Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-10 / 159. szám

1927. junius 10. RÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. A király visszatérése után kerül sor a parlament feloszlatására Marinkovics külügyminiszter nem nyilatkozott audienciájáról — A legszigo­rúbban titokban tartják a kinevezendő főispánok nevelt Vajdaság? képviselők tanácskozása a miniszterelnöknél Beogradból jelentik: Marinkovics Voja külügyminiszter, aki szerdán 1 opolán kihallgatáson jelent meg a királynál, csütörtökön tért vissza a fővárosba és az újságírók kérdései­re kijelentette, hogy az audienciáról semmi közölni valója nincs, közönséges referátumokról volt • szó. A külügyminiszter nyilatkozatá­val szemben politikai körökben na­gyobb jelentőséget tulajdonítanak az audienciának és azt hiszik, hogy Marinkovics a nemzetközi hely­zetről, különösen az albán vi­szonyról szóló referátumon kí­vül végleg elintézte az udvarnál a parlament feloszlatásának és a főispánok kinevezésének kér­dését. A demokrata főispánok kinevezésé­nek ügyét egyébként elintézett do­lognak tartják, bár a kormány szigorú diszkrécióval kezeli a kinevezendő főispánok névso­rát. Egyetlen név került csak nyil­vánosságra és pedig Lukics Predrag neve, akit bácskai tartományi főis­pánná fognak kinevezni és ez az in­diszkréció is nagy kellemetlensége­ket okozott, mert több oldalról igye­keztek megakadályozni a kinevezést. Épp ezért a többi kinevezendő főis­pán nevét a legszigorúbb titokban tartják. _A parlament feloszlatásának kér­dése a kormányhoz közelálló körök véleménye Szerint teljesen megérett a megoldásra és azt hiszik, hogy Őfelsége hazatérése utáni na­pokban megtörténik a parla­ment feloszlatása. A király visszatéréséről semmi po­zitív értesítés nem érkezett Topóié­ról és a politikai közvélemény erre nézve találgatásokra van utalva. Egyes verziók szerint Alekszandar király már pénte­ken Alsszatér Beogradba. mert pénteken érkezik meg Mária ki­rálynő is karlsbadi nyaralásá­ról. Más hírek szerint azonban Őfelsége 'iiég néhány napig Topolán marad. Vajdasági képviselők a miniszterelnöknél j Vnkicsevics Vei ja miniszterelnök Csütörtökön fogadta Lullosevics Jo­­ca szombori képviselőt, aki külön­böző vajdasági iigvekről tárgyalt a miniszterelnökkel. Ugyancsak meg­jelentek a miniszterelnöknél Sztrilics Béla és Radonics Jován, a szuboti­­cai kerület képviselői, akik együtt keresték fel a miniszterelnököt. Szerdán délelőtt meglátogatta Vu­­kicsevics miniszterelnököt dr. Szu­­sin Antim, a szlovén néppárt alelnö­­ke, aki az általános politikai hely­zetről és a kormány szándékairól kért információkat. SHS képviselők az inter­parlamentáris konferen­cián Az interparlamentáris unió prágai ülésére csütörtökön utazott el a ju­goszláv parlament delegációja. A delegációt Budiszavlievics Szrdjan független demokrata képviselő ve­zeti és tagjai Radios Pavlc Radics­­párti, Szalics-Buljic:s muzulmán és Maries radikális képviselők. Egy népvezérnek nem sza-1 badna butaságokat beszélni Zagrebból jelentik: Superina Ben­iamin volt postaügyi miniszter, akit Radics, mint jelentettük, a Dom leg­utóbbi számában megtámadott és 1 »kizárt« a pártból, hosszan nyilat­kozott Radics támadásáról. Elmon­­jdotta, hogy Radics a főbizottság í ülésén ötszáz ember előtt azt mon­dotta : nemsokára a Dunánál lesz az orosz hadsereg s akkor rend lesz a mi államunkban is. — Egy népvezér­­: töl -- fblytatta Superma n el lehet­­j ne várni, hogy ilyen fontos momen­­! tumbau jól átgondolja, hogy mit be­­' szél, annál is inkább, mert Radics I ugyanezen az ülésen önmagát prn­­klamálta a pártban haláláig X£dó egyedüli tekintélynek s ilyen íekin­­j tclynek nem szabad butaságokat j mondani. — Radicsnak erről a kijelentéséről én tényleg beszéltem Beogradban, de aljasság ezt az én közjegyzői ki­nevezésemmel összezavarni. Kijelentette Superina, hogy nem ismeri el, hogy Radics egy újság­cikkel őt kizárta a parasztpártból, amely ellen ő semmit se vétett, ellen­ben harcot fog folytatni Radics ellen, akinek munkássága veszélyes a