Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-21 / 170. szám

1927. junius 21. •4 Oldal. BÁCSMEGYEI NAPLŐ Jelölnek Szta-kovics Ssvetoat r löldmi­velési miniszter Noviszidoa Noviszadról jelentik: Sztankovics Szvetozár miniszter vasárnap Novisza­­cion időzött és egész napon át politikai tanácskozásokat folytatott. Vasárnap délelőtt tiz órakor a városháza kis ta­nácstermében bizalmas értekezletet tar­tott, amelyen Popovics Ddka mérnök, dr. Aradszki Mita, dr. Raikovics Mihály orvos, dr. Borota Branimir tőzsdetitkár és Indzsics Mi'án semmitőszéki iktató, a iK-viszadí radikális párt adminisztratív titkára vettek részt. A tanácskozás délig tartott és a novlszadi radikális párt je­löléseivel foglalkozott. A bizalmas nica» ■besz,ólésről részletek nem szivárogtok ki de bizonyos, hogy a tárgyalás fö­­kg arra terjedt ki, hogy miképen lehet­ne a kettészakadt radikális pártot egye­síteni. Popovics Baka valószínűleg a dél­ek fii tanácskozás' hatása alatt érintke­zést keresett a disszidens radikális csoporttal, me’y azonban igen tartóz­kodóén foc'.dta. Hir szerint Sztankovics Szvctozár lesz a listavezető és szó van arról, hogy Popovics Dáka lesz a vá­rosi és Popovicki Pavle a járási jelölt. Demokratagyiilés Oantavlren A demokrata párt szuboticai kerületi szervezete vasárnap délelőtt Csantavi­­ren gyűlést tartott, amelyen Grol Milán képviselő, a demokrata párt eddigi szu­boticai listavezetője mondott nagy po­litikai beszédet. A demokrata párt, hir szerint, vasárnap, június 26-án fogja je- j lü'ögviilését megtartani. A demokrata párt kerületi szervezetének többsége új­ból Grol Milán képviselőt akarja meg­tenni listavezetőnek, míg a kisebbség dr. Atyimovics Miod ragot, a szuboticai jogi fakultás dékánját akarja jelölni. Az el­lentétek dacára remény van rá. hogy a demokrata párt egységesen Grol Milán njögött fog csoportosulni. Agitációs gyűlések Szuboticáti Vasárnap Sztiboticán és a környéken harminckét gyűlést tartottak. a különbö­ző pártok". A legtöbb gyűlést a horvát parasztpárt rendezte, amely "összesen tiz gyűlést tartott a tanyákon nagy ér­deklődés mellett. A horvát parasztpárt különösen a tanyákon szervezkedik erő­sen. Mérges-pusztán Ivandékics Imre dr. volt főispán-polgármester nagy beszéd­ben ismertette a horvát parasztpárt A jelenés Irti: Novoszel Ando.-— Tagadhatlan, hogy szép szaga van a rózsának is, a vilojának is, meg a jácintus virágnak is sokan szeretik a szagát, de aszondom én mégis, nem ez az igazi. Mert csak vegyük úgy, ahogy van. Ha a rózsa elszárad, van-e akkor szaga? Na lássák! De mán ugy»e a bazsalika, meg a levendula, de legkivált mondom a bazsalika, ha meg is szárad, csak megmarad az a szép szaga. —No—aszondja Töröcsik Rafael — azért szép szaga van a rozmaring­nak is, meg illős is nagyon lakodal­makkor föltüzni. Ebből is látszik, hogy Ráfael nem egészen idetartozandó ember, hanem a kanizsai földről való származék. Legelsőbbet is, mifelénk Ráfael nem szokott körösztölni a pap, de meg lakodalomra nincs szebb, mint a fe­hér viaszk virág, alatta ződ levél. — Aszondja kend, hogy van olyan is, aki nem szereti a szagát? — Az se igaz áru! — Csak teszi magát, aki aszondja, hogy nem szereti a szagát, vagy pe­diglen figurázik. Nem köll az ilyes­mit elhinni. Hát elhinnék ketek, hogy én a birkapaprikást nem szeretem? — Na elunt van! — Mer ugy-e mér ne szeretném, mikor jó. — Azonban, ha jól