Bácsmegyei Napló, 1927. július (28. évfolyam, 181-211. szám)
1927-07-10 / 190. szám
1927. julius 10 BACSMEGYEI NAPLÓ 9. oidal KINTORNA — Mikor végzed a legnehezebb niun. kát? — Reggeli előtt. — Mit csinálsz? — Megpróbálok felkelni. * Az iró: Az emlékirataimon dolgozom. Már nagyon messze tartok. A barátja: Oh! Eljutottál már talán ahhoz az időhöz, amikor öt fontot adtam kölcsön neked? * Két asszony beszélget a piacon. — Mondja csak, szomszédasszony, hova lett a Kati, aki a múlt héten még magánál szolgált? — Képzelje, becsukták!... Azt mondták, kleptomániás! — Kleptomániás? ... Kár ezért az ügyes lányért! —• Bizony kár!... Hogy ez mi mindent tudott hozni tiz dinárért! * Kovács ur, aki foglalkozására nézve kereskedő, elmegy az adóhivatalba és beszélni akar az elöljáróval. — Parancsol? — kérdezi az elöljáró. — Három heti szabadságot szeretnék. — Hogyan? ön talán a mi alkalmazottunk? — Nem! De egész évben maguknak dolgozom. SPORT a A budapesti Hungária komplett csapattal játszik Szuboticán Orth a centercsatár posztján mutatkozik be a szuboticai közönségnek A Szuboticán lejátszott MIK—Viktória Zsizskov mérkőzés óla nem tapasztalt lázas érdeklődéssel várja a közönség a magyar főváros kedvenc csapatának, a kontinens legszebb futballt játszó együttesének, a budapesti Hungáriának bemutatkozását. Az érdeklődés a vidékre is kiterjed, úgyhogy rekordközönségre lehet számtani. A Hungária az idén júniusban 2:0-ra verte Újpestet és 3:l-re a Ferencvárost a középeurópai kupaselejtező mérkőzések során, de külföldi eredményei is arra engednek következtetni, hogy az uj erőkkel feífrissitett együttes formájának és teljesítőképességének tetőpontját ér. te el. A csapat főereje a csatársor amelynek tengelyében Orth klasszikus, nagyvonalú. bri'Háns játékával mindenkit bámulatba ejt. De impozáns stílusban játszik a fedezetsor is. különösen Kvasz a centerhalf posztján. A két biztos rugásu hátvéd. Mandl és Oláh mögött Biri védi a kék-fehérek kapuját, vele szerencsésen oldották meg a csapat rég húzódó kapusválságát. Az illusztris vendégekkel szemben a rendező Sportegyesület a legjobb tizenegyét fogja felállítani, hogy tisztességes eredményt érhessen el. amire annál is inkább kilátása van. mert kapusa. Nagykanász kitűnő formát mutatott az előző Nemzeti és Bástya elleni mérkőzéseken. A szenzációsnak Ígérkező nemzetközi mérkőzés vasárnap, julius 10-ikén délután hat órakor kezdődik a SzAND Szegedi-uti pályáján. Mázics bíró vezetése alatt. Noviszad—Oszijek válogatott. Noviszadról jelentik: Oszijeken vasárnap ta lálkoznak Noviszad és Oszijek városok válogatott futballcsapatai. Nagy feltűnést keltett, hogy a noviszadi válogatott csapatba nem vették be a legjobb noviszadi csapatnak, a Vojvodinátiak egyetlen játékosát sem. TŐZSDE Zürich, julius 9. (Zárlat.) Beograd 9.135, Páris 20.345, London 25.22 és hétnyolcad, Newyork 519.75, Brüsszel 72.25, Milánó 28.30, Amszterdam 208.17, Berlin 123.11, Bécs 73.13, Szófia 3.755, Prága 15.40, Varsó 58, Budapest 90.55, Bukarest 3.27. Szombori tőzsde, julius 9. Uj búza bácskai vasút júliusra 270—272.50 