Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-15 / 164. szám

4. oldel.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

1927. junius 15.

Mik jp fúródott a revoivergolyó Faragó György adorjíni gazda mellébe?

A szubotical törvényszéken kedden é-dekos•.bűnügyben tartott főtárgyalást! J'avi'uvh's István törvényszéki elnök himanáesa.

A bünpör vádlottja Kalló József adói-, j.lni íölumives. akit az ügyészség szán'.léküs emberöléssel vádolt, mert ez év február 33-án, szerdán este 8 és 9 óra között revolverével agyonlőtte barátját’, j Jurngó Györgyöt.

Amikor az eset történt, ivaarakanizsától ugv jelentették, in gv Kalló és Fa-\ rugó a pénz ügy igazgatásig tudta nél- j kül Kalló tanyáján bosszú idő óta titkos pálinkafőzőt állítottak iö>!. A társak között.gyakran volt civódás amiatt,; n ért Kalló nem volt eléggé elővigyáza- j tos /és Faragó állandó rettegésben élt,! ln./gy a hatóság megtudja hogy a ta-1 Vfyán pálinkát főznek. A végzetes na-1 •p >n is páünkafözés volt a Kaiió-i.ivyán. Kalló és Faragó pár percig beszélgettek,! majd Faragó hirtelen előrántotta revol- j Terít és Kallóra szegezte. Kalló véde- i kezően a rev.lvtf csövét megragadta és elfordította. Ebivé*] a pil'anatbau elJ >r-1 ■elült a lövés, amely Kalló balkezének1 kisujját megsebezte, de egyben Faragó mellébe fúródott és a szerencsétlen ember nyombáni halálát okozta. Kallót letartóztatták és azóta vizsgálati fogságban van.

A keddi iőtárgvalásou a vádat Mák-' szimovics Szvctisz’áv államiigvész képviselte. a védelmet Toráai Izsó dr. és Vuics Milán dr. ügyvédek látták el.

A vád”,ott kihallgatása során előadta, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert ö nem lőtte le Faragót, az ö kezében nem is volt revolver.

Az e'nök kérdéseire azulán elmondotta. liogy Faragót ismeri, de nem volt vele soha semmi baja. Faragó a múlt év Mindszentek napján jött szomszédjába lakni. A kérdéses napon pálinkát főztek az ö tanyáján Faragó részére. A felesége mondotta neki. hogy Faragó meg akarta csókolni, ü ezt tréfának vette. egyáltalában nem tulajdonított a dolognak fontosságot és tudja, hogy felesége és Faragó között nem volt szerelmi viszony.

A pálinkafőzés — mondta ezután a vádlott — nem volt a fináncoknak bejelentve. Titokban főztünk. Faragó vette az üstöt. Délelőtt- tíz-óráig kilenc litert főzhettünk amikor. ..én elmentem Zsoldos Istvánhoz. Több ismerősömnél is megfordultam, majd este nycíc órakor visszajöttem és Faragóval megittunk egy pohár pálinkát az ui.i főzetből. Eztuán Faragó elment és én dohányt -ágtatn. Kis idő múlva Faragó zörgetett az ajtón. akit bsereszíettem. A szobában volt három gyermekem és feleségem, akik

ekkor már lefeküdjek. Ez kilenc-tiz óra körül lehetett. Faragó leült egv lócára az asztal mellé, a lámpa égett. Meg sem kérdeztem, hogv miért jött vissza. Egy; szer csak észrevettem, hogy Faragó jcbbkezébeu revolvert tart ijedtemben balkézzel megfogtam a revolver csövet, de ebben a pillanatban c'sült a fegyver. Ereztem, hogy a kisül iám megsebesült, ir.ire jajgatni kezdtem: »An bántson Gyura bácsi«. Feleségem felugrott az ágyból. én odakiáltottam neki: Gyura

bácsi agyon akart lőni.« Akkor láttam, hogy Faragó halott. Féloldalt dőlt az asztalra és a revolver az asztalon tekiidt.

Az elnök: Miért akart magára lőni?

A vádlott: Nem tudom.

A vádlott után Petkovics Lnka őrmestert hallgatta ki a bíróság tanukéin, aki a. vizsgálatot vezette. Február 23-án a vádlott jelentette hogy pálinkafőzés közben Faragó magára lőtt a revolver;vei. Elmondja, hogy miivé.', helyzetben találta Faragót.

