Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-09 / 158. szám

KÖZGAZDASÁGI BACSME6YEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE Szomorú gazdasági viszonyok Kovinbae A kovin! S ereskedők «'s iparosok értekezlete Becskerekröl jelentik: A kovini gaz­dasági körök gyakran fordultak pa­nasszal a becskereki kamarához elvi­selhetetlen gazdasági, főképpen köz­lekedési viszonyaik miatt és egyre­­másra kérték a kamara intervencióját, hogy a bajok megszűnjenek. Kovin for­galmas élénk délbánáti kis város Vr­­sac és Pancsevó között a Dunától hat kilométernyire és ez a kisváros igen je­lentékeny gabonaexportot bonyolít le. A sűrű panaszokra való tekintettel a becskereki kamara kiküldte Kovinba tit­kárát, hogy személyesen győződjék meg az ottani gazdasági állapotokról és az iparosokkal és kereskedőkkel, vala­mint a hatóságokkal érintkezésbe lépve keresse a bajok orvoslásának módját. Sztanojlovics Sándor kamarai titkár kutazott Kovinba, ahol a főszolgabíró és Engler Lajos kamarai tag kíséretében megtekintette a most folyó csatorna­­építkezési munkálatokat, amely a dunai hajóknak téli kikötőül fog szolgálni, a Dunán lévő két rakodóállomást, egy sze­mélyhajóállomást, a dunai vasúti állo­mást és a vasúti trajektust. A kamara titkára ezután konferenciát tartott a kovini kereskedőkkel és ipa­rosokkal, amelyen elsősorban azt álla­pították meg, hogy a bánáti iparosok ezévi hatodik kongresszusát október hó első felében tartják meg Kovinban. A kongresszus napirendjének főpontja az a kérdés lesz, hogy a bánáti iparosok a közös kereskedelmi, gyári és ipari ka­marát kivánják-e vagy pedig külön ka­marát óhajtanak-e az iparosok részére. A kereskedők és iparosok a panaszok egész özönével árasztották el Sztanoj­lovics titkárt. Elsősorban a vrsaci be­­tegsegélyzö pénztár működése ellen hangzottak el éleshangu panaszok. A betegsegélyzö a koviniaktól 1920—21-ik évekre visszamenő állítólagos hátralé­kokat követel, holott annakidején min­den járulékot befizettek. Az eltávozott munkások után még 3—4 hónapig kö­vetelik a járulék befizetését, mert az adminisztráció annyira rossz, hogy a kijelentéseket csak hónapok múlva veze­tik keresztül. Elhatározták, hogy a na­pokban küldöttséget vezetnek dr. Isz­­kruljev Jován vrsaci munkáspénztári igazgatóhoz és felkérik, hogy ezeket az anomáliákat szüntesse meg, mert kü­lönben önálló magánbetegsegélyzőt ál­lítanak fel és kilépnek az állami pénz­tár kötelékéből, amit a betegpénztári törvény megenged. A közlekedési mizériákat panaszolták el ezután, amelyek a legnagyobb aka­dályát képezik Kovin gazdasági fejlődé­sének. A Dunához vezető utak rossz állapotban vannak, úgyhogy egy szeké­ren nem lehet több búzát szállítani két métermázsánál, ami igen megdrágítja a szállítást. Azután a Duna egyik részén van a berakó állomás kocsiról, mint­egy egy kilométerrel feljebb van a má­sik berakóállomás vagonokról, e kettő között van a hajóállomás, odább jobbra a vasúti trajektus és valamivel feljebb a Kovin-dunai vasúti állomás. A dekon­­centralizált szállító állomások megdrá­gítják az árut 8—10 dinárral métermá­­zsánként, ami évente több mint hatmil­lió dinár kárt jelent, mert Kovinból évente több mint hatezer vagon gabo­nát szállítanak el. Az egybegyült kereskedők arra kér­ték a kamarai titkárt, hogy minden ere­jével hasson oda a vasúti és hajózási igazgatóságoknál, hogy a viziutat kös­sék össze a vasúttal oly módon, hogy a kovini vasúti állomást mindjárt a köz­ség szélén kapcsolják össze a most épü­lő csatornával, amely mindjárt a köz­ség alatt kezdődik. Ennek a költségei mintegy 6—7 millió dinárt tennének ki, de a kereskedelemnek óriási könnyítést jelentene és a környékbeli gazdáknak évente mintegy 3 millió dinár megtaka­rítást eredményezne. Ugyancsak na­gyon fontos kívánságuk volna, hogy a kocsiutakat javítsák ki. Panaszolták továbbá a kovini iparo-Beogradból jelentik: A jugoszláv