hor­­vát népre és az egész országra. Ra­dics a főoka a horvát nép szánalmas helyzetének s itt az ideje, hogy le­leplezzék bűneit.» Superina kilátásba helyezte, hogy iő maga fogja leleplezni Radicsot. A tiranai albán püspök ^ nem akar visszamenni Albániába E ry szerémségi i. «'ostorban akarja megvárni a jugoszláv-albán konfliktus végét Jugoszláviának szerencséje van az albánjaival, aki egyszer idejön Albániá­ból, nem akar visszamenni szükebb ha­zájába. Cena bég, az albán követ is inkább van Beogradban, semmit ott­hon Achmed Zogn-nál, pedig az albán kényur sógora is a szimpatikus Cellá­nak. Most pedig a tiranai püspök, aki szintén Jugoszláviában időzik, jelentette ki, hogy egyelőre nem kíván visszatér­ni Albániába. Dr. Vissarion Djouvanni-nak hívják Tirana felszentelt görög-keleti püspö­két. A tiranai püspök pünkösd vasár­nap dr. Csirics Jrinej noviszádi püspök I látogatására . NoViszádon időző,tt és. lá­togatást tett Lakios János noVRzadi polgármesterhelyettesnél is. Dr. Vissarion . Djouv,ann,i.. püspök, régi barátja Jugoszláviának. Két évvel ez­előtt a daltnáciai Sovina kolostorban avatták püspökké s már egy esztendeje nincs otthon, hanem Jugoszláviában tar­tózkodik. Bitoljban, a teológián negyven albán papnövendék folytatja tanulmá­nyait, akiket a tiranai püspök megláto­gatott és ezt az alkalmat felhasználta arra, hogy az itteni görögkeleti egy­házat közelebbről megismerje és ecél­ból felkeresi a jugoszláv pravoszláv püspökségeket és kolostorokat és tanul­mányozza az egyházi kérdéseket, a ko­lostorok történetét és helyzetét. A tiranai püspök kiválóan képzett és tudós főpap, aki tanulmányait Athénben végezte, ahol doktorrá is avatták, de bejárta a nyugatot, beszél angolul, fran­ciául, Olaszul .s itt tartózkodása1 alatt megtanult szerbül. Dr. Vissarion-t Noviszadon érte az albán-jugoszláv szakítás hire. Erie a Püspök, nehogy itt tartózkodása félre­­njagyarázásokra adhasson okot, Szrem­­szki-Karlovcira utazott, ahol a pátriár­kái palotában rövid tartózkodásra ma­rad és amíg az albán-jugoszláv kon­taktus el nem intéződik, valamely szc­­rćmsćgi kolostorba vonul vtsszu. Az oce inrepüli amerikai pilóták vas rrtap mennek Bécsbe Chamberlaint f trösztje a folytonos ünnepi s Berlinből jelentik: A folytonos ünnep­lés az óceánjára amerikai pilóták kö­zül Levinet mulattatja, Chamberlaint azonban fárasztja és azon panaszkodik, hogy amugyis rövidre szabott berlini tartózkodása idejét képeslevelezőlapok és albumok aláírására kell elfcsérelnie és eddig már ötezer autogrammot adott. — It a ez igy megy tovább, még író lesz belőlem — mondotta Chamberlain az újságíróknak a berlini amerikai nagykövetségen szerdán rendezett fo­gadtatáson. Most már körülbelül bizonyos, hogy Chamberlainék vasárnap indulnak Műn­­steren keresztül Becsbe. A pilóták már a kora délelőtti órában akarnak indulni, hogy még kora délután érkezzenek az asperni repülőtérre. A program sze­rint Chamberlainék három napot tölte­nek Becsben, de 16-ikára már feltétle­nül Berlinbe akarnak érkezni, ahonnan Brehmen-Havenbe utaznak, ahol meg­várják a »Berlin« nevű gőzöst, amely junius 17-ikén érkezik Amerikából Cham­berlain és Levin feleségével. Mint Becsből jelentik, a bécsi rend­őrség abban a biztos reményben, hogy Chamberlain és Levine a Columbiával Bécsbe jönnek, már megkezdte az elő­készületeket, hogy a pilóták leszállása alkalmával az asperni repülőtéren a leszállást biztosítsa. Óriási tömegek ér­kezésére számítanak vidékről is és ezért az államvasutak igazgatósága különvo­­natokat fog beállítani. Hainisclt szövet­ségi elnök, Scipel kancellár és Scitz bécsi polgármester hivatalosan fogadják az amerikai repülőket, akiknek tiszteletére több lakomát rendeznek. Az osztrák főváros lelkesen készül az amerikai repülők fogadtatására. Az ál­lami és városi hatóságok összefogtak, hogy olyan fényes ünneplésben része­sítsék Chamber! ainekat. amilyenben ed­dig még nem volt részük. A közlekedés­­ügyi minisztériumban csütörtökön szak­tanácskozás volt, amelyen az ausztriai aviatika minden számottevő