dinár. Uj rozs bácskai vasút 71—72 kilós 215— 220 dinár. Uj zab bácskai vasu.t 160—165 dinár. Uj árpa takarmányi 61—62 kilós 180—185 dinár, takarmányi 63—64 kilós 185—190 dinár, tavaszi 65—66 kilós 220— 225 dinár. Tengeri bácskai vasút 172.50 —175. Malomtermékek: Ogg 435—455 dinár, Og 435—455 dinár, 2-es 400—420 dinár, 5-ös 370—390 dinár, 6-os 350—370 dinár, 7-es 305—315 dinár, 8-as 175—185 dinár. Finom korpa 150—160 dinár. Irányzat szilárd. Szentai gabonaárak, julius 9. A szombat'; piacon a következő árak szerepeltek: Búza 260 dinár, tengeri morzsolt azonnali kasszával 160—162.50 dinár, augusztusi fizetéssel 165—167.50 dinár, takarmányárpa 150^-155 dinár, sörárpa 172.50—175 dinár, rozs 180—182.50 dinár, bab 147.50—150 dinár, zab 137.50 —140 dinár. Őrlemények: uj lisztek árai julius-októberi szállításra.: 0-ás gg 470 dinár, 0-ás g 470 dinár, 2-es íőzőliszt 445 dinár, 5-ös kenyérliszt 4j0 dinár, 7-es 270 dinár, 8-as 180 dinár, korpa 150 dinár. Irányzat: élénkülő. Kínálat: gyenge. Kereslet: élénk. Ncviszadi terménytőzsde, juüus 9. Búza: 6 vagon bácskai uj, 78 kilós, 2 százalékos 275 dinár, 1.5 vagon szerémi régi, 74—75 kilós, 2 százalékos 270 dinár, 1.5 vagon szerémi régi, 75—76 kilós, 2 százalékos 270 dinár. Tengeri: 1 vagon bácskai paritás Noviszad 177.50 dinár. 2 vagon szerémi paritás Indija 173 dinár. Liszt: 1 vagon Og bácskai 425 dinár, 1 vagon bácskai 2-es számú 3 >5 dinár, 1 vagon bácskai 5-ös számú 355 dinár, 4 vagon bácskai 6-os síámu 315 —320 dinár. Korpa: 6 vagon bá ; .kai uj, jutazsákokban augusztus-szeptemlber-októberre 140 dinár és 8 vagon bánáii uj, jutazsákokban, szeptember-decemberre 155 dinár. Irányzat: változatlan. Forgalom 36 vagon. Budapesti gabonatőzsde, július 9. Ä gabonatőzsde irányzata nem egységes. A készárupiacon szilárd irányzat mellett a tengeri és zab ára emelkedett, a határidőpiacon különösen a búzánál az irányzat lanyha, mig a rozs tartott. Hivatalos árfolyamok pengőértékben a határidőpiacon: Búza márciusra 32.10— 32.50, zárlat 32.12—32.14/ októberre 29.70—30.06, zárlat 29.70 —29.74, rozs márciusra 27.40—27.7C. zárlat 27.40— 27.42, augusztusra 25—25.30, októberre 25.26—25.60, zárlat 25.26—25.28. A készárupiacon: Búza 27.75—29.65, rozs 24.75—25.10, árpa 20.50—21.25, A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE (13 Irta: NUSICS BRANISZLAV Fordította: CSUKA ZOLIM: Senki nem felel semmit, csak a dongót lehet hallani, amint az ablakhoz verődik. Csak hosszú idő múlva teszi hozzá a biró: — Igaz, mit csináljunk mostan? Megint csak nem válaszol senki. Az írnok, úgy lehet, tudna erre a kérdésre felelni, de ugylátszik, szándékosan hallgat és hagyja, hogy társai hadd perzselödjenek meg a saját kínjukon, mint a hal az olajban A biró mintha csak érezné, hozzáfordul: — Mit gondolsz, Írnok, úgyis mint szakember? Az írnok még most is keményszivünek mutatkozott és egy szót sem válaszolt, habár már kigondolta, mit is kell csinálni. Egyszerűen élvezett azon, hogyan perzselődnek a többiek, hogy ha az egyik oldaluk megperzselődik, kihúzza őket egy kissé, a másik szárnyukat is