Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-16 / 165. szám
4. oldal. BÁCSMEG1EI NAPLÓ 1927. június 16. Három hónapra Ítélték Bogdanovics Nikolát Pleszkovies Lukács dr. képviselő sajtópöre a Szuboticski Glasnik szerkesztője ellen A szuboticai törvényszék büntető tanácsa szerdán tartotta meg a főtárgyalást Bogdanovics Nikolának, a Szuboticski Glasznik szerkesztőjének legújabb sajtóperében. A tanácsban Sztarcsevics Mátó törvényszéki tanácselnök elnökölt, a tanács tagjai Gavrics Milán és Sztoja novics Radován törvényszéki bírák vol tak. A főmagánvádat Schvarc Lajos dr ügyvéd képviselte. A vádirat szerint a Szuboticski Glasz. nik ez év január 14-iki számában »Mit szólnak ehhez a dobrovoljdcok« cim alatt cikk jelent meg, amely tudósítást közölt az egyesült ellenzék által a »Páris«-szálló termében január hó 9-én tartott gyűléséről. A cikk a gyűlés egyik szónokáról, Pleszkovies Lukács dr. nemzetgyűlési képviselőről azt állította, hogy az, általa tartott beszédben a dobrovo ljácokat »rablóknak és fosztogatóknak« nevezte. 'Ezenkívül a cikk többrendbeli sértést tartalmaz, melyek Pleszkovies Lukács dr. egykori magyar főispánkormánybiztosi működésére vonatkoznak. Az inkriminált cikk szerzőségét Bogdanovics Nikola, a Szuboticski Glasznik felelős szerkesztője vállalta, aki a szerdai főtárgyaláson kihallgatása során előadta, hogy amit irt, azt rendőrségi jelentésből vette ki. Kérte a bíróságot, hogy rendelje el a valódiság bizonyítását. Dr. Schvarc Lajos ügyvéd, a főmagánvádló képviselője a maga részéről is kérte a valódiság bizonyításának elrendelését. A bíróság rövid tanácskozás után elrendelte a valódiság bizonyítását és tanúként kihallgatta a vádlott által megnevezett Jetties Szvetiszláv, Ivanovics Andrija és Milodanovics Vécó titkosrendőröket. Jetties szerint Pleszkovies Lukács, az akkori radikális rezsim agrárpolitikáját »rablásnak« nevezte, a másik két-', ägjektiv. nem hallotta, hogy Pleszkovies Lukács képviselő szidalmazta volna a"”<?bbr'ovoljácokat, hanem csak a kormány jajpárpolitikáját kritizálta. Lungulov Radivoj, Udícki Szvetozár tartományi képviselő, dr. Vojnics-Hajdu József ügyvéd, Lendvai József földbirtokos, Bacsevics Péró és Macskovics Benő mérnök tanuk egybehangzóan azt vallották eskü alatt, hogy a kérdéses gyűlésen jelen voltak, hallgatták és megértették Pleszkovies Lukács képviselő beszédét, aki egy szóval sem sértette meg a dobrovoljácokat, ellenben élesen kikelt az ellen, hogy a volt rezsim szegény magyar földművesektől elvette a földeket és olyanoknak osztotta ki, akik nem is dobrovoljácok. A bíróság ezzel befejezte a bizonyítási eljárást. Dr. Schvarc Lajos ügyvéd, a főmagánvádló képviselője vádbeszédében beigazolnak látta a vádat és példás büntetést kért. Előadta, hogy a vádlottnak az volt a szándéka a cikk megírásával, hogy a demokrata dobrovoljácokat a pártjuktól eltérítse. Ezt a célt részben el is érte, mert a tartományi választásoknál a dobrovoljácok egy része tény' leg tartózkodott a szavazástól. A bíróság ezután meghozta az ítéletet, amely szerint Bogdanovics Nikolát bü nősnek mondja ki sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében és a sajtótörvény 52. és 54. szakasza alkalmazásával három havi fogház fő- és ötszáz