Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-25 / 174. szám
1927 június 25. BÁCSMEGYEJ NAPLÓ 3. oldal Gyóni Géza emléke a magyar képviselőház előtt A költő halálának évfordulója Budapestről jelentik: A képviselőház pénteki ülésén a napirend előtt Jánosi Gábor egységespárti képviselő szólalt fel és kérte a képviselőházat, hogy az egész magyar közvélemény csuk egy pillanatra álljon meg Gyóni Géza hűl hatatlan emlékénél. — Holnap lesz tiz éve — mondotta a szónok — hogy Krasznojarszk mellett egy egyszerű parasztszekérről egyszerű deszkakoporsót emeltek le. Kétezer cm bér állta körül a szegényes koporsót és messze Szibériában kétezer szenvedő ma. gyár rabnak eredt meg a könnye Gyón) koporsója mellett. A holnapi napon szálljon gondolatunk Gyóni Géza sirhalmára — folytatta — ahonnan kihangzik az egek ura felé Gyóni szava, amit megálmodott egyik versében, hogy porladó szivéből hazai főidben nyíljék masva. kalász. Kérem a kormányt, a Házat és a magyar közvéleményt, segitse megvalósítani Gyóni gondolatát, hadd feküdjék Gyóni hazai földben és emeljünk porai fölé emléket, amely bucsujáró helye legyen a magyarságnak. A képviselőház nagy csöndben hallgatta végig az emlékbeszédet, majd a Ház áttért a napirendre. Radios és a cionisták A horvát parasztpárt vezére nyiiatko zott a cionista Wiener Morgenzeitung ban az asszonyokról, a zsidókról, a kommunizmustól, a nemzeti kisebbségek jogairól és Oíaszors ág balk.ni politikájáról Bécsböl jelentik: A cionisták bécsi napilapja, a Wiener Morgenzeitung mai számában közli zagrebi tudósítója nak beszélgetését Radics Istvánnal, ; horvát parasztpárt vezérével. Az újságíró első kérdésére Radics megállapítja, hogy sohasem volt anti szemita és a zsidók üldözését, mint kulturellenes ténvt dlitéli. — Ha bizonyos esetekben antiszemita álláspontot foglalok el — mondotta Radics — ugv ez érthető, mivel politikám az intellektueSek, tehát saiát horvát ne pens intellektueljei ellen is irányul. Csak a városokban engedjük meg, hogy szellemi foglalkozást űzők vezessék pártszervezeteinket. A falvakban a vezető tisztségeket kizárólag parasztoknak tartjuk fenn, hiszen törekvésünk az. hogy felépítsük a délszláv parasztállamot. A beszélgetés további során Radics igen meleg hungon emlékezett meg a cionizmusról, majd Szovietoroszországra terelődött át a szó. — Csak tudatlanok állíthatták - jelentette ki Radics — hogy a Kommunizmus zsidó találmány és hoev Őre < >rszágban most a zsidók uralkodnak. Hosszú időt töltöttem Oroszországban és tudom, hegy a zsidók nem rendelkeznek az irányítással és főként Oroszország. valamint a bolsevizmus külpolitikájára nincsen .befolyásuk., A diplomáciában egyáltalán nincsenek képviselve. Az a körülmény, hogy a zsidók a kommunizmus elején erős befolyással rendelkeztek. könnyen érthető. A cári uralom idején ugyanis sokat szenvedtek és ezáltal megnyerték a dolgozó .lén bizaunái. — Egyébként véleményem szerint Oroszországban nincsen kommunizmus, hanem etatizmus. Nem kell egyetérteni az orosz viszonyokkal, hogv számos vívmányt elismerjünk, igy például azokat a tényeket, hogv a moszkvai kormány sokszázezer rubelért ekéket vásárol. villamos müveket létesít, stb. A bécsi lap tudósítója azután külpolitikai kérdéseket intézett Rádióshoz, aki kijelentette, hogv Jugoszláviának gén hamar kapcsolatokat kell létesítenie Oroszországgal, — Korrekt barátság Olaszországgal — úgymond —- csak akkor lehetséges, ha Olaszország letesz arról a szándékáról. hogv ugyanazt a politikát folytassa a Balkánon, amelyet a régi Ausztria követett. Addig Olaszországgal nem tárgyalhatunk, mig a Balkánon van. Már pedig a tiranai egyezmény nemcsak olasz protektorátust ielent Albánia felett, hanem jelenti azt. hegy Albánia olasz tartomány legyen. A mi gyengeségünk az. hogv politikánk nem nyújtja az összes délszlávok egységének képét. Voltak olyan pillanatok, amikor ugv látszott, hogy a sze.rb-horvát polgárháború elkerülhetetlen. Ma azonban a helyzet már más. A horvát-szerb kérdés ma már nem nemzetközi, még csak nem is jugoszláv belpolitikai, hanem tisztán szociális kérdés, tudniillik az. hogy váljon a városi lakosság továbbra is az egész hatalmat kezeiben akarta tartani, avagy átadja a parsztoknak. — Ha mi a hatalmat a parasztok részére reklamáljuk, ugv nem gondolunk osztályállamra. A paraszt nem osztály, hanem maga a nemzet. A nemzeti kisebbségek problémáját illetőleg Radics István a