fölgondoljuk, mondja Mata Simon, ahány ember, annyi féle. De meg az is igaz, hogy az ember természete minden hét programját és támadta a jelenlegi köz­­igazgatási rendszert. A radikális párt öt helyen, a vajda­sági parasztpárt, a demokrata párt, a vajdasági néppárt és a független demo­krata párt is több helyen tartottak agi­tációs gyűléseket. A radikális párt, amely most már tel jesen felkészült a választási küzdelem re. jövő vasárnap harminc helyen fog gyűlést tartani a képviselőjelölések elő készítésére. Újabb merénylet készül a suboticai adózé polgárok ellen \ szubotfc i Pénzügyigazgatóság nincs megel égedve I harmadosztály« kereseti adót kivető bizottság munkájává és kétszáz kereskedő és iparos ufbóli megadóztatását kéri a pénzügyminisztertől A szuboticai kereskedők és iparosok körében nagy izgalmat kelt az a meg­bízható forrásból származó hir, hogy a pérzügyigazgatóság mintegy két­száz kereskedő és iparos u'bóü megadóztatását javasolja a pénz­ügyminiszternek azon a dinen hegy a hrriradosztá'yu kereseti adó k'vetöbizottság tu’ságos eny­hén adóztatta meg őket. Ez a hír annál kínosabb koissíernációt kelt. mert mindenki joggal hihette,hogy a harmad!osztályú kereseti adót kivető bizottság által megállapított és -a kincs­tári előadó által meg nem felehbezett adók már véglegesek és igy az adózó polgárok, ha súlyos terheket róttak is rájuk, de legalább tiszta képet alkothat­nak kötelezettségeikről. Ezt a nagyne­­hezon létrejött megnyugvást veszélyez teti a pénzügyigazgatóságnak az a ter­ve, hogy kétszáz szuboticai kereskedőt és iparost újból megadóztasson és ezért az érdekeltek mozgalmat indítottak terv meghiúsítása érdekében. A ' harmadosztályú kereseti adót k - vetö bizottság ez év februárjában kezd te meg működésit Szuboticán és egy­folytában junius közepéig dolgozott. Az adófizető polgárság soraiból kinevezett bizottság természetszerűen nem helyez kedett arra az álláspontra, hogy az adó­fizetés cé’ja az adóalanyok tönkretétel és ezért, a pénzügyigazgatóság részé­ről igeri «ok esetben regényesen magas összegekre előirányzott adókat teteme­sem redukálta. Figyelembe vette azon­ban az áVamkincstár érdekeit is és az adók kivetését az adózók anyagi Viszo­nyaihoz képest eszközö'te. Ennek a kö­rültekintő és a különböző szetop utókat összeegyeztető munkának eredménye, hegy esztendőben megváltozik. No nem mindenben, csak kinek ebben, kinek abban. — Azért nem mindég a természete teszi azt az embernek, sokszor bele­játszik ebbe az Isten keze is, adja föl a szót Sóti Urbán. — EnnekelŐtte égvilágé meg nem tudtam vóna inni a forralt bort. most meg csak úgy esengek érte. Most, hogy igy vagyok a forralt borral, ebben már. akár hiszik kentek, akár se, magosabb rendölés van. Tán ma­gam is hetetlenkednék, ha nem tu­lajdon magammal történt vóna. —- Mikor az a cudar betegség, az influenzia kezdődött, oszt annyi em­beri ágyba fektetett, én akkor oda se néztem. Olyan egészségem vót, hogy no. Még úgy magamba, bizto­san nem is lehet ez nagy baj. csak olyan nátha-féle, de az orvosok sze­retik ijesztgetni a népeket, hogv igy járvány, úgy járvány. Mert történt már ilyesmi is. — Szerdai nap volt. de nem. még­se, csütörtök volt, éppen etettem, gyün a Bállá sógor fia. a Gergő, oszt aszondja, szíveskedjék átmenni, mert hogy az apja nagyon odáig van, szüntelen félrebeszél, oszt mindég a nevem szólingatja. Kapom oszt a fölőtőmet