Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-25 / 174. szám
927. junius 25 9. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ Közgazdaság A noviszadi kamara tarifaértekeziete. Noviszadról jelentik: A noviszadi kereskedelmi és iparkamara hétfőn, junius 27-ikéu délután 6 órakor a kamara székházában értekezletre hívta össze azokat az érdekelteket, akik az uj vasúti tarifa által érintve vannak. A tarifabizottság tagjainak sikerült a közlekedésügyi minisztert meggyőzni arról, rogy a tervezett tarifaemelést egész terjedelmében nem lehet keresztülvinni, de az érdekeltek hajlandók a minisztérium munkáját megkönnyíteni é.. maguk jelölik meg azokat az árucsoportokat, amelyek taníaemelést elbírnak. Jr- -szlávi?.) kom'ókí rrpasz. A legközelebbi napokban hagyja el a sajtót a ji gci.'zlávai komlókompasz. A kompasz tana ma a következő: 1. A .komló művelése, betegségei és a' betegségek -gyógyítása. a komló szedése és szárítása. 2. Az összes jugoszláviai komlótermelők neve. lakhelye és más adatai. 3. Belföldi és külföldi kemlókereskedők és ügynökök. 4. Börzeügynökök. 5. Karó, komlókaró. drót- és zsinegkereskedők. G. Komlószáritó raktárak. 7. Serfőzök. 8. Vám speditőrök. 9. Biztosi tótár sül átok. 1(1. Gyárak. 11. Vám- és szállítási tarifa. 12. Hirdetések és más közlések, Hz a könyv nélkülözhetetlen mindenki számára. aki a komlószakmában működik, mert alapos és megbízható tájékoztatást nyújt a jugoszláviai komlótcrmclésről Pribicsevicsevón már hétfőn megkezdték az aratást. Noviszadról jelentik: Pribicsevicsevón annyira beérett a búza, hogy már hétfőn megkezdték az aratást. Pribicsevicsevón igen jó termésre van kilátás. Noviszad város engedély nélkül épített kisvasutat. Noviszad városa az uj Kraljica Maria-ut épitéséliez szükséges anyag szállításához 3460 méteres kisvasutat épített. A közigazgatási bejárás alkalmával a bizottság a tervek bemutatását kérte, de a város nem tett ennek eleget, miért is mindmáig az építési engedély nem érkezett meg. A város ennek dacára tovább épített, bár a szuboticai vasutigazgatóság elrendelte a munka beszüntetését. A vasutgazgatóság most panasszal élt a közlekedési miniszter utján a belügyminiszternél, aki igazoló jelentésre szólította fel a várost. Közben azonban elkészült az uj ut. Köteles minden elemi iskolai könyvtár a »Gazdasági Híradót« megvenni. A közoktatásügyi minisztérium elrendelte. hogy minden egyes e’emi iskolai könyvtár részére járatni kell a »Po jo. privedni Glasnik« (Gazdasági Híradó) cimü folyóiratot mely dr. Popovics-Peczi szerkesztésében jelcnílWneg. TŐZSDE-as-— Zürich- jun. 24. Zárlat: Beograd 9.135. Páris 20.3475, London 25 2325. Ncwyork 519 hétnyolcad. Brüsszel 72.22, Milánó 29.65, Amszterdam 208.12, Berlin 123.1125. Bécs 73.125, Szófia 3.75, Prága 15.40. Varsó 5S. Budapest 90 62, Bukarest 3.105. Pecgrad, jun. 24. Zárlat: Páris 224.25, London 276 80 Ncwyork 56.88, Mi’aiió 326.50 Berlin 12.50 Bécs 802.75, Prága 169. Budapest 905, Bukarest 35.08. Zagreb, jun. 24. Zárlat: Páris 222.25 224.25, London 275.90—276.70. Ncwyork 156.70—56.90, Zürich 1073.50—1096.50, Trieszt 324.18—326.18. Berlin 13.4850- 13.51 "0. Bécs 791.80—802.80, Prága 168.20—169. Szentai gabonaárak, imi. 24. A pénteki piacon a következő árak szerepeltek: Óbuza 285—290 dinár. Újbúza azonnali kasszával 255 dinár. Tengeri morzsolt azonnali kasszával 165—170 dinár. Júliusi kasszával 170—175 dinár. Ui takarmányárpa 145—150 dinár. Sörárpa 167.50—170 dinár. Ujzab 167.50- 170 dinár. Ujrozs 220—225 dénár. Bab 135 dinár. Őrlemények: Uj lisztek árai júliusi, augusztusi szállításra 0-ás GG. 480 dinár. 