Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-28 / 179. szám
A háziúr> kinek ügyész a lakója Három, napi to házra Ítélték Mak,zimovics Szvetiszláv vezető-ügyész volt becske. eii házigazdáját Becskerekről jelentik: Érdekes becsületsértési port tárgyalt a becskereki járásbíróság. Makszimovics Szvetiszláv, a szuboticai államügyészség vezetője, aki azelőtt a becskereki ügyészség vezetője volt, rágalmazás és becsületsértés címén feljelentést tett volt becskereki házigazdája, Alekszics Mita ellen. Makszimovics vezető államügyész, amíg Alekszics házában lakott, bevezettette a lakásába a villanyt, ami ezer dinárnál többe került. Mikor Makszimovicsot Szuboticára helyezték, a lakást Alekszics fia kapta meg. Az államügyész felkérte Vukasinovics becskereki fogházgondnokot, küldjön el valakit Alekszicshez és kérdezze meg tőle, hajlandó-e a villany bevezetésének költségeit megtéríteni A fogházgondnok Radisies fogházőrt küldte cl Alekszicshez, aki, mikor meghallotta, hogy miről van szó, igy fakadt ki: — Mit. még ő akar pénzt? Hiszen úgyszólván ingyen lakott nálam. — És egy csomó goromba szót mondott az Vd lantügyészre, aki ezért feljelentette volt házigazdáját. A tárgyaláson Makszimovics államtigycSz személyesen jelent meg. Nikovics Milos járásbiró kibékülésre hívta fel a feleket, mire Makszimovics kijelentette, hogy hajlandó a bocsánatkéréssel beérni. Alekszics azonban kijelentette, hogy ö nem mondta az inkriminált szavakat, kérte az államügyészt, fogadja ezt el elégtételül és nyújtsanak kezet egymásnak. A tagadást azonban Makszimovics nem fogadta el elégtételnek. — Másom sincs, csak a becsületem — mondotta — azt nem engedem megbántani. Ezután Nikovics járásbiró kihallgatta Alekszics Mita vádlottat, aki kijelenti, hogy a sértő szavakat nem mondta, Radisics fogházőrt sohasem látta, öt nem ismeri és tőle nem is kérte a villany árának megtérítését. Radisies Miloje fogházőr tanú azonban azt vallja, hogy Alekszics használta azokat a sértő kifejezéseket, amelyek a feljelentésben foglaltatnak* — Ismerte maga azelőtt Alekszicsct? — kérdezi a biró. — Legalább harmincszor beszéltem vejg.,,Hogyne ismerném a Mita bácsit. Japánok a párisi szirth j zünnep^n Irta : Ho-.t Ferenc Paris, június A nemzetközi szinházünnep junius hó 10-ikén nyílik meg a Theatre, a Comédie és a Studio des Champs Elyséesben. Május közepe óta lázas iramban próbálunk. Qemier két darab főszerepét vállalta magára, az egyik H. R. Lenormand: Számum-ja, a másik egy japán darab, Okamoto Kids tizenhatodik századbeli szerző Az álarcszobrász című tragédiája. A darabot Kuni Matsuo és Steinilber Oberlin fordítása után Albert Keym és Albert Meybon adoptálták. A díszleteket Foujita, a Párisban élő világhírű japán festő tervezi. A főbb szerepeket Qemier mellett Richard Willm (a Hattyú trónörököse), Robert Got, Rachel Berendt, Qermain Cavé és Lucy Laugier játszák. A darab tartalma a következő: Egy száműzött herceg Japán leghíresebb álarcszobrászát (Qemier) megbízza képmásának elkészítésével. A szobrász megígéri, hogy legkésőbb tavaszra befejezi a kért müvet. De immár ősz van, a herceg eljön a szobrász műtermébe és követeli az álarcot. A szobrász szabadkozik: még nem készült el, nem is tudja, mikor készül el, elveszitetté tehetségét, az újai nem engedelmeskednek. A herceg haragra lobban, de kettőjük közé lép a szobrász lánya és bevallja, hogy az álarc'már rég elkészült. Behozza és megmutatja. A herceg és kísérete meglepetve szemlélik a mesterművek csak a szobrász hangoztatja