di nár mellékbüntetésre ítélte. A főmagánvádló képviselője felebbezést jelentett be, mert az Ítélet nem teljesen meríti ki a vádiratot. Az elitéit a bűnösség kimondása miatt felebbezett. Népünnepély Velencében lottójátékkal és a meztelen karú nők üldözésével Velence, junius hó. J csudálom, hogy az okos, számitó, hideg Velencében nem lehet a moziról írni Vagy az adómizériáról. Vagy a kor mányválságról. Velencében velencei tár. gyat kell írni. Ezt a várost a gazdagok számára ta Jalták ki és a szegény, aki szintén látni akarja, egy évtizedig spórol, hogy há rom napra elfelejtse a nyomorúságát. Oly hatásos itt minden a kövek, iagu nák, emberek ás a dallamos olasz szó, amely tovább zeng az idegeken, akár a hárfa, vagy a mandolin. Milyen sivár és szürke lehet a velencei benszülött számára egy modern európai város, amelyben nincsen semmi csipke, ciráda és szin! # Olaszországból ki van tiltva a dzsessz és charleston. A kávéházi zenekar klaszszikusokat játszik. Kellemes és élvezetes este. Szemben a Doge-palota, lenn tenger és itt, a kivilágított téren nem rúgja .senki a port, nem tombolnak dobok és nem nyerit a saxofon, mint például Szuboticán ahol azt hiszik hogy ők. modernek és haladnak a korral, mert már az uccán charlestonoznak tiszteletreméltó, hajadonaink. A tenger csupa dal. Ez nem dal akar lenni a tengerről. A tenger dalol. Lampionos, tarka hajók állnak lehorgonyozna a vizen és körülöttük félkaréjban mint megannyi szentjánosbogár, apró iámpáju gondolák. A hajókon hangversenyeket tartanak. Az énekesnők szinte túllicitálják egymást, Velence szirénjei, akiknek hangját messze partokig rin gatjia a szél. Itt még teljében virul a szentimentalizmus, az emberek lelkesednek és elérzékenyii'lnek. Velence mindenkit lekap a lábáról és titokban eszü német elhiszi: a sok szobrot, kin eset, tornyot kézzel faragták és nem gyárilag állították elő. Olaszországban elégetik a rossz könyveket, a ponyvaregényeket és az erkölcstelen írásokat. Délelőtt a Piazzettán nagy máglyát raktak könyvekből, amelynek füstje a Campanille tornyáig csapott fel. A máglyát éneklő diák csapat táncolta körül, akik időnkint belegázoltak a hamvadó tüzbe és szétrugdosták a pernyét, amelyen még mindig éltek a képek és a betűk. Elegáns fiosur settenkedik a sétáló nő mellé és a fülébe sugdos. Azt hiszed: aljas csábitó. Pedig csak az üveggyárba csábit. koltázs elleni rendeletéről. Az asztaluk előtt valóságos csődület támadt. A férfiak megjegyzéseket tettek és mutogattak rájuk, a pincérek pedig röhögtek. Ha pellengérre vonják őket, az se lehetett volna rosszabb. A végén a nők sírva felálltak, sietve fizettek és eltávoztak. Ezért kellett nekik Velencébe jönni a drága pénzükért. * Condottiere Bartolomeo Colleoni szobra előtt álíok. Milyen okos volt ez a délceg rabló, hogy Verrocchióval állított magának szobrot a halhatatlanság országutján. A mészárlásaira, hadi ténykedéseire ma már senki se emlékezne. Most pedig az ő kedvéért zarándokolnak ide messze földről az idegenek, ki luxusvonaton, ki harmadik osztályú személlyel, ki vándorbottal a kezében de mind itt tolonganak Szent János terén, cipőjükön a világ porával. Nászutasok, globetrotterek, bámészkodók. És hányán vágyódnak még ide fiatalok, szeretők, akiknek