0-ás G. 480 dinár. 2-es főzőliszt. A55 ,d'nár. 5-ös kenyérliszt 420 dinár, 7-es 260 dinár. 8-as 170 dinár. Korpa 150 dinár. Irányzat: lányivá. Kínálat: í é'étik. Kercs'ct: csekély. Nem a maom is művészei... j % : készíteni ju kávét... ha ehhe. „Ve lódi“ Franck-ká. épótlékot használunk, amelyből kiadósságánál fog* a már egy ki* mennyiség is elegendő, hogy igen ízletes és zamatos kávét kaohass n’t. A tapasztal! háziasszony azért mindig csak: „Va’ód “ FRANCKOT doboz »ao vagy csomagban védjeggyé, vásárok Szembori gabonatőzsde, jun. 24. Óbuza bácskai vasút 76 kilós 2%-os 285— 287.50 dinár. Özab bácskia szeretni vasút ilO—215 d'nár. Árpa takarmány! 60 —0.1 kilós 205—215 dinár. Tengeri báes- Ki va ait 170—172.50 dinár. Óbab fehér nem válogatott 15—160 dinár, válogatott 165—170 dinár. Liszt 0-ás GG. 450—470 dinár, 0-ás G. 450—470 dinár, 2-es 415 —435 dinár, 5-ös 385—405 dinár, 6-os 365—385 dinár. 1 <.*s 315—335 dinár, 8-as 185—205 dinár. Korpa finom 170—175 dinár. Újbúza bácskai vasút júliusra 267.50—270 I). Ujrozs bácskai vasút 71— 72 kilós 205..210 dinár. Ujzab bácskai vasút 160—165 dinár. Forga'om: 87 vagon. Irányzat: lanyha. Budapesti g~b natözsde, jun. 24. A gabonatőzsdén az áresések folytatódtak. A készárupiacon a búza 70. a rozs 25, a tengeri 10. a zab 20 fillérrel olcsóbbodott, a határidőpCacr.n pedig 32—56 fillért s áresések voltak. Olcsóbbodott az uj áru is. Hivatalos árfolyamok pengőértékben a határidőpiacon: Búza márc'usra .31.88—31.98, zárlat. 31.88—31.90, októberre 29..3S—22.48. zárlat 29-38- 22.40. rt.zs márciusra 26.32—26.40. zárlat 26.40—26.42, októberre 24.02—24.24. zárat 24.10—24.12. A készárupiacon: Búza 28.IC—50.30, rozs 26.75—27. árpa 23.75—24.50. tengeri 21.80—22, zab 25— 25.50, korpa 20—20.20, uj búza 29.50, uj rozs 23 50. Budapesti értéktőzsde, jun. 25. Magyar Hitel 94.3. Osztrák Hitel 54.5. Kereskedelmi Bank 120. Magyar Cukor 222, Georgia 21.9. Rimamurányi 124, Salgó 76, Kőszén 735. Bródi Vagon 3.9, Beocsini Cement 209, Nasici 173. Ganz. Danubiusz 210.5, Ganz Villamos 161. Víz VI is Novisadról jelentik: A noviszadi hidrotechnikai hivatal je’entése szerint a jugoszláv vizek mai állása a következő: Dana: Apatin 477 (— 6), Bőgőjévé 564 (— 4). Vukovár 386 (0). Palánk« 376 (— .3), Noviszad 376 (— 3), Zeiuun 260 (— 10). Pancsevó 255 (— 3). Szinederevó 342 (— 6). Orsóvá 294 (0). Dráva: Oszijek 242 (— 12). Száva: Mitrovica 170 (— 8). Beograd 210 (— 6). 