Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-07 / 155. szám

8 OLDAL • ARA V/, DINAR PoStarina plaćena u gotovom! BAGSMEGYEI XXVHt. évfolyam. Szubotica, 1927. KEDD, junius 7. 155. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 163 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) ^ Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Megszakadt a diplomáciai viszony Albániával Albánia nem válaszolt az S. H. S. jegyzékekre — A jugoszláv ügyvivő elhagyta Albániát — Cérna bég még Beogradban maradt A beogradi közvélemény Olaszországot okolja a konfliktusért Beogradból jelentik: Miután az albán kormányhoz elment a második tiltakozó­­jegyzék is, amelyben a kormány követelte, hogy az albánok azonnal bocsássák szabadon a letartóztatott Követségi dragománt, vagy pedig adják ki az egész követség utleve. i lét, !a fővárosban feszült érdeklődéssel vár­ták az események további fejlődését. Ez­zel a várakozással telt el az egész szom­bati nap és vasárnap hajnalban érkezett meg Szakovics tiranai ügyvivő jelentése, amelyben közölte, hogy szombat délig sem az első, sem a tnásodk jegyzékre nem kapott vá­laszt az albán kormánytól és így a külügyminisztérium utasítása értel­mében azonnal vízumot váltott a követségi személyzet útleveleire, ami után szombat este Durazzón ke­resztül elhagyta Albániát. Szakovics követségi ügyvivő Dimitri­­levics követségi titkár és Dirties kato­nai attasé vasárnap reggel megérkeztek a »Beograd« nevű hajóval Kotorba és ezzel bekövetkezett a diplomáciai viszony megszakítása a két ország között. Még a vasárnapi napon értesítette a kül­ügyminisztérium Cena bég beogradi albán követet, hogy el kell hagynia az ország te­rületét. A külügyminisztérium sajtóosztálya a, diplomáciai viszony megszakításáról a következő kommünikét adta ki: Miután az albán kormány nem bo­­csájtotta szabadon követségünk dra­­gománját, ezért ügyvivőnk magá­hoz véve papírjait az egész személy­zettel együtt elhagyta Tiranát. Egyidejűleg a kormány távirati rende­lettel visszahívta Albániából a szkutarii. korcsai és valonai konzulokat. Az albá­niai jugoszláv érdekek védelmére a kor­mány Franciaországot kéri fel. A beogradi közvélemény hangulatát jellemzi a Politika alábbi cikke: — Achmed Zogu szószerint végrehaj­totta Róma parancsát. Minden; megtett amit parancsoltak neki, hogy a diplomá­ciai viszony megszakítására kerüljön a sor államunk és Albánia között. És ilyen módon lehetővé tet.e, hogy az olaszok akadálytalanul, a mi diplomáciánk ellen­őrzése nélkül folytassák »pacifista gaz­dasági missziójukat« Albániában. Átadva magát teljesen a római fa­siszták befolyásának, Achmed Zo. gu ezzel az eljárásával nyíltan be­ismerte, hogy nincs többé ereje le­rázni végzetes gazdáit. — Kormányunk kötelessége, hogy vo nakodás nélkül és nem sok tekintettel bi zonyos hatalmak kívánságára, követelje a Népszövetségtől hogy vegye tárgyalásra a tiranai paktum által teremtett albániai helyzetet és ily módon vegye le államunkról a fe lelősséget. A Vreme szerint az egész albán kor mány magatartása egy előkészített, szisz­­tematikus akció gyümölcse. A Bácsmegyei Napló beogradi szer­kesztőjének alkalma volt hétfőn hosszabb beszélgetést folytatni Markovics Lázár dr. volt igazságügyminiszterrel, többek között az albán kérdésről is. Arra a kér­désre, hogy mi a véleménye Marinko­­vics külügyminiszter eljárásáról, aki egy dragoman letartóztatása miatt ilyen eré­lyes rendszabályokhoz nyúlt