Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-14 / 163. szám

6 oldal BÁCSMEGYKI 1VAFT/Ó 1927.- junius 14. / Két pofon között (Po'itiktli legthria) Ellenzéki ćs Kormánypárti, két derék román választópolgár, egymás mellett j ültek eg.vlk aradmegyei falu korcsmájá- i ban a pirosabroszos asztalnál. Ittak és politizáltak. Világos, hogy ennek csak rossz vége lehetett. Küldtt-kíilön még csak Istenes. Int az ember vagy iszik, vagy politizál, de a kettő együtt mindig közveszélyes. Ezúttal is Csakhamar villongani kezd­tek. A hibás kétségtelenül Ellenzéki volt. Minek kellett neki a kisebbségek jogaiért pont a korcsmában törni lándzsát, holott itt legfeljebb a poharakat Szokfák törni, na meg ha jól megy, fejekét. Különben is tudhatta, hogy a Kormánypárti ezt rossz néven fogja venni. Aminthogy rossz né­ven is vette. — Nektek — mondotta boros fővel El­lenzékinek — nektek, akik nem vagytok megbízható állampolgárok, semmi ke­resnivalótok šjiicš itt. Miért nem vándo­roltok ki valahová? — Mi itt születtünk; felélte dacosan Ellenzéki —- és ha kisebbség vagyunk is, nekünk jogunk van itt élni. — Akkor szavazzatok a kormányra! Szó szót követett, a vége az lett hogy Kormánypárti szigorúan • élvi ala­pon akkora pofont kent le Ellenzékinek, hogy az menten elvesztette eszméletét. Amikor magához tért, ott találta ma*! gát a korcsmában. Mellette ült Kormány- ; párti is és csöndesen poharazgatott. A ; söntés ajtajában pedig legyeket fogdosott a gazda, mintha mi sem történt volna... Ellenzéki azonban rögtön érezte, hogy valami nincs rendben. Hogy valami más-) ként van. Hogy valami megváltozott. Ejnye, hova lett a korcsmáros po­cakja? Meg ez a Kormánypárti is, mintha fia lenne sajátmagának.,. Önkéntelenül belenézett a tükörbe.- Ejha! kiáltott fel, amikor meg-| pillantotta ábrázatát — mi történt velem? j Ez azonban csak úgynevezett szóno- i ki kérdés volt, mert Ellenzéki egészen j pontosan tudta, mi történt vele. A pofon, i amit Kormánypártitól kapott, olyan nagy­szabású volt, Iwgy húsz évet visszare­­piilt tőle. (Az olvasót, ha esetleg hihetetlennek találná ezt a magyarázatot legyen sza­bad egy precedensre figyelmeztetnem: Mark Twain - Egy jenki Artus király ud­varában« cimü müvének főszereplője egy hasonló atrocitás következtében egye­nesen 13t6-ba pottyant vissza. El ligft't képzelni, hány lóerős inzultust kapott.) j Ellenzéki, biztonság kedvéért, rögtön megkérdezte szomszédjától: — Mondd te. Kormánypárti, hogy hív- j jak a mi királyunkat? — Te részeg disznó — felelte Kor­mánypárti barátságosan —■ hát hogy hiv* | nák? Első Ferenc Jóskának. — Szóval még nem tört ki a Világ- ; háború? Kormánypárti nem értette a dolgot. — Eredj haza lefeküdni — mondta El- | lenzékinek — hiszen már azt se tudod. ■ hogy mit beszélsz! — Dehogynem tudom. Hát ki most a 1 miniszterelnök? — Tisza Pista. Az előbbi pofon még égett Ellenzéki ar- j cán és nem szeretett volna, újabbat kap» ; ni. Elkezdte hát szidni Tiszát, mert cm- j lékezett rá, hogy Kormánypárti milyen j nagy román volt az imént. S várta, hogy j Kormánypárti helyeseljen neki. Kormánypárti azonban mérgesen rá-'! förmedt: — Mit akarsz te Tiszától? Az egy nagy ember. — De elnyomja a románokat. — A becsületes románokat nem 1 — felelte Kormánypárti — csak, akik az ellenzőkre szavaznak. Ezek azonban nem megbízható állampolgárok és sem­mi keresnivalójuk sincs itt. Mért 'nem vándorolnak ki valahová? — ök itt születtek — felelte kissé már zavarodottan