Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-21 / 170. szám
1927. junius 21. •4 Oldal. BÁCSMEGYEI NAPLŐ Jelölnek Szta-kovics Ssvetoat r löldmivelési miniszter Noviszidoa Noviszadról jelentik: Sztankovics Szvetozár miniszter vasárnap Noviszacion időzött és egész napon át politikai tanácskozásokat folytatott. Vasárnap délelőtt tiz órakor a városháza kis tanácstermében bizalmas értekezletet tartott, amelyen Popovics Ddka mérnök, dr. Aradszki Mita, dr. Raikovics Mihály orvos, dr. Borota Branimir tőzsdetitkár és Indzsics Mi'án semmitőszéki iktató, a iK-viszadí radikális párt adminisztratív titkára vettek részt. A tanácskozás délig tartott és a novlszadi radikális párt jelöléseivel foglalkozott. A bizalmas nica» ■besz,ólésről részletek nem szivárogtok ki de bizonyos, hogy a tárgyalás fökg arra terjedt ki, hogy miképen lehetne a kettészakadt radikális pártot egyesíteni. Popovics Baka valószínűleg a délek fii tanácskozás' hatása alatt érintkezést keresett a disszidens radikális csoporttal, me’y azonban igen tartózkodóén foc'.dta. Hir szerint Sztankovics Szvctozár lesz a listavezető és szó van arról, hogy Popovics Dáka lesz a városi és Popovicki Pavle a járási jelölt. Demokratagyiilés Oantavlren A demokrata párt szuboticai kerületi szervezete vasárnap délelőtt Csantaviren gyűlést tartott, amelyen Grol Milán képviselő, a demokrata párt eddigi szuboticai listavezetője mondott nagy politikai beszédet. A demokrata párt, hir szerint, vasárnap, június 26-án fogja je- j lü'ögviilését megtartani. A demokrata párt kerületi szervezetének többsége újból Grol Milán képviselőt akarja megtenni listavezetőnek, míg a kisebbség dr. Atyimovics Miod ragot, a szuboticai jogi fakultás dékánját akarja jelölni. Az ellentétek dacára remény van rá. hogy a demokrata párt egységesen Grol Milán njögött fog csoportosulni. Agitációs gyűlések Szuboticáti Vasárnap Sztiboticán és a környéken harminckét gyűlést tartottak. a különböző pártok". A legtöbb gyűlést a horvát parasztpárt rendezte, amely "összesen tiz gyűlést tartott a tanyákon nagy érdeklődés mellett. A horvát parasztpárt különösen a tanyákon szervezkedik erősen. Mérges-pusztán Ivandékics Imre dr. volt főispán-polgármester nagy beszédben ismertette a horvát parasztpárt A jelenés Irti: Novoszel Ando.-— Tagadhatlan, hogy szép szaga van a rózsának is, a vilojának is, meg a jácintus virágnak is sokan szeretik a szagát, de aszondom én mégis, nem ez az igazi. Mert csak vegyük úgy, ahogy van. Ha a rózsa elszárad, van-e akkor szaga? Na lássák! De mán ugy»e a bazsalika, meg a levendula, de legkivált mondom a bazsalika, ha meg is szárad, csak megmarad az a szép szaga. —No—aszondja Töröcsik Rafael — azért szép szaga van a rozmaringnak is, meg illős is nagyon lakodalmakkor föltüzni. Ebből is látszik, hogy Ráfael nem egészen idetartozandó ember, hanem a kanizsai földről való származék. Legelsőbbet is, mifelénk Ráfael nem szokott körösztölni a pap, de meg lakodalomra nincs szebb, mint a fehér viaszk virág, alatta ződ levél. — Aszondja kend, hogy van olyan is, aki nem szereti a szagát? — Az se igaz áru! — Csak teszi magát, aki aszondja, hogy nem szereti a szagát, vagy pediglen figurázik. Nem köll az ilyesmit elhinni. Hát elhinnék ketek, hogy én a birkapaprikást nem szeretem? — Na elunt van! — Mer ugy-e mér ne szeretném, mikor jó. — Azonban, ha