Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-26 / 175. szám
10. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ V3£í. juníus 26 CSALÁDI DRÁMA SZEMÉLYEK: A fiú A leány A démon Noviszađ, pályaudvar, 26-os villamos. A leány és a fiú fátszállnak. Egész véletlenül egymással szemben helyezkednek el. Nem ismerik egymást. Gondolkoznak.) A leány (magában): Szép fiú. A fiú (szintúgy): Szőke. Nem szereem a szőkéket. A leány (m. f.): Rólam gondolkozik. Tetszem neki. á ffu (m. fj: Hasonlít Mancira. Nem .ellett volna Mancit elkísérnem. Elkésem a pucerájból és ma reggel nem udtam tiszta gallért fölvenni. A leány: Nagyon tetszem neki. A fiú: Habár egy gallért három napig s hordhatok. Sokba kerül a mosatás. A leány: Milyen ábrándosán néz re,.m. Költői lélek lehet. A fiú: Ma rossz volt az ebéd. Hiába Volt fánk. A leány: Szerencsésen az uj kalapot Vettem föl. Tetszik neki. A fiú: Milyen furcsa virág van enlek a leánynak a kalapján. Némely nőiek nincs semmi ízlése! A leány: Láthatja, hogy jól öltözködöm. A fiit: Rongyos a cipőm, meg kellene csináltatni. A leány: Biztosan költő, bár jobban szeretném, ha gyáros lenne. A gyárosok mind gazdagok. A fiit: Elég lesz egy fél talp. Úgyis elég drága. De gummisarkot tetetek reá. A leány: Annyi szent, hogy tetszem neki. Egész biztosan belém fog szeretni. Az ilyen költői lelkű embereknél ez könnyen megy. A fiú: Csak ne felejtsem el este kimosni a harisnyámat. Ezzel is spórolok. A leány:,/Talán máris szerelmes. Itt a nyár. Elmegyünk a szigetre sétálni, meg Karnenicára is. Milyen jó lesz. Sokáig fog udvarolni. Aztán megkéri a kezehí! A fin: A prinéi dühös volt, hogy elvesztetemt a Degrell-féle ügyét. Dehát tehefek-é róla? A leány: Majd föl fal a szemével. A Hu: 1 tehát tfehetek-e róla? A leány: Mosolyog reám. A fiú: Milyen buta szó ez a »dehát!« Vájjon miért mondják áz emberek »dehát?« Dehát! A leány: Egy kissé bátortalan... A fiú: Dehát! A leány: Vájjon hogyan fog megszólítani? A fiú (nagyot sóhajt, mert görbén ült és a mellkasa össze volt nyomva. /•'ölegyenesedik. Semmire nem gondol.) A leány: Mondom, hogy szerelmes. Mit sóhajtasz, te csacsi? Hiszen tetszel nekem. És hozzád megyek. Hogyne mennék hozzád, kis pofám, csak kérd meg a kezem. A fiú: Délután három hosszú beadványt kell megírni. Milyen unalmas. A leány: Persze, előbb gondolkozási időt kérek. Erre ő kérlelni fog és izgatottan várja a válaszomat. Én pedig két nap múlva válasz helyet megcsókolom. Milyen szép szája van. Ezt könnyű lesz megérteni. Szép szája van. A fiú: Kávéház... A leány: Milyen furcsa! Ennek az urnák leszek a felesége?! A fiú: Mennyi sok ember megy az uccán! A leány: Miért ne? Szép fiú és bizonyosan gazdag. Szép lakásunk lesz. És két gyermekünk. Boldogok leszünk. A fiú: Vájjon meddig utazik ez a szalmaszinii leány. A leány: Szent Isten! Itt van a Laza Kostiéa-ucca, le kellene szállani. De mit bánom én, legfeljebb később érkezem az irodába. Mi bajom lehetne. Fel nem mondanak. És ha igen? Úgyis férjhez megyek, nem szorulok rá arra a kis fizetésre. Ugye kicsi férjem, sok pénzünk lesz és nem hagyod a te kis felségedet dolgozni? A ftu: Megint kérek kölcsön Gyuritól. Már eleget adott ugyan, de úgyis sok pénze van. (A postánál fölszáll a Démon. Szép, elegáns, nagyon ki van festve. A kocsi zsúfolva lévén, a fiú és a leány közé áll.) A leány: Hogy nézi ezt a nőt? A Hu: Hasonlít Olgához. Szegény Olga. Otthagyta a barátja. A leány: Szent Isten, tetszik neki. A démon: Mit bámulsz rám, te majom, nem hogy átadnád a helyedet. A fiú: Pedig Olga csinos leány, de nem tud a férfiakkal bánni. A leány (rémülten): Rám már nem is néz. Az előbb milyen szerelmesen nézett és most ugyanúgy néz erre a kokottra. Pfuj, egy kokott! Milyen gazemberek a férfiak. Az előbb én és