min­­gvá. csak úgy pajzányosan rám terí­tettem, oszt mentem. — Botot se vittem, gondoltam úgyis hamarosan visszakerülök, mert akkor még nem is itattam. Egy ugrás a sógor mihozzánk. de azért szano­­ráztam, mentül hamarébb ott legyek. Hát a* sógor csakugyan úgy »nézett ki«, mintha halódna. Hun piros vót. a szuboticai polgárság súlyosan, de nem íressemmisitöen van megter­helve a harmadosztályú kereseti adóval. A polgárságnak mindenesetre megnyug­vására szolgált, hogy most már ponto­san kiszámíthatja, mennyi az adója, mennyit kell még fizetnie, vagy esetleg j mennyi jár neki vissza. Panaszok és sć­­j relmek még mindig bőven maradtak, I de általában megállapítható,Mmgy a har­­madosztályu adóklvető bizottság fliva­­! fása magaslatán állott. Ügy látszik, épen ez a viszonylagos elégedettség, amely cl a polgárság az adókivetéseket tudomásul vette, ütött szeget a pénzügyigazgatóság fejébe és indította arra az elhatározásra, hogy kétszáz kereskedő és iparos újból való megadóztatását hozza javaslatba. A hir általános bizonytalanságot és rémü­letet idézett elő a kereskedők és iparosok között, minthogy senki sem tudhatja, hogy ra:ta van-e vagy nincs az uj megadóz tatán,"a kiszemeltek listáján és minden­kinek közülük tartania lehet attól, hogy megfizethetetlenül magas adók kirovásá­val anyagi pusztulásba kergetik. Köztu­domású annak a szuboticai ügyvédnek esete, akinek el kellett adnia a házát hogy a kö. vételt adókat kifizethesse és amikor már t' nkrCrrent, ki 'erű t hogy har­minckilenc évre előre ki van fizetve minden adója. Ilyen tragikus esetek sárii megismét­lődésétől félnek a szuboticai kereske­dők és iparosok a pénzügyigazgatóság tirvhevett eljárása folytán és ezért min­den követ meg akarnak mozgatni, hogy az ujl":'1; megadóztatás veszélyét cihá­kon fehér vót a képe, oszt beszélt világnak. De látszott, hogy nincs őszinél. Máig is csudálom, hogy át­­lábolta a bajt. — Mikor hazafelé mék, inegcst csak sietek, mert legjobban magam szeretem ellátni a jószágot. Mikor a Szelesék funtusához érek. mintha át­szaladt volna rajtam a hideg. Föl is vettem a fölőtőmet ujjára. meg be is gombókoztam. Haza érek., hemék a házba, hogy letegyen! a fölőtőmet hát az egész szoba megcikázik előt­tem. — No, gondoltam biztosan azért, mert siettem, de avval már le is ül­tem. — Föl akarok állni, de mintha egy tagomba se lett volna erő. meg egy­szerre melegem lett szörnyen. — No a nemjóját neki. mondom az asszonynak, bontsd az ágyat, aligha­nem bennem van az influzia. — Hált úgy is vót. — Arra még emlékszek. hogy ki­lencet ütött az óra, attul kezdve mintha nem is én lettem vóna én. Hun égtem, hun fagytam. A fejem meg mintha sutuba lett vóna szorít­va. No meg köü halni reggelre. De tudják eszemnél vótam én. azért mégis, akárcsak a toronvbul néze­lődtem vóna. Nem aludtam, mer sza­kadatlan ihatnám vót. de csak a számig vitték a poharat, tná nem köüött. Hun vízbe láttam magam, hogv fürdők, oszt fáztam, hun meg hogy szalma ég mellettem, oszt pör­­kölődök. Egyszer csak látok jó ttiesz­­szire egy asszonyt, tiszta fehérbe. Nagyon néz rám. oszt tart valamit, de csak egy szempillantásig, avval ritsák. Az egész szuboticai kereskedő és iparostársadalom talpra készül állni egzisztenciája ~ megvédésére és ha szük­ség lesz rá, moustre-küldöttséget fog meneszteni a pénzügyminiszterhez, fel­­hiva a figyelmét azokra a katasztrofá­lis következményekre, amelyeket Szu­­botiea közgazdasági életében a pénzügy­­igazgatóság intenciói szerinti ujahb megadóztatás maga után vonna.