77- :za: Szeuta 2C6 (— 12), Becsej 206 ( 12). Titel 344 (— 7). A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE Irta: NUS.CS BRANISZLAV Forditotb : CSUKA ZOLTÁN Es végül, mit is kell a papnak védelem. A Képviselők beszámolnak választóiknak, a szánilalcfektetők az állami számvevőszéknek, de a papok egyedül istennek számolhatnak be és azt is az égben, r. földön azonban senkinek, kivéve a saját feleségüket. Az isten valóban jó számvizsgáló, de ngyiáts/ik egyedül nun győzi a dolgot és mindig marad régi, a'nézeJen szánra. Ellenben az asszony, az beéri idő'el. máidig van ideje, hogy átnézze a számlákat, a rég.eket is. meg az újakat is. Bármilyen ügyesen is állítsátok össze számláitokat, az asszony mindig fog talulni valamilyen »jog alait kiadást.« Hogy Fé a pópának vannak-e ilyen «kiadásai.«, azt a regény következő fejezetében fogjuk lát»!, amelyben sok más fontos í gy is 'lelepleződik. íí. F JEZST. Frdle^n’c Savában su togna : valamiről é.samirö ut ogna':. z «gyen sen ennek a r,gé -yn * az élőszavául ízo gálhi na Prelepnica nem kicsiny falu. A nemzetgyűlésen már háromszor terjesztették elő az indítvány., mely szerint Prclepiiicát rendezett tanácsú várossá kell elötéptetni. de nrg a*. indítvány mindig csődöt mmiJ-ut, Prelepnica mindinkább növekedett. Prelepnica lakossága három ízben lépett át egyik pártból a más'kb.i, c;..k azért, hogy a szolgabiróságot megkapja, de valp.iiogyan miud'g rosszul járt. Végül is a község lakói abban egyeztek meg. hogy háromfelé oszlanak meg és három különböző pár.ha lépnek, hogy igy segítsen,k valahogy magukon. A falu síkságon fekszik, árnyas erdőségek alatt és két patakocska is frissíti. Az egyiken kőhíd van, amelyen át a csarsijába* lehet menni, hr. igy is lehet nevezni azt a házsort, ahol az egyik házban fiiszerkereskedés, a másikban csapszék. ?. harmadikban borbélyüzlet van, amelynek a tulajdonos:: egyuttal gyógvko*) csarsija: piaci városrész, üzleti negyet) vács is. A másik patakon, a falu alatt van Jockó vízimalma. amely már régóta elhagyatott és igy a község jóváhagyásával valami Szvaka nevű szegény lakik benne, hogy épen tető legyen a feje fölött. Prelepnica lakói valamennyien gyönyörű emberek és ha valamelyiknek van is valami hibája, hát az ember nem lehet ángyai. Mitya biró például valóban jó- Iclkti és jószivü, ő úgyszólván atyja a falubelieknek nem is imája. Mindenkire ügyel, hogy senkivel ne történhessék valáini jogtalan dolog. Es mégis van egy kis hibája: szeret egy kicsit belekóstolni az állami adókba vagy ilyesvalami. Es ezt nem azért teszi, mintha nem lenne miből élnie, hanem csak inkább amúgy elvből Azt mondja: »Biz Isten eleget megeszik bejőrük az állam is«. Es nem is lehet azt mondani, hogy ezt titkolni akarná. Ellenkezőleg, valahányszor rajtacsipi a szo'g"biró és Mitya látja, hogy Isten segedelmével a bíróság e'é akarják hajtani, a saját zsebéire nyúl és fizet. Képzett és becsületes ember, aki azt mondja: »M'ért mennék én a törvény elé, inkább fizetek becsülettel, semmint a törvény előtt kódorogjak«. A pap hibája a felesége. A pap erős, egészséges inkálr hasonlít — Isten bocsássa meg — valami bika* nyakú őrmesterre, mint papra, a felesége pedig sovány, száraz. A pap maga igy nyilatkozik a feleségéről: »sovány gébics« avagy behajlitja a mutatóujját a tenyere felé és csak ennyit mond: »Hitemre mondom, ilyen a háía«. Es nehogy valaki azt találja mondani, hogy a papnak, mint lelki személynek nem illik igy beszéltre a felesége hátáról, mindjárt kijelentem. hogy a