annak el­lenére, hogy a nemzetközi jogban a dra­­gománok kérdése meglehetősen tisztázott és általánosan elfogadott elv szerint a dragománokat nem védi diplomáciai im­munitás, Markovics Lázár a következő­ket mondotta: — Igaz, hogy a dragománok kérdése meglehetősen tisztázott kérdés. Nem volt alkalmam betekinteni az iratokba, de a külügyminiszternek bizonyára megfelelő adatok voltak a kezében, amikor igy járt el Albániával szemben. Egyébként véle­ményem szerint a konfliktus nem jár sú­lyosabb következményekkel. Bizonyára sürgősen bekövetkezik valamilyen intervenció, amely Albániát rábírja a konfliktus gyors és békés likvidá­lására. Munkatársunk megemlítette Markovics Lázárnak, hogy a Politika szerint a kor­mány a Népszövetséghez fog fordulni és ott fog elégtételt kérni az albán kihívás­sal szemben, amire Markovics a követ­kezőket válaszolta: — Nem hiszem, hogy ezt megtennék. Erre csak akkor határozná magát a kor­mány, ha érdekünkben állna ennek a kon­fliktusnak minél hosszabb időig való nyitvatartása, mert hiszen ha a Népszö­vetséghez fordulnánk, ez azt jelentené, hogy a konfliktus hónapokig sem lenne elintézve. Sokkal inkább az a vélemé­nyem, hogy a kormány nem fog a Népszövet­séghez fordulni, miután közvetlen utón a konfliktust sokkal gyorsab­ban lehet elintézni. Hétfőn délelőtt Marinkovics külügy­­nisztert meglátogatta Prince, az Egye­sült-Államok beogradi követe és részlete­sen informálódott az albán konfliktusról. Ezzel kapcsolatban olyan hírek terjed­tek el, hogy a kormány Amerikát kéri fel az al­bániai jugoszláv érdekek védelmé, nek az ellátására. Más verziók szerint viszont Franciaor­szág veszi át ideiglenesen a jugoszláv érdekek védelmét Albániában. Az országos magyar párt közgyűlése Egyhangúlag újra megválasztották a párt régi vezetőségét — A közgyűlés és a bankett a leglelkesebb hangulatban folyt le — Lelkesen ünnepelték dr. Sántha Györgyöt és dr. Várady Imrét — A magyarság parlamenti képviseletet kíván A megegyezés politikája mellett nyilatkozott meg a gyűlés Lélekemelő ünnepe volt pünkösd két napján Jugoszlávia magyarságának. Az országos magyar párt pünkösd hétfőjén Szuboticán nagygyűlést tartett, amelyet vasárnap az intézőbizottság ülése és a vidéki delegátusok tiszteletére rendezett bankett előzött meg. Azok a tömegek, amelyek a bankettra és a nagygyűlésre felvonultak, igazolták, hogy a magyar pártnak az utóbbi évben követett politikája kettős sikert ho­zott, amennyiben az önkormányzati képviselet megszerzésén kiviil a pártszervezettől eddig távolálló tö­megeket a párt zászlaja alá tömő. ritette. Mindazok a szónoklatok, amelyek a banketten és a közgyűlésen elhangzot­tak, továbbá az intézőbizottság ülésén, valamint a közgyűlésen hozott határo­zatok demonstrálják, hogy a magyar párt továbbra is a meg­kezdett utón akar haladni, hogy igy a magyarságot parlamenti képvise­lethez juttassa. Ug'r a bankettra. mint a közgyűlésre az egész Vajdaságból eljöttek a magyar pártszervezetek kiküldöttei. ■ Az intézőbizottság ülése A magyar párt intézőbizottsága va­sárnap délután dr. Sántha György or­szágos pártelnök lakásán ülést tartott, amelyen a hétfői közgyűlés tárgysoro­zatát beszélték meg. Az ülésen szóbake­­rült, hogy a közeledő országgyűlési vá­lasztásokon a magyar párt milyen mó­don vegyen részt: Az esetleges válasz­tási együttműködésre vonatkozó tárgya­lásokra a párt, vezetőinek a szükséges felhatalmazásokat megadták és értesü­léseink szerint