Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-24 / 173. szám
1927 június 24. BÁCSMEGYEJ NAPLÖ 9. o'đal Közgazdaság A Pancsevó—kovini árnientesitötársulat közgyűlése. Pancsevóról jelentik: A Pancsevó—kovini ármentesitőtársulat most tartotta meg közgyűlését Pancsevón a városháza nagytermében, Popov Dusán pancsevói rendőrfőkapitány elnöklete alatt. A legsürgősebb árvízvédelmi munkálatok elvégzése céljából elhatározták a közgyűlésen, hogy erre a célra egymillió dinár kölcsönt vesznek fel. amelyet ez év végéig visszafizetnek. Az uj vezetőség választásánál először megállapították, hogy az elnöknek, Popov Dusánnak mandátuma még nem járt le. tehát uj elnök választása nem szükséges. Alelnöknek megválasztották: Dirmcs Veljkó nemzetgyűlési képviselőt. Választmányi tagok lettek: Boskovics Száva, Miloradovics Peró, Kalapis Peró. Markuc Márkó, Tyirity Milán, SiM Lajos, Majstorovics Milivoj, dr. Kiss György, Vujcsin Ljuba, Ilics Gena, Deméndi József, Urbán Pál, Besziljkov Gáspár, Rajics István, Jeremnov Szteván, Trnica Petár. Póttagok lettek: dr. Hadija Gjura nemzetgyűlési képviselő, Tomics Bola, Szabó Balázs és Kovacse- Vics Vasa. A számvizsgálóbizottság tagjaivá választották: Szavkovics Jócát, Kolarik Martint és Stejn Arnoldot. Tartós áremelkedés a délbánáti borpiaccn. Vrsacról jelentik: A vrsaci borpiacon a legutóbbi időben tartós áremelkedés állott be. A kampány kezdetén nagy érdeklődés mutatkozott a vrsaci bor iránt, az árak azonban túlságosan alacsonyak voltak. A terme'ők azonban ezen az olcsó áron is kénytelenek voltak termésüket áruba bocsájtani. minek következtében október óta a borkészlet háromnegyed része elhagyta Vrsacot. Mig néhány héttel ezelőtt a 9 maligános asztali bornak 2.75 dinár volt a legmagasabb ára, ma ezt az árat 3.75— 3.90 dinár árban is szívesen vásárolják. Ezen nagyfokú áremelkedésnek szakértők Véleménye szerint a következő okai vannak: Elsősorban a készlet legnagyobb része már elfogyott, másodsorban Európa szőlőtermelő országaiban a fagy a szőlőskertekben felbecsülhetetlen károkat okozott. Biztosra veszik, hogy ennek következtében a vrsaci bor iránt a jövő évben is nagy ke-Kellemes az Wata. Az üditő illat a mosást kellemessé tezi és m gizünteti a mosóonyh ban szokásos fullaszto pírét. A mo ott uh t kellemes i latu marad. terpentin - szappan resiet lesz. A legutóbbi napokban az árak a következőképen alakultak: 9 maligános asztali bor 3.75—3.90; 10 maligános 4—4.30; 11—12 százalékos 4.50— 4.75. Biztosra veszik azonban, hogy az utóbbi minőség rövid időn belül eléri az 5 dinárt. A legutóbbi négy hét alatt 15.000 hektoliter bor hagyta cl Vrsacot, a jövő hónapban azonban még nagyobb keresletre van kilátás. Dr. Kosics Mirkó előadást tart a stockholmi kamarai kongresszuson. A stockholmi nemzetközi kongresszus méretei rendkiviH nagyszabásúnak Ígérkeznek. A kongresszuson a Vajdaságot dr. Koszics Mirkó egyetemi tanár, a novisz, di kereskedelmi és iparkamara főtitkára képviseli, aki a nemzetközi kongresszuson »Az ipari tulajdonjogról« fog francia nyelven előadást tartani. Stockholmban több mint 1000 gazdasági szervezet jelentette be a világ minden tájékáról részvételét. Az első . nemzetközi kamara meg is alakult; Utána Brüsszelben, majd Zürichben jöttek össze -a világ gazdasági tényezői. A jugoszláv delegáció tagjai pénteken Berlinben a jugoszláv követség épületében találkoznak, ahol megbeszélik a stockholmi kongreszszuson való szereplésüket. A stockholmi kongresszus július 4-ig fog tartani. Dr. Koszics Mirkó Stockholmból való viszszatérte után Berlinbe utazik, ahol mint a jugoszláv delegáció tagja, részt vesz a jugoszláv-német kereskedelmi tárgyalásokon. Gázgyári kongresszus Oszijeken. Osziijekről jelentik: Junius 27-én és 25-án tartják meg a jugoszláviai gázgyári érdekeltségek rendes évi közgyü lésüket Oszijeken. Ugyanakkor szakkongresszus is lesz. A kongresszusra külföldről is érkeznek résztvevők. Jadranska Plovitífea D. D. Adria Tengerhajózási R. T. S u š a k Táviratcím l JADROPLOV. 