Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)

1927-06-09 / 158. szám

1927. junius 9. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal HRPRÖL HRPRP Keserű, is idss igazságo c rt I a nőről Már a Talmud írja, hogy mikor a bet szédet kiosztották az emberek között a nők kapták a beszéd kilenctized ré­szét. * Egy angol mondás szerint a nő, ha valamit mond, három okból teszi; elő­ször azért, amiért mondja, másodszor azért, amiért gondolja, harmadszor pe­dig az igazi okért. A férfinek ezzel szem­ben csak egy oka van, az, amire gon­dol. * Egy gaell közmondás: — Ha azt akarod, hogy szidjanak, nő­sülj meg, ha azt akarod, hogy dicsérje­nek, halj meg. * Henri Becque igy nyilatkozik: — Csak két fajta nő van: olyan, a melyik magát hozza hirbe s olyan, a melyik bennünket hoz hírbe. A nők olya­nok, mint a fotográfiák. Van tökíilkó, aki gondosan megőrzi a negatív lemezt, de az okos férfiak vidáman használják — egymás közölt — a másolatokat. * — A nő miután betöltötte negyvene dik évét, szívesen visszatér családi kö­rébe. Ekkor azonban a férfiak távoznak el onnan. * — Egy nő könnyében mindenféle van a világon. * Végül valami édeset is, melyet Goethe mondott: — A tlő a férfinak való ajándék, kár­pótlás az elveszett paradicsomért. Kis párisi hírek Szabad-e a nőt verni? A szajnai ne­gyedik törvényszék olyan döntést mon­dott ki, mely aligha fog hízelegni a nők­nek. Egy hölgy válókcrcsctct adott be ura ellen, azzal az indokolással, hogy a férje veri. A férj elismerte a tényt, de tanukkal igazolta, hogy felesége oly viselkedést tanúsított, mely eljárását in dokolttá teszi. Erre a törvényszék a következő határozatot hozta: »A férj tettlegessége nem büntetendő cselek­mény, ha ezt feleségének kihívó maga­tartása idézi elő«: Ennélfogva nem is mondták ki a válást. A férfi fenyíték bí­rói ítéletbe van iktatva. A parlamenti törvényhozó-bizottság elé javaslatot terjesztettek, amely sze­rint a válás megengedhető legyen abban az esetben, ha a házastársak valamelyi­kének elborul az elméje. A miniszter, a ki az előkészítő-bizottság ülésén részt­­vett, kikötötte, hogy ez a törvény nem érvényes azokra a katonákra, akiknek a háborús megrázkódtatások következté­ben borult cl elméliük. * Falliércsröl kedves történetet mesél­nek el. Mintán nem választották meg kö/társasági elnöknek, ideje javát vi­déki birtokán töltötte, csak ritkán rán­­dult fel Parisba. Egy alkalommal vala­mi idegen megszólította s azt kérdezte tőle, hogy milyen épület az, melyet lát. Pont az Elysée előtt álltak mindaketten, A volt elnök igy felelt: — Ez a francia köztársaság állam­fogháza. Az elitéltek itt többnyire hét esztendőt töltenek. De ritkán van ked­vük hazamenni. * A legutóbbi népszámlálásból kiderül, hogy a francia fővárosban 1.307.969 férfi s 1,539.450 nő él. E szerint 255.481 pá­risi leánynak okvetlenül pártában kell maradnia. A párisi nők végkép elvesz­tették fölényüket, minthogy a szerelem és házasság jogai a kereslet és kínálat gazdásági elvei szerint rendeződnek. Le az iradalomm l — pirt­­kű'önbság nélkül Amikor 1905-ben a vörösök megrohan­ták Oroszországot, ez volt a harci ki­áltás. A bolsevikok rossz szemmel tekin­tettek minden íróra, teljes