Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-27 / 176. szám

1927 junius 27.. bacsmegtbi napló 3. oldal. érzelmű tisztviselő volt, aki a fdgház­­iaazgatót megnyugtatta, hogy az uta­sítás helyes. A baloldali képviselők hétfőn inter­pellációt nyújtanak be és az ügy még e hét folyamán tárgyalás alá kerül a ka. ma rá ban. Párisi jogászok szerint a formai jog szempontjából a sza­­badlábrahciyezés megtörténtnek te­kintendő és csak úgy helyezhető hatályon kívül, ha újabb letartóztatási parancsot adnak ki. amit azonban újabb vizsgálatnak 'kell megelőznie. Daudet-ék ellen nem is lehet eljárást indtani, csak azok ellen, akik a fogházigazgatót fondorlattal fél­revezetők. Hir szerint a kormány politikai am­nesztiával akar a kínos ügynek véget Jovanovics Jován előadása Szuboticán A fö’dmüves-párt elnöke a külpolitikai helyzetről és a kisebbségi kérdésről Jovanovics Jován dr.. a földmivespárt elnöke szombaton este Szubótlfiára érke­zett. A volt külügyminiszter a Narodna Odbrana meghívására jött Szubotieára i:s vasárnap délelőtt a. jogi fakultás dísz­termében előadást tartott az ország kiil- i olitikai helyzetéről. A magas szinvona- 11 és mindvégig érdekes előadást nagy­­: -.«um közönség hallgatta végig. Az előadást Atyimovies Miodrág dr.. a Narodna Odhraiw szabót Icai elnöke vezette he. majd Jovanovics Jován volt külügyminiszter megkezdte két óráig tartó előadását. — Az általános nemzetközi helyzet kö­vetkeztében — mondótta — a mi álla­munk nagyon súlyos helyzetben van. A lapok állandóan a békéről, nyugalomról és biztonságról Írnak, de ezt nem kell lényként elkönyvelni. Jugoszlávia sohasem volt súlyosabb helyzetben, mint ma, még pedig azért, mert sem a mi álla­munk. sem a szomszéd államok nincse­nek belsőleg konszolidálva. — Görögország faji ellentétek miatt jugoszlávellenes, továbbá azért jugo­­szlávellenes, mert tudatában van annak, hogy az S. H. S. királyságnak nagy jö­vője van és expanziója kelet és délkelet felé, Görögország a múltban sem volt Jugoszlávia, illetve Szerbia barátja. Bulgária forradalmi eszméket kö­vet, macedóniai terroristákat nevel és Délszerbiát akarja országunk testéből ki­szakítani. — Romániával jóviszonyban vagyunk. Románia szövetségesünk, gazdasági ér dekcink azonosak, de a román közvéle­mény hangulata ellenünk van. Romániával sohasem lehet igaz a barátságunk, mert Jugoszlávia so­hasem ismerheti el Besszarábia Ro­mániához való csatolását. Ml azon az állásponton vagyunk, hogy Besszarábia Oroszország alkotó része. — Ausztria barátságot mutat irántunk, de minél jobban erősödik ez a kis állam, annál inkább veti ki hálóját Stájeror­szágra. A mi ottani németeink pedig Ausztriát ma is hazájuknak tekintik és ebben az irányban dolgoznak. Albánia nincs többé, mert elveszett az olasz tengerben. Albánia önállóságát elvette a neve­zetes tiranai paktum. »Minden ut Jugoszlávián vezet keresztül« A mi külpolitikánk alapclve a nemzet­közi szerződések betartása volt. Azonban Anglia közvetlenül a háború befejezése után Németország javára kezdett dol­gozni. Ez régi angol tradíció: ha letöri ellenfelét, akkor mellé áll és felsegíti. A háború oka nem a szarajevói me­rénylet volt. Az angol-német nehézipar küzdött egy­más ellen a világpiacért és ellnek a harc­nak következménye volt a