Bújtai Teréz, a vádlott felesége az el ni>k kérdésére kijelenti, hogy akar vallani. Előadta, hogy egyszer Faragó megakarta csókolni, ez aznap történt, amikor a pálinkát főzték, ö nem engedte magát. Az ura délelőtt ment el és este

Milánó, junius bó. ' _ A lcgizlésescbbeu öltözött nőket és a legszebb női lábakat nem Parisban, ha- i nem Milánóban láttam. Parist majmol- ' ják, de felülmúlják, ha divat tekintetében j nem is, szépségben mindenesetre. A mi- j lánói nő modern kreáció, amely már j kezd típussá lenni. Karcsú, középterme-! tü, elegáns, enyhén festett és a lábuk | kivétel nélkül aranyérmet nyerhetne egy j boka-vádli szépségversenyen. A férfiak | eleganciája viszont kissé ficsurosan hat Nyeglék, kölni vizszaguak és mindegyik- i nek a kezében ott suhog egy kis nádpál-! cika, amelyet Charlie Chaplin hozott is- i mét divatba. Ezek a Chaplin-pálcás, bor- j bélyszagit ifjak olyan egyformák, akár a cserebogarak, vagy a kolibrik. Semmi egyéniség, uniformizálva vau' az öltözetük, az arcuk és a lelkűk is. Kínosan | elegánsak, nem is szólva a kereskedősegédekről, akik mindig vezetőhelyet foglaltak el egy vidéki város divatéletében.

Modern város. Ha a Domot és a Sforza-, kastélyt nem láttam volna, azt hinném j hogy kortársak vagyunk, múlt és em- '

jött haza. Ö aludt, amikor az eset tör-1 térit és csak a lövésre ébredt fel. Az elaludt lámpát rneggvujtotta, nagyon meg volt ijedve és a revolvert az aszta! sarkáról a szekrény alá dobta. Ezt azért tute, mert az hitte, hogy Faragó még éi és félt, hogy még egyszer lőni icg. Az elnök elrendeli a tárni ós a vádlott szembesítését, mluül.i egymásnak ellentmondottak vallomásaikban, mert a vádlóit szerint a revolver mindig az asztalon volt.

Ezután Perazics Bozsidár dr. és Jeremies Risztó törvényszéki orvosok részletesen ismertették a bcncjegyzőkünyv alapján az elhalt sérüléseit. Két kabáton keresztül ment a goivó a testbe. a mell jobboldalán a második és harmadik borda között. A lőcsatorna balfelé húzódott ós a golyó a tüdőt érintette. A lövés közvetlen közelről történhetett. A halál elvérz&i folytán következett be. Makszimovics Szvetisz'áv ügyész indítványozta ezután, hogy több ui tanút idézzenek be és e célból napolják el a tárgyalást. A bíróság így döntött és a tárgyalás folytatását junius

25-ikére. .szombatra tűzte ki. Erre megidézik az elhalt özvegyét és a két csendőrt. akik legelőször jelentek meg a helyszínen.

lékek nélkül. Sok mindenféle templomban jártam már, megcsodáltam őke> de áhítatra csak ez az egy tudott gerjeszteni. A milánói Dom város a vá rosban. Elvesz benne az ember, akár az egyiptomi piramisok mellett. Itt magába száll és számadást csinál a lélek. Ebbe a hatalmas palotába beül a szegény, rongyos olasz asszony, karján az éhes gyermekével és üldögélnek a fenséges félhomályban, büs csendben, mig kint forrón tűz a nap. Magába száll és számadást csinál a lélek. A fájdalmak elcsittulnak és a kiváltságok a felére olvadnak. Minek a kincs, minek a pompa, minek az élvezetek? Egyszer úgyis mindent itt keli hagyni és üres kezekkel ballagni tovább.

Királyi ötlet ez a templom. Az öles oszlopok, amelyek mellett oly' kicsi az imádkozó, akár Gulliver az óriások földjén, a színes üvegablakok: ezer mese, novella, vers képekben, a meggyötört embereknek felfrissülés, a kiváncsiaknak álmélkodás. Vörös plüsök. mécsesek és az orgonabugásban papok serege vonul fel szertartásosan. Ma Milánó püspöke

celebrálja a misét. A kórus tökéletes szépségét csak a sixtuszi kápolna énekkara múlja fölül. Az emberi hang csudálatosabb a legszebben szóló hegedűnél is. Ebben a templomban nem kell beszédeket tartani, csak énekelni, muzsikálni és sziliekkel és szivekkel játszani, mig fejünk körül a tömjén és a múlandóság Ulata leng. Nem furcsa: innen, a Doni : tövéből indultak a futuristák, Marinetti ! és a többiek?