63 különféle nagyságú gőzhajó. Rendszeres gőzhajóján tok az Adriai tengeren, elegáns Ó3 kénydl es gőzhajókkal. Gyorsjáratok Dalin íc ába és a/, öss es fürdőhelyekre. Da'máciü a gyors személygö/ös mdul minden vasárnap 14.45 órakor a 2 csavaros „Karadjordj?“ gőzhajó és minden csütörtökön 14.45 órakor a „Zagreb“ gőzhajó, közvetlen ejat ako'ássál a beegradi gyorsvonathoz. Állandó pö-zliajójáratok személy- és teheráru forgalomban Triesllel, Alb niával és Görögországgal Igaz atónág Suíak. A KÖZSÉG GYERMEKE EGY CSECSEMŐ REGÉNYE Irta: NUS1CS BRAN1SZLAV Forditotts: CSUKA ZOLTÁN I. FEJEZET. Amelyben Anika térje halá n al almából özvegy n marad Mig más irók rendszerint végezni szokták azzal a regényüket, hogy valakit megölnek, megmérgeznek, avagy egyszerűen halni hagynak: addig nálam annak a szükségességnek következtében, hogy a regényben egy özvegy kell, a férj mindjárt a regény elején hal meg. De, hegy láss ék. hogy ezt az ügyet nem valami különösképen rendezgettem Így, annak rendje és módja szerint clrru.séDm élőiről, hogyan történt a dolog. 1 ehát a prolepnicai Alcmpije feleségül vette Aliikat, Krmán községből. A krrnán'ak felette sajnálkoztak. mikor Arikat Prelepnicában adták férjhez. így szóltak: »Engedtük, hogy a falú legszebb leányát máshova vigyék, hét nem lett volna nálunk is legény a részére?« Így beszéltek a krmániak, csak egy bizonyos Jánya, aki sohasem engedte át másnak az utolsó szót, adta még hozzá: »Hagyjátok csak, hadd maradjon Prelepnicában, hadd éjszakázzon náluk is néhányszor a kapitány!« Amivel kissé fel akarta piszkálni az ügyeket, amiket a faluban már régen elfelejtettek. Még Kána néne is, mikor a múltról mesél, legyen az.akármilyen régi tőrökizii picse is. igy kezdi fűzni a szavait: »Amikor még Maga (Maga pedig Anika édesanyja volt) fiatalságában virult és áruig a falunkban gyakran aludt a kapitány, ki a járásában cirkált, azt beszélték a Jockó malmáról, hogy nem mer pénteken és szerdán őrölni« ... ♦ Különben Kána nénéről jó! tudják, hogy még a halottakról is szeret rosszat mondani, mikor virraszíani megy éjszaka, Jányáról meg épen mindenki tudja, hogy rossz szóért már kapott egyszer huszonötöt a község közepén, a szolgabiróság előtt, mikor még a botozás járta, Isten bocsássa meg! . . . Akárki akármit is beszélhetett, Alempije, meg Anika két és fél esztendőt igen szépen töltöttek el egymás mellett. Sőt mi több, még két, vagy lehet, hogy esetleg sokkal több évet is eltöltőitek volna egymás mellet, ha Alempije egyszer nem fekszik le és nem hal meg. Arról épen nem lehet bizonyosat mondani, miért halt meg Alempije. Egyesek úgy vélik, hogy leesett a körtefáról, mások szerint nem ez volt a baj, hanem rossz szemek verték meg, mások megint azt mondják, hogy ez sem volt ok, hanem gonosz kezek ölték meg. Es mivel mindeme sok történetnek egy a vége, meg is lehet állapítani, hogy mitől halt meg AVcmpije, ha elejétől végig elmeséljük az egész esetet. Ha ebből a történetből mindazt kidobjuk, amit a rokonok és barátok még .amaz éjszakán, mikor a halottat első Ízben őrizték, hozzáadtak, akkor a következő meztelen igazság marad meg: Alempije idézést kapott a járási kapitánytól. aki felelősségre akarta vonni ama rossz szokása miatt, hogy idegen földön vág egy-két szekér fát. Hát. hogy az ember ilyenmódon ne vesztegesse el az egész napot, úgy határoz, hogy egy kis gyümölcsöt is bevisz a városba eladni. Ezt Alempije igen szépen elgondolta csak az egyetlen dolog, ami a számítást megronthatta, az volt, hogy neki ugyan nem volt gyümölcsöse. Hogy ezt a kellemetlenséget elkerülje, kosarat vett magához és ezzel egy idegen gyümölcsösbe ment, ahol felmászott a körtefára. Az őr azonban észrevette, lehúzta a fáról és olyan alaposan elpáholta, hogy Alempije alig cipelte magái hazáig. Ettől kezdve szúrást érzett a mellében és köhögni kezdett, először csakúgy férfiasán, később úgy mint valami