Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-18 / 167. szám

Poštarina plaőena u gotovoml 12 OLDAL » ARA I1/,DINAR XXVÜf. évfolyam._________Szufeotica, IS',?. SZOMBAT, Junius 18. . 167. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 _ _ _ 1 Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Mlnerva-palota) Megjelenik minden reggjl, ünnep után és hétfőn délben :fjfi. cté.-l ár negyedévre ífi~> dm. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Mfnerva-palota) Kik képviseijék a jugoszláviai ma'jyarsá'yol ? A magyar párt küldöttei Beograd­­ban tárgyaltak a miniszterelnökkel. A tárgyalások még nem fejeződtek be, megállapodást még nem kötöt­tek, de annyit már szinte biztosra lehet venni, hogy a szeptemberi vá­lasztáson magyar nemzetiségű je­löltek is szerepelnek a lisztákon s a magyar nemzetiségű választóknak alkalma lesz magyarokat is bekül­deni a nemzeti skupstinába, ahol a magyar képviselőkre az a nehéz feladat vár, hogy nemcsak a fóru­mon, hanem sokkal inkább a párt­körökben, a személyes érintkezés ré­garancia van arra, hogy kevesed­­niagukkal is méltón és méltóságosan képviselik a dolgozó magyarságot és a megvalósulás felé tudják vinni a magyar kívánságokat. Az első feltétel: az államnyelv tö­kéletes tudása. A törvények, rende­setek és intézkedések nem a parla­ment plénuma előtt születnek, ha­nem a pártkonferenciákon s a bizott­sági tárgyalásokon. A magyar ki­sebbségnek nem lehetnek néma kép­viselői s azok, akik az államnyelvet nem tudják tökéletesen, némaságra lennének kárhoztatva. A jelölteknek és a megválasztandó képviselőknek rendelkezniök kell parlamenti gya­korlattal, tudással, rutinnal és tapin­tattal. Olyan taktikai hibákkal, mint ami a bácskai oblast gyűlésén tör­tént, a nemzetgyűlésen nem szabad kockára tenni a magyar ügy sike­rét. Vizsgálja meg mindenki, aki a magyar kisebbséget akarja a szkup­­stinában képviselni, hogy rendelke­zik-e oly fokú önzetlenséggel, hogy ott tud hagyni jövedelmet, kenyér­kereső foglalkozást s vállalni a krisz­tusi szegénységet, ami a magyar ügy apostolainak kijár. Vessen szá­mot minden aspiráns önmagával, \gy tud-e előzékeny és fáradhatat­lan lenni, ha magyar kívánságok tel­jesítéséért kell robotolnia. Vizsgálja meg tudását és képességeit, tegye mérlegre azt is, hogy tud-e elég erős lenni s tudja-e, ha kelt, tempera­mentumát megfékezni. Nem akarunk mi itt neveket emlí­teni s jelölteket kombinációba hozni, csupán aggódó lélekkel fordulunk minden magyarhoz, hogy most gya­korolja magát az önmérséklésben', a fegyelemben s vigyázzon a magyar egységre és a magyar érdekekre. Talán akad egy bíró, akiben minden magyar megbízik, akinek belátása, tapintata van s aki nem személyek­re, hanem a jugoszláviai magyarság érdekeire néz s minthogy népgytiié­­sen, vagy szavazattöbbséggel az ilyesmit eldönteni nem lehet, ez az egy ember, aki a tekintély és a be­látás minden attribútumával rendel­kezik, válogassa ki az aspiránsok kö­zül a magyar jelölteket. Legyen ez a biró a magyar párt elnöke. A Vajdaságban lesz a legélesebb harc a jelölésekért A radikális párt majdnem minden kerületben frakciókra szakad — A Pribi­­csevlcs-párt hivatalos lapja közli a vajdasági radikális listavezetők névsorát Nagy várakozás előzi meg a főbizottság ülését Tizenegyeze - Jelölt küzd a mandátumért vén igyekezzenek megszerezni a ma­gyarság számára azt a bizalmat, a mely a megértésnek és a legális, alkotmányos magyar kívánságok teljesítésének az alapja. Akik ma a magyar sorsot intézik, olyan felelősségteljes