egyre, hogy az álarc rossz, a munkát újra kell kezdenie, mert az álarc nem Más tanuk vallomásából kiderül, hogy a lakást Makszimovics megosztotta Hohlstein Ferenc kereskedővel és ketten együtt havi 750 dinárt fizettek Alekszicsnek, holott a lakásbiróság csak 150 dinár lakbért állapított meg. Az államügyész tehát nem lakott ingyen. A járásbíróság Alekszics Mitát durva becsületsértésben mondta ki bűnösnek és ezért három napi fogházra és 500 dinár pénzbüntetésre Ítélte. Alekszics az Ítélet ellen felebbezést jelentett be. Kétszáz hamis váltó torontáitordai gazdák nevére Hamis váltókkal félmi.lió dinárt csalt ki és azután Amerik b szökött Becskerekről jelentik: A bánáti Toroutáltorda községben ismét izgalmat okozott egy nagyarányú és szenzációs csalási ügy. A község csendjét és nyugalmát csak néhány hónappal ezelőtt, zavarta meg, hogy egy borbélyból lett kereskedő százötvenezer dinárt vett föl hamis váltók alapján s szökött meg a faluból. Még cl sem simultak a nagyarányú hitelezési csalás hullámai, amikor újabb és még nagyobb arányú csalást fedeztek fel Torontáltordán. A nagyszabású csalás hőse Dragon Sándor tordai bognármester. Dragon a bognárságon kívül biztosítási iigynökösködéssel, valamint pénzkölosönök közvetítésével foglalkozott. Az utóbbi időben a faluban éeszrevették. hogy Dragon Sándor készül elköltözni Tordáról. A házát eladta és csomagolni kezdte a holmiját. A kérdezösködőknek nyiltan megmondta, hogy Amerikába készül. Itt nem lehet megellni — mondogatta — és ő a tehetségével és szorgalmával sokkal többre viszi. Az első feljelentés Ekkor történt, hogy Szűcs Sándorné felszólítást kapott az egyik becskereki biztositó intézettől, iiogy fizesse meg ezerkétszáz dinárt kitevő díjhátralékát. Szücsnét nagyon meglepte ez a felszólítás, mert hiszen ő az összeget az esedékesség idejében átadta Dragon Sándornak, a biztosító intézet tordai képviselőjének. Miután Sziicsné tudta, hogy Dragon Amerikába készül, azonnal bejött Becskerekre és az államügyészségen feljelentést tett Dragon Sándor ellen sikkasztásért, egyben pedig bejelentette azt is, hogy Dragon Amerikába készül. Az ügyészség, tekintettel az összeg él. Egy halott vonásai merevedtek meg ebben az álarcban — mondja — a szem tekintete megtört és akárhogy iparkodom, nem tudom a te arcodnak elevenségét a holt anyagba lehelni. A herceg mégis magával viszi az álarcot és magával viszi a szobrász lányát is (a darab a tizenharmadik században játszódik). A szobrász szét akarja törni minden müvét, mert nem hisz többé a tehetségében. A második felvonás: nagy kerti ünnep, a herceg és a szobrász lánya a legnagyobb boldogságban élnek és egy végtelenül finom szerelmes jelenetben terveket szőnek. Mennyi poézis, milyen leheletszerű Ura remeg ebben a jelenetben, ahol csók helyett (Japánban nem csókolóznak!) apró és bánatos szerelmes verseket rebegnek egymásnak a fiatalok! A herceg ellenségei katonákat küldenek a száműzött elpusztítására. A lány meg akarja menteni szerelmesét, felölti tehát az álarcot és igy a katonák őt támadják meg a herceg helyett. Halálos sebbel vánszorog apja házáig, ahol mindenki a hercegnek véli, csak az apja látja meg, hogy a herceg arca nem az igazi, hanem az ö müve, az álarc. Leemeli a maszkot és megdöbbenve ismeri föl haldokló lányát. A herceg hü kísérője érkezik és hírül hozza, hogy az áldozat kárba veszett, mert a menekülő herceget megölték. A lány agonizálni kezd, az apa pedig a halálhír hallatára büszkén fölemelkedik, ráeszmél művészetének nagyságára, hiszen