háború. Ha nem lett volna szarajevói merénylet, lett volna más indító oka a háborúnak. Poincaré a Versailles) szerződés pon­tos alkalmazása mellett tört lándzsát. Ezt a politikát követtük mi is. A béke­­szerződések pontos betartását követel­tük. Földrajzi fekvésünk olyan, hogy minden ut Jugoszlávián vezet keresztül. Jugoszlávia a világ legnagyobb hid.ia, amely a Nyugatot a Kelettel köti össze. Jugoszlávia kezében van Európa viziuti és vasúti kulcsa. »Bulgáriával egy napig voltunk szövetségesek« — Jugoszlávia külpolitikája odairá­­nyult kezdettől fogva, hogy burátokat és szövetségeseket keressen. Elsősorban Bulgária és Magyarország felé közeled­tünk, mert ezek is parasztállumok. Bul­gáriával 1923-ban alkalmunk lett volna szövetséget kötni, süt kötöttünk is. de ez a szövetség csak egy napig tartott. Szumbulijszki, a bolgár földmivés­­párt elnöke, akinek 246 képviselője volt a szobraidéban, 1923-ban eljött Beograd­­ba és szövetséget ajánlott fel kormá­nyunknak olyan alapon, amely a legjob­ban megfelelt volna viszonyainknak. Sztambnlijszki kötelezte magát, hogy a macedóniai kérdést leveszi a napirend­ről, illetve eláll attól a tervtől, hogy Ma­cedóniát kiszakítsa országunk testéből. Mr elfogadtuk ezt az ajánlatot és közben aláírtuk a szövetségi szerződést. Sztam­­bulijszki kérte, hogy személyi biztonsá­gát garantáljuk, mert ha ő Szófiában megmondja, hogy lemondott Macedóniá­ról — életére törnek. Ha Jugoszlávia szigora üemarsot intézett volna Bulgá­riához, nem következett volna ott be a nagy vérengzés és a szövetség felbom­lása, »A trianoni békeszerződés revíziója a határok megvál­toztatását jelentené« Magyarországgal szemben mindig az volt az álláspontunk, bogy Magyar­­ország szigorúan tartsa be a trianoni békeszerződést. — Nincsics Momcsilo először határozot­tan ellene volt a magyar közeledésnek, de később megváltoztatta álláspontját. Ez a kérdés újból zsákuccába került, mert Magyarország felvetette a kérdést: mi lesz a nemzetiségi kisebbségekkel? Mindamellett meg lehetett volna csinálni a megegyezést, ha Magyarország jelen­legi vezetői nem tartanák állandóan fel­színeit a trianoni békeszerződés revízió­jának kérdését és a mostani államhatá­rok megváltoztatását. — Magyarországon egyetlen politikus sincs, aki nem gondolna erre. A keres­kedelmi, közlekedésügyi egyezmények megkötése után még szorosabb viszony fejlődhetett volna ki a két ország között. Jugoszlávia számított arra is, hogy Ma­gyarországnak szabadkikötőt ad, de saj­nos, a mi külügyminisztériumunk nagyon lassan kezelte ezt azt ügyet és megelő­zött bennünket az olasz diplomácia, a mely a világ legjobb diplomáciája és si­került a magyar kiviteli kereskedelmet olasz vizekre terelni. — Magyarországnak ez a lépése na­gyon rossz hatást keltett nálunk. Én an­nak idején mindig azon voltam, hogy Magyarországgal jó szomszédi viszony­ba kerüljünk, azonban nagyon csalatkoz­— A királyi pár Biédbe utazott. Ljub­ljanából jelentik: Őfelsége Alekszandar király, és Mária királyné Biédbe érkez­tek. A pályaudvaron Vodopiv ljubljanai j főispán és a hatóságok képviselői fo­gadták a királyi párt. — Eredménytelen kiildöttségjárás a belügyminiszternél a moh jegyzöség ügyében. Dragin Bogdán .moh keres­kedő szombaton hattagú küldöttséget vezetett Beogradba, amely