gazda­sági krízist a, fogyasztók krízise kö­vette. Azok a panaszok, amelyek a pénzhiány a magas kamatláb és a di­nár külföldi és belföldi vásárló ereje közötti nagy különbségekből eredtek, ma már megszűntek. A pénzhiány már csökkenőben van. a kamatláb is kisebb lett, a dinár külső és belső vásárló ereje közötti különbség szintén kiegyenlítő­dött. Az árdifferenciák inkább a beviteli vámok magasságából erednek. A jugo­szláv kereskedővilág most inkább a Az országban, különösen a Vajdaság' ban a vetések állásáról a legkülönbözőbb vélemények terjedtek el. A buzavetés-k állásáról olyan jelentések érkeznek az ország egyes részéről, hogy a vetés sok­helyen ritka és alacsony. Vannak azon­ban olyan vidékek, ahol fó búzatermésre van kilátás, de vannak olyan helyek is, ahol közepes termés ígérkezik, viszont vannak egyes vidékek, ahol abszob't gyenge termés mutatkozik. Általában megállapítható, hogy az utóbbi időben jóra fordult időjárás a fejlődésben visz­­szamaradt vetésekben lényeges javulást idézett elő. A noviszadi Steinbach ć« Zwieback tőzsdeügynöki céghez a követ­kező legújabb vetésjelentések érkeztek: A Vajdaságban: Bácskában a beve­tett búzaterület terjedelme változatlan, zabból keveset vetettek, tengeri körülbe­lül ugyanannyi, mint tavaly, árpa égsz jelentéktelen mennyiségben. A multi éti esőzések jó hatással voltak a vetésein e és a vegeációra. Búza, zab és avaszi árpa a tartós kedvezőtlen idő toiytán ritka, alacsony növésű, rövid szaunám és igy fejlődésben visszamaradt. A kö­zepes átlagon felüli terméskilátásra nem lehet számítani. Még, abban az esetten is, líh a fejlődés kedvező fordulatot ven­ne, az idei termés a tavalyihoz képest legalább 10—20 százalékkal kisebb ic-z. Téli árpa közepesnél jobbnak igét kérik. Kukorica a hűvös időjárás miatt vissza­maradt a fejlődésben ,de ha a szép idő tartós marad, még sok tekintetben ked­vezőbbre változhat a helyzet. A tavalyi készletek jelentéktelenek, Sztaribtcsej tájékán 200—250 vagon búza- és 1000 vagon kukorica lehe* tavalyról. Bácsta- Palánka környékén a készletek minimá­lisak. Kula tájékán 26—30 vagon búzára és 120 vagon tengerire becsülik a tavaly­] sok és kereskedők, hogy ládaszámra 1 állnak náluk a tizparások és nem tudják azokat kiadni. Ezeket az aprópénzeket : annakidején nagy' tömegekben kénysze­­j ritették a kereskedőkre és iparosokra. ! Kérték továbbá, hogy a kamara esz- Iközölje ki. hogy közvetlen vasúti ko- I esi közlekedjék Kovin és Vrsac kö­­jzött. Panaszolták, hogy a forgalmi adó j megbénítja a kereskedelmet és kérték 'a kamara intervencióját, hogy ez az adó­nem megszűnjön. Panaszkodtak, hogy az adómentes nyersolaj beszerzését na­gyon megnehezítették, aminek semmi jértelme nincs, mert nyersolajat csakis ! ipari célokra használnak. Kérték, hogy ségének az elégtelensége miatt panasz­kodik. A fogyasztás teljesen visszafej­lődik és az egyes társadalmi osztályok stáhdardia is csökkenőben van. a gazda­sági krízis ma inkább fogyasztó krízis. A fogyasztási krízis sokkal vesze­delmesebb jelensége a gazdasági élet­nek. mint a hitelkrizis A hilelkrizis az inflációs korszakból a deflációs kor­szakba való átmenetnek volt a kísérő jelensége, a fogyasztó krízis a jugoszláv gazdasági életnek a jellemzője. A tó­ról maradt készleteket. Szombor Kör­nyékén ugyancsak egészen minimális készletek vannak tavalyi gabouabM Bácska-Palánku járásban a hideg idő miatt fellépett a levelcsrozsda. Különösen búzánál és árpánál Több helven kalá­­szosodás állt be. miért is egyes helye­ken a búzaföldeket újra felszántották és tengerivel ültették tie. A Bácska palánkat járásban legjobb esetben gyenge, kozep­­terinésre van kilátás. A titeli járásban az esözes már későn érkezett és a kívánt hatás elmaradt Az eső nem is volt elegendő és utána nyom­ban hideg idő következett. A jó termo földeken a kalászosodás szépen mutatko­zik, mig a gyengébb íóldeken a kalász képződés