mr.cskakölyök. Végül is, Isten bocsássa meg vétkeimet, nem is köhögött többé, csak épen hörgött és olyan halkan beszélt, mint aki nem sérteget senkit sem szívesen. Mikor valamit mondani akart, csak épen suttogott, mint Istennek valamely kcdveltje. Nem is sokáig, betegeskedett, legfeljebb egy hónapig. Közben gyógyitgaíta magát szegény mindenféleképen, de hát mikor valami el van rendelve, mit is ér a gyógyítás. Négyszer kioltották előtte a parazsat, kiivott két messzely ürmöst, seprőt tett a takarója alá, a tüzfogót átdobta a ház fölött, megfürdött hét forrás vizében, felöltötte nem tudom melyik falubeli öreg banya ingét, olyan banyáét, aki sohasem ment férjhez, de mindhiába, meg volt Írva h sors könyvében épenugy, mint Alempije oldalbordáin, hogy mi következik. Terpentint tartalmaz. Jól kézbeiilő nagy szappanalak. 3. Keile vés az illata 4. Kivágható meseképek. 5. A csomagolás megvédi. 6 Különösen világosszinü, — úgyszólván a fe’sőbbrendü „Schich “-szappan. „Schicht" te pentin-szappan fertőtlenít! 7. Rádió-műsor (A várót melletti ttom a hullámhosszt jelenti) P-ntak, janius 24 Decs (517.2): 11: Délelőtti zenekoncert, a program bemondás szerint. 16.15: Délutáni koncert, vegyes programmal. 20.15: Népszerű hangverseny. Prága (348.9): 10.15: Zene. 12.15: Koncert. 17: Hangverseny. 22.20: Zene. London (361.4): 13: Zene. 18: Koncert. 21.05: »Carmen« opera. 22.10: Pikszia Led, fantasztikus koncert-Fejhallgatókat garancia mellett legolcsóbban javítunk 7uo Konrath d. d. Subotica Lipcse (365:8): 16.30: A lipcsei házizenekar hangversenye. 22.15: • Tánczene. Budapest (555.6): 9.30, 12 és 15: Hírek. 16: üyermekmesék. 17.05: Katonazene. 20.30: Az operaház zenekarának hangversenye. 22: Hírek, utána zene. Es ha már a sors ilyen ketös könyvelést vezet, mikor minden oldalon egyszerre Írja be a tételeket, akkor mit is érnek az orvosságok. Alempijének tehát mindenáron meg kellett halnia, ha nem másért, e regény írójának kedvéért, akinek gonosszságából, még az első fejezetben szükség van egy özvegy asszonyra. Eltemették szépen Alempijét és Anika özvegyaszszony maradt, egyetlen gyermek nélkül. Nem volt még huszonhárom éves sem, szép és erős, azt mondhatta volna az ember, hogy minden karján egy-egy legényt bir nagykönnyen elvinni és a vállára emelni. Ezért sokan kételkedtek is benne, hogy nem verte-e el néha az elhunytat, de hát ez nem történt meg, mert igazán szépen éltek együtt. Mindössze öt-hat Ízben történt meg, hogy Anika terkonragadta a férjét, letette a lábai elé és úgy megdagasztotta, mintha sütőteknöbe tette volna le és nem a földre. De ilyenkor is, amikor a boldogult Alempije fájdalmasabban kiáltott: »faj, jaj Anika. eressz e\ az istenért!« Anika mindig el is eresztette. És milyen is volt Alempije hozzá képest! Fejletlen, ptipos, az asszony meg mint a jegenye. Arca piros, telve egészséggel, mintha mindig zsírral élt volna, pedig .Istenemre, betartotta még a legkisebb böjtöt is. De mintha Isten rendelte volna el. épenséggel illett neki az özvegység. Az, hogy a temetési menetben sirt egy keveset, igazán nun ártott szemének, vagy az arcának és tevábra is olyan szép maradt, hogy az ember alig tudott a nézésével betelni. Hogy a faluban ilyeneket mondanak: »Már rég nem volt ilyen özvegyasszonyunk, az ilyen özvegyasszony mintha csak a pápuái«lenne teremtve* igazán csak úgy beszéd közben ejtödik ei és valójában nincs, abban semmi, ha csak épen azt lehet rossz néven venni, hogy Péró pópa be-betér Anikóhoz,megvigasztalni szegény özvegyet. Mindenki másnál fel lehetett volna ezt jegyezni, de a pópánál, mint telki személynél ezt igazán nem lehet rossz néven venni. így, például, azt is rossz néven lehetett volna venni a paptól, hogy soha nem ment Anikáék házába, amig Alempije élt. Habár a papot itt is meg lehet védeni; mert akkor nem volt kit vigasztalni, sem Alempijét nem kellett megvigasztalni az élő Anika mellett, sem Anikót az élő Alempije mellett. (Folyt, köv.)
