermek nevében . . . azaz ... a község nevében, aki egy törvénytelen gyereket szült... valóban . . . .Alikor a pap látta, hogy a bíró milyen zavarba jött és felvilágosításával csuk még nagyobb zavart ;ioz az ügybe, int neki, hogy hallgasson és maga folytatta: — A mi községünkben egy házasságon kívüli gyerek született, aki nem tartozik hozzánk. — És miért nem tartozik magukhoz? — Az édesanyja, mint özvegy hozzánk tartozott — kap erőre megint a bitó, de a pap újra leinti és maga folytatja: — Az édesanyja özvegy és más faluban. Krniánban született és igy a gyerek is ahhoz a községhez tartozik. — És mennyi ideje, hogy az anyja özvegy? — kérdi a kapitány. —■ Tizenhárom hónapja, már a tizennegyedikbe lépett — mondja a pap. — Es hol töltötte el ez idő alatt az özvegységet? — A falunkban. — És maguk természetesen, mint jó emberek vigyáztak rá és gondoskodtak róla, mint minden szegényről szokás? — Hogyne, uram! •>— felel a biró, mélyen meggyőződve, hogy az érdem azért a községre esik, nem az egyházra és ezért ő hivatott a feleletre, nem pedig a Pópa. — És természetes, mint szegényt ^s elhagyottat, nem hagyták éhezni, vagy szomjazni és el is jártak hozzá, hogy megkérdezzék, mire van szüksége? — Hogyan hagytuk volna — kap rajta a biró aki egészen meghatódott, hogy a kapitány ilyen szépen gondolkodik a községről, amelynek ö a feje. — Nahát ez szép maguktól — mondja a kapitány. — De hát, ha már annyira vigyáztak az özvegyasszonyra, most aztán vigyázzanak a gyerekére is, ápolják és gondoskodjanak róla. — De uram — mondja a pópa — az asszony krmáni születésű . . . — Ah, krmáni? — kérdi a kapitány. — Igen! — felel a biró és a pap is. — És azalatt, mig özvegységben volt, járt-c nála krmáni biró, vagy pap? — Nem járt uram!- Na, látják, aki az özvegyhez jár, az viselje is a költségeket! Nem akarok erről több szót hallani, értik-e? Ahogy mondom, ugy kell lennie! — Ez nem lehet ugy! — szánja el magát a biró a szóra. — Mi Írásbeli felebbezést is hoztunk és ha azt elutasítja, arra kérjük, tessék arról nekünk irásbeli határozatot is adui, mert magasabb fórumokhoz is felebbezünk. — Hallgass ide, pópa — kezdi most már a kapitány nagyon komolyan. — Ne kényszerits arra. hogy lenyirassam a szakálladat és te biró, jól vigyázz, mert az utóbbi napokban inár ugy. is gondoltam arra, hogy kiküldőm hozzád a bizottságot A pap. meg a biró elsápadtak és nem mertek a kapitány szemébe nézni. — Azt gondoljátok — folytatja a kapitány — hogy nem tudok az egész ügyről? Azt gondoljátok, olyan messze van a falutok, hogy senki sem jelentheti nekem az ügyet? A pap is, meg a biró is a földre néznek és a szemeik előtt megjelenik Krnya Radoje alakja, feketén, feketén, mint a holló és amit most kívánnak lelkűkben Radojének, ne adj Isten, hogy megtörténjék. — És azt hiszitek — folytatja a kapitány, hogy engem meg tudtok ijeszteni? Kis legények vagytok ti althoz! Hiszen csak megnyomom a körmömet és kipukkantok, mint a bolha. És a pap szemei előtt ejjben a pillanatban megjelenik a kapitány körme, de hatalmasan megnövekedve, olyan nagy, mint amilyennek egy állami körömnek lennie kell. És látja magát is, mint valami kis, apró, fekete bolhácskát, amelyet megfogtak a takaró alatt és most két nagy állami ujj nyomja öszsze, arra készülve, hogy letegye és aztán rányomja az állami körmöt. A biró előtt azonban egészeit másképfen jelent meg ez az ügy. A bolha-hasonlat elöjte ugy tetszett, hogy az inkább a pópára vonatkozik, mért a pap a fekete reverendában inkább hasonlitottt egy olyan bolhához, amely jól teleszivta magát vérrel. De, habár a biró azzal is vigasztalta magát, hogy a kapitány fenyegetése inkább a papra vonatkozik, mégis különös viszketést érzett a bokája körül, ott, ahova a bilincs gyűrűjét szokták tenni, ezért hát felemelte a jobblábát, hogy megvakarja vele a balt. — Hanem tudjátok mit? — folytatja a kapitány. — Nem vagyok én épen olyan. rossz, gonosz ember. Nekem is van szivem és . . . emberek vagyunk, kellünk egymásnak, ti is nekem, én is nektek. — Ugy van — kiált fel a két ember és kiderül az arcuk és fel is emelik kissé a fejüket. — Ugy van uram, nem vagyunk mi olyan . . . oly an, ahogy mondod . . . — Tudom, tudom, jó emberek vagytok ti. — De mennyire — kiáltja a biró, akinek egy pillanat alatt elmúlt a viszketése és csaknem a kapitánya nyakába ugrik. — Hát azért mondom — folytatja a kapitány — megteszem nektek azt, amit másnak nem tennék meg. —- Köszönet uram, köszönet! — mondják mindketten egyszerre és a meghatottságtól könny fut a szemükbe. — Tehát hallgassátok meg, amit mondok — mondja a kapitány. — Kit mást hallgatnánk, ha nem téged, uram - kiáltja a pap. — Hát — mondja a kapitány — tartsátok nugátoknál a gyereket, amig felnő és ha már egyszer nagy lesz, akkor már könnyű. — Ugy van, uram! (Folyt. kcv.).