most egy kokott A fiú: Szegény Olga. A leány (sirhatnékja van): Vége mindennek. Megcsalt. A fiú: A kokottok öltözködnek a legjobban. A leány: Beleesett a kokott hálójába. Gyenge volt. És most mindennek vége. Gazember. A kalauz (kiáltja): Gradska kuéa! (Mind kiszállónak. Amint a leány a fiatalember előtt elhalad, erősen rálép a lábára. A fiatalember felszisszen. Letaposott lábában a megcsalt és mellőzött hitvesek egész keserűsége és fájdalma sajog.) EÖLÜESÜY JÚZSEE A gyermek nemi felvilágosítása Szinte érthetetlen, hogy a müveit emberiség a gyermeknevelés terén a nemiség kérdését egészen napjainkig csaknem teljesen elhanyagolta, kikapcsolta gondolatköréből, mintha az egyáltalán nem is léteznék. Abból a téves hitből indulva ki, hogy a nemiség gondolatával amelybe szerinte bekapcsolódik minden bűn, minden rossz, felnőtt embernek foglalkozni egyáltalán nem méltó. Nem gondoltak arra, hogy ennek a súlyos és fontos kérdésnek a megoldása csak teljes világosság és a nemi dolgok teljes tudományos ismerete által fejthető meg, amig végre a kérlelhetetlen korszellem hatat' más erővel döngette meg a maradiság. a téves hit és erőtlen felfogás kapuit ést utat nyitott ennek a kérdésnek a megoldására is, amely immár a tudomány minden józan pillérével helyes irányban van alátámasztva. Pedig ennek a kérdésnek a felvetése,' amelynek mikéntje körül a modern szó ciológusok és pedagógusok között még mindig heves vita folyik, egyáltalán nem uj keletű. Már Rousseau, Jean Paul, Bazedow és mások a felvilágosultság korá nak nagy pedagógusai voltak szószólói és sürgették az ifjúságnak idejekorán való nemi felvilágosítását. A mellette és ellene felhozott érvek hosszú felsorakoz tatásával évtizedeknek kellett elmúlni a gyermeknevelés, és az egész müveit em beriség erkölcsi életének végtelen kárara, amíg véfiré tudatára' Jöttek árMákv hogy'flf gyermek és a serdülő ifjú kettő időben való nemi felvilágosítása egész ségi és lélektani okokból mily végtelen előnnyel jár úgy az ő. mint az - őket követő nemzedék testi és lelki jóvolta szempontjából. Az uj gólya me e A legutolsó időben általános társadalmi mozgalom indult meg az anyaság védelme, a prostitúció és a nemi betegségek elleni küzdelem terén és ežzel kapcsolatban a gyermeknevelés terén is egy újabb reformmozgalom keletkezett, melynek végcélja a gyermekeknek idejekorán, már a serdülő korban való sexuális felvilágosítása. * Feltétlen figyelmet érdemel ez a mozgalom, noha kifejlődésében sajátságos romantikus virágokat termelt, mivel a, sexuális felvilágosítást akként vélte megoldani, hogy az ember nemi életét, a virágok megtermékenyítésével hozta hasonlatba; — de, hogy ezt a folyamatot miként gondolták összehasonlítani, vagy kapcsolatba hozni az ember nemi megtermékenyítésével, az csaknem érthetetlen, hiszen jól tudjuk, hogy a növények megtermékenyítése a legtöbb estben rovarok közvetítésével megy végbe, amely eljárás épen a leglényegesebb pontjában nagyon is eltérő az emberek és állatok megtermékenyítésének módjától; pedig épen a megtermékenyítés mikéntje az a körülmény a mi a gyermekek kíváncsiságát és tudásvágyát leginkább felébreszti és ha a serdülő gyermek kérdezősködésére a virágok megtermékenyítésével felelünk, aligha fogjuk őket kellőleg felvilágosíthatni, sőt a felvilágosítás helyett inkább kétségbe hozzuk és zavarba ejtjük őket. Az ősrégi gólyamesének a helyét itt egyszerűen a virágmese foglalta el, amelybe ép oly kevéssé fog hinni mint a gólyamesében, a mellett, hogy tudvágya a legkisebb mértékben sem lessz kielégítve. Micor történjék a felvilágositás ? De talán sokak előtt felmerül még mindig az akérdés, hogy a gyermek és a serdülő kor messzimenő sexuális felvilágosítása egyáltalán szükséges-e mindaddig a írtig a vér maga