az élő ember vonásaiban is meglátta a halált. Az alkotás vájgya ellenállhatatlan erővel lobog föl I benne újra, minden földi dolog, herceg, [élet, halál jelentéktelennek tűnik fel lelőtte, csak a művészet fontos, az örök, csekély voltára, nem rendelte el Dragon letartóztatását, azonban intézkedett, hogy ne kaphasson útlevelet mindaddig, amíg az eljárás befejezve nincsen. Ötvenezer dinár — váltóra Ebben az időben történt, hogy Dragon Sándor felkereste Bundy József szenthuberti gazdag földbirtokost és kért tőle ötvenezer dinárt kölcsön jómódú tordai gazdák részére. A kölcsön fedezete céljából mindjárt el is hozta magával a pénztkérő gazdák által aláirt váltókat is és pedig a többi között Gyapjas István váltóját hatezer dinárról, Csonti István váltóját hatezer dinárról, Csiszár Mihály váltóját négyezer dinárról, Fejes Mihályét háromezer dinárról, Tóth Antalét hatezer dinárról. Pálinkás Ferencét négyezer dinárról« Bajusz Istvánét kétezer dinárról és Szűcs Sándorért ötezer dinárról. Bundy József ismerte az aláírókat, tudta, hogy valamennyien jómódú, megbízható emberek, tehát a legnagyobb készséggel folyósította az ötvenezer dinárt. Kevéssíel ezután Dragon Sándor eltűnt a faluból. A faluban nem nagyon tűnt fel a távozása, mert Dragon sűrűn utazgatott hol Becskerekre, hol Kikindára, hol a környező falvakba. Csak akkor lepődtek meg az emberek, mikor Amsterdamból levelet kaptak Dragontól amelyben közölte a barátaival, hogy mint azt már régen tervezte, kiment Amerikába. Dragon anyósa pedig táviratot kapott (gy Amerika felé vitorlázó gőzösről a következő szöveggel: »Pista utazik«. Miután Dragont nem Pistának, hanem Sándornak hívják, tehát nagyon valószínű, hogy áinéven utazott Amerikába a halhatatlan művészet! Szerszámokat hoz elő és mintázni kezdi agonizáló" lányának átszellemült arcát, hogy átmentse az örökkévalóságba utolsó mosolyát és a haldokló végső hörgései belevegyülnek a kalapács és véső hangos csattogásába. Izgalmas dialógusokkal fölépített erős akcióju dráma az álarcszobrász. Gyökeresen különbözik tehát a japánok ősi műfajától, a Nő-drámáktól. E drámákban ugyanis túlnyomó az epikai és a lírai elem, a cselekményt elmondják és elénekiik, sőt eltáncolják, ahelyett, hogy eljátszanák. Az álarcszobrászban minden elbeszélés eleven párbeszédekre olvad föl, akárcsak Ibsennél, például a Solness-ben. A két részre (bevezető beszédek és színpadi akció) osztható Nők-kal szemben az álarcszobrász szerkezete egységes egyenes irányban halad a tragikus befejezés felé. Meglepő a darab problémáinak frissessége, modernség, a japán szobrász kételkedéseiben és vergődéseiben mintha a thai művész és a mai művészet égető problémáit látta volna meg előre a szerző. A próbákon jelen vannak a színházünnepre kiküldött japán művészek is, akik nemzeti táncokat és Nő-részleteket mutatnak majd be. Elelnőrzik a mozdulatokat, az üdvözléseket stb. Qemier minden nagyobb jelenetnél megken valamelyiket, hogy játsza elő a szobrász szerepét japánul. És a japán szinész teljesen merev arccal, de zokogástól fuldokló hangon, a legfinomabb lélekárnyalatokat Is kifejező tekintettel és a legaprólékosabban kidolgozott mozdulatokkal eljátsza a jelenetet. A mozdulatlan arcjáték nemcsak a japán temperamentum következménye, hanem színpadi tradíció is egyami annál inkább valószínű, mert a saját neve alatt nem is kaphatott volna útlevelet. Még 168.000 dinár Dragon Sándor elutazásáról csakhamar értesült Bundy József szvetihuberti földbirtokos is, aki az ötvenezer dinárt