jól fölgondoljuk, mondja Mata Simon, ahány ember, annyi féle. De meg az is igaz, hogy az ember természete minden hét programját és támadta a jelenlegi közigazgatási rendszert. A radikális párt öt helyen, a vajdasági parasztpárt, a demokrata párt, a vajdasági néppárt és a független demokrata párt is több helyen tartottak agitációs gyűléseket. A radikális párt, amely most már tel jesen felkészült a választási küzdelem re. jövő vasárnap harminc helyen fog gyűlést tartani a képviselőjelölések elő készítésére. Újabb merénylet készül a suboticai adózé polgárok ellen \ szubotfc i Pénzügyigazgatóság nincs megel égedve I harmadosztály« kereseti adót kivető bizottság munkájává és kétszáz kereskedő és iparos ufbóli megadóztatását kéri a pénzügyminisztertől A szuboticai kereskedők és iparosok körében nagy izgalmat kelt az a megbízható forrásból származó hir, hogy a pérzügyigazgatóság mintegy kétszáz kereskedő és iparos u'bóü megadóztatását javasolja a pénzügyminiszternek azon a dinen hegy a hrriradosztá'yu kereseti adó k'vetöbizottság tu’ságos enyhén adóztatta meg őket. Ez a hír annál kínosabb koissíernációt kelt. mert mindenki joggal hihette,hogy a harmad!osztályú kereseti adót kivető bizottság által megállapított és -a kincstári előadó által meg nem felehbezett adók már véglegesek és igy az adózó polgárok, ha súlyos terheket róttak is rájuk, de legalább tiszta képet alkothatnak kötelezettségeikről. Ezt a nagynehezon létrejött megnyugvást veszélyez teti a pénzügyigazgatóságnak az a terve, hogy kétszáz szuboticai kereskedőt és iparost újból megadóztasson és ezért az érdekeltek mozgalmat indítottak terv meghiúsítása érdekében. A ' harmadosztályú kereseti adót k - vetö bizottság ez év februárjában kezd te meg működésit Szuboticán és egyfolytában junius közepéig dolgozott. Az adófizető polgárság soraiból kinevezett bizottság természetszerűen nem helyez kedett arra az álláspontra, hogy az adófizetés cé’ja az adóalanyok tönkretétel és ezért, a pénzügyigazgatóság részéről igeri «ok esetben regényesen magas összegekre előirányzott adókat tetemesem redukálta. Figyelembe vette azonban az áVamkincstár érdekeit is és az adók kivetését az adózók anyagi Viszonyaihoz képest eszközö'te. Ennek a körültekintő és a különböző szetop utókat összeegyeztető munkának eredménye, hegy esztendőben megváltozik. No nem mindenben, csak kinek ebben, kinek abban. — Azért nem mindég a természete teszi azt az embernek, sokszor belejátszik ebbe az Isten keze is, adja föl a szót Sóti Urbán. — EnnekelŐtte égvilágé meg nem tudtam vóna inni a forralt bort. most meg csak úgy esengek érte. Most, hogy igy vagyok a forralt borral, ebben már. akár hiszik kentek, akár se, magosabb rendölés van. Tán magam is hetetlenkednék, ha nem tulajdon magammal történt vóna. —- Mikor az a cudar betegség, az influenzia kezdődött, oszt annyi emberi ágyba fektetett, én akkor oda se néztem. Olyan egészségem vót, hogy no. Még úgy magamba, biztosan nem is lehet ez nagy baj. csak olyan nátha-féle, de az orvosok szeretik ijesztgetni a népeket, hogv igy járvány, úgy járvány. Mert történt már ilyesmi is. — Szerdai nap volt. de nem. mégse, csütörtök volt, éppen etettem, gyün a Bállá sógor fia. a Gergő, oszt aszondja, szíveskedjék átmenni, mert hogy az apja nagyon odáig van, szüntelen félrebeszél, oszt mindég a nevem