nem kívánkozik és nem buzdul fel erotikus irányban és iogait nem követeli? Erre az a feleletünk, hogy a nemi felvilágosítást korai szükségességét ma már minden szociálhygienikus és pedagógus elismeri, csupán abban van közöttük eltérés, hogy ez hogyan és mikor történjék? Némelyek a felvilágosítás megkezdését, már az első iskolaévekre kívánják, mások azt a serdültébb korra vélik halasztani. E kérdésre szigorú szabályt felállítani nem lehet, mert a kellő útmutatást ez irányban egyedül a fennálló életviszonyok és körülmények adhatják meg. Mások a körülmények pl. a népes nagy városokban mint a falvak romlatlanabb lakóinál, a hol a korai nemi fejlődés és csábítás veszélyei nem olyan nagyok, mint a hagy varosokban és énen ezért ez utóbbi helyeken a némi felvilágosításnak minél előbb való megkezdése sokkal inkább szükséges és jogosult. A gyermek a mindennapi életben sok erotikus dolgot hall és lát, nem ritkán erkölcstelent is,. amiket meg nem ért, meg nem tud magának magyarázni, noha gondolkodik fölöttük. Ha most a gyermek kérdezősködésére a gólya és virág mesékkel akarnók őt felvilágosítani, ugyancsak kétkedve hallgatná azt és nem ritkán előfordul az az eset, hogy rossz nevelésű, vásott pajtásaihoz fordulna felvilágosításért, amibe ugyancsak nem lessz köszönet Mikép? Nyimodt és higgadt elgondolás mellett kétségehkivüli'/ hogy a már némileg érett" iskolás gyermeket akár a szülőknek, akár a tanítónak kell a nemi dolgok felől felvilágositaniok, csakhogy ez a felvilágositás minden személyes jellegtől mentesen tisztán mint természettudományi ismeretet és orvostudományi főleg mint az élettan köréből vett tant kell feltüntetni és magyarázni. Hogy a nemi felvilágosítás az iskolában miként történjék és mikor kezdődjék, ezzel a kérdéssel igen sok pedagógus foglalkozott. Eörster német egyetemi tanár, pedagógus, aki a nemi felvilágosítást már akkor kezdené meg a mi-' kor a gyermek a gimnáziumba lép. a következő követendő példaként való sémát állította fel a felvilágositás keresztülvitelére: 1. A tanuló felvilágosítása 5 fokon menne végbe (I. II. V. VI. VII. osztály.) Az alsó osztályokban a felvilágositás a nemi szaporodás egynéhány mozzauatáia szorítkoznék, ugyanis az 1. osztályban az emlős állatok f iataljainak keletkezése és szülétése; a II. osztályban a csuszóttnászó állatok és a madarak tojásainak eredete, a halak és hüllők tojásainak tenyészővé tétele. A párzás aktusa a közben a középiskola első két osztályában, t. i. körülbelül a 13. éves kor előtt egyáltalában nem emlittetik. 2. A »nemi élet« fogalmának alkotása a gimnázium felső osztályának növény- és állattani előadásai alatt megy végbe és pedig összekötő, egyesitő formában, miközben semmi lényeges mozzanatot sem kell elhallgatni, a nemzés aktusát azonban, mint kevésbbé lényegest, "nem kell említeni, vagy háttérbe kell szőri tani. 3. Az. emberről szóló minden nemi és pathologiai dolog az egészségtani előadások körébe tartozik, amelyet a VII. osztályban kell tárgyalni. 4. A VI. osztálv természetraizi tanitásanvaga csak az állattan legyen: természetes rendszerben alolról felfelé haladjon (ázi ember testéről szóló tannak elhagyásával mely az állattanhoz kapcsolva. tehát a VII. osztálvban az egészségtan bevezetéseként adassák elő). 