Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-16 / 165. szám
10. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 19^7 jumus 16. 'Azonban a háború másnapján Orosz- ! ország a bolsevizmus, a többi vesztes államok pedig a valutakrizis miatt lett teljesen vételképtelen. A készletek a fogyasztási mennyiséget messze túlnőtték. Az árak az 1910. évi 12 shilling 9 penceröl 0,8 shillingre estek. 1922-ben az angol kormány kénytelen végre beavatkozni, mert a termelők abbahagyták a termelést és elbocsátották munkásaikat. Az angol kormány Stevensont küldte ki az ügy elintézésére. Stevenson tervet készített a kaucsukkiviel korlátozására. Az ő tervezete az 1920. évi 336.000 tonna évi termelést véve alapul, ezentúl csak ennek a mennyiségnek 60 %-át engedélyezi kivinni az országból és ha ez még mindig túlságosan soknak bizonyulna, vagyis hogyha a nyerskaucsuk árak tovább esnének, akkor a Stevenson bill negyedévenkénti további 5 %-os kiviteli megszorítást szab ki a termelőkre. Másrészt a kiviteli kontingens tízszázalékos emelését Írja elő a bili arra az esetre, ha a kaucsuk fontjának ára 1 shilling 3 p.-n felül emelkedik. Bár a Stevenson bilit a holland ültetvényesek nem fogadták el, a nyers kaucsuk ára e rendszabályozás után emelkedni kezdett. 1925 közepe táján végre a Londonban felhalmozott mintegy 70 ezer tonna nyersgummi teljesen elfogyott. A kaucsuk ára fontonként 4 és fél shillingre emelkedett fel. Ez a hirtelen áremelkedés azonban az amerikai vásárlókedv csökkenését vonta maga után és az árak ismét esni kezdtek. De az amerikai autóipar egyre jobban fejlődik. A lassanként szanálódó Európa is egyre nagyobb tételeket vásárol. Amerika tehát rohamra indul, le akarja rázni az angol-holland kaucsukigát! A mozgalmat Mr. Firestone, akroni pneumatikgyáros vezeti. Mr. Hervey S. Firestone a kaucsukiparbati először 1900-ban jelent meg: gyára ekkor mindössze tizenhét alkalmazottat foglalkoztatott. 1920-ban 9600 munkással dolgozik, ma pedg alkalmazottatok a száma 28.430. Mr. Firestone mindenekelőtt egy részvénytársaságot alapított az angol kaucsuktámadásra válaszul. A társaság főrészvényese Ford és a Wallsteet néhány más jelentékenyebb pénzembere. A részvénytársaság kibérelt Libéria nyugati partvidékein egymillió hektárnyi területet. A libériái kormánynak megszerezték a már régen tervezett nagyszabású kikötő építéséhez szükséges amerikai kölcsönt. Ezek után pedig Mr. Firestone maga személyesen Afrikába utazott és három hónapig személyesen vezette az előmunkálatokat. Visszaérkezése után a következő nyilatkozatokkal állt ki az amerikai sajtódobok elé: »Libéria nemcsak azért a legalkalmasabb kaucsuktermö bázisunk felállítására, mert kiimája és esőviszonyai csaknem teljesen megegyeznek az angol ültetvények klímájával, hanem azért is, mert Libéria a legkitűnőbb viszonyban van az Egyesült Államokkal. Ezt a 43 ezer négyzetkilométernyi területű kis néger köztársaságot az amerikai rabszolgaháboru flőtt az Egyesült Államok segítségével alapították meg. Amerika legutóbb a nagy kölcsönök megadásával végleg lekötelezte Libériát. — A libériái ültetvények — mondta Mr. Firestone — ha elérik noimá! hozadékukat, nemcsak Amerika kaucsukszükségletét tudják majd kielégíteni, de Európába is hatalmas n.enynyiségeket fognak