Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-09 / 158. szám
1927. június 9. BÁCSMEGYEI napló 11. oldal Törvényjavaslat Gyáripari Bank alakításáról Becskerekről jelentik: A pénzügyminisztérium törvényjavaslatot dolgozott ki a gyáripari kötvények kibocsátásáról, illetve a gyáripari bank megalapításáról. A bánáti gyáriparosok szövetsége most kapta meg véleményezés végett ezt a törvénytervezetet. A tervezet szerint a gyáripari bank alaptőkéje százmillió dinár lenne. A részvények jegyzése úgy történnék, hogy a részvények negyven százalékát a belföldi gyárak, húsz százalékát az állam jegyzi, negyven százalékát pedig a külföldi tőkének engednék át jegyzésre. Ennek a banknak az a célja, hogy a gyáriparosok minél kedvezőbb feltételek mellett és minél olcsóbb kamatozású kölcsönhöz juthassanak. A tervezet szerint ez a bank még ez év folyamán megkezdi működését. A tervezet szerint külföldi kölcsönt csak azok a gyáriparosok vehetik igénybe, akik legalább tízmillió dinár értékű részvényt jegyeztek. Több gyáros együttesen is vehet fel kölcsönt, ha részvényeik értéke együttvéve eléri a tízmillió dinárt. A bánáti gyáriparosok szövetsége előterjesztést tett a kormánynak, hogy ezt a korlátozást szüntesse meg oly módon, hogy a kölcsön felvételét ne tegye függővé a részvényjegyzés összegétől. Javasolja továbbá, hogy a gyáriparosok részvényjegyzéseinek arányát ne 40 százalékban, hanem lényegesen kisebb arányban határozzák meg, mert ily módon igen tekintélyes összeget elvonnának a gyáraktól. Egyebekben a bánáti gyáriparosok szövetsége helyesli a pénzügyminisztérium tervezetét. A malomszövetségek vezetői írásban, küldöttségek utján már többször eljártak a kormánynál és kérték, hogy a kormány szanálja a válságba került malomipart azáltal, hogy a külföldi országokkal előnyös szerződést kössön a legrövidebb idő alatt és ezzel biztosítsa a malmok régi piacait, szállítsa le a vasúti és hajózási fuvardíjakat, csökkentse az adókat. A mozgalomnak azonban mindezideig nem lett semmi pozitív eredménye és igy félő, hogy a vajdasági malomipart a teljes letörés veszélye fenyegeti. Válságban a vajdasági malomipar A vajdasági malomipar, mely a háború alatt is, a háború után is néhány évig óriási lendülettel fejlődött és az ország egyik legnagyobb iparává nőtte ki magát, a legutóbbi négy év alatt rohamosan hanyatlik. A kivitel a fő elhelyező területeknek, Csehszlovákiának és Ausztriának védövámpolitikája miatt majdnem teljesen megszűnt és igy a malomipar csak a belföldi fogyasztásra dolgozik. Ez a két ország olyan behozatali vámot állapított meg, amelyik az őrleményre a buzavám többszörösét rójja. Különösen a fehér liszteket vette fel régebben Ausztria és Csehszlovákia, mig a kenyérlisztek országunk passzív vidékein: Boszniában, Hercegovinában, Szlovéniában, Montenegróban, Dalmáciában és Horvátország- nyugati részein találtak elhelyezést. A nullásliszt nem szállítható ki a vámsorompók miatt, ezért minden malom raktára túl van halmozva nullásliszttel. Az üzemek kapacitásuknak most csak negyedrészét használják ki. 1923-ban még kapacitásuknak 90, 1924-ben 80. 