Egy valósban, ahol muzeujrt és képtár I van, már nincs egyedül az ember. Milánóban pedig három nap se e'vg, hogy végig csodálkozzunk minden látnivalót I A legromant'kusabb hely mindeneset-.» a I Sforza-kástély. A jó öreg Ccndoíiiere j ha látná ezt az idegenforgalmat, kas! atya legtitkosabb zugaiban is £z iduj genntk gnmmitalprs cipőit, b‘z.os«n :'i- I rúgna inndePkit. vagy vérengző ne egv elrettentő például. A fegyverteremhen egy ősz kitfár apró csecsebecsékkel kereskedik, a Sforzák gyárilag előállított arcképeivel, amelyeknek hasonló ágát I nem tudom megállapítani, mr. Era i! cesco urat sajnos nem ösmertem sze- I mélyesen. Aj őst luxus autók és taxik j szaladgálnak a felvonóhídon ót és a középső udvaron frakkos urak és selyembe öltözött nők gyülekeznek. Gyermekvédelmi kongresszus lesz Milánóban, minden napra int egy kongresszus, amit a Sforza-kastélyban tartanak meg. Ami a í párisiaknak Versailles, a milánóiaknak a ! Sforzák ősi rezidenciája. A szomszéd ! udvarban fekete szoknyás, fehér bluzos ! leánycsapat sorakozik kettős rendekben. A fasiszta leány-különítmény. Velük szemben, zászlósán, felvirágozva Mussolini arcképével diszitett tribün emelkedik, amelyen egy ékszerekkel agyonaggatott néni áll és ahogy a gesztusaiból megtudom érteni, buzdítja az ifjúságot Bizonyára kellemes dolgokat mondott, mert megéljenezték. Aztán egy frakkos ur lépett a dobogóra nagy sikerrel, majd elsütötték a vár ágyúit. Itt minden csekélységért lövöldöznek. Szeretik a lármát és korán hozzászoktatják a gyerekeket. Megkezdődtek a tornagyakorlatok, amelyek valóban bámulatosak voltak. Mussolini nagyon sokat törődik az uj generációval: teljesen katonai szellem- i ben neveli. Minden diák tagja a fasisz- I ta gárdának, rangja és kötelességei vannak és a legkisebb fegyelmetlenségért szigora büntetés jár. De ezeknek a túlzó ] nacionalista szellemben cseperedett gye! rekeknek tetszik is a katonásdi, a dob- I pergés, ágyudörgés, az egyenruha és a ; lobogó zászlók. Ijesztő elgondolni: mi lesz belőlük, hu férfiakká érnek? Ma.

I amikor minden tudomány ezer ágra bomlott, minden mesterség specializálóimtim

MlUZIÉlll, Mill is éjiül« lUVE.i V> ÉSZ iíjlS’flil

A tündér

és a cigány as szón?}

Irta: Sárközi György

Kukoricát morzsoltunk az udvaron — azaz hogy az én tenyerem, alig hogy néhányszor végigkorcsolyáztam a vasfoggal a kukoricaszemek csikjai közt, olyan vörös lett, mint a pulyka nyaka. Hát csakhamar abbahagytam. Stern ur pe-: dig, akit rövidesen Esthajnal Csillagnak neveztem, mert alkonyaikor szoktam vele találkozni Pál Máté házában, ahol egy-egy liter tejet vacsoráztunk csekély pénzért, mondom, Stern ur fütyült a kukoricamorzsolásra s a bukoli.kus szépségekre egyáltalában. Maradt tehát Pál Máté. meg a felesége, meg az anyósa — meg a két kis szöszke lány is segített azzal, hogy a kopasz torzsákat behordták a konyhába s szépen halomba rakták a tűzhely mellett.

Pál Máté parasztember volt és volt két lova, meg egy tehene Azonkívül annyi földje, amennyi a lónak elég zabot a tehénnek elég csalamádét, magának és családjának elég bort. kenyeret, krumplit termett. Azonkívül olyan setét képe. meg olyan sárga szeme és olyan sárga foga. mint egy kivájt töknek, amelyet belülről! kivilágítanak. Foga közt, a nagy bajusz alatt, örökösen ott lógott a pipa. Emiatt aztán alig szólt egy-egy. szót, csak amennyi a pipaszár mellett kifért — de különben nem volt barátságtalan. A felesége, meg az anyósa, hát két véiiusszony, az egyik ötvennek látszott, a másik hatvannak. Persze nagyobb korkülönbségnek kellett lenni köztük. De ezek a dolgos inas parasztasszonyok, akiknek bütykös ujjai alól csak úgy futnak a leturt, nagy kukoricaszemek a dézsába, olyan hamar egymásthozöregednek — en nem tudom, j mitől van ez.