megperzselni. Mikor a biró megismétli a kérdést, az Írnok felelet helyett megrázza a fejét, a szemöldökét felemeli a homlokára és csak ennyit mond: És ez mindannyiuknak elég volt, hogy lecsüggeszszék a fejüket és még arra sem volt bátorságuk, hogy egymásra nézzenek. És ennek a csendességnek a kellős közepében az írnok egyszerre csak határozottan kimondja: — Hát, testvéreim, most pedig a kapitányhoz fogunk felebbezni a krmániak törvényellenes eljárása miatt. Erre valamennyien felemelték a fejüket, mintha a nap Sütött volna rájuk és kiderültek a gonddal terhelt homlokok. A pap nagyon szerette volna még egyszer hallani ezeket a vigasztaló szavakat és megkérdezte. — Hogyan mondod, igazán? — Mondtam —• ismétli meg az Írnok — kapitányhoz megyünk és majd elválik, ki ismeri jobban az ország törvényeit, én vagy az a Radiszáv. — És vájjon segíteni fog-e ez? — kérdezi a biró — Magától értetődik! — feleli az írnok határozottan. — És mit tehet itt a kapitány? — kérdezi a fűszeres. — Elrendeli a krmániaknak, hogy fogadják el a gyereket! —■ Hát az jó lenne! — kiáltanak fel mindannyian — Hanem mondok én valamit — vágja el az írnok a jókedvet. — Beszéljél, beszélj, írnok testvér! — mondja a biró. Vizállás A noviszadi hidrotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv folyók mai állása a következő: Duna: Bezdán 322 (—14), Apatain 408 (—14), Bogojevó 404 (—16), Vukovár 340 (—10), Palánka 326 (—16), Noviszad 328 (—12), Zemun 206 ! (—12), Pancsevó 198 (—8), Szmederejvó 295 (—5), Orsóvá 252 (—5). Dráva: Osz:jek 190 (—20). Száva: Mitrovica 120 (—6), Beograd 152 (—8). Tisza: Sz©»ía~iOé. (—14), Becsei 122 (—12), Ti- lUj£(jJÍ^I0). — Ne gondoljátok, hogy ez csak olyan egyszerűen megy. A kapitány máskép is foghatja föl a dől got és akkor fölborul az egész ügy. — Juj, Isten ments! — kiált fel megint a pap. — De hát nem tehetsz te valamit, Írnok testvér —, gondolkodik a biró — hogy a kapitány ne fordítsa ki a dolgot, hanem törvényesen intézkedjék? — Hát azt lehet — vigasztalja őket az Írnok — miért ne lehetne? Ha én megírom a felebbezést, nem térhet ki előle. — Hát akkor miért félsz? — kérdi a fűszeres. — Nem is magamat féltem én, hanem csak úgy gondolom, hogy valahogy erősebben támasszuk alá az ügyet. — Jól van, Írnok testvér, alátámasztjuk, csak azt mond meg, hogyan? — Úgy gondolom — mondja az írnok — hogy a felebbezéssel, mintegy deputációként kellene a kapitány elé menni. — Úgy van — fogadja el nagy gyorsan a biró majd a pap vezeti a deputációt. — Úgy gondolom — védekezik a pap — hogy én nem keverem magam ilyen dologba. Egészen másként állna az ügy, ha például a templom meszelése miatt menne a deputáció és azt én vezetném. De igy legjobb lenne, ha a biró, mint polgár, az összes polgárság nevében vezetné a deputációt. — De miért ne? — védekezik a biró. — Hát jó, jó, úgy csináltok, mint a keresztelésnél. aztán megeshetik, hogy majd Krnya Radoje vezeti a deputáció — szakítja félbe a vitát az írnok, mire valamennyien visszariadnak ettől a lehetőségtől. — Igazad van — mondják mindnyájan egyhangúlag. i — Hanem ti hárman, ahogy