pópa ezt nem a templomban mondja Isten mentsen, ö tiszteli a templomot és ö a templomban igazi szent. Mindössze egyszer történt meg, hogy isícntisztlet alatt az ostyasütő asszonynak lekent egy pofont az oltár előtt, de ez a pofon úgy csattogott és harsogott, hogy az is.enhivő keresztények azt hitték, az oltár ajtaja csapódott be. Ami a tanítót illeti, ő nem is tartozik a faluhoz, a mi annyit jelent, hogy sehová nem megy. Azt mondja magáról, hogy' tanult ember és Czért az iskolából egyáltalában nem mozdul ki. Jermies Fája írnokra ugyancsak rá lehetne mondani, hogy igen tanult, mert ő a korcsmából nem megy ki sehová, de az Írnok ezt nem engedi magáról elmondani. Azt mondja: »Ha tanult vagyok, kitűnik még ide«.. ..I. de nem tűröm, hogy ezt mondják nekem!/ Az írnok zupás káplár volt a hadseregben és egy »nem akarom« kijelentéséért egy évi várfogságot ült le mert a katonai reglama szerint a »nem akarom« — mondja ö — én pedig hitemre mondom, magának az Úristennek is azt1 fogom mondani »nem akarón)«, ha valami igazságtalan. (Ez »nem akarom« egyébként abból állott, hogy Jeremies a parancsnok egyik leveléből néhány bankjegyet vet: ki.). Később Jeremies egy kis boltocskát nyitott és mikor a páürikaáruban nagy ráfizetés mutatkozott, ép ezt a cikket szerezte be és igy a többi cikként nem igen volt bevétel. Mikor aztán egy napon minden árucikket elivott, bezárta a boltot, körüljárta azokat, akik neki tartoztak, de elkerülte azokat, akiknek ő tartozott kisebb összegecskékkel és azután egyik napon »iüaberek, nádak erek«, mint akkor mondották, eltűnt. Es aztán öt-hat esztendeig sehol sem lehetett látni. (3 ugyan azt állítja, hogy ezt az időt ■ Németországban« töltötte, ahol sok mindent tanult. A biró*most is. mikor a faluban valaki azt az észrevételt teszi, hogy az írnok iszik, az. mondja: »Hát csak igyák, amennyit akar. járt a világban, látta hogy ott is isznak az emberek. még hozzá milyen emberek!« Egyszer aztán a biró azt az észrevételt tette az Írnok előtt, hogy részeg. mire az Írnok igy felel.: — Ha részeg vagyok, kitűnik az még idejében, da nem tűröm, hogy ezt mondják nekem! Vannak, akik azt állítják, hogy az írnok tanultabb a tani tónál is, mert sok mindent látott és sokat tud mesélni. Látott olyan embereket is, akik békát esznek »A németek azt esznek, láttam a saját szememmel.« -— Igaz, mondja az Írnok, láttam a saját szetnetnmel. Kínáltak engem is, hogy »tessék s'gnore Panto« (signore náluk azt Jelenti, hogy uram) tessék asszondják, én meg az; mondom, köszönöm nincs étvágyam, így mondtam nekik, magamban meg gondoltam: eredj nyomorult, ha én megáméin a kígyót. Szerbiában maradiam volna és ma gazdag ember lennék . . .- Es hogy készítik el? — kérdezte a korcsmáros Is ráesapótt az Írnok vállára a karnak azzal a sulybs mozdulatával, amellyel a hitelezők általában rá szokták tenni kezüket adósaik vállára. — Hogyan? . . . hagymával! Megpörkölnek egy kis hagymát és úgy. Aztán egy kis húst tesznek rá. hogy jó illata legyen . . . Es igy általában az írnok sokat tud a nagyvilágról mesélni. Ha aztán berúg, akkor mindent elfelejt, hogy mesélte józanul és ilyenkor minden: másként és bővebben mond el. (Folyt, kává