tényezője résztvett és megbeszélték a fogadtatás részleteit. Elhatározták a tanácskozáson, hogy az osztrák légiforgalmi társaság Chamberlain elé tizenkét gépből álló rajt küld egész Salzburgig. Budapesti jelentés szerint a magyar Aero Szövetség számit arra, hogy az amerikai repülők beleillesztik európai körrepülésük programjába Budapestet is. Ezért javában dolgoznak már a fogad­tatás programján és minél impozánsab­­bá akarják tenni az amerikai repülők ünneplését. Elhatározták, hogy vala­mennyi magyar repülőgép a Columbia elé megy a magyar határig és onnan rajban kisérik Mátyásföldig. Mint Newyorkbó! jelentik; Chamber­lain és Levine felesége szerdán éjsza­ka szálltak a Berlin .gőzösre, amely őket Európába hozza. Óriási tömeg a leglelkesebb buosuztatásban részesítette ■a két pilóta feleségét és külön rendőri készültségnek kellett a rend fennartásá­­rói gondoskodni. A berlini gőzös tiszt­jei a hajó bejáratánál fogadták a két asszonyt, akik egyenesen a broocklini városházáról érkeztek, ahol az ottani kereskedelmi -kamara fényes ünnepség közben átadta Chamberlainnének' a fér­jének járó tizenötezer dollárról szóló csekket, Levinenének pedig az urának ajándékozott brilliánsokkal kirakott aranyórát. HRPRÖL HRPRP Hivatal Tristan Bemard, a mindennapi élet kitűnő megfigyelője szem- és fül-tanúja volt az alábbi jelenetnek, ö mesélte el. Egy öregasszony jelent meg a város­házán, kezében azokkal a kék. fehér ivekkel, melyeket ki kell tölteni. A hi­vatalnok megmagyarázza neki, hogyan: — Először a nevét írja oda. — Az én nevemet, egészen? — Igen, a vezeték- és. keresztnevét. — A lánykori vezetéknevemet? — A férje vezetéknevét. Férjnél volt? — Nem. — Hát akkor a lánykori vezetéknevét. — Azaz özvegy vagyok. — Akkor a férjének a nevét, aki el­hunyt. Nem hunyt el az, kérem, hanem meghalt — Az teljesen mindegy. írja oda a volt férje vezetéknevét. — A keresztnevét is? — Jaj, a férje vezetéknevét s a maga keresztnevét. — Ne tessék haragudni. De hogy ír­jam oda? — ügy, ahogy a házassági levelükön van. — Csakhogy mi nem keltünk egybe törvényesen. Mindig mondtam sze­génynek . . . — Miért nem említette előbb? Szó­val írja oda a lánykori vezetéknévét — És a keresztnevemet is. — Igenis. Érti már? — Értem. De nem tudok írni...' Fu csa porok Az első Konstantinápolyban zajlott ie. Vádlottja az Akhátti nevű török lap szer­kesztője volt, aki lapjában megjelente­tett egy rajzot ezzel a szöveggel: »Igy röpill magasba a nő.« A rajz egy lég­gömböt ábrázolt, melynek csónakjában néhány nő foglalt helyet, modern ruhá­ban s hogy mitiól magasabbra szálltának egymás után dobálták ki a léghajóból a Mfös'tsses nehezékeket, úgy mint a Hű­séget, a Tisztességet, az Erényt. Egyik miniszter úgy találta, hogy ez a rajz nevetségessé teszi a nőkre vonatkozó már végrehajtott és végrehajtásban lévő újításokat, ezért a lap szerkesztőjét s a rajzolót törvény elé állította s elítéltet­te. Törökország, mely hajdan hárembe zárta a nőket, ma a haladás terén nem ismer tréfát. A másik por, mely Berlinben folyik, nem egy rajz és egy mondat miatt in­dult meg, hanem egyetlen szó miatt. Eölperes Coudcnhovc Calergi gróf, a pán­európai mozgalom megindítója s a bécsi Pán-Európa cimii könyvkiadóvál-lalat tulajdonosa, aki Rita Barré-t, a berlini írónőt azzal vádolja, hogy jogtalanul el­tulajdonította ötletét akkor, mikor egyik filmjét Pán-Európának keresztelte el. A fölperes ügyvédje hangsúlyozta, hogy a gróf joggal tekintheti magát a pán­európai mozgalom megteremtőjének, kétségtelen joga van erre a szóra: »Pán- Európa.« Viszont az irónő ügyvédje azt vitatja, hogy a páneurópai gondolat ha­sonló a pánizlámi, vagy a pánszláv gon­dolathoz, senki sem foglalhat le a maga szántára olyan szót, mely valami álta­lános eszmét jelent. Ezzel szemben Coudcnhovc ügyvédje úgy vélekedik, hogy nagy különbség van egy már fo­lyamatban lévő s egy kezdő mozgalom között. A páneurópai mozgalom csak most kezdődik, a gróf, aki belevetette a vitákba, nem engedheti, hogy müvét min­denki kisajátítsa.

Next

/
Thumbnails
Contents