Ellenzéki — és ha j kisebbségek is, nekik joguk van itt élni.j — Akfeap szavazzanak a kormányra, mint én, Szó szót követett, a vége az lett, hogy Kormány párti szigorúan — elvi alapon akkora pofont kent !e Ellenzéki­nek'. hogy az menten elveszi tette az esz­méletét. Amikor magához tért. ismét ott ta­lálta magát a korcsmában. A gazda poéakja ttjból büszkén duzzadt a kötény alatt* Kormánypárti üstökében megint csillogtak az ezüst szálak és magát is olyan öregnek érezte szegény Ellenzéki, mint «mielőtt az első pofont kapta. Nem szóit semmit ..kiitta borát és a legközelebbi választásán ö is hűségesen a kormánypárti urnába dobta a golyócs­kát. Másikba nem is dobhatta, mert a többi urnát egy nappal előbb ellopták a csendőrök diö, Nemzeti—Sport 6:2 (3:2) Nt'nizeíküzi mérkőzés. íiiró: Horvóczki Nemzeti: Gallina — Török. Szendrő' — Hosso, Veréb. (Volentik), Weinber­ger — Rétnay 111., Kalikó 111., Réinay II., Bi-hámi, Czétényi. Sport: Nagykanász — Rukiavina, Rcngei — Eigen Falatkó, Szilágyi I., — Csete, Pfeiffer, Herényi. Dencgri, Gabrics. •Mintegy ezerfőnyi közönség nézte vé­gig a Nemzeti iszuboticai bemutatkozá­sát. A Szubctieai Spört vezetősége ne­vében Műnk Artur dr. üdvözölte a ma­gyar csapatot és selyem zászlót nyúj­tott át nekik. A pesti csapat — bár két tartalékkal játszott — nagyjában beváltotta a vá­rakozást. Nem mutatott különös egyéni kvalitásokat, de játékuk stiluses, gyors, a mezőnyben kifogástalan, de az akciók befejezésével legtöbbször adósak ma­radtak. A csapat legjobb embere Veréb centerbaif volt, n hátvédek közül Széttö­rő volt jobb. míg a csatársorban Ré­­nray 111. és Rémay II. voltak a legjob­bak. A Sport pompás szép játékkal örven­deztette meg híveit, különösen Nagyka­­náisz kapus, a két hátvéd és a két szétagi Volt nagyon jó. A ha if sor szorgalmasan dolgozott és a csapat leggyengébb ré­sze a bc’ső trió volt. A játék mindvégig szép és élvezetes volt. Sport választ kaput, t Nemzeti kezd és szép akciókat vezet, de a kis pályát nehezen szokják meg. Az 5. percben ve­zeti a Sport az első szép támadást, de Gabrics magasan fölé lő. A Nemzeti folyton támad és gyors iramot diktál, de a Sport is jól tartja magát és néha egy-ogy szép akciót is vezet. As 18-ik percben éri cl az első gólt a Nemzeti Czétényi lövése révén (1:0). A 20. perc­ben Nagykanász kortierra védi Veréb szabadrúgását. A körített Nagykanász szépen védi. A 23. percben a Sport tá­mad szépen, majd Rémay II. pompás lövését védi Nagykanász kortierra. Két perc múlva gyönyörű Nemzeti támadás, I.auko III. megszökik és védhetctlen gólt lő.(2:0). A gól után változatos játék fo­lyik több Nemzeti támadással és a 35, percben a szabadon hagyott Bihátni kö­zelről gólt lő (3:0). A kezdésből a Sport támad és iszép akciót vezet és Csete jó beadását Gabrics védhetetlenül belö­vi (3:1). A gólra a Nemzeti szép táma­dásokkal felel, de Nagykanász jól véd. A 43. percben a Sport komért ér cl és az utolsó percekben szépen támad. A 45 percben Csete ismét kornert erősza­kol ki Szetidrőtől és szép komorét De­ncgri befejcli (3:2). A másixlik félidő a sztrboticaí csa­patra'kedvezőtlenül kezdődik. A Nem­zeti, amely Veréb helyett VolentikOt szerepelteti, már a második percben komért ér VI és a szabadon hagyott Rémay Iff. lövése kapufáról bepattan (4:2). A Nemzeti erős ostromot indít de Nagykanász mindent pompásan véd. A st. percben Dencgri biztos helyzetben hibáz. Mintegy öt percig nyomasztó Nemzeti fölény, majd a Sport jobbszár­nya kísérletezik, azután ismét a Nem­zeti támad és Nagykanász szenzációs védéseket produkált. A Nemzeti tovább támad és a 28. percben Czétényi ma­gas lövését Nagykanász védi Bihátni ráfut és a labdát a kapussal együtt a hálóba nyomja A Sportnak a 3?