Bácsmegyei Napló, 1927. június (28. évfolyam, 150-180. szám)
1927-06-09 / 158. szám
16 OLDAL » ABA 1 ’/, DINAH PoStarlna plaCena u gotovom! BACSMEGYEI NAPLÓ XXVI!?. Évfolyam. Szubotica, 1927. CSÜTÖRTÖK, junius S. 158. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 # _ Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 16o din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Egy darab papír Pünkösd napján, a megértés napján, a tüzes nyelvek ünnepén hangzott el nyilatkozata C. H. Herty urnák, aki se nem prédikátor, ,se nem hadvezér, se nem bankelnök, mégcsak nem is politikus s mégis — vagy talán: éppen azért — figyelni lehet arra, hogy mit mond. C. H. Herty ur a kémiai gyárosok világszövetségének elnöke s az ügy, amihez hozzászól, a Népszövetség egyik minapi határozata. C. H. Herty urat kompetensnek kell tartani abban az ügyben, amiben megnyilatkozott, mert a Népszövetség ebben a határozatában a kémiai háború folytatását tilalmazta. A kémiai gyárosok világszövetségének elnöke most a kémiai háborút tilalmazó népszövetségi határozatról, amit a világsajtó vezércikkei heteken keresztül ünnepeltek s amiben a béke felé haladás jelentős lépését látták, azt mondja: scrap of paper. A scrap of paper magyarul annyit jelent: egy darab papír. Amit a papírkosarunkba dobunk, ha névaláírásunkkal kipróbáltuk a régi toll használhatóságát, amit elhajítunk, ha a tnosóné hiány nélkül hozta vissza gallérjainkat, zsebkendőinket és kisgazdapijamánkat, amiből galuskát gyúr a főzőcskét játszó kislány — csak ennyi hát a Népszövetség határozata. Egy darab papír. A nevezetes nyilatkozat után viszszafelé lapozzuk az újságainkat s szájtátva találunk rá a határozat meghozatalának körülményeire Egyhangú határozatban mondotta ki a Népszövetség, hogy a kémiai liáhorut gyalázatosnak, meg nem engedettnek s a humanizmus nemzetközi törvényeivel össze nem egyeztethetőnek tekinti. Vita és felszólalás nélkül — nehogy üres szavak zörgése megzavarja a határozathozatal ünnepélyességének méltóságát — deklarálták ezt a határozatot, mint a békemü egyik fundamentumát, mint a háború törteiméinek egyik elfelejtetőjét. Komoly tudósok, nyugdíjazott tábornokok, bukott politikusok és kiérdemesült vezércikkírók hirdetik. nem lesz többé olyan primitiv háború, mint amilyent a világháborúban szenvedett végig az emberiség. A világháború primitiv volt, hiszen csak tiz millió férfi pusztult el benne s nézzünk csak körül, milyen sokan maradtunk. Rajtunk már csak egy modernebb, egy igazibb háború segíthet, amit nem kézitusák moziattrakcióival, nem negyvenkettesek látványosságaival fognak megvívni a küzdő felek, hanem bacillusokkal és gázokkal, a föld alól felszabadított pokollángokkal és cyanreflektorokkal, melyek elektromos hullámokkal söprik majd le az életet a földről. Mint ahogy most az elektromos hullám a hangokat viszi szét a világűrbe, úgy fogia majd szétsugározni a halált. A Föld pedig visszatámolyog majd a teremtés előtti élettelen örök béke állapotába. Ezeknek a gonosz jóslatoknak, ennek az apokaliptikus viziónak vetett véget a genfi határozat. Már annak örvendeztünk, marad minden a régiben. A lövészárkok megmaradnak, megmaradnak a légitámadások is, a pergő tűz és a pergő halál, megmarad minden a világháborukorabeli primitívségében, nem tifuszbacillu- ‘ sokkal s nem cyangázokkal fogjuk egymást pusztítani. Azt hittük: a humanizmus tilosra állítja a pályát a technika fejlődésének eme vívmányai előtt s megmaradhatunk sötét korunk sötét középkortisága mellett. Am Herty ur, az Isten legyen hozzá irgalmas, most felébreszt dőre álmodozásainkból. Herty ur megnyugtatja a kémiai gyárak részvényeseit: nem kell félni egy darab papírtól. Csak békés időkben hajtják végre a béke törvényeit — mondja a kémiai gyárak világszövetségének elnöke — a béke szabályait nem lehet a háborúban alkalmazni. S ezt az irtózatos igazságot — irtózatos, mert igazság — példákkal is bizonyítja. Tilos volt dum-dum golyókkal is lőni. Ezt a tilalmat is pontosan és becsülettel hajtották végre — amig nem volt háború. De ahogy kitört, megreszelték az ólomgolyókat. Tilos volt a hadikórházakra lőni. Ezt a tilalmat is tökéletesen respektálták addig, a.nig hadikórház nem volt. Évtizedeken keresztül tisztelték ezt a tilalmat is, éppencsak a háború pár esztendeje alatt tettek kivételt. Azért civilizáltak voltunk, ha nem is tartottuk be az egyezményeket, miket a nemzeti becsület védelme alá helyeztünk, mert — felháborodtunk a tilalom megszegésén. Felháborodott az is, aki dum-dum lövegekkel lőtt s az is, aki ilyen lövegek-j kel visszalőtt. A genfi határozat azért nem haszontalan jogalkotás. Majd fel fogunk háborodni rajta, ha megszegik. S ezt a felháborodást még engedélyezi is talán nekünk Herty ur, a kémiai gyárak világszövetségének elnöke. Marinkovics külügyminiszter Topolára utazott ahol kihallgatáson jelenik meg a királynál Cena bég még nem kérte ki útlevelét — Franciaország és Anglia interveniál Tiranában és Beogradban A belpolitikában enyhült a feszültség a kormányzópártok között Bcogradból jelentik: Az általános politikai helyzet tisztázására a szerdai nap folyamán csuk igen kevés történt. Fontos eseménynek látszik, hogy a belügyminisztérium már kidolgozta az egyes főispánok fel mentéséről és néhány demokrata főispán kinevezéséről szóló ukázt. ami azt mutatja, hogy a kormány ban létrejött a megegyezés a főispánok kérdésében is és ezzel az utóbbi napokban a kormányzópártok között észlelt feszültség engedett és valósziuüleg a többi nyitott kérdést is elintézik. Eddig ugyanis a demokratáknak a tisztviselők kinevezésére vonatkozó kívánságai akadályozták a kormány kiegészítését és a parlament feloszlatását. A kormány egyébként tovább folytatta a folyó munkát és szerda este ismét hosszabb minisztertanácsot tartott, amelyen fontos reszortkérdéseket intéztek el. A főfigyelern politikai körökben elsősorban a külpolitikai kérdésekre és különösen a iugoszláv-albán viszonyra vonatkozik. Marinkovics Voja külügyminiszter szerdán délután három órakor autón Topolára utazott és kihallgatáson jelent meg a királynál. Kihallgatáson volt egyébként Makszimovies Bozsa volt belügyminiszter is. aki a délután folyamán vissza is tért Beogradba. A király hazatérését péntekre várják és a politikai körökben remélik, hogy az uralkodó visszatérése után a politikai események is gyorsabb tempót fognak venni. Ami a jugoszláv-olasz viszonyt illeti, a leglényegesebb ebben a tekintetben, hogy Cena bég még mindig nem távozott el Beogradból és nem is kérte ki útlevelét. Ez arra mutat, hogy a két ország között a diplomáciai viszony még nem szűnt meg teljesen, hiszen a jugoszláv albániai konzulátusok sem hagyták el helyüket, csak a követség tért vissza Albániából Az általános hangulat továbbra is optimista és az albán kormánynak a Népszövetségnél tett lépégének nem tulajdonítanak nagyobb lelentöséget, mert hiszen Albánia nem is kérte fel intervencióra a Népszövetséget, hanem csak a saját szempontja alapján ismertette a történteket. Élénken kommentálták a római követségnek a kommünikéiét, amely hangsúlyozza hogy a jugoszláv-albán viszálynak nincsen semmi öszszefüggése a tiranai paklimmal. Ez a kommüniké, bár negatív formában először említi a jugoszláv olasz Harisból jelentik: Miután a francia kormány kedden a beogradi francia követ utján mérséklő lépést tett a jugoszláv kormánynál, azt váriák párisi beavatott körökben, hogv szerdán hasonló lépést fog tenni az angol kormány Tiranában. A francia kormány beogradi intervenciója után a Petit Párisién értesülése szerint illetékes francia tényezők bíznak benne, hogy a jugoszláv kormány tiranai követének visszahívásával csak felháborodásának akart kifejezést adni, de nem gondolt a teljes szakításra, amit az is bizonyít, hogy nem küldte el :i beogradi albán diplomáciai ügyvivőnek és a követség személyzetének az ntlcvcleket Egyelőre erről szó sincs Azt viszont jól tudják Párisban —- írja a lap — hogy Albánia nem akarja a konfliktust drámaivá tenni és csak akkor válna veszedelmesszerződéssel kapcsolatban a tiranai egyezményt. Bodrero követ intervenciója? A Vreme szerdai száma azít a hirt hozta, hogy Olaszország közvetítő szerepre vállalkozott a jugoszláv-olasz kérdésben és Bodrero ilyen irányú lépést tett. Ez a hír nem nyert megerősítést. A minisztertanács ülése A minisztertanács szombat esti ülésén elfogadták Sztankovics Szvetozár földmivelésügvi miniszter rendeletét, amely szerint 600 millió dinár segélyt nyújtanak az ármentesitő társulatoknak, továbbá 260 millió dinárt szavaztak meg a pancsevóí nagyrét ármentesitésére. ami a Beograd—pancsevóí vasúti Ilid építése miatt nagy jelentőséggel bir. se az ellentét, ha Olaszország arra szánná el magát, hogy Albánia védelmére fegyveresen beavatkoznék. A Petit Párisién jelzi azt is, hogy a francia kormánynak nincsen Ínyére a Népczövctség beavatkozása és azt szeretné elérni, hogy a jugoszláv-olasz konfliktus példájára és annak megfelelően diplomáciai utón lehessen a bonyodalmat elszigetelni és a civódó felek közt közvetlen tárgyalásokat létrehozni. Ezzel még nem késtek el, mert az albán kormány nem kért intervenciót a Népszövetségtől, csupán tudomására hozta a Népszövetség főtitkári hivatalának a történteket, ez pedig nem ok arra, hogy a Népszövetség beavatkozzék. A Soir jelentése szerint a francia kormány mindenképpen azon lesz. hogy a íugbsziáv-albán konfliktus ne mérgesedjék el. Franciaország Heogradban, Anglia Tiranában interveniál
