Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-05 / 114. szám

KÖZGAZDASÁGI r A BÁCSMEGYEI NAPLÓ ÁLLANDÓ HETI MELLÉKLETE Az export érdeke a magnemesités Az exportőrök beográdi kongresszusának határozatai Béogradból jelentik: A jugoszláv ex­portőrök az elmúlt napokban tartották meg ezévi közgyűlésüket. Az exportőrök közgyűlése is a gaz­dasági krízis ismert bajainak megálla­pításával kezdődött. A gazdasági vál­ság enyhítésének módozatainak meg­vitatásán kívül az exportőrök több gya­korlati probléma megoldására hívták iel a figyelmet. Különösen a többtermelés előmozdítását követelték és hangsti­­hogy fokozni kell a szövetke­zeti propagandát. A kisbirtokosoknak, szövetkezeteknek úgynevezett szezon­­hiteleket kell rendelkezésre bocsátani. A gazdákat jó szerszámokkal és neme­sitett magvakkal kell ellátni és ügyelni kell arra, hogy a mezőgazdák jobb mi­nőségű terményeket produkáljanak. Az exportőrök megalakították a gaz­dasági igazgatóságot, amelynek a me­zőgazdasági termelés megjavítása lesz a feladata. Az exportőrök megállapítot­ták, hogy az utóbbi esztendőben a me­zőgazdasági termények minőségileg és mennyiségileg nagy visszafejlődést mu­tatnak. Ezért a magnemesités előmozdí­tására különféle társaságoknak ötmillió dinár kölcsönt nyújtanak. Különösen a búza, az árpa, a tengeri, a bab, a bur­gonya minőségének megnc'mesitésére gondolnak, amely termények az utóbbi időben erősen sotnynilnal A hazai gyümölcsfélék is generálódtak, amiből pedig rendkívül nagy mennyiséget vinni. Az egész program megvalósítására egy tizenöttaga intézi!biz t-t súgót vá­lasztottak. Todorovics Milán ezután bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az idén mag­­nemesítés céljából az állami birtokokon erősen de­in külföldre lehetne ki­tizennyolcezer holdat bocsátott az álla­mi mugnemcsitők rendelkezésére. Az exportőrök a felfigyelő bizottság megválasztása után, amelynek tagjai Scnčer Miljko (Ptuj), Kalmics Lázár (Beograd), Jovanovics A. (Palanka) és Csupurevics Spira (Beograd) lettek, egy rezoluciót fogadtak cl, amelyben a kö­vetkezőket követelik: A postaügvi minisztert arra kérik, hogy 1. a szerbiai telefonvonalakat hozza rendbe és a hiányzó vonalakat építse ki. 2. építsék meg a becsi telefonvonalat Budapesten keresztül, valamint legyen telefonösszeköttetés Szalonikivel, 3. büntessék meg azokat a postásokat, akik a eifilbctüs leveleket nem kézbe­sítik ki. A közlekedésügyi minisztert arra szó­lítják fel, hogy 1. a nagyforgalmti vasútállomásokra a legjobb tisztviselőket helyezze és az árutolvajokat szigorúan büntesse meg, 2. a tizedes mérlegeket mindenütt ve­zessék be és állítsák fel az állatmérlege­­kot, 3. az állami uszályokat javítsák ki és a magán hajóstársaságokkal a jó vi­szonyt állítsák helyre, . ... Az építésügyi minisztertől elvárják hogy r^udhshMíUia a,z állami utííkat. Felkérik w •/ ffmnÖ^les'ügyr-* ti'iitvSz­­tert arra. íio.iV fm-itsoii nagy...,,gondot :t .•maguemcsitésre, állítson fel gyümölcs­­aszalókat és legyén meg; mindent az ál­lategészségügy feljavítása érdekében. A pénzügyminisztert kérik, hogy a di­nárt a jelenlegi magasságon stabilizálja. • Követelik a szomszédos államokkal kereskedelmi szerződések megkötését és a mezőgazdasági termékek kiviteli illetékének megszüntetését. Túl vigyünk a válság tetőpontján A noviszádi Kerssked; ml és Iparbank mé-iege A noviszádi Kereskedelmi és Iparbank most tette közzé 192b. évi mérlegét és évi jelentését. A terjedelmes jelentés nemcsak a bank szőkébb üzletmenetével foglalkozik, hanem az általános gazda­sági helyzettel is. A jelentés bevezetésében leszögezi, hogy a szokástól eltérően, az igazgató­ság nem itéü meg pesszimiszfiktisan a gazdasági helyzetet. Megállapítja, hogy ha létezik is válság, úgy az nem kizáró­lag saját