joggal, mert az Írók zöme ma is ellenforradalmár. közzé akarták silányitani. Lenin azonban sohase igen érdeklődött iránta. Amint most feleségének vallomásában olvassuk, a vörös vezér nem igen olva­sott szépirodalmat. Szibériában, az éj­jeli szekrényén Hegel könyvei hevertek A költők közül csak a régieket kedvelte. Lermontovot. Nekraszovot, mindenek­előtt Puskint, Bosztojevszkit maradinak tartotta s azok, akik írásaiért rajongtak, előtte könnyen az cllenforradalmiság hí­rébe kerülhettek. Tolsztojt se szerette társadalmi, vallásos elmélete miatt, de a művészt becsülte. Gorkijnak egy alka­lommal ezt mondta: — Mit tud Európa Tolsztoj ellenébe tenni? Semmit! Könyvtárában mindössze Goethe Faust­ját találták meg s Heine költeményeit. Mikor Párisban lakott, olvasta Victor Hugo-1 s Verhaerent, aztán Barbusse Tüz-ét. Betegágyán ott hevert Gorkij egy munkája, de nem csinált titkot ab­ból, hogy a modernekkel, fökép a szov­jet által pártfogolt újsütetű forradalmat hirdető Írókkal egyáltalán nem rokon­szenvezik. A politikusok nem igen olvasnak. Ez alól a tétel alól a szovjetpolitikusok sem kivételek. Avarescu újra kormányra akar jutni A bukóit román miniszterelnök feltűnő nyilatkozz a Bukarestből jelentik: Áverésen volt miniszterelnök pártja, a román néppárt a távozó miniszterelnök tisz­teletére kedd este ünnepi bankettet adott, amelyen a párt valamennyi tagja megjelent. Az ünnepi beszédet Coanda tábornok, a szenátus efnöke mondotta. Averescu válaszában azt igyeke­zett bizonyítani, hogy a román nép­párt uralma nem dőlt meg végleg és hamarosan eljön az idő, amidőn is­mét a néppárt lesz hivatva az or­szág megmentésére. Averescu tábor nők ezután háborús érdemeire hivat­kozott, majd bejelentette, hogy dön­tő belpolitikai események állnak kii szöbön, amelyek ismét ti néppárt javára fogják billenteni a mérleget. Averescu nyilatkozata politikai körökben élénk feltűnést és kínos ha­tást váltott ki. Virágesővel ünnepli Berlin az amerikai pilótákat Chamber ain és Levine szerda délben kihallgatáson jelentek meg Hindenburgnál — Az amerikai nagykövetségtől az elnöki palotáigfelsorakozó óriási tömeg lelkesen ünnepelte a pilótákat Byrd kapitány is átrepüli az óceánt Berlinből jelentik: Chamberlain és Levine amerikai repülök hivatalos ün­neplése szerda délelőtt kezdődött. Az óceán átrepütőinek első hivatalos láto­gatása Hindenburg birodalmi elnökinek szólt. Hindenburg elnök délelőtt féltizen­­kettőkor iogadta az elnöki palotá­ban az amerikai repülőket, akiket Gould Schurman berlini ameri­kai nagykövet kisért el, hogy bemutas­sa őket a birodalmi elnöknek. Atár a kora reggeli órákban gyüle­kezett a tömeg azon az útvonalon, amelyen az amerikai pi ótáknak el kellett haladni. mindenki látni akarta Chamberlaint és minél inkább közeledett a hivatalos tisztelgés részére kitűzött idő. annál na­gyobb lett a tömeg izgalma. A Wilhelm Strasse fekete-lett a kiváncsiak tömegé­től, de még hatalmasabb tömeg verődött össze a Wilhelms Platzon, az amerikai nagykövetség palotájának környékén. Hirtelen nagy eső támadt és az embe­rek bőrig áztak, de azért ál-hatatosan kitartottak. Különösen sok gyermek so­rakozott fel a követség előtt és kis­lányok, akik valamennyien virágot hoz­tak magukkal. A tömeg szakadatlanul éltette az amerikai repülőket, abban bizva. hogy megjelennek a kö­vetség épületének valamelyik ablaká­nál. Negyedtizenkettőkor a követség fő­kapuján lassan kigördült az amerikai zászlócskával díszített autó, amelyben Chamberlain és Levine ült Gould Schur­man nagykövettel. Egetverö Hoch-kláltások fogadták az amerikai repülőket, az iskolás­gyermekek teleszórták az utat vi­rággal és a sokaság odatódult, hogy közelről láthassa Chamber­laint. Az amerikai repülőknek szemmel lát­hatólag jólesett az ünneplés, integet­tek, Chamberlain többször megemelte és meglengette kalapját. Chamberlainen egyszerű puha barna kalap volt és nem cilinder és közönséges szürke uccai ru­hát viselt, éppúgy Levine is. mert egyik sem hozott magával más ruhát, mint amelyben repültek. Csak Schurman nagykövet vett fel a hivatalos látoga-Késöbb az irodalmat propaganda esz-*tásra fekete zedingot és cilindert. Az ünneplés zaja végigzugott a Wil hetin Platztól a Wilhelm Strasséig és az egész útvonalon lépten-nyomon zú­gott a Hoch, éltették Amerikát és az úttest mindkét oldaláról virágot szórtak az autóra. A mozioperatörök pedig lázasan dolgoz­tak. így érkezett az autó a birodalmi elnöki palota elé, ahol a diszőrség fegyverbe állt, felhar. sant a kürt. megperdült a dob és ez a nagy tisztesség, amely csak uralkodó fejedelmeknek jár ki. ez­úttal Chamberlainnek, az óceán hő­sének szólt. Mialatt bent az elnöki palotában a hi­vatalos tisztelgés végbement, kint, a tömeg szakadatlanul éljenezett. Hindenburg birodalmi elnök a német nemzet nevében üdvözölte az amerikai repülőket és meleg szeretettel mondott nekik Istenhozottat. Kifejezte nagy cso­dálatát emberfeletti cselekedetükért, a melyet bámulatos akaraterővel vittek véghez. Nem sportszerű vakmerő vál­lalkozás volt az, amit keresztülvittek — mondotta Hindenburg — hanem nagy­jelentőségű esemény. amely a népek életében uj korszakot hivatott megnyit­ni és a Newyork—berlini repülőút Né­metország .szempontjából elsősorban azért örvendetes, mert az amerikai és német népet, amelyet amugyis régi ba­rátság szálai kapcsolnak össze, most ismét és még erősebben összekovácsol­ja. Ez a hőstett —• fejezte be szavait Hindenburg r— fénye s tanúbizonysága annak, hogy mire képes az emberi elme és akaraterő és ragyogó példa lesz a békében dolgozó, előre és felfelé törekvő nemzetek szeme előtt. A birodalmi elnök ezután részletesen tudakozódott a repülőktől utitapasztala­­taik iránt és élénk érdeklődéssel hall­gatta elbeszélésüket, majd a legmele­gebben búcsúzott el tőlük. A birodalmi elnöki palota előtt höm­pölygő tömeg a két repülő távozásakor is lelkesen tüntetett Chamberlain mel­lett, akinek tiszteletére Marx kancellár délután lélötkor la­komát adott, amelyen a kormány valamennyi Berlinben időző tagja is megjelent. Mielőtt Chamberlain és Levina a bi­rodalmi elnSkhöf mentek, az amerikai követségen hivatalos fogadtatás volt a német birodalmi és külföldi sajtó kép­viselői számára. Dhurman nagykövet alkalmat akart adni az újságíróknak, hogy beszélhessenek a két repülővel és kérdéseket intézhessenek hozzájuk, azon­ban együttesen, nehogy túlságosan ki­fárasszák őket. A beszélgetés fesztelen és közvetlen volt, Levine iriss és jó­kedvű, Chamberlain viszont fáradt és sápadtnak látszik. Levine j,s kitűnő pi­lóta és ő magyarázta el a Columbia konstrukciójának előnyeit, de Chamber­lain többször közbevágott, hogy utitár­­sát dicsérje és neki juttassa a sikerből az őt megillető részt. Chamberlain el­mondta hogy Levine többszőr átvette tőle a kor­mányt és felváltotta öt a vezetés­ben, ha teljesen kimerült. A berlini fogadta­tás melegségétől mindaketten cl vannak ragadtatva. Amikor az újságírók magáról a repü­lésről intéztek kérdést Chamberlainhez, az amerikai pilóta a kérdéseket elhárí­totta, azzal az indokolással, hogy a vá­laszadásra nincs joga, mert menedzsere eladta az utazásukról való kizárólagos közlési jogot egy amerikai -sajtóváEalat­­nak. Chaniberlainnak autót ajándékozott egy ame­rikai autógyár Délelőtt folyamán kellemes meglepe­tés érte Chamberlaint. Az amerikai nagykövetség előtt egy vadonatúj autó állt meg, melynek soffőrje közölte Cham­berlainnel. hogy az autót egy amerikai autócég berlini képviselője ajándékul felajánlja neki. A berlini városi tanács azt tervezi, hogy Chamberlaint és Levint Berlin dísz­polgáraivá választja és uccát nevez el róluk. Budapest is meghívta az amerikai repülőket Még teljesen bizonytalan, hogy a két amerikai repülő meddig marad Berlin­ben, illetőleg, hogy onnan hova folytat­ják Útjukat. Az amerikai nagykövet Chamberlain további utiprogramjára nézve Washingtonnal lépett érintke­zésbe. Chamberlain minél több európai vá­rost kivan megtekinteni, ahol légi berendezkedések vannak, hogy ezeket tanulmányozza és ismereteit gya­rapítsa. Mint Budapestről jelentik, Ripka Fe­renc főpolgármester és Sipöcz Jenő pol­gármester táviratilag melegen gratulál­tak Chamberlainnek világraszóló sike­rükhöz és egyben meghívták az amerikai repülőket, hogy látogassanak el Budapestre is. A meghívást a budapesti amerikai kö­vet meghívó sorai kíséretében küldték el és arra még nem jött válasz, de Bu­dapesten remélik, hogy az amerikai re­pülők ellátogatnak Budapestre is, annál is inkább, mert Chamberlainnek — mint Berlinben maga elmondotta — van Bu­dapesten egy mister Fehér nevii sógora, aki nővérét vette feleségül. Byrd is átrepüli az óceánt Newyorkból jelentik: Alig érkezett Chamberlain Berlinbe, Newyorkban máris megkezdődtek az előkészületek az At­lanti-óceán harmadszori átrepüléséhez. A harmadik vállalkozó Byrd kapi­tány, északsarki repülő, aki Nevile­­le hadnagy és Acosta kíséretében akar útnak Indulni az óceán átrepü­­lésére. Byrd gépe három motoros monoplán, amellyel kedden teljes súlyú próbarepü­lést végzett. A gép összmegterhelése az önsúllyal együtt a keddi próbarepülés alkalmával 6300 kilogramm volt. Byrd kapitány Ltadberg visszaérkezése előtt aligha startol. Lindberg és édesanyja a Fehér Ház vendégei lesznek Newyorkból jelentik: Coolidge elnök meghívta Llndberg édesanyját, hogy jöjjön Washingtonba és legyen Linđberg kapitány washingtoni tartózkodása tar­tamára a Fehér Hás vendége. Ltedberg­­aé természetesen elfogadta a meghívást. Lindberg kapitány Washiarteabaa ugyancsak a Fehér Házban fog lakni.

Next

/
Thumbnails
Contents