-ik percben kedvező helyzete van. Serényi lövése magas. A 40 ik percben Czétényi beadását Rémay II. a hálóba plaszirozza. Horvátzki bíró kitünően vezette a mérkőzést, afnciv különben is nagyon fair lefolyású volt. „Az arnauták visszakapták jogaikat, csak a Vajdaság népe jogtalan“ Grol Milán beszéde a demokrata párt feketicsi gyűlésen A demokrata párt a szuboticai válasz­tási kerületben vasárnap két sikerült konferenciát tartott. Vasárnap délelőtt Feketicsen volt demokrata párti konfe­rencia, amelyen megválasztották a he­lyi szervezet uj vezetőségét is. A kon­ferencia vezérszónoka Grol Milán kép­viselő volt. aki hosszabb beszédben is­mertette a politikai helyzetet és ismer­tette azokat az okokat, amiért a demo­krata párt koalícióba lépett a kormá­nyon levő radikális párttal. Ennek két oka volt -— mondotta Grol — először az. hogy biztosítsuk a szabad választá­sokat. másik ok pedig az egész ország­ban érezhető súlyos gazdasági válság, amit enyhíteni kell. Grol Milán ezután helyi jellegű kér­désekről beszélt. — Ez az első eset — mondotta — hogy Feketicsen vagyok. Eddig nem jö­hettem el, mert a demokratáknak és ál­talában a radikális párton kívül állók­nak nem volt gyülekezési joguk és szó­lásszabadságuk. Nemrégen még. aki de­mokratának merte vallani magát, azt ül­dözték. Ez nincs már és többé nem is lesz. Mindenki szabadon nyilváníthatja véleményét és politikai meggyőződését. — Végre elérkezett az az idő — foly­tatta beszédét Grol Milán — amikor már nincsenek másodrendű állampolgá­rok és mindenki kifejtheti véleményét. A választásokról az utóbbi napokban kükSaböző verziók kerüllek forgalomba* amelyek minden alapot nélkülöznek. A választások egész biztosan meglesznek. Először a parlamenti, azután a községi választásokat tartják meg Ezek az utóbbiak valószínűleg az ősz folyamán lesznek. — A községi választásokat azért sür­getjük, mert jobb tisztviselői kart aka­runk. Szabad községi választások lesz­nek. ami után a nép azt választja meg hivatalnokának, akiben hi zik. Macedó­niában már rég felszabadultak a közsé­gi Önkormányzatok, az arnauták mar visszakapták jogukat s ime ti, a Vaj­daság népe még ma is jogtalanok vagy­tok. Kell, hogy elérkezzen és hamarosan el is jö az az idő. amikor ti lesztek az urak saját házalóknál és nem a kineve­zett komcSzárok. Grol Milán beszédét a következőké­pen zárta le: — Ez a vidék, országunk nagy búza­termő földje, ma annyira túl van ter­helve adóval és.más teherrel, hogy ön­magát sem tudja fentartani. Grol Milán beszédét, amelyet Uáiczki Szvctozár tartományi képviselő tolmá­csolt magyarul, nagy lelkesedéssel fo­gadta a többszáz főnyi tömeg. Utána dr. Sztalács Labad tartománygyiiíési képviselő a községi választások fontos­ságát hangsúlyozta. Rendkívül nagyha­tású beszédet mondott magyar nyelven dr. Pleszkovics Lukács nemzetgyűlési képviselő, azonkívül Kerepessy Vince Urtomá»&wüM&i képviselő, UadtHty ■ József, dr. Szkalier Lovro szuboticai 1 ügyvéd, Mllaáittovics Mihály igazgató, Bacsevics Péter titkár és Purics, a no­­sz-adi demokrata párt titkára. Az elhangzott beszédek után megvá­lasztották a szervezet uj vezetőségét. Vasárnap délután a demokrata pari Csuntavircn tartott rövid konferenciát, a ; melyen