1925-ben 62, 1926-ban pedig 35 százalékát használták ki és az ez évi kimutatások szerint még ez a percentszám is erősen redukálódott az év első négy hónapjában. Minthogy pedig a malmok el akarják kerülni, hogy sok fehérliszt halmozódjék fel raktáraikban, ennek folytán csak kevés barnalisztet és takarmánycikket állítanak elő, úgyhogy azok csak nehezen fedezhetik a belföldi szükségletet. A takarmánylisztben és takarmánycikkekben, melyek nagyon fontosak az állattenyésztésre, nagy a hiány, Romániából importálják most ezeket a cikkeket. A fogyasztás is erősen megcsappant a nagymérvű munkanélküliség és az általános európai gazdasági krízis miatt. Amerikában is kevesebb a lisztfogyasztás, a statisztikusok kimutatták, hogy a jobbmóduak kevesebb lisztet fogyasztanak a divat miatt, a karcsúságért. Az adók is nyomasztólag hatnak a malomiparra. A kis cseremalmok aránylag jobb helyzetben vannak, mint a nagy malmok, mert nincsenek külföldi szállításra berendezkedve. A csonoplyai tagosítás rejtelmei Kell*e a földtulajdonosnak fizetni azért, ami az állam kötelessége Szomborból jelentik: A csonoplyai mintegy tizennégyezer katasztrális holdat kitevő határ tagosítása egy miniszteri rendelet folytán még 1912-ben megtörtént, a földeket felmérték és minden birtokos megkapta a maga parcelláját. A háború alatt a tagosítás befejező munkáit: a telekkönyvi térképeket, a katasztert és a telkkönyvi betéteket azonban már nem volt módjában a hatóságoknak elkészíteni és igy ezek a munkálatok el is maradtak. Mintegy négy évvel ezelőtt a főbíró felhívta a községet, hogy a befejező munkákat saját költségén csináltassa meg A községi képviselőtestület azonban arra való hivatkozással, hogy a még életben levő magyar törvény szerint a tagosítás költségei az államot terhelik, nem tett eleget a felhívásnak. Azóta az ügy húzódott, mig néhány hónap előtt a noviszadi Generálná Direkcija Katasztra (kataszteri felmérési felügyelőség) kezdeményezésére a pénzügyminiszter rendeletileg utasította a községet a hátralékos munkáknak saját költségen való elkészítésére. A pénzügyminiszteri rendelet tárgyalásra a községi képviselőtestület elé került, amely igen heves vita után egy szótöbbséggel kimondta, hogy a község eleget tesz a miniszteri rendeletnek. A munkálatok elkészítését a község Predragovics Koszta szombori mérnöknek ki is adta, aki a munkálatokat katasztrális holdanként 80 dinárért vállalta el és igy a kataszteri befejező munkák elkészítése mintegy másfélmillió, dinárral terhelte volna a község földtulajdonosait. A képviselőtestület határozata ellen az érdekelt földtulajdonosok egy része dr. Palásthy Ödön szombori ügyvéd utján felebbezést adott be, amelyben hivatkozva a törvénynek arra az intézkedésére, hogy a tagosítás költségei az államot terhelik, továbbá a határozat meghozatalánál történt formai hibákra1 is, kérték a képviselőtestület határozatának megsemmisítését. Az érdekeltek felebbezését azonban a község nem az illetékes tartományi választmányhoz, hanem a szombori főszolgabírói hivatal utján a noviszadi kataszteri felmérési felügyelőséghez terjesztette fel, amely azonban határozat helyett, amire különben nincs is joga, értesítette a felebbezőket, hogy panaszukat elutasitandónak tartja. A felebbezés ügyében tehát határozat nincs, de azért a községi elöljáróság, állítólag a főbíró rendeletére, felhívást bocsájtott ki a földtulajdonosokhoz, amely szerint minden földtulajdonos köteles nyolc nap alatt a munkálatok költségeire katasztrális holdanként 80 dinárt a községi pénztárba befizetni. Az érdekeltek most a tartományi választmányhoz fordultak a község újabb sérelmes rendelkezésével szemben, mely azonnal bekérette az ügy iratait, ma pedig KUcin Mita, a tartományi választmány elnöke Bikár szombori főbíróval kiszállt Csonoplyára és a befizetéseket elrendelő községi határozatot felfüggesztette. A lakosság föpanasza, hogy a községi határozat szerint Predragovics mérnök csak a kataszteri térképeket köteles elkészíteni, mig a lakosság érdeke az, hogy a telekkönyvi betétek készüljenek el. Pikantériája