vagytok, felkerekedtek és holnap már hajnalban bementek a városba. Ha más indulna, nem lenne jó: — De hát mégis csak menni kell? — kezdi megint a pap az alkudozást. — Hogy az igazat mondjam, pópa, kell! — szakítja félbe az írnok. — Egészen más az, ha személyesen emeltek panaszt, akkor azután a kapitány sem dönthet csak úgy felületesen. Gondolkodtak, gondolkodtak kicsit és végül is belátták, hogy másként nem lehet, csak úgy, ahogy áz írnok mondja. Megbeszélték hát a dolgot, mit hogyan fognak cselekedni, aztán mindannyian hazamentek, hogy elkészüljenek az útra, az Írnok pedig bennmaradt és megírta az aktát. És másnap reggel, ahogy megvirradt, három utas indult el a faluból, igen vigyázva arra, hogy távozásuk ne tűnjék fel a parasztoknak. Természetesen magukkal vitték- a bíróság 151. számú aktáját, szegény Milicscsel együtt, aki immáron harmadszor utazott, mint melléklet. A legnagyobb kínokat szenvedték ezzel a szerencsétlen melléklettel, amig átlopták a falun, mert a papnak a reverenda alá kellett rejtenie a mellékletet, mikor aztán künn voltak a faluból felváltva vitték, hogy könnyebb legyen az ut. Hosszú utazás után igy is értek az illető város határába. TIZENNEGYEDIK FEJEZET Az il etékes haíósá * Az elbeszélésekben városainkat rendszerint igy szokták elnevezni: A B C D E F G H 1 .1 * és igy tovább. E regény szerzője átkutatta az egész szerit irodalmat, hogy megállapítsa, vájjon marad’.-e az altc-nek egyetlen fel nem használt betűje, hogy aztán ezzel a betűvel jelölje meg azt a városkát, amelyben az ezután következendők történni fognak. Mivel pedig sehogy sem talált ilyen betűt, nem maradt más hátra, mint a várost ezzel az irodai elnevezéssel lássa el: az »illető város«. Ebben az illető városban, természetesen ott van az illetékes hatóság is élén az illető kapitánnyal, akire nem is lehetne mondani, hegy »illető« hiszen már mindnyájan ismerjük. Mert testvéreim, ö Jeretije, a jól ismert kapitány, aki annyi bizottságban viselte magát férfiasait és akinek nevét annyiszor említették a »vidéki levelezőink«. Egyébként, ezt nem kell rosszul magyarázni, mert Jelenje kapitány mindenütt nagy tiszteletnek örvendett, ahol csak szolgálatot teljesített. Jeretije kapitány kilenc évi szolgálata alatt tizennégy kerületet változtatott és elváláskor minden kerület diszkardda! ajándékozta meg, a nép pedig kikisérte a kerület határáig, akit aztán mi, beogrndiak olvashattuk is az eredeti táviratokban, amelyek körülbelül igy hangzottak: »A mai napon P. kerület lakossága kikíséri szeretett szolgabiráját, Jeretiját és az elváláskor lelkiismeretes szolgálataiért diszkardot adományoz neki. Gratulálunk R. kerületnek, ahova Jeretija kapitányt elhelyezték, mert benne érdemdús vezetőtisztviselőt kap«. Igaz, rossz nyelvek azt beszélték, hogy Jeretije mind a tizennégy járástól ugyanezt a diszkardot kapta (mert a diszkardot mindig Jeretijával rendelték meg Beogradból), „valamint azt is, hogy a távirat is egy és ugyanaz, amit Jeretija kapitány saját költségére ad föl — a rossz nyelvek sohasem mondanak igazat. <• (Folyt, köv.)