következőkben összegezte álláspontját: — A kisebbségeknek mindazt meg kell adni, amit mi követelnénk, ha az ö helyükben lennénk. A beszélgetés végén Radics a demokrácia lényegérő! és a feminizmusról nyilatkozott és többek között a következőket mondotta: — A nők egyenjogúsítása nélkül nincsen demokrácia, az asszonyokat nemcsak szeretni kell, hanem meg kell hallgatni is őket. Stresamann beszédének nagy hatása volt Franciaországban A franci t sajtó m nr na .yíumossáyu politikai eseményt méltatja a német külügyminiszter beszédét — A jobboldali lapo ; a ie?heve ebben támadják Stresemann1 megszerezni a hegemóniát Franciaország felett. — Stresemann megfeledkezk Németország tninden vétkéről — Írja a Figaro — és a locarnói politikával szemfényvesztést iiz. Az Avenuer abban foglalja össze véleményét, hovv Sresemanu arra akart kilyukadni beszédében, hogy Németország a világháborúból legyőzetlenül került ki és ártatlansága a világégés felidézésében, n^nál fényesebben van igazolva. Abban megegyeznek az összes jobboldali lapok, hogy az. amit Stresemann a szovjet-orosz kérdésről mondott, a legnagyobb álnokság volt. Stresemann igyekezett Németország irányában hálára és támogatásra kötelezni Angliát, hogy angol segítséggel legyűrhesse Franciaországot és megdönthesse a versaillesi békeszerződést. Hasonó szellemben írnak a többi jobboldali lapok is. Stresemann mellett csak a Volonté, Cailteaux lapja szólal fel. amely szerint Stresemann • helyzete százszor t, szilárdabb, mint Poincare pozi-Párisból jelentik: Stresemann külügyminiszternek a német birodalmi gyűlés csütörtöki ülésén elmondott beszéde nem tévesztette el hatását. Az egész francia sajtó mint elsőrangú politikai eseményt méltatja és majdnem teljés szövegében közli a beszédet, amelyről például a Journal azt irja, hogy fontossága messze túlterjed a közönséges parlamenti nyilatkozatok jelentőségén, a- Matin pedig úgy jellemzi, hogy régen hallott a világ a törvényhozás színe előtt bölcsebb és mértékadóbb beszédet, mint volt csütörtökön Stresemanné. A német birodalmi külügyminiszter nyilatkozatának súlyát és fontosságát azonban főleg a francia jobboldali sajtó dührohamának kitörésén lehet megmérni. A jobboldali lapok fel vannak böszülve Stresemann ellen és beszédének azt a részét, amelyben azt állította, hogy Poincaré nem volt tájékozva a külpolitikai kérdések állásáról, impertinensnek, önhiitnek és gyülölködönek nevezik és azt írják, hogy Poincarét Stresemann részéről olyan szemtelen sértés érte, ami az egész francia nemzetnek a megbontása. Odáig mennek ezek a lapok, hogy kommentárjaikban Stresemannt a legfeketébb imperializmussal vádolják, mert barátságosnak látszó eszközökkel iparkodik Németországnak cioja. Stresemann egyetlen sértő szót sem használt Poincaréval szemben — |iria a lap — és mégis megragadja a francia közvélemény figyelmét, a mely szintén azt kérdezi a kormányból: Hová visz utad Franciaország? wmmuummm Byrd elhalasztotta óceáni útját Chamberlin és Levine híján térnek vissza Amerikába Newyorkból jelentik: Az időjárásról szóló jelentések csütörtökön este kedvezőtlenek voltak, tehát Byrd kapitány északsarki repülő csütörtökön éjfélkor elhatározta, hogy a startot egy napra ismét elhalasztja, lehetséges azonban, hogy ez a halasztás hosszabb ideig fog tartani, mert újabb vihar keletkezett nyugaton és nagy sebességgel közeledik. Byrd és társai pénteken hajnali négy órakor akartak indulni az óceáni útra. Csütörtök este mind a három repülő betért a Garden City szállodába, amely a repülőtér közelében van, mert ott akarták kialudni magukat a start előtt. A gép már kint volt a starthelyen, a benzint is betöltötték és a hivatalos kiküldöttek is megjelentek. Megelőzőleg a startpályát magasra feltöltötték és az volt a terv, hogy a repülőgépet kötelekkel a starthelyhez erősitik, amig a motorok el nem érik a teljes forgások számát. Amikor aztán a motorok a legnagyobb teljesítőképességüket fejtették volna ki, el akarták vágni a köteleket, hogy a nekilendülés hirtelen történjék és a gép gyors lendülettel a magasba emelkedjék. így a start csak egy-két percet vett volna igénybe. A repülőgépet indulásrakészen újra lemérték és az Amerika súlya tizennégyezer angol font, ami háromszorosa a Miss Columbia és a Spirít of Saint Louis súlyának. Byrd leveleket vitt magával Európába, köztük Walker newyorki polgármester három levelét, amelyek közül az egyik a párisi városi