valószínűnek látszik, hogy ebben a kérdésben még a hét folya­mán döntö jellegű megbeszélések lesznek. A bizottság minden kérdésben egyhan­gú határozatot hozott. Ünnepi bankett Palicson A magyar párt nagygyűlésére érke­zett vidéki delegátusok tiszteletére va­sárnap este a palicsi Vigadó nagytermé­ben bankett volt, amelyen több mint há­romszáz delegátus vett részt. A banket­ten több felszólalás hangzott el. Az első felköszöntőt dr. Sántha György mon­dotta. aki a királyt és a királyi családot köszöntötte fel és beszédét a következő szavakkal végezte: — A magyarság uj hazájába is magá­val hozta ősi erényeit: Isten, a király és a haza szeretetét és én ezért poharam legelőször dicsőségesen uralkodó kirá­lyunkra, királynénkra, trónörökösünkre és az egész királyi családra emelem és kívánom, hogy a magyarok Istene so­káig éltesse őket! A felköszöntőt a megjelentek állva hallgatták végig és utána lelkesen éltet­ték az urulkodócsaládot. A következő toasztot dr. Nagy Ödön tartománygyülési képviselő mondotta, aki a szubotieai magyar párt nevében .köszöntötte a megjelenteket és azokat, akik a delegátusokat a gyűlésre elküld­ték. Megállapította, hogy a megjelentek nagy száma a magyarság egységét és össztartását dokumentálja és különös lel­kesedéssel köszöntötte a résztvevők kö­zött nagyszámmal levő kisgazdákat, akiknek a párt életében minél nagyobb befolyást kell gyakoroltok. A megjelen­tek nagy száma egyébként az országos pártokat is figyelmezteti arra, hogy a magyarság fegyelmezetten sorakozott fel az országos magyar párt zászlaja alá. — A mi célunk — mondotta — az ál­lam iránt való törvényes kötelesség, lo­jalitás és hűség hangoztatása és szem előtt tartása mellett síkra szállni a ma­gyar kisebbség jogaiért, amelyeket az alkotmány, a békeszerződés és a párisi konvenciók biztosítanak. A megfélemlí­tések ideje lejárt, semmi akadálya sem lehet, hogy az egész magyarság össze­fogjon kisebbségi jogainak kivívásában,’ ha tehát harcra kerül a sor, mindegy, hogy önállóan vagy más párttal megyünk a harcba; fontos, hogy minden magyar ottlegyen, ahol ki lehet vinni az eredmé­nyeket a magyarság számára. A bibliai egy tál lencse Prokopy Imre dr., a magyar párt or­szágos főtitkára mondott ezután felkö­szöntőt. Kijelentette', hogy a párt mos­tani közgyűlése, amely éppen a nemzet­gyűlési választások előtti időre t esett, egyúttal terepszemle is. Hangsúlyozta, hogy mielőtt bármilyen irányban lekö­töttséget vállalna a párt, a párt tagjainak először egymást kell ismerni és tudni kell, hogy kire számíthatnak. — Meg kell állapítani — mondotta — hogy egy évi munkával sikerült a ma­gyarságot olyan táborba tömöríteni, a melyet a pokol kapui sem dönthetnek meg. A magyar párt most beigazolta, hogy vannak tömegei és ma az ország egész magyarsága a magyar párt zász­laja mögött áll. Ezt az egységet meg­­bonthatatlanná kell tenni, mert minden magyarnak mindenkor a magyar pártban van a helye. (Lelkes taps.) Végül a választási együttműködésről beszélt és kijelentette, hogy a magyar párt kész szövetkezni az államalkotó or­szágos pártokkal az állam konszolidálá­sát elősegítő politikára, de nem adja el magát a bibliai egy tál lencséért, hanem jogos követelései­nek teljesítéseit, parlamenti képvi­seletet kivan. A vidék nevében üdvözölte a vendéglátó szubotieai szervezetét. Dr. Sántha György üdvözlése Gräber László dr. volt a következő szónok. Dr. Sántha Györgyöt, a magyar

Next

/
Thumbnails
Contents