sohase volt és sohase lesz nászutjuk és csak egyetlen gyorsvonat repíti őket idegen tájakra, a reménytelen emberek expressze: az álom. Tamás István A falon plakátok hirdetik, hogy a pünkösdvasárnapi ünnepségekre eljön Benito Mussolini is, személyesen. De vasárnap, a virágos szüzektől sorfalas, zenekaros, tüzijátékos, harangzugásos és ágyulövésektől visszhangos menetben csak a helyettese vonult fel, a kinek azonban ép úgy megörültek, mintha maga a Duce lenne. Mert Velencében kapva kapnak az alkalmon, hogy valakit ünnepelhessenek. Az isteni nép mulatni akar, paneme et circem, oly mindegy, hogy a Doge-e, vagy Mussolini, fő, hogy enni, inni és szeretni tudjon. # A meztelen karú nő közpréda Itáliában. A templomokba egyáltalán be se engedik őket, az uccán és nyilvános helyeken pedig folytonos bámulásnak és megszégyenítésnek vannak kitéve. A Café Flórián előtt, a mellettünk levő asztalnál két osztrák asszony ült, akik semmit sem tudtak Mussolininek a deKiépitik a telefonkábelt Budapest és Szubotica között A telefonkábel össze fogja kötni Európa legszélsőbb határait Budapestről jelentik: Az a nagyszabású földalatti telefonhálózat, amelyet egy nemzetközi egyezmény alapján építenek már régóta az európai országok, a múlt év végén a nyugati országokban elkészült és most befejezték a Hegyeshalom—Budapest közötti telefonkábel építését is. A telefonkábel építése nyugatról keletre halad és most kerül a sor a Budapest—Szubotica közötti földalatti telefonvezetékre és amikor ez kiépül, megkezdődik Jugoszláviában a kábelek lefektetése. Jugoszláviából a kábelt Szófiába, Görögországba és Törökországba fog elágazni egészen Angoráig. Ezzel be is fejeződik a kábelhálózat kiépítése, amely össze fogja kötni egymással Európa legszélsőbb határait, sőt hozzákapcsolja Európához Kisázsiát is. A kábelvezeték megvalósításával a nemzetközi telefonforgalom szempontjából elképzelhetetlen perspektívák nyilnak meg. A földalatt futó vonalak nincsenek kitéve az időjárás befolyásának, sem más külső behatásnak, úgy hogy állandó és biztos érintkezést nyújt és legfeljebb csak földrengés okozhat zavart. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker . Az önzés annyira természetes és természetszerű tulajdonsága az embernek, hogy az önzetlenség, ha és amikor kivételesképpen föllép, szinte a természetellenesség benyomását teszi. De annyi bizonyos, hogy igen szép természetellenesség. * Aki ügyesen tudja csatornázni az önzését, könnyen kelti azt a vélelmet, hogy önzetlen. S- talán nem is egyéb az altruizmus, mint bölcsen kanalizált egoizmus. Olvastam valahol ezt a mondást: L’égoiste c’est celni qui ne pense á moi. (önző az, aki nem törődik velem.) Ez a pár szó az önzőnek jelszava lehetne. Mert mindenki azt tartja önzőnek, aki vele szemben hideg s hajlandó önzetlennek jelenteni ki.azt a szívtelen önzőt, aki valamely okból (esetleg önérdekből) érdeklődést tanúsít iránta. # Kétféle embertípusnak van módjában könnyen győződni meg az embertársak önzéséről: a magas polcra jutottaknak, akiknek mindenki hizeleg és tönkrejutottaknak, akiket mindenki cserben hagy. # Az önzetlenek, amint gondolják, azért vannak a világon, hogy a mások-jóllétét mozdítsák elő, az önzők pedig úgy vélekednek, hogy a többi emberiségnek nincsen egyéb dolga, mint az ő boldogulásukkal foglalkozni. így hát az egész világ az önzők szolgálatában áll. Némely ostobán csak akkor veszszük észre, hogy ostoba, amikor valami olyan önzetlen cselekedetre akarjuk rávenni, amely a közjót, vagy valamely embertársunk érdekét szolgálná s ő a közreműködését kereken megtagadja — önző cselekedetekre ennek a jó urnák van mindig elegendő esze. * Az ember a saját nátháját nehezebben állja ki, mint másnak a legsúlyosabb betegségét s ha egy gombot veszt el a kabátjáról, jobban fájlalja, mintha a szomszédjának ellopják az aranyóráját. Egy önző felsóhajtása: — Milyen önzők az emberek! Mindenki csak saját magával foglalkozik és velem nem törődik senki! # Az ember a természeténél fogva önző. De némelyikünk ezt a vele született hajlandóságát olyan ügyesen tudja palástolni, hogy azt senki se veszi rajta észre. Ezeket tartják azután önzetleneknek. #• Ismerek egy urat, aki a világért se mondaná ki ezt a szót: én. hanem azt mindig ezzel helyettesíti: az ember. Például: »az ember itt jól érezhetné magát«, »az ember szívesen teszi ezt«, »az ember könnyen szokja meg ezt vagy azt«, stb. Sohase láttam önzőbb embert, mint őt. A mások önzése csak az önzőknek elviselhetetlen, az önzetlen azt föl se veszi. Sőt észre se veszi. Az igazán önzetlen az önzéstől olyan idegen, hogy azt egyáltalában nem ismeri s igy természetesen rá se ismerhet, ha valahol találkozik vele. A genie-k és az ostobák a legönzőbbek. Ezen a ponton az emberiség e két véglete találkozik. A genie nem vesződhet a mások privát bajaival, annyira elfoglalják a maga nagy céljai — az ostoba pedig azért nem, mert a csekély kis tehetsége (ezt ő tudatlanul tudja) éppen csak saját érdekeinek a megvédésére elegendő. Az utóbbi önzésből önző, mert egész egyénisége a maga részére kell neki, az előbbi ellenben önzetlenségből önző, mert az emberiség nagy érdekeit csak úgy szolgálhatja, ha minden erejét, egész erőteljes egyéniségét azoknak szenteli. Az u. n. értelmetlen ember olyan, mint aki süketnek tetteti, de egyszersmind elárulja magát, mihelyt oly dolgok kerülnek sorra, amelyeket érdekében áll meghallgatni. Az értelmetlen is épp úgy fölfogja, ami i az érdekében fekszik, mintha valami I értelmes lény volna. Mert ő, a jő ember, inkább önző, mint ostoba. Nagyon ostoba, az igaz, de még sokkal önzőbb s az önszeretetnek ez a hatalma teszi képessé arra, hogy csak addig szamár, amig a kérdésekhez, amelyek szőnyegen forognak, semmi köze s rögtön értelmes emberré, sőt ravasz rókává lesz, amint a maga hasznáról vagy káráról van sző, * Csak a genie-nek van joga önzőnek lenni. És — mégis — mennél távolabb áll valaki a genie-től, annál önzőbb. A paraszt és a nyárspolgár a legönzőbb minden önzők között.-fc Egy urnák szemrehányást tettek, hogy miért oly nagy mértékben önző? — Biztosítani akarom magam részére — felelte ez — valakinek a rokonszenvét. Meg akarom magamat nyerni magamnak. # A legjelentéktelenebb ember önzése éppen oly jogosult, mint a legkiválóbbé. Csak az elbizakodottsága kevésbbé jogosult. Jfr Az önzésnek csak egyetlen igazán szeretetreméltó megnyilatkozása van — a gyermek önzéséé. * Némely szeretetnek az alapja merő önzés és olyik gyűlölet mögött önzetlenség rejlik.