az egész csonoplyai közigazgatási afférnak az, hogy a most elkészítendő kataszteri térképek egy része ismeretlen utón a szegedi kataszteri felmérési felügyelőségtől megérkeztek Noviszadra s a nép ezt tudva, nem akar oly munkáért fizetni, amely már meg van. Klicin Mitának, a tartományi választmány elnökének intézkedését a csonoplyaiak megnyugvással vették tudomásul és nagy érdeklődéssel várják most a tartományi választmány döntését, amely legközelebbi ülésén fogja tárgyalni a csonoplyai tagosítás ügyét. HÍREK a nagyvilágból A jugoszláv kereskedelmi-delegáció Berlinben. A végleges kereskedelmi szer. ződés megkötése ügyében a jugoszláv kormány a következő szakértőket delegálta: Todorovics, a beogradi egyetem professzora, Savics, a kereskedelmi minisztérium és Panties, a forgalmi, minisztérium igazgatója. A jugoszláv delegátusok berlini útja minden valószínűség szerint a két ország közötti végleges kereskedelmi szerződés megkötését fogja eredményezni, minthogy a német gazdasági körök is mindent megtesznek ennek létrehozása érdekében. Oroszországban leszálltják az árakat. Szovjetoroszország kereskedelmi népbiztosának jelentése szerint a detáilkereskedelemben az árleszállítások megtörténtek. A városokban az iparcikkek tényleg három százalékkal olcsóbbak lettek, amit az oroszok helyes kereskedelmi politikájuk következményének tekintenek. A falvakban nem megy ilyen simán az árak leépítése. A falusi szövetkezetek szerint a gyárak az árleszállítás arányában az árukat rosszabb minőségben szállítják és ezért egyenlőre nem hajlandók áraikat mérsékelni. Nagy petrolemumfuzió készül. A Standard Oil Co és a lengyel Naphta Industrie Co közötti fúziós tárgyalások kedvező befejezés előtt állnak. A tárgyalásoknál a lengyel társaságot a wieni Kreditanstalt képviseli Rothschildék megbízásából, akik tudvalevőleg a lengyel Naphta Industrie tulajdonosai. A fúzió perfektuálása e hó végére várható. Elkeseredett harc az amerikai autóiparban. Most jelent meg Amerikában 1927. év első három hónapjáról egy statisztika, amely az autókonjunktura nem éppen örvendetes változásáról számol be. Ez év első negyedében 170.000-el kevesebb személykocsit gyártottak Amerikában, mint 1926. év ugyanezen időszakában. A nagy automobiigyárak uj piacokat keresnek, leszállítják az árakat, uj és szebb modelleket készítenek, csakhogy vevöközönségre találjanak. Egynéhány gyár már fuzionált, hogy a konkurenciát tovább bírják és a produkciót olcsóbbá tegyék. A két leghatalmasabb gyár harca azonban csak erősebb lesz. Ford mindent megpróbál, hogy a General Motors Co, konkurenciáját legyőzze. Egy ilyen kísérlet volt ez év elején a Ford-müvek hirdetése, amely szerint minden kereskedő az 1925 óta készült használt Ford kocsikat a detroiti gyárba visszaküldhette és 60 dollárért azt mint ujjat kapta vissza. Az autót újra lakkozták, belül kipárnázták, a motort teljesen rendbehozták és három havi garanciát nyújtott a Ford-gyár. A kísérlet nem fizetődött ki, az uj kocsikat még kevésbbé keresték és a Ford-gyár megszüntette ezt a kedvezményt. Most uj modelleket hirdetnek a gyárak, árleszállítások a Ford és a General Motors tovább harcolnak. A jövő forog kockán, habár ezideig az egyes nagy autógyárak hatalmas nyereségeket tehettek is félre. Ford már nyilvánosságra is hozta, hogy julius elsejétől kezdve csakis uj modelleket gyárt, amely kocsik szeptember elsején jönnek forgalomba. A múlt évi uj modell már régi, azt ez év junius elseje óta nem készítik. Ez az uj Ford kocsi nemcsak olcsó lesz, állítólag ízléses és jobb mint az eddigiek. Hollandia teljes egyenjogúságot