szállítani. Mr. Firestone diszkréten elsikl. tt afelett a körülmény felett, hogy az újdonsült ültetvények normális nazadéka semmiesetre sem követkézbe il. be a legközelebbi tiz éven belül, out egyes becslések szerint — tekintettel a rendesen fellépő kaucsukfabetegsőgekre és az időjárás kellemetlen meglepetéseire, amelyek különösen fiatal ültetvényekre veszélyesek — a fejlődés ideje tiz évnél jóval több. Az angol szaklapok azonfelül barátságosan megjegyzik, hogy Firestone ur téved számításaiban, mikor a libériái ültetvényekből — még siker esetén is -— olyan hihetetlen mennyiségeket remél kihozni. Az ültetvény makszimális hozadéka eszerint legfeljebb kétszázezer tonna évenként, holott Amerika egymaga 1926-ban kerek 400.000 tonnát fogyasztott, tehát a világ hatszázezer tonnányi kaucsuktermelésének kétharmadát. A nemrégiben zárult párisi kaucsukvilágkiállitás alkalmából megkérdeztem e dolgokra vonatkozólag a írancia kaucsukipar egyik legkiválóbb szaktekintélyét. a kauesukszindikátus titkárát, Monsieur Baujard-t. — Franciaország a világ egyik legnagyobb fogyasztója — magyarázta a kérdezett. — De hála a kitünően fejlődő indochinai és keletafrikai ültetvényeinknek, 1926-ban már szükségletünk egyhatodát a sajátunkból tudtuk fedezni. Termelésünk a jövőben egyre fokozódni fog, szerintem az amerikai tőke helyesebben tenné, ha a libériái kockázatos kaland helyett a mi már jól bevált ültetvényeinkbe fektetné a pénzét. — Anglia előreláthatóan meg íogiu tartani vezető pozicióiát a kaucsükpiacon. Amint látja, Nagybritannia kauesukkészlete az utolsó évnegyedben ismét negyvenezer tonnára halmozódott és a nyers kaucsuk ára jelenleg 2 shilling körül mozog. Mindamellett kétségtelen, hogy a felhalmozott készletek ellenére is újólag emelkedni fog az ár, mert az Egyesült Államok rohamosan emelkedő fogyasztása máris felőrölte az amerikai árutartalékot. Európa egyre vételképesebbnek mutatkozik és legújabban Oroszország is visszajött a nemzetközi kaucsukpiacra, mint vevő. A kauesukháboruban Amerika mindenesetre elért annyit, hogy az árakat jelentékenyen lenyomta, az angol ültetvényesek egy részét tönkretette és Anglia kauesuktermelését luisz százalékkal csökkentete. Benedek Károly Idejét múlta devizarendelet Fel kell szabadítani a devizaforgalmat Több mint két és fél éve sikerült a dinárt stabilizálni és a jugoszláv valuta szilárdan állja az európai pénzpiac ingadozásait. A szigorú devizarendeleteknek valóban volt létjogosultságuk akkor, amikor a devizákkal való spekuláció lényegess befolyással lehetett a dinár árfolyamára. Ma ez a veszély megszűnt. Egyrészt a dinár árfolyama olyan szilárd, hogy azt egykönnyen nem lehet megingatni, főleg nem kisebbfajta pénzügyi manőverekkel, más- i részt a nemzetközi helyzet konszolidálásával ilyenfajta üzletek nem kecsegtetnek nagy sikerrel. A devizarendeletnek ma már csak a legitim kereskedelmet akadályozza, anélkül, hogy bármi haszna volna és bármi szükség volna rá. Ma már nincs semmi értéke annak, hogy egy vagon behozott áru kifizetése elé különböző nehézségeket támasztanak, hiszen nyilvánvaló, hogy az áruval ugyanannyi érték kerül az országba, mint amennyi az érte külföldre kerülő valuta. A gazdasági körök egyre erélyesebben követelik az elavult rendeletek ha- I tálytalanitását, vagy