erősen visszamaradt. Úgy a környékbeli bácskai, mint bánáti földeken 20—25 százalékos rozsda tépett fel. a melyen csak meleg eső segihetne. Átla­gosan 5—6 rnétermázsa termésre lehet számitani. A Bánátban sem hozta meg az eső a várt eredményt, mert a hideg időt átme­net nélküli hőhullámok váltották fel. Szombaton a napon 49 fok Reaumur volt, ami rozsdásodást okozott. Olyan földe­ken. amelyek mélyebben lettek megszánt­va és ott, hol műtrágyát alkalmaztak, a kilátások kedvezőbbek. A fagy a gabo­nának nem ártott, inig komlónak, szőlők­ben és gyümölcsökben a fagy sok kárt okozott. Pancsevó környékén az uj buza­­vetés helyzete egyenlőtlen: 30 százalék igen gyenge. 60 százalék közepes. Átlag­ban a helyzet közepes és gyengén köze­pes. Emlitésreméltó betegségek nem lép­tek fel. Vrsac tájékán régi készletek alig emlitésreméltók, hasonlóképpen jelenték­telen készletek vannak Becskerek tájé­kán. Begavonalon legfeljebb 500 vagon eladatlan tengeri van. Becskereken buzá­a nyersolajat tegyék szabaddá, mint az­előtt volt, végül elpanaszolták, hogy a vasutigazgatóság a Kovin-dunai állo­máson hivatalnok helyett egy őrt akar állítani. Kérték a kamara intervencióját, hogy a nagy forgalomra való tekintetei az állomást továbbra is tisztviselő ve­zesse. A kamara titkára látván a panaszok és kérések jogosultságát, megígérte a koviniaknak. hogy a kamara minden erejével oda fog hatni, hogy a panaszok orvosoltassanak és a kérések teljesit­­tessenek és ezáltal Kovin gazdasági fej­lődésének utjából minden akadályt el* távolitsanak. gyasztási krízis a mezőgazdasági ter­mények árcsökkenésével járt együtt. A jugoszláv paraszt és a mezőgazdasági élet meg extensiven dolgozik és a ju­goszláv gazdasági élet a mezőgazdasá­gi termelés hiányosságai miatt nem tudja a számításait megtalálni. Ma a gabonaexport is visszafejlődést mutat és jugoszláv mezőgazdasági termények a külföldön sokat veszítettek a verseny­­képességükből. Sürgős szükség van ol­csó mezőgazdasági hitelekre, különben ti:eg jobban csökken a fogyasztás. ban a kilátás jó közepes, mig a tengeri nagyon szép fejlődésnek indult. Novibe­­csei tájékán a szárazság következtében csak egy negyede a bevetett gabonának kelt ki és igy sok szem a tőidben elrom­lott Búzában jó kevés van és ami van, gyenge, alacsony, megöregedett és rit­ka. Esőt nagyon várják. A Szerémségben, Szremszki-Mitrovi­­cán a bevetett terület kisebb, mint tavaly, mert a földek egyrészét komlóval ültet­ték be A környéken a bevetett terület lOUu holdat tesz ki. Az áttelelés nem elé­gne» ki, mert a télen kevés csapadék volt es a föld kora tavaszkor tulkorán kiszáradt, ami a veteményekben kárt okozott. Főleg Mitrrjvica környékén a kiszántott búza helyébe tengerit és ta­karmányt ültettek cl. Búzában tavalyi készlet nincs, de a Macsvában tavalyi termés 39 százaléka még mindig eladat­lan Teugerikészlet legfeljebb 10 százalé­ka a tavalyi termésnek. Bab jó része le­fagyott, de utánaültettek. A buzakilátá­­sok nem elégítenek ki és legfeljebb 5 méterinázsára lehet számitani A többi őszi vetés is rosszul áii. Tengeri ellen­ben n reménységekkel kecsegtet. Síd környékén a búza ritka A búzával be­vetett terület nagyobb a tavalyinál. A terméskilátások a hegyvidéki területen 5—6, a lapos területen 7—8 rnétermázsa búzatermésre engednek következtetni. Indija tájékán 40.000 hold búza. 10.000 hold zab és 10.000 hold tengeriföld vau bevetve. Régi készletek nincsenek. Ter­méskilátások rosszak, zabban jók. ten­geriben közepesek, árpában jók. Vinkov­­ci tájékán az áttelelés nagyon jó volt. A tavaszi bevetés búzában közepes, zabban hasonlóképpen és árpában igen jó. A ter­méskilátások valamennyi gabonafajtára igen jó. Minimumra csökkent a belföldi piac felvevőképessége rossz inkasszó és a piac felvevő képes A legújabb vetésjelentések A Vajdaságban közepes termésre van kilátás — Sok helyen rozsda lépett lel

Next

/
Thumbnails
Contents