biztosit a német bankoknak. Hollandiában eddig is minden korlátozás nélkül működhettek a német bankok, csak a jegybank nem rediszkontálta a váltóikat. A Niederländische Bank legújabban ezt a nagy kedvezményt is biztosítja az ott működő német bankok számára és ezzel teljes lett az egyenjogouság a holland és német pénzintézetek közt Hollandiában. Diszkontleszállitás Lengyelországban. A lengyel jegybank május 13-iki hatálylyal a hivatalos kamatláb leszállítását határozta el. Az uj rendelet szerint a bankkamatlábat 8.5%ról 8%-ra és a lombarkamatot 10%-ról 9.5%-ra mérséklik. Anglia uj szénszenzációja. Az egyik legnagyobb angol cég a szén árát oly mértékben szállította le, hogy a mostani árak az 1914. évinél alacsonyabbak. Mnthogy szakkörök szerint ez az árleszállítás nem indokolt, kérdést intézitek a cég vezetőjéhez, milyen célt szolgál ez az intézkedés. A válasz meglepő: az angol szénkereskedők olcsó áron akarják kiszolgálni belföldi vevőiket és ezzel a bányákon is segíteni akarnak. Nagy forgalmat remélnek igy elérni és ezzel a bányák kritikus helyzetén is könnyitenek. Az árleszállításhoz a legnagyobb szénkereskedelmi vállalatok csatlakoztak. Az angolok nagy érdeklődéssel várják, vájjon segit-e a belföldi vásárlás a bányák helyzetén. Ratlonaiizálják a villanyáramot Angliában. A Villamossági Hivatal most hozta nyilvánosságra első tervezetét a villanyáram produkciójának egyszerűsítéséről- Ez a tervezet Skótország nagyobb részére (cca 5000 négyzetméter föld) készül, amely területen az eddigi 36 áramfejlesztő telepből csak hat üzemet tartanának fenn és 2 ujjat építenének. Ha a tervet keresztülviszik, úgy Skótország iparvállalatait, bányáit, valamint a lakosság hetven százalékát ez a nyolc üzem látná el árammal az eddigi 36 helyett. További tervek, amelyek Anglia többi részére vonatkoznak, most készülnek és szakkörökben remélik, hogy a villamosáram nationalizálását a legrövidebb időn belül az egész birodalomban keresztülviszik. Az Internacionális giroforgalom térhódítása. A német jegybank már ezideig is egynéhány európai állammal nemzetközi giroforgalmat vett fel. A nagyjelentőségű kísérlet gazdasági előnyei már mutatkoznak és több európai állam jegybankja szándékozik ezt az újítást bevezetni. Ezáltal a külföldre szóló átutalások költségei legnagyobbrészben megszűnnek. A legutóbbi napokban Észtország* jegybankja, az Eesti Pank, Reval, kötött ilyen megállapodást a német Reichsbankkal, amely szerint a forgalom ezen a téren már junius hó 1-én megindult. A biztosítási jog reformja Magyarországon. Magyarországon a biztosifjási jog reformja kapcsán fontos rendelkezés lépett életbe, amely szerint a biztosítási szerződésben kitöltött időtartam betartása az összes kárbiztositásoknál mindkét félre nézve kötelező. Eddig csak a biztosítótársaság vállalta magára a kötelezettséget egy bizonyos időtartamra a szerződést tartani, mig a felek bármikor megtagadhatták a dijnyugta kifizetését és ezzel a biztosítási szerződés megszűnt. A jövőben Magyarországon per utján érvényesíthetik a biztosítótársaságok ezt a jogukat és a felek kötelesek a dijakat a biztosítási szerződés (kötvény) egész tartamára fizetni. Az életbiztosítás a fél részéről a jövőben is felmondható lesz. Ez alkatomat a kormány megígérte, hogy rövid időn belül, legkésőbb ez év végéig a biztosítás valorizálásának kérdését is elintézik, ami az életbiztosítási üzlet terén végre tiszta helyzetet fog teremteni Magyarországon. Ez a törvény visszaható erővel lép életbe és emiatt az év végéig élet- és járadékbiztositási valorizációs pereket nem tárgyalnak.