a váltók ellenében kölcsön adta. Bundy azonnal Tordára utazott, hogy a váltók aláíróival rendezze az ügyet, de ekkor óriási meglepetéssel állapította meg hogy a váltók egytöl-cgyig hamisak. Valamennyi váltót Dragon Sándor irta alá. Bundy József szomorúan tért haza Szvctihubertre, ahol elmesélte, begy hogyan csalta őt meg Dragon ötvenezer dinárral. Alighogy elmondta otthon a történetet, máris széjjel ment a hire a faluban és a szomszédos német községekben: Sarlevilben és Solturban is. A liir először a sarlevili takarékpénztárnál okozott nagy izgalmat, mert ez a pénzintézet régebbi idő óta állott összeköttetésben Dragon Sándorral, aki gyakran közvetített a banknál kölcsönöket. Azonnal öszeszámlálták a Dragon által közvetített kölcsönök összegét és kiderült hogy a sarlevili takarékpénztár 168.00 dinárt kölcsönzött ki tordai gazdáknak olyan váltókra, amelyeket Dragon Sándor adott át fedezetül. Természetesen azonnal utánajártak és megállapítást nyert, hogy ezeknek a váltóknak túlnyomó része szintén hamis. 200 hamis váltóra — 500.000 dinár Csakhamar még néhány szvetihuberti solturi és sarlevili német gazda jelentkezett, akiknek mindnek kisebb-nagyobb összegekkel tartozott Dragon Sándor különböző váltók ellenében. Mindezek a váltók természetesen hamisak voltak és megállapítást nyert, hogy Dragon Sándor körülbelül hatvan tordai gazda nevére mintegy 150—200 váltót hamisított és ilyen módon több mint ötszázezer dinárt vett fel és ezzel a hatalmas összeggel sikerült Amerikába szöknie. Többek között egy Szűcs Sándor nevű ember aláírása is szerepel egy ötezer dináros váltón, holott Szűcs Sándor már két esztendeje Amerikában él. A hitelezők a napokban megtették a feljelentést a becskereki államügyészségen Dragon Sándor ellen váltóhamisításért és csalásért, de ahhoz, hogy pénzüket visszakapják, egyáltalában, semmi reményük nincsen, mivel a megszökött csaló semmit sem hagyott vissza, csak a feleségét s a gyerekét. !bcn. Mikor a japán színészek az álarj eot levetették, azaz hol álarcban, hol csupasz arccal mutatkoztak, az álarc mozdulatlanságát megőrizték arckifejezésükben. Igy válik érthetővé, hogy a darabban mint vélhették az álarcot a herceg igaz arcának. Az arc mozdulatlanságából következik a test kifejező ! képességének fölíokozása. Minden apró ! mozdulatnak megvan a maga századokon kifejlődött jelentősége. Mást je[ lent a karbafont kéz, mást ha a homj lók a földet érinti és igy tovább. Geinier példáján fölbuzduiva Berendt, a |nöi főszereplő is megkéri a színészt, jhogy játsza el a haldokló lány jelcnc! tét. A szinész hozzákezd és elváltoztatotl. magasan éneklő női hangon beszélve, ugyanolyan tökéjetességgel alakítja a nőt. mint az előbb a szobrászt. Mikor meghal, hátat ioráit a közönségnek és úgy mutatja arcát az utol- Isó mosolyt mintázó szobrásznak. I — De hiszen — mondja neki Qemier I műit,— igy 789UÉ ézző» shrd ulvbék — igy a közönség nem látja a legfontosabbat, a halál pillanatában átszellemült, fájdalmasan mosolygó arcot. — Nem is szabad, hogy lássa — váj laszolta a japán — a halál pillanatának visszatükröződése az arcon tidsá■ gosan borzalmas embertársaink szá- I mára. A japán sohasem feledkezik meg embertársairól. A borzalmast eltitkolja s a nagy emberi szenvedéseket is szeb- i ben, a gyönyörködtető művészet formájában közli, nehogy fájdalmat és szomorúságot erezzen a közönség, hanem inkább örömet, a szenvedés és a halál ábrázolása is a tiszta művészet él- I vezésének fölemelő és tettre serkentő I örömérzetét keltse.