legalább is nagyfokú enyhítését, hisz vannak a kereskedelemnek egyéb olyan nehézséegi, a melyeknek leküzdése amúgy is lehetetlen helyzetekbe hozza a kereskedelmet. Tatarozást hitelekkel kell enyhíteni a lakásínségen A külföldön mindenhol kitünően bevált a tatarozási hitel A lakásínség még mindig súlyosan nehezedik rá mindennapi életünkre és egyre jobban fenyeget az a veszély, hagy a lakástörvény érvényének teljes megszüntetése után a szegényebb néposztály nem fogja tudni elviselni a magas lakbéreket és lakás nélkül marad. Néhány város kivételével építkezés jóformán egyáltalán nincs Jugoszláviában és ami még fokozza a bajt a régi házak nagy részét sem tatarozzák és az aránylag olcsó hozzáépítések is szünetelnek. Ennek oka az, hogy a háztulajdonosok nagyon sok helyen a régi olcsó házbérek következtében nem kapnak annyi jövedelmet sem házukból, mint a mennyibe a legszükségesebb tatarozás kerül és igy természetesen nem is áldozhatnak. Ennek viszont meg van a háztulajdonos számára az a hátrány, hogy a ház rohamosan romlik és értéke egyre jobban csökken. Hogy az uj lakásrészek épitése és a régi házaknak lakályosabbá való tétele mennyi embert juttatna rendes lakáshoz, azt a jelenlegi viszonyok között felesleges bővebben fejtegetni. Mindezeket a problémákat meg lehetne oldani, ha az állami bankok olcsó tatarozási hitelt bocsátanának a háztulajdonosok rendelkezésére. Ez a rendszer külfödön kitünően bevált. A közönség szívesen vette igénybe ezt a hitelt, mert a házat, amennyire lehet, megóvták az értékcsökkenéstől, viszont éppen a ház nyújtott biztos fedezetet a kölcsönre és a lakásínséget is sikerült némileg enyhíteni. A tatarozási kölcsönök bevezetése nálunk is nagyon üdvös következményekkel járna. Megrázkódtatná a gazdasági életet a kényszeregyezség újjáélesztése — Hozzászólás a csődkérdéshez — I számtalan kiskereskedő, akik most csak 1arra várnak, hogy a kényszeregyezségi törvény lépjen a csődtörvény helyébe, nyomban fizetésképtelenséget jelentenek, mert már tulajdonképpen fizetésképtelenek, csak észszerüségi okokból »húzzák« annak bejelentését. Ennek a megtörténte pedig oly megrázkódtatást jelentene a hazai nagykereskedelemre és a külföldi gyáripar-, j ra. hogy annak súlyos, sőt katasztrój íális következményei lesznek. A megoldást a levélíró csak a csődtörvény keretén belül képzeli el, természetesen annak gyökeres reformja után, melynek egyik főfeltétele, hogy a csődtömeggondnokok javadalmazása százalékszeriien legyen fixirozva. Az uj ipartörvény alapelvei A spllii kongresszus katirozatai Becskerekről jelentik: Az ország összes kereskedelmi, gyáripari és kisipari kamarái kongresszust tartottak Splitben, amelyen a becskereki kamara részéről Sztanojlovics Sándor titkár vett részt. A kongresszus alapos vita után egyhangúlag megszavazott egy rezoluciót az ipartörvény egységesítése tárgyában. A rezolució főbb pontjai a következők: Az elsőfokú iparhatóság mindenütt a kamara legyen, mert úgy szakmai, mint adminisztratív tekintetben erre a kamara a legalkalmasabb. Minden ipar üzésének alapfeltétele az irni olvasni tudás legyen. Kötelező legyen a teljes szakismeret a kereskedelem és ipar minden ágában, főleg a külfölddel folytatott kereskedelemben. Az ipartörvény pontosan meghatározza a háziipar