elhatározták, hogy jövő vasár­nap Csantaviren a községháza előtti té­ren nagygyűlést tartanak, amelyen Gró! Milán fogja ismertetni a politikai hely­zetet és a demokrata párt programját. Hétfőn Grol Milán Adán és Mólón tar­tott beszámolót, kedden pedig Pacsiról* lesz demokrata párti nagygyűlés. HÍREK —»sä—» Mii szólna Kolumbus ? Palicsról, a tó mellől mindig félő bor- I zalommal gondoltam az óceánra. Ezer- I szer elképzeltem a hatalmas zöld vizet, í amely szüntelenül mozog, mint a per­­: petuum mobile. A tenger és a végtelen, j egy volt a képzeletemben és sokszor I éreztem a széditő, részegítő messzeségét, I amely a két világrész között kifeszül. Én még sohasem láttam tengert, csak képen I szemléltem emeletes hullámokat és me* j redek szírieket és csak könyvekben ol­vastam: a fenséges, a végtelen, a ringó, I a csodás, a termékeny, a halálos, a sö­­: tét, a csillogó, az áídott-Ölü óceánról. Ug.v gondoltam a tengerre, mint a kis-; j gyerek a mumusra: félón, alázatosan, j tisztelettel. Hegyek és a tenger, ez a két j dolog mindig izgatott. A mélység és a magasság fensége kisgyerekkorom óta hatással volt rám. Ha a mélységre gon-, doitarn, a halál jutott eszembe. Az irtózatos mélység, zöld nyirkos i hínárjával, a síkos testű polipok és esti* 1 lagos kagylók mllliárdjalval egy egészen j más világ, a sötétség és a csöndesség I birodalma. A tenger erős, a tenger nagy I és mindenható és felhődül : néha a nta­­j gasba. a felhők felé, melyek vigyorogva I úsznak el felette. A magasság — a tenger ; ellensége, de a magasság eddig csak Isten ! madaraié volt. Kolumbusz jut eszembe, akiről a fasiz­mus most négyszáz év után megállapí­totta. hogy Amerikát is fékete ingben fedezte fel. Szegény öreg Kolumbusz, ngy sajnálom őt az idő távlatából. Eünduit pupircsónakján és hetven napig hajóká* zott ezer veszély között, mig véletlenül felfedezte a rézbőrüek országát. Sokkal több volt az, mint amit Lindberg és utó­dai csináltak, fis a derék olasz-fasiszia­­spanyolt nem várták virággal és ne*n választották egyik falu díszpolgárává sem, sőt — hogy békésen partra lép­hessen, a hajóvitorlákat szét kei! osz­tania a benszülöttek között, mert már nagyon fogytán volt a fehérneműjük. Eddig csak becsültem valamire az óceánt és egy vágyam volt: tengert j látni, de ma már nagyon megcsappant Iaz érdeklődésem a tengerek iránt. Re­lative az óceán is olyan, mint a paliesi tó pocsolya, egész picurka kis mocsár. Lindberg beült a repülőgépbe — csak ug.v estefelé, mint ahogy más a kávé­imba ül be — és átnézett Európába. Chamberlain megmutatta, hogy New­­vorkhól Berlinbe lehet repülni egy ban­kettre. Byrd kapitány, minthogy valódi kínai teát akar inni. Kantonba repül. Ma még agyon iinneplik a levegő hő­seit. I.hidberget. Chamberlaint, holnap j már megfeledkeznek rólak s Lindberg őrnagy urat majd valami apró szolgá­lati szabálytalanságért rapportra idézi a feljebbvalója s adóhátralék fejében lefoglalják Chainberlainéknál az curó­­í Pai ajándékokat. I Az utódaik bérrepülök lesznek. A le- I vegő sOffőrjei, akik nagypénzii, siető bankárokat szállítanak az óceánon át... ★ VÁROSI SZÍNHÁZ. Hétfőn, 13-ikán: Kényszerbeszállásolás (Nasilno uko­­naéivanje). Arnold és Bach vigjá­­téka. (Az oszijeki Nemzeti Színház vendégjátéka.) Kedden 14-én: Peggy szivem. (Az Őszi­jeid Nemzeti Színház vendégjátéka.) Szerdán 15-ikén: Csovics József, a bé­csi Burgbühne tenoristájának hang. versenye a nagyteremben.

Next

/
Thumbnails
Contents