szólingatja. Kapom oszt a fölőtőmet mingvá. csak úgy pajzányosan rám terítettem, oszt mentem. — Botot se vittem, gondoltam úgyis hamarosan visszakerülök, mert akkor még nem is itattam. Egy ugrás a sógor mihozzánk. de azért szanoráztam, mentül hamarébb ott legyek. Hát a* sógor csakugyan úgy »nézett ki«, mintha halódna. Hun piros vót. a szuboticai polgárság súlyosan, de nem íressemmisitöen van megterhelve a harmadosztályú kereseti adóval. A polgárságnak mindenesetre megnyugvására szolgált, hogy most már pontosan kiszámíthatja, mennyi az adója, mennyit kell még fizetnie, vagy esetleg j mennyi jár neki vissza. Panaszok és sćj relmek még mindig bőven maradtak, I de általában megállapítható,Mmgy a harmadosztályu adóklvető bizottság fliva! fása magaslatán állott. Ügy látszik, épen ez a viszonylagos elégedettség, amely cl a polgárság az adókivetéseket tudomásul vette, ütött szeget a pénzügyigazgatóság fejébe és indította arra az elhatározásra, hogy kétszáz kereskedő és iparos újból való megadóztatását hozza javaslatba. A hir általános bizonytalanságot és rémületet idézett elő a kereskedők és iparosok között, minthogy senki sem tudhatja, hogy ra:ta van-e vagy nincs az uj megadóz tatán,"a kiszemeltek listáján és mindenkinek közülük tartania lehet attól, hogy megfizethetetlenül magas adók kirovásával anyagi pusztulásba kergetik. Köztudomású annak a szuboticai ügyvédnek esete, akinek el kellett adnia a házát hogy a kö. vételt adókat kifizethesse és amikor már t' nkrCrrent, ki 'erű t hogy harminckilenc évre előre ki van fizetve minden adója. Ilyen tragikus esetek sárii megismétlődésétől félnek a szuboticai kereskedők és iparosok a pénzügyigazgatóság tirvhevett eljárása folytán és ezért minden követ meg akarnak mozgatni, hogy az ujl":'1; megadóztatás veszélyét cihákon fehér vót a képe, oszt beszélt világnak. De látszott, hogy nincs őszinél. Máig is csudálom, hogy átlábolta a bajt. — Mikor hazafelé mék, inegcst csak sietek, mert legjobban magam szeretem ellátni a jószágot. Mikor a Szelesék funtusához érek. mintha átszaladt volna rajtam a hideg. Föl is vettem a fölőtőmet ujjára. meg be is gombókoztam. Haza érek., hemék a házba, hogy letegyen! a fölőtőmet hát az egész szoba megcikázik előttem. — No, gondoltam biztosan azért, mert siettem, de avval már le is ültem. — Föl akarok állni, de mintha egy tagomba se lett volna erő. meg egyszerre melegem lett szörnyen. — No a nemjóját neki. mondom az asszonynak, bontsd az ágyat, alighanem bennem van az influzia. — Hált úgy is vót. — Arra még emlékszek. hogy kilencet ütött az óra, attul kezdve mintha nem is én lettem vóna én. Hun égtem, hun fagytam. A fejem meg mintha sutuba lett vóna szorítva. No meg köü halni reggelre. De tudják eszemnél vótam én. azért mégis, akárcsak a toronvbul nézelődtem vóna. Nem aludtam, mer szakadatlan ihatnám vót. de csak a számig vitték a poharat, tná nem köüött. Hun vízbe láttam magam, hogv fürdők, oszt fáztam, hun meg hogy szalma ég mellettem, oszt pörkölődök. Egyszer csak látok jó ttieszszire egy asszonyt, tiszta fehérbe. Nagyon néz rám. oszt tart valamit, de csak egy szempillantásig, avval ritsák. Az egész szuboticai kereskedő és iparostársadalom talpra készül állni egzisztenciája ~ megvédésére és ha szükség lesz rá, moustre-küldöttséget fog meneszteni a pénzügyminiszterhez, felhiva a figyelmét azokra a katasztrofális következményekre, amelyeket Szubotiea közgazdasági életében a pénzügyigazgatóság intenciói szerinti ujahb megadóztatás maga után vonna.