határait. Minden áruvásárt be kell szüntetni. Állatvásárokat csak olyan községekben szabad megengedni, ahol azt a nemzetgazdasági viszonyok megengedik, de mindig csak a kamarákkal egyetértőleg. Az ilyen vásárokon csak nagy és aprómarha, mezőgazdasági termények, a mezőgazdasággal kapcsolatos ipari termékek és háziipari munkák kerülhetnek forgalomba. Házalást kizárólag más munkára alkalmatlan rokkantaknak szabad engedélyezni és pedig csak meghatározott árukkal. Megrendeléseket más községekben, mint ahova az iparengedély szól, csak minták bemutatásával lehet, de semmiesetre sem szabad készárut eladni. Az inasiskolák hallgatása minden inasra kötelező legyen, az iskolák szakmák szerint oszoljanak meg és az iskolákban vezessék be az egységes oktatást. Az ipartörvény pontosan határozza meg az inasnak a segédhez és mindkettőnek a főnökhöz való viszonyát. Az alkalmazott és a munkaadó közti vitás kérdések elintézésére alakítsanak ipari bíróságokat, amelyek egy szakbíróból és a munkaadók és munkások egy-egy képviselőjéből álljanak. Az ipari bíróságok határozatai ezer dináron aluli értéknél jogerősek, ezer dináron felüli érték esetén a másodfokú ipari bírósághoz felebbezhetők. A rezolució követeli továbbá, hogy akár a készülő uj ipartörvényben, akár egy külön törvényben A gazdasági körök véleménye igen megoszlik a kényszeregyezségi ügyek megoldási módozatai tekintetében. A vajdasági és a horvátországi gazdasági tényezők nagyrészt a kényszeregyezségi törvény meghosszabbítása mellett szállnak sikra, mig a beogradi és a szerbiai, sőt a tengerparti gazdasági körök a csődtörvény olyan átalakítását kívánják, amelynek keretén belül lehetséges volna a fizetésképtelenségi esetek bírósági tárgyalása anélkül, hogy a hitelezők érdeke nagyobb kárt szenvedne, mert a jelenlegi csődtörvény mellett a hitelezők rendszerint — csőd esetén csak a legminimálisabb százalékát kapják meg követeléseiknek. Egy: tekintélyes nagykereskedő hozzánk intézett levelében behatóan foglalkozik a kényszeregyezségi törvény tervezett meghosszabbításával és levelében az illetékes gazdasági tényezőket különösen felhívja a kényszeregyezségi törvény meghosszabbítása, illetve ujraéletbeléptetésének átmeneti veszedelmeire. A levélíró tapasztalatból tudja, hogy a kényszeregyezségi törvény hatályon kiviil helyezése óta igen sok kiskereskedő súlyos anyagi nehézségei dacára nem jelentette be fizetésképtelenségét, mert a csődbejutás veszedelme fenyegeti őket és ez a mai csődtörvény mellett a közadós teljes tönkrejutását jelenti anélkül, hogy a hitelezők megkapnák követeléseiket. Ha a kényszeregyezségi törvényt újra életbeléptetik, hozzanak szigorú rendelkezéseket a tisztességtelen konkurrencia letörésér' Elhatározták végül, hogy ezt a rezoluciót a spliti kamara küldi meg a kereskedelmi miniszternek. Azután a kamarák szeptemberi rendes kongresszusának napirendjét állapították meg. Első pontja lesz a kongresszusnak a dohánytermelés és dohánykivitel kérdése. Második pont a bányászat ügye és az uj bányatörvény alapelveinek megállapítása lesz. Ezt a kongresszust szeptember végén tartják meg Beogradban. A jövő évi kamarai konferenciát 1928 junius hó 6-ikán tartják meg Oszijeken, mert ezen a napon lesz az oszijeki kamara fennállásának 85-ik évfordulója.