megjelent Vukicsevies Vélj a belügyminiszter előtt j és kérte, hogy Moljac Száva eddigi al­jegyzőt nevezze ki Mólra főjegyzőnek. A miniszter elnok-bel ügy miniszter eluta­sította a küldöttség kérelmét, mert már néhány nappal ezelőtt kinevezte Mólra jegyzőnek Jancsa Péter volt koluti jegyzőt. Jancsa Péter régi képzett közigazgatási tisztviselő, akinek felvál­tására nincs semmi ok. — Vizsgálati fogságban marad a Ra. dics elleni merénylet szervezője. Za­grebból jelentik: A Radücs István elleni merénylet kísérlete miatt letartóztatott Pusinics főispáni hivatali tisztviselő el­len, mint ismeretes, elrendelték a vizs­gálati fogságot. A végzés ellen Pusi­nics felfolyamodással élt, amelyet a báni tábla elutasított. — Központi bizottságot választott a szuboticai Davidovics-párt. A szuboti­­cai demokrata párt köri elnökei gyűlést tartottak, amelyen megválasztották a párt központi bizottságát. A központi bizottság elnöke dr. Dimitrijevics Drago­­mir, alelnök Szuvajcsics Nikola és Vuk­­manov Lojzije. Titkárok Bacserics Pera és Kastelanac Qyura. Az első köri szer­vezet elnöke Udicki Szvetozár, alelnökök Zsigmond Márkó és Bulovics Lojzije, a második köri szervezet elnöke Gyorgye­­vics Nikola, alelnökök Katrinka Albe és Osztrogonac Józseef. — Ötevenmilliós kölcsönt vesz fel Szenta. Szentáról jelentik: Szenta vá­ros tanácsához szombaton ajánlat érke­zett egyik angol pénzkonzorciumtól, a mely a városnak ötvenmillió dinár hat­­százalékos, törlesztéses kölcsönt aján­lott harminc évre. Az ajánlattevő kon-Izorcium lemond minden állami garanciá­ról, megelégszik azzal, ha a város va­gyonára első helyen engedi táblázni a kölcsönt. Cetina Zsárkó polgármester rendkívüli tanácsülést hivott egybe, a melyben elvileg elfogadták a kölcsön­ajánlat feltételeit és elhatározták, hogy azt a városok közgyűlése elé terjesz­tik. Ezzel a kölcsönnel a város adóssá­gait rendeznék, városi fürdőt, közkórhá­zat, vízvezetéket építenének és az uta­kat hoznák rendbe. — Iskola van, tanító nincs! Vrsacról je'entik: A Vrsaű várossal szomszédos Meszlcs község lakossága akciót indí­tott, hogy üresen álló iskolájukba ne­­|vezzen ki a minisztérium tanítót. Á 700 főnyi lakosságú községben 70—80 tan­köteles gyermek maradt ezévben okta­tás nélkül, mert tanítójuk egy napon be­utazott Vrsacra és azóta sem tért visz­­sza. — Jelölések Noviszadon Noviszadról jelentik: A noviszadi független demokra­ta párt Noviszad városban dr. Mécs Sándor ügyvédet jelölte képviselőnek. — A noviszadi Davidovics-párt a noviszadi járás jelöltjévé dr. Micsatek Lajos ügy­védet, helyettesévé pedig dr. Fehér Mi­hály temerini ügyvédet választották. — Szirmai Albert feleségül vette Kö­kény Ilonát. Budapestről jelentik: Mű­vészkörökben nagy feltűnést keltett az a hir, hogy Szirmai Albert, a kiváló ma­gyar zeneszerző feleségül vette Kökény Ilonát, az Andrássy-utt színház tagját. Gábor Andor elvált feleségét. Az eskü­vőt Bécsben tartották meg. — A Bega halottja. Becskerekről je­lentik: Marjanov Lázár szerb-neuzinai földmives Becskereken, ahova látogató­ba jött, fürdés közben belefulladt a Bo­gába. tani Magyarországban, amikor március­ban a mi megkérdezésünk nélkül örökké tartó baráti szerződést kötött Olaszor­szággal. Magyarország Csak veszített az olasz orientációval. Egy barátot és leg­alább három ellenséget szerzett. Mit gondol a hivatalos Magyaror­szág, hová fog ez vezetni?