tisztet vettek magukra, hogy szinte megdöbbenve gondolunk arra, hogy mi iesz, ha most hibát, vagy csak taktikai gik­­szert követnek el. Ijedt döbbenettel neszelünk minden szóra, hangra és megmozdulásra. Ha most nem talál­ják el, hogy kiket kell jelölni, ez annyit jelent, hogy évekre, vagy év­tizedekre megaka szíjak a magyar élet jobbrafordukísát. Beogradban ma hevenyészett sta­tisztika szerint tizenegyezer jelölt szaladgál, hogy a háromszáztizenöt mandátum közül egyet megszerez­zen. A mandátumhajszoló táborba egyetlenegy magyar aspiránsnak sem szabad beállni. Itthon a magya­rok döntsék azt el, hogy kinek neve kerüljön a jelölőlisztára. Minden párt megengedheti azt a luxust, hogy most. a választás előtt frakciókra bomlik, csak a magyarságnak kell egységesnek lenni. Ami ellentét volt köztünk, amit világnézleti különbség, taktikai felfogás keltett, az most és csak most simuljon el, hogy egysé­ges legyen az esrész ország magyar­sága az eszközökben is, amint egy­séges a célban: megteremteni a ma­gyar nemzetiségű polgárok számára a jogegyenlőségnek azt a mértékét, amit az S. H. S. királyság alkotmá­nya és a kisebbségek védelméről szóló nemzetközi szerződések pani­­ron megadnak. Nem hisszük s nem merjük felté­telezni, hogy akad ma magyar em­ber Jugoszláviában, aki a maga as­pirációit annyira Jogosultnak, a sa­ját személyét annyira ‘nélkülözhetet­lennek tartja, hogy emiatt a magyar egységet veszélyeztetné. Hogy ki legyen a jelölt, -azt az a husz-har­­minc jugoszláviai magyar, akinek személye elsősorban számba jöhet, a maga lelkiismeretével döntse el. Mindegyik vizsgálja meg önmagát, hogy rendelkezik-e azokkal a kellé­kekkel, amelyek biztosítják, hogy parlamenti működése a magyarságra nézve eredményes iesz. Ne áltassuk magunkat hiú ábrándokkal s legyünk tisztában azzal, hogy bár a magyar­ságot számarányánál fogva több hely illeti meg a parlamentbe'!, leg­följebb öt-hat magyar képviselő ke­rülhet be a szeptember 11-iki válasz­táson. Minden, ha még oly jogos as­piráció is, most nem elégíthető ki. Ki kell tehát válogatni azokat, akik­nek személyében és képességében Beogratlból jelentik: A nagy me­leg dacára is mozgalmas Beograd, a politikai élet azonban a pártklubok helyett a. miniszterelnökségi palota környékére és a pártvezérek magán­lakására terelődött át, ahol mindenütt jelöltek hemzsegnek. Az összes pártok nagy előkészülete­ket tesznek, hogy a jelölési kampány minél simábban folyjon le. Az önje­löltek száma azonban igen nagy, minden pártban frakciók vannak,, a melyek között éles ellentét van, úgy hogy csak a legnagyobb tanintat és erély biztosíthatja a jelölések sima lefolyását. A legnagyobb érdeklődés termé­szetesen a radikális párt jövendő magatartása iránt van. A pártban három főcsoport és számos alcsoport áll egymással szemben és csaknem valamennyi kerületé­ben a legnagyobb harc dúl a frakciók és azok vezetői között is. A pénteki nap legjellemzőbb tüne­te, amely a jelölési harc képéhez is; hozzátartozik, hogy a beliigyminisz- I tóriumot, ahol Vukicsevics miniszter­­elnök délelőttönként hivatalát tartja, szinte megrohanták a volt képviselők, i hogy a miniszterelnökkel megbeszél­jék a jelöléseket, úgy hogy Vukicse­­! vies minden idejét az egyes képvise­lőkkel való tárgyalások vették j igénybe. Az ország egyetlen részében sem mennek simán a radikális jelölé­sek, de rehol nem lesz olyan nehéz a jelölések megejtése, mint a Vaj­daságban, Akörül is nagy harc folyik, hogy kik lesznek a listavezetők és úgy a kulisszák mögött, mint a ■ nyilvánosság előtt folynak a táma­dások és az intrikák. Nagy feltűnést keltett a beogradi Recs-nek, a Pri­­bicsevics-párt lapjának esti száma, amely a vajdasági radikálispárti lis­tavezetők neveit közli. Eszerint ■ a szombori kerületnek, ahol eddig Triikovics' Márkó volt a listavezető, egy miniszter lesz a listavezetője, előreláthatólag dr. Szubotics Dusán, az nj igazságügyminiszter, a becs­­ker^ki kerületnek a listavezetősége harc nélkül jut Nincsics Momcsilo volt külügyminiszternek, Noviszadon dr. Miletics Szlávkó helyett Sztan­­kovics Szvetozár földmivelésügyi miniszter, vagy ami még valószí­nűbb, Dungyerszki Gedeon földbir­tokos lesz a listavezető. Szuboticán dr. Radonics Jován helyett Sztankovics Szvetozár, Pancsevón Sztojadinovics Milán volt pénzügyminiszter helyett Markovics Bogdán mostani pénzügyminiszter listavezetőségét mondja biztosnak a Recs. Hogy honnan vette a Recs ezt az értesülését, nem lehet tudni. Érte­sülései azonban nem fedik minden­ben a helyzetet, bár egyes kerületek­ben a mi információnk szerint is azok a legkomolyabb listavezetők, akiket a Recs emlit. A Recs értesü­lése azért sem tekinthető megbízha­tónak, mert azt Írja, hogy Novisza­don dr. Miletics Szlávkó jelölését azért ejtették el, mert a magyar párt nem járult hozzá a jelöléséhez, ho­lott a magyar párt természetszerű­leg nem avatkozik bele abba, hogy a radikálisok kiket jelöl­nek a maguk részéről még az esetleges közös listák esetén sem. Nagy harcok folynak a- járási je­löltek körül is és itt is, különösen a Vajdaságban, ahol a koalíciós listák felállítása méginkább komplikálja a jelölést. A legtöbb jelölőlista előrelátható­lag a szerémségi kerületben lesz. Ez a kerület a legkompaktabb radi­kális kerület volt. Most a listavezető­ségért folyik a nagy harc. Nagy ki­látása van Miletics Szlávkónak, aki­nek konciliáns politikájával és sze­mélyi képességeivel minden párt meg van elégedve és akit a radikálisok vajdasági és szerémségi hivatalos lapja, a Zasztava is támogat. Emle­getik azonban Janjics Voját és Trii­kovics Márkot is a Pasics-csoport részéről, míg a centrum részéről Makszimovics Bózsót, a kormány jelöltje pedig valószinüleg Vukicse­vics Vel.ia miniszterelnök, vagy Jo­­vanovics Ljuba lesz, úgy hogy nem lehetetlen, hogy ebben a kerületben négy radikális lista kerül válasz­tásra. Hasonló a helyzet a tuzlai kerület­ben, ahol az előjelek szerint Maris Krszta volt képviselő lesz a Pasics­­párt listavezetője, a centrum listájá­nak Srskics Milán, a kormánylistá­nak pedig Andrics Vlada agrármi­niszter lesz a vezetője. Jovanovics Ljuba valószinüleg harc nélkül kapja meg a déldalmáciai kerületet, ame­lyet eddig is képviselt. Obradovics Dragomir vallásügyi miniszter a szkopljei kerületnek lesz a listaveze­tője, Kocics VIajkó postaügyi mi­niszter pedig Vranján lesz listave­zető. A jelölések körül még igen eles harcok lesznek és nincsenek kizárvx. a meglepetések. Döntő fontossága lesz a radiká­lis párt főbizottságának keddi ülésének, amellyel a sajtó már most is igen sokat foglalkozik. Azok a lapok, a melyek a kormánnyal szemben igen éles ellenzékben vannak, állandóan azt kérdezik, hogy a miniszterelnök listáját nem ismerik el hivatalosnak, sőt, hogy Vukicsevicset és a kor­mány radikális tagjait kizárják a pártból. Megállapítható azonban, hogy a főbizottság tagjaitól sokkal mérsékeltebb hangok hallatszanak és minden jel arra vall, hogy azoknak számítása válik be, akik kompro­misszumot várnak a miniszterelnök és a főbizottság között.

Next

/
Thumbnails
Contents