--------- — I. —fflüBanMi -----——— írók és művészek egyesülete alakú t bzubotleán Szláv és magyar kulturközösség Néhány szuboticai művész és Író mozgalmat indított olyan egyesület megalakítására, amelynek az volna a feladata, hegy az irodalom, zene, festészet itteni munkásainak, nemzetiségre való tekintet nélkül, lehetőséget nyújtson egymás törekvéseinek í.^egism.erésére, intenzív alkotómunka kifejtésére és hogy a korszellemet figyelemmel kisérve szorosabb kapcsolatot tarthassanak fenn a külföldi szellemi mozgalmakkal. Ez a tömörülés alkalmas lenne arra is, hogy megvédje az irók és művészek kari, anyagi érdekeit, egyúttal pedig az első komoly igyekezetei jelenti a szláv és magyar kultúra művelőinek közös keretben való bensőséges együttműködésére, aminél jelentős körülmény az, hogy most az niciativa szláv részről indult ki. Mintán megfelelő számban jelentették be csatlakozásukat az uj egyesüléshez; vasárnap a szuboticai gimnáziumban megtartott értekezlet kimondta az írók és Művészek Egyesülete megalakulását és ideiglenesen a következő vezetőséget választotta meg: Elnök dr. Belies Radoje, pénztáros Sokcsics József, titkárok: Knezscvics Milivoj az irói alosztály, Bermel Ferenc a zenei és Mikes Hóris a képzőművészeti alosztály részére. Az ideiglenes titkárok feladata a>. egyes alosztályok megszervezése és kiépítése a végleges konstituálásig. Az alapszabályokat dr. Belies dolgozza ki. Az uj egyesület megalakulásával kapcsolatban a »Knjizsevni Szever« című folyóirat, amely Knezsevics Millvoi szerkesztésében jelenik meg, legközelebb külön számot fog kiadni, magyar irodalmi müvek szláv fordításait, szláv és magyar művészek zeneszerzeményeit, festészeti reprodukcióit közölve. Tervbevette még az egyesület, hogy Szuboticán előadássorozatokat rendez, amelyekre vidékről, más városokból és külföldtől is fog meghívni előadókat. vége. De megest mondom, nem aludtam, igy nyitva volt a szemem, mint most-e. — Egyszer csak az a fehér aszszony ott van egész az ágvamnál. Ügy látom, akár kendet-e. Tán ha kinyúlom a kezem, meg is bírom fogni. Néz rám nagyon, de nem szól. Hát ahogy jobban ránézek, 'nőm, hogy nyújtogat felém ecy üveget, un'be valami piros irgalmatlan gőzöl. De szinte csak füstölt volna. — Avval igencsak eltűnt. ■ Akkó vágódott hirtelen eszembe. hogy forralt bort innék. Szólok is mmgyárt az asszonynak. Hát forralt is. Meg is ittam e°v Indára fajás nélkül az egés- pt. M •••*• 1' r •••dákszok, hogy nem égette le a n.vel■ emriil a bőrt. Hanem masnao má oda se néztem. — Reggel aho^v őtözük. mesélem oszt a Julisomnak. de csak nevette. — En vótam az. aszondja. piros kendővel borogattam a fejit. csak a fnrróságtul nem ismert men De akkó honnan vágódott vóna eszembe a fórra' t bor? — Csakugyan, aszondja Szalvai Lukács, akkó hurtnan gyütt vóna kend rá a forrali borra? —- Jelenés vót, mondja Ráfaei., nem is lehetett más. Úgy lehet, hogy éppen Mária, mert hogy aszondja '-■tud. tiszta fehérbe vót ötözve. Tiszta fehér csak az Isten anyjának jár. A többi szent asszonyok ruháján egy kis kéknek is muszáj lenni. De csakugyan emberek, ha veszsziik. nem lehet az ilyesmit bizonyosan tudni, könnven meg lehet, hogy Rafaelnek igaza van.