5. Szülői értekezleteken a szülők tudomására kell hozni, hogy milyen módon világosittatnak fel a gyermekeik a a iskolában egyszersmint útbaigazításokat kell nekik adni arra nézve hogy. e téren az iskolával összhangban működjenek-Bizonyos, hogy a serdülő korban az élet titkának fellebentése nyugodt lélekkel csupán természettudományi alapon történhetik meg, főleg az emberi élettan tanításával kapcsolatosan. A felfelvilágositás utiát messzemenőleg lehet ily módon egyengetni, a minek megtörténtével otthon, a szőlői házban a szülők által a legmesszibb menő tapintattal lesz ezután a tudásra kiegészíthető Vigyázat! Vigyázat! Ámde a Teremtés eme legtitkosabb eseményének feltárásával nagyon kell ügyelni arra nehogy a gyermekben a felvilágositás során visszatetszést vagy undort keltsünk, mert e körülmény óriási kihatással lehet életének egész továbi folyamára. Freud professzor kimutatta, hogy a szülőknek a szexuális sohaerákban elkövetett tapintatlansága és meggondolatlansága folytán a gyermek lelkében támasztott visszahatás milyen mérhetetlen káros hatással van arra amely megmérgezd. le;>ilvesztí egész további erkölcsi életét. A családi életebn énen a gyermekre való tekintettel a sexuális események lefolyására a legnagyobb elővigyázatra és bizonyos esztétikai érzésre van szükség és énen a oojgári társadalmi osztálv az. amely ez irányban idáig a legtöbbet vétkezett. Azi a mód. ahogyan némely anya teljes nuditásában mutatia magát gyermeke előtt, annak lelkületében sokszor valóságos undort vált ki ami nem ritka esetben felkelti benne azt az öntudatlan érzést, hogv meneküljön abból a szerinte nem tiszta, undorító légkörből és helyzetből, amelybe akarata ellenére sodróodtt és amelytől a szexuális életbe való önkénytelen bepillantás folytán valóságos undorral fordul el; Ebben leli lélektani magyarázatát az a talánvsaerünek látszó, de nem ritkán előforduló körülmény hogy az ilyen gyermek nem egvszer szinte fut. menekül a szülői házból, ahol a szülők elővigyázatlansága lelkét megmételyezte és undorral töltötte el-Mire irányuljon a nevelés ? A civilizáció; leien századában a gyermeknevelés körül fordul !Tipgj-rnm-' den: nagy. energiával, akar iák most botolni azt a sok mulasztást, amit az elmúlt nemzedékek botorul elkövettek és a felvilágosultság ellen küzdő sötét szellemek lenvügözésével elveiket most már telies diadallal igyekeznek érvényre juttatni. A »gyermeknevelés« az a ie;szó. ami köré sorakozik most a társadalom minden rétege, úgy kulturhistóriai, mint szociológiai lélektani szempontból és amely jelszóhoz kapcsolódott be a kellő időben való nemi felvilágositás igen fontos kérdése is. Amidőn ezt szem előtt tartjuk, ne feledjük el. hogy az ember sohasem oly fogékony szuggesztiv behatásokra, mint épen a gyermekkorban, hiszen talán visszaemlékezhetünk valamennyien, hogy bizonyos olvasmányok gyermekkorunkban milyen mélységes behatással voltak reánk, amig a fiuknak a fejét holmi bárgyú indiánus históriák csavarták el, addig a leányok olvadoztak egy-egy Marlitt-féle örült szerelmi regény olvasásakor és beleélve magukat a hősnő szerepébe, képesek lettek volna talán meghalni »képzelt szerelmükért«. A gyermek és a serdülő kor sexualitására főleg Freud tanár vizsgálatai derítettek világosságot és pedig főleg oly lélektani momentumokra, amelyek eddig rejtélyeseknek, megmagyarázhatatlanoknak látszottak, kimutatta, hogy mindazok a heves érzések, amelyek a fejlődő kor sexuálisát jellemzik és alátámasztják, akár az erotikum, akár a becsvágy képezze is annak kiinduló pontját, egész az őrjöngésig fokozódható ki-, töréseket válthatnak ki, ha csak kellő időben egy jótékonyan lehűtő, ésszerű nevelés azt rendes medrébe nem tereli és kellőkép nem ellensúlyozza. És ez a nevelési mód nem más. mint az akaraterőnek fejlesztése. És amig a különféle sport gyakorlásával a test fizikai megerősítésére törekszünk, addig fokoznunk kell a jellem fejlesztését is, az önuralomra és lemondásra való szoktatással a nemi kérdések és az esetleg velejáró veszedelmeknek mély megértetésével. A nemi neveléstan legfőbb szabálya az első alkalom és az első érintés elkerülése és a gyermeknek és az ifjúnak a felnőttek minden izgató mulatságától és élvezetétől való távoltartása. Dr. Vécsei Jenő