- A viszonyok ma ugyan szemre nor­málisak. de mi a legnagyobb bizalmat­lansággal nézzük, hogy mit csinálnak odaát. Bethlen már a trianoni békeszer­ződésről kezd beszélni és nemzetközi sajtóhadjáratot indított. Ez a mi hatá­raink megváltoztatását jelentené Ma­gyarországgal, Romániával és Ausztriá­val szemben. Középeurópa helyzetének felborulá­sát jelentené ez. Ami bennünket Magyarországtól leg­inkább elválaszt, az a kisebbségi kér­dés. Magyarország ennek a kérdésnek mindenáron külpolitikai jelleget akar adni, pedig a kisebbségi kérdés kizárólag az il­lető ország belügye. Ha ezen a téren bármi ok volna az elégedetlenségre, ezt Beogradban kell elintézni. Magyarország és Jugoszlávia is földművelő állam és így közös érde­keik vannak. A mi közös érdekünk te­hát, hogy jó viszonyban éljünk egymás­sal, mert ami ebben az esetben a leg­fontosabb, egyikünknek sincs fejlett ne­hézipara. A vámsorompókat kell ledön­teni és a tarifákat. Ez lesz az igazi bé­ke, mert minden háború magva a gaz­dasági viszálykodásban van. Magyarország érdekei és a mi érde­keink ugyanazok. Kell tehát, hogy úgynevezett vám­szövetségre lépjünk, hogy egy gaz. dasági egységet alkossunk. Ami a mi kisebbségeinket illeti, mos lassanként közeledünk a népuralomhoz és akkor a kisebbségeknek is jobb dol­guk lesz. Jövanovics Jován tartalmas és érde­kes előadását a közönség lelkesen meg­tapsolta. Noviszad polgármestere: dr. Borota Bozsidár Vihar a radikális párt ülésén a kinevezés körül Novlszadról jelentik: Vasárnap dél­előtt érkezett meg a belügyminiszter rendeleté, amellyel Noviszad város polgármesterévé dr. Borota Bozsidárt nevezte ki. Az uj polgármester kinevezése Novisza­­don nagy szenzációt keltett és a radi­kális párt délutáni ülésén heves kiíaku­­dásokra adott alkalmat. A noviszadi radikális párt vasárnap délután dr. ílics Brankó elnöklete alatt ülést tartott, amelyen afelől kellett volna dönteni, hogy mikorára hívják össze a képviselöjelölö népgyülést. A gyűlés vi­haros lefolyású volt és nenj egyszer he­ves jelenetek játszódtak le Kliein Mitn és Popovics Baka között. Popovics Dáka frakciója ázt követel­te, hogy a jelölő népgyülést a jövő va­sárnapra hívják össze, míg Kliein Mita Invei azt akarták, hogy a jelölő népgyü­lést tizennégy nap múlva tartsák meg. Eközben Popovics Dáka és Kliein Mita részéről hevés kifakadások hangzottak el. Popovics Dáka beszédet mondott, melyben élesen támadta a főbizottság tagjait, Kliein Mita pedig Borota Bozsi­­áár polgármesteri kinevezése ellen szó­lalt fel és kifogásolta a kinevezést, mert a pártszervezet megkérdezése nélkül ne­vezett ki polgármestert Noviszadra. Popovics Dáka kijelentette, hogy o járt e! Beogradban a belügyminiszter­nél dr. Borota polgármesterré való ki­nevezése érdekében. Popovicki Pavle radikális képviselő szólalt fel ezután és nagy feltűnést kelt­ve kijelentette, hogy nem reflektál a je­lölésre, mert nem hajlandó a rendőrség segítségével mandátumot szerezni. Több felszólalás és viharos jelenet után úgy határoztak, hógy a nóviszaJi pártszervezet a jövő vasárnap ülést tart, amelyen dönteni fognak, hogy a jelölő népgyülést mikorára hívják össze.

Next

/
Thumbnails
Contents