Ha akarják, megmondom Stern úrról is, hogy kicsoda-micsoda: persze övé a felelősség, tőle tudok mindent. Pesten baromfikereskedő volt, aztán valami viszálya támadt a feleségével, otthagyta, elment Argentínába, hogy idegen bankókkal patyókálja körül megsebzett életét és idegen aranyakkal csörömpölje túl lelke, üvöltéseit. Nagyon sok pénzt szerzett, aztán mindent elvesztett. Ami kevéskéje megmaradt avval idejött ebbe a kis faluba, egyenesen Argentínából. Azt mondja, hogy ott több volt egy mázsánál, most a fele. Ezt elhittem: minden ruhája lötyögött rajta, a gallérja úgy elállt a nyakától, hogy még három nyakat bele lehetett volna gyömöszölni, a mellénye pedig mélyen lelógott a hasa alá, nemkülönben kabátjának szárnyai. Különben hat nyelven beszélt, mindegyiken rosszul és sokat.

Hogy én mit kerestem ebben a poros faluban, ahol éjjel Csak a hold világított s csőben nem volt szabad az ticeára menni, hogy én mért ittam tejet Pál Máténál s mért hallgattam a szutykos öregasszony csacska meséit, ame; Ivek úgy csörgedeztek három foga közül, mint a sekély patakvlz a kavicsokon . .. S hogy mért választottam ezi a halált a Tisza feneke helyeit... Hogy ki vagyok én ... Kérem hagyjuk j ezt.

í Stern ur története érdekesebb, mint

az enyém, többre i,s becsülték őt: egv kis szaimaszékeri lilt, én pedig állva bor- ; pintgettem a köcsögből a tejet. Október volt: a szürkületben nem hallatszott\ más zaj, csak a kemény tengeriszemek i pörgése, kopogása s a vénasszony csőn-1 cies szava:

... Hun vót, hun nem vót, vöt a világon egv kirá. Az a kirá olyan nagyon , szeretett vadásznyi, hon néha egész na- j pokat is az erdőbe tömött Eceer ug.v ’ esett valahogy gyiitt haza az ■ erdörii, az erdő szélyin levágott három galylyacskát. Hú káprádzik a szemi vagv ml lelte! egylkbü kigyön egy gyönyörű, de nagyon szép lyány...

Erre Stern ur azt mondta: E”Hiszi ezt maga mama? Én meg letettem a köcsögöt és ráfiiggeszteltem szememet az öreg három fogára.

... A kirá elcsudá’kczott, oszt mikor má maga is látta, hon nem csuda e, hanem valóságos szent igaz megfogta a lyány derekát, magához ölelte: Szivem szép szerelme! nem tóm, hogy ki vagy? de én téged szeretlek! én a ticJ. te az enyém, ásó kapa válasszon ei egymástól A lyány nem taszigátya el niagátu, de még jobban hozzásimut. A kirá Iwzavittc a szép lyánt. oszt feleségéé tette...

... Eccer aszongya a kirá: hallod-e feleségem, majd felülünk a hintómba, osz.t kimenünk az erdőbe járkányi. Mentek is, kifelé az erdőbe. A kirónak útközbe dóga akntt, leszát a. hintóru, a feíwégit ott háttá. Ára ment egy csúf vén clgányasszfuiy nagyon megirikylette a kininé sorát, fogta magát, a kiránét belevette ott egy kútba. Ö meg I beleüt a hintóba..,

Stern ur hangosan nevetett, mint aki egy 'Szót sem hisz az egészből s a kezével nagyon fölényesen legyintgetett. Pái Máté is nevetett, de inkább az eset furcsaságán. En nem nevettem.

... Gyiit vissza a kirá, láttya, hogy minő ocsmonda ábrázati asszonyszemély ül az ő hintájába, nagyon megieít. De a cigányasszony csak bátran eikezte, hegy hm! de soká járta, kedves macskám! ládd-e, má azóta meg is csunyíltam...

Ezen megint nevetett mindenki. A vónasszony oda se hederinteít. meséin tovább a történetet: hogy lett bal * kínban a szép lányból, bog'/ ment haza a király szomorúan a cigány asszony nyal hogy lett beteg a cJgánvrasszony hogy hozták ei neki a halat. Iiogv ett: meg. hegy nőtt fa a halacska férecseppent véréből, hogy vágták ki a fát, hogs csinált abból fedőt n favágó. Ingy le* a csuporfedűbö! tíindérlány, hogy fog i ták meg. hogy vitték a királyhoz szó 1 balánynak, hogy mesélte el a tör térte té:, hogy cskfjttck meg újra. hogv kó I tf.tték ló farkára a cigányasszonyt.

...Lagzit tettek olyat, hogy hét or I szagra szót. vót ott minden tán méj : t éjitek ás a is. Még most is boldogan él ;.ek. ha men nem haltak ... Eggy: \oí, mese vót. tán igaz se vót!... j hogy nevettek, boldogan, jó kedv I vei mindnyájan, a sötétedő októbei I ég alatt; az eperfák csöndéi? zizegésé heu! De én nem nevettem: az én ha lőtt tündérem nem térhet vissza kutból s örökké velem marad a vé cigányasszony —, a feketeképii boldog 1 talamág.