tanácsnak, a második London polgármesterének és a harmadik Hindenburg német birodalmi elnöknek szól. Byrd súlyt helyez annak megállapítására, hogy nem sportszerű teljesítményre, hanem tudományos kísérletre gondol. Az a szándéka, hogy repülése során állandóan vizsgálni fogja a légáramlatokat és a szél erősségét a tenger felett. Különösen nagy gondot fordított a repülőgép rádiófelszerelésére. A rádió antennái felett két papírsárkány lebeg majd hosszú sárga zászlócskákkal, amelyeket a hajók távolról is megláthatnak. A repülőgép három motorral van felszerelve és nyolcszáz gallon tüzelőanyagot visz magával, amely ötven órai repülésre elegendő. A gép óránkénti sebessége kilencven mérföld, vagyis százötvenöt kilométer. A repülés egész ideje alatt mind a három motor működésben lesz, mert ha egyiket elállitanák, ez az óránkénti sebességet tizenhat mérfölddel csökkenti. Byrd mindennel el van látva arra az esetre, ha az óceánon le kellene szállnia. Az északsarki repülő Európából visszafelé is repülőgépen szándékozik megtenni az utat Amerikába, de csak az ir partoktól kezdve, hogy igy kiegyenlítse azt a repülési többletet, amelyre visszatértekor a heves ellenszél miatt kényszerülne. Byrd repülőgépe nyolcvanezer dollárba került. Mint Berlinből jelentik, a Berliner Tagblatt értesülése szerint Chamberlin és Levine hajón te'szik meg az utat vissza Amerikába és a két pilóta az asszonyokkal együtt julius 12-én indul Hamburgból a Leviathan fedélzetén Newyorkba. Csalás, vagy spekuláció? Megkezdték a főtárgyalást a sikkasztással vádolt franzfeldi malomtulajdonos bűnügyében Pancsevóról jelentik: A pancsevói törvényszék büntetőtanácsa pénteken kezdte meg Metzger Jakab franzfeldi malomtulajdonos bűnügyének a főtárgyalását- A bíróság tekintettel a tanuk nagy számára, a helyszínre szállt ki. A vádirat szerint Metzger Jakab kétszáz franzfeldi földmivestől gabonát vett át megőrzés végett, de ,a gabonát eladta és az érdekelt föltímiveseket sem pénzben, sem lisztben nem elégítette ki. Metzger kihallgatása alkalmával beismerte, hogy átvett gazdáktól gabonát azonban azt nem megörlés végett kapta> hanem spekulativ célokra. Elmondta, hogy rendszerint minden év júliusában keresték fel a malmot a gazdák, bevitték gabonájukat, amiért azonban csak ritka esetben kértek lisztet, a legtöbbször azzal hagyták ott, hogy amikor jó ára lesz a búzának, adja el. Ezeket a szállítmányokat nem is ő szokta átvenni, hanem raktárnoka, Scherer Kristóf, aki a beraktározott gabona hovaforditásáról pontos elszámolást vezetett. A múlt évben azért károsodtak meg a gazdák, mert a rossz üzleti konjunktúra következtében a malom sokat veszített. Ehhez járult még az is, hogy társát, Ittinger Ferencet váltóhamisítás miatt letartóztatták, mire az összes hitelező bankok megrohanták és pénzüket követelték. A malom a rossz üzleti konjunktúra miatt nagyobb kölcsönt volt kénytelen felvenni, amelynek kamatait később csak úgy tudták kifizetni, hogy a beraktározott gabonát eladták és annak árát a kamattörlesztésre fordították Minthogy a malom a gabonát csak spekuláció céljára vette át, a gazdák tekintettel a rossz üzleti évre, nem követelhettek semmi ellenértéket. Metzger kihallgatása után a bíróság negyvennégy tanút hallgatott ki. A tanuk közül Krammer Mihály pék elmondotta, hogy többizben adott át búzát Metzgeréknek, akik azt eladták és az áru fejében kapott pénzt húsz százalékos kamatozással kikölcsönözték tőle. A többi tanú vallomásából is kiderült, hogy a károsultak a gabonát mint húsz százalékos kölcsönt adták át a malomnak. Mór Konrád tanú elmondotta, hogy ő augusztusban vitt el huszonöt métermázsa búzát a illatomba és amikor azt átadta kilentette, hogy a gabonát csak raktározzát a malomba és amikor azt átadta, kinak tátják. Scherer Kristóf raktárnok megerősítette a vádlott vallomását és kijelentette, hogy az átvett gabonát ő kezelte. Hildebrand Frigyes könyvszakértő vallomásában megállapította, hogy a gazdák spekulatív célokra adták át a gabonát a malomnak. A bíróság a könyvszakértő kihallgatása után a tárgyalást berekesztette ég folytatását szombaton délelőttre tüze kii Belbetegeknek, idegbajosoknak, üdülőknek legmodernebb klimat kus diétás gyógyintézet a BUDAPESTSVÁBHEGYI SZANATÓRIUM Budapest központjától negyedórányira, óriási parkban, egyesítve a modern szállodai technika minden kényelmét az orvosi tudomány tökéletesen gyógyító eszközeivel. 9«e \