--------- — I. —fflüBanMi -----——— írók és művészek egyesülete alakú t bzubotleán Szláv és magyar kulturközösség Néhány szuboticai művész és Író mozgalmat indított olyan egyesület megalakítására, amelynek az volna a feladata, hegy az irodalom, zene, festé­szet itteni munkásainak, nemzetiségre való tekintet nélkül, lehetőséget nyújt­son egymás törekvéseinek í.^egism.eré­­sére, intenzív alkotómunka kifejtésére és hogy a korszellemet figyelemmel kisér­ve szorosabb kapcsolatot tarthassanak fenn a külföldi szellemi mozgalmakkal. Ez a tömörülés alkalmas lenne arra is, hogy megvédje az irók és művészek kari, anyagi érdekeit, egyúttal pedig az első komoly igyekezetei jelenti a szláv és magyar kultúra művelőinek közös ke­retben való bensőséges együttműködé­sére, aminél jelentős körülmény az, hogy most az niciativa szláv részről indult ki. Mintán megfelelő számban jelentették be csatlakozásukat az uj egyesüléshez; vasárnap a szuboticai gimnáziumban megtartott értekezlet kimondta az írók és Művészek Egyesülete megalakulását és ideiglenesen a következő vezetőséget választotta meg: Elnök dr. Belies Ra­­doje, pénztáros Sokcsics József, tit­károk: Knezscvics Milivoj az irói al­osztály, Bermel Ferenc a zenei és Mikes Hóris a képzőművészeti alosztály ré­szére. Az ideiglenes titkárok feladata a>. egyes alosztályok megszervezése és ki­építése a végleges konstituálásig. Az alapszabályokat dr. Belies dolgozza ki. Az uj egyesület megalakulásával kap­csolatban a »Knjizsevni Szever« című folyóirat, amely Knezsevics Millvoi szerkesztésében jelenik meg, legközelebb külön számot fog kiadni, magyar iro­dalmi müvek szláv fordításait, szláv és magyar művészek zeneszerzeményeit, festészeti reprodukcióit közölve. Tervbe­vette még az egyesület, hogy Szuboti­­cán előadássorozatokat rendez, amelyek­re vidékről, más városokból és külföld­től is fog meghívni előadókat. vége. De megest mondom, nem alud­tam, igy nyitva volt a szemem, mint most-e. — Egyszer csak az a fehér asz­­szony ott van egész az ágvamnál. Ügy látom, akár kendet-e. Tán ha kinyúlom a kezem, meg is bírom fog­ni. Néz rám nagyon, de nem szól. Hát ahogy jobban ránézek, 'nőm, hogy nyújtogat felém ecy üveget, un'be valami piros irgalmatlan gő­zöl. De szinte csak füstölt volna. — Avval igencsak eltűnt. ■ Akkó vágódott hirtelen eszem­be. hogy forralt bort innék. Szólok is mmgyárt az asszonynak. Hát for­ralt is. Meg is ittam e°v Indára fa­jás nélkül az egés- pt. M •••*• 1' r •••­­dákszok, hogy nem égette le a n.vel­­■ emriil a bőrt. Hanem masnao má oda se néztem. — Reggel aho^v őtözük. mesélem oszt a Julisomnak. de csak nevette. — En vótam az. aszondja. piros kendővel borogattam a fejit. csak a fnrróságtul nem ismert men De akkó honnan vágódott vóna eszembe a fórra' t bor? — Csakugyan, aszondja Szalvai Lukács, akkó hurtnan gyütt vóna kend rá a forrali borra? —- Jelenés vót, mondja Ráfaei., nem is lehetett más. Úgy lehet, hogy éppen Mária, mert hogy aszondja '-■tud. tiszta fehérbe vót ötözve. Tisz­ta fehér csak az Isten anyjának jár. A többi szent asszonyok ruháján egy kis kéknek is muszáj lenni. De csakugyan emberek, ha vesz­­sziik. nem lehet az ilyesmit bizonyo­san tudni, könnven meg lehet, hogy Rafaelnek igaza van.

Next

/
Thumbnails
Contents