hibánk folytán létezik, nem­csak a magunk gazdaságpolitikájának tévedéséből fakadt, hanem általános eu­rópai jelenség, mely az egész világ el­szegényedésének, a. vi'ággazdásági gé­pezet nagy fogyatkozásainak, szüle­ménye. »Nem láthatjuk sötét sziliben hazánk gazdasági helyzetét éppen akkor mondja a jelentés — amidőn a dinár ér­téke minden kuruzslási recept nélkül országunk öscrejc. sorozatos jó tenné seink következtében, külföldi vonatko­zásaiban épugy, mint a belföldi árak te­kintetében állandósult. Az általános hely zet legalább is viszonylag tetemesen javult s ha az állapotok teljesen nem is konszolidálódtak még, de a korábbi évek válságainak tetőpontján erősen túl vagyunk. Az árak hanyatlanak, a mun­kabér csökken és fellendül az építkezési tevékenység. Nem eíőfutára-e a hala­dásuk a pénz alapos olcsóbbodása, a kónjuktura rendkívüli haszonszázalékai­nak eltűnése? Mintha elvonulófélbert volna a tisztitó vihar az inflációs kor­szak lassankint elhulló, gyenge alapítá­sai íö'ött. Nem keletkeznek már gom­bamód ra. töke és hozzáértés nélküli, al­kalmi vállalkozások, a túlzsúfoltságnak is már csak kevesebb szakmában talál­juk meg a tüneteit és alább hagy a ban­kok terjeszkedése. A békebeli gazdasági kapcsolatok helyreállítására, a különbö­ző országok gazdasági szolidaritására és kölcsönös közeledésére mindenfelé őszintén és komolyan törekszenek. Or­szágunknak úgy állami, mint magánhite­le a kiiífövdön állandóan javul; és ha a külföldi töke korábbi tartózkodását egy­re élénkebb érdeklődés váltja fel, úgy talán megszűnik hatóságaink részéről is az idegen tökével szemben eddig táp­lált bizalmatlanság amely annál kevésbé veit érthető, mert e töke gazdasági éle­tünk megtermékenyülését nemhogy gá­tolta volna, hanem kezdettől fogva elő segítetté. A jelentés ezután ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyek a válság eny­hítése érdekében történtek és amelyek, ha nem is teljesen kielégitőek, de két­ségtelenül jelentősek. Ilyenek az adófi­zetési kedvezmények. A pénzpiacon nagy pénzbőség u-ralko dik, aminek kialakulásában nem utolsó szerepet játszik az a körülmény, hogy a kefeskedöküzönség áruhiteleinek ki­aknázására helyezi mindinkább a súlyt és a pénzkölcsönök igénybevételét lehe­tőleg korlátozza. A gyérülöbb keres­kedelmi hitelt jelzálogüzlet fejlesztésé­vel kell pótolni. Szükséges és időszerű tehát hosszabb tartamú (amortizációs) kölosönök nyújtása. Az elmúlt iizletév eseményei közül megemlíti a jelentés, hogy létrejött a Narodna Banka noviszádi fiókjának égisze alatt a rég sürgetett hitelkatasz­ter intézménye, melynek működési köre a Vajdaságban a vidék részvétlensége folytán egyelőre csupán Noviszad, Szu­­boíica ós Szombor városára szorítkozik. Ezen nyilvántartás segélyével a cégek és vállalatok hiteléletéről áttekinthetőbb kép nyerhető és fedezetlen hiteleknek több oldalról való túlfeszített igénybevé­tele könnyebben ellenőrizhető és meg­szüntethető. Mint lényeges eredményt említi nieg a jelentés a kamatláb leszállítását, majd áttér a bank forgalmának ismertetésé­re: betétállomány 90 397.244.— (szapo­rulat a múlt évhez viszonyítva 29,338.554), váltótárca 64,230.405.— (szaporulat 5,228.175), adósok 49.563.036.— (apadás 43.920.—), hitelezők 25,692.604.— (apa­dás 17,110,762.—), összforgalom 9,982.000.083.— (szaporulat 334 781.279). Tiszta nyereség 2.620.738.— (múlt év­ben 2.226.216—), osztalékra egymillió­­hatszázezer dinárt fordítanak. Az Ufa filmgyár horribilis veszteségei Hatszáznegyven millió dinár adósság — A vállalat mérlege beismeri a szakszerűtlen gazdálkodást Nemcsak a filmvilágban, de a kereske­delmi és iparéletben is nagy feltűnést kel­tettek a világ egyik legnagyobb filmvál­lalatának hatalmas veszteségei, amelyek csaknem maguk Után vonták a vállalat teljés összeroppanását Az lila most tette közzé mérlegét, a melynek .történelmi jelentősége - van. A' múlt. év május 31-ig .előállott vesztesé­gek a gazdasági világban ismeretesek, sőt az azóta bekövetkezett gigantikus veszteségek sem . maradhattak titokban. A rekonstrukció óta most megjelent első mérleg a múlt hibáival behatóan foglal­kozik és rámutat az elkövetett 1 libákra Így elsősorban megállapítja a mérleg, hogy a filmek előállítási költségei ha­talmas összegekkel haladták meg az elö­li ányzott összegeket és hogy a filmek kikölcsönzési összege megközelítőleg sem ütötte meg az előirányzott bevételi ősz* szegeket. A mérleg a hibát a rossz gaz­dasági viszonyokon kívül a német és az európai piac felvevő- és teherbiróképes­­ségének alapos félreismerésében látja. Nagy mértékben előidézte az erős vesz­teségeket a mind terhesebbé váló fény­­űzési adó»is. Mindezek az okok készteték a vezetőséget, hogy erős kézzel szervez­ze át a vállalatot. A mérleg abban a kö­rülményben, hogy az Ufa háboríts ala­kulat, magángazdasági szempontból már születésénél jóvá nem tehető hibákat lát fennforogni. Hiányzott minden üzleti tapasztalat, hiányzott az alkalmas veze­tőség, mert a vezetőkben nemcsak nem volt kellő szakértelem, de hiányzott ná­luk az általános gazdasági tapasztalat is. Ennek következménye volt, hogy az aranymérlegeket túlságos optimisztikusan állították össze, a vagyontételeket túlér­tékelték. Az előző vezetőséget azzal le­het menteni, hogy ebbe a hibába a német gazdasági élet számos nagy iparvállalata is beleesett és hogy más országbeli film­­vállalatok hasonló módon jártak, sőt az amerikai nagy vállalatok sem heverték ki a film gyermekbetegségeit. Amíg azonban á német filmiparnak az elmúlt évben is erős válsággal kellett küzdenie, addig az amerikai filtrívállalatoknak si­került Európában tovább tért hóditaniok, ami. az Ufónak leküzdhetetlen versenyt támasztott. Ez kényszeritette az Ufát az amerikai kölcsön megkötésére. Ezzel szemben a mérleg hivatkozik az Ufa fil­mek kiváló miivészi kivitelére, ami vi­szont az Ufa tekintélyét emelte, de az előállítási költségek horribilis volta le­hetetlenné tette a szükséges leírásokat. A filmek kikölcsönzése nagyobb mére­teket vett, de mégis messze maradt a várakozások mögött. Az Ufa-szir,házak emelkedő látogatottsága dacára sem vol­tak hasznothajtók. A mérleg befejező része a már ismere­tes -szanálási programot, ismerteik,, anél­kül, hogy azt részletesen közölné. A szanálási program az ezévi március 31-iki pénzügyi status alapján készült, inig magát a mérleget múlt évi május 31-én-zárták le és a mérleg nem említi, hogy tavaly május vége óta miképp vál­tozott meg a vállalat anyagi helyzete és Így a részvényes bizonyára nem alkot­hatna magának tiszta képet, ha a sajtó­ban megjelent ismertetések nem tájékoz­tatnák az egyre növekvő veszteségekről. Az Ufa hitelezői a mérlegben csak har­minckilenc millió márkával, vagyis 540 millió dinárral szerepelnek, amelyből huszonkilenc millió márka, vagyis négy­száz millió dinárral a banktartozások szerepelnek. Pedig ismeretes, hogy a gazdasági év befejezése óta további tiz millió márka, vagyis közel 140 millió di­nár újabb adósság állott elő, amiről a mérleg nem emlékezik meg. A kész filmeket öt­ven millió márkára, Vagyis kétszáz mil­lió dinárra értékelik. A szanálási terv szerint tizenöt millió márkát, vagvis 250 millió dinár adósságot egy konzorcium garantálja és további tizenöt millió már­ka értékű részvényt egy uj érdekcsoport teljes értékben venne át. Végül felemlíti a mérleg, bogy a vállalat három üzlet­ágában: a filmkészítésben, filmkölcsön­zésben és a színházakban mindenütt a gazdaságosabb üzletvezetés fog érvénye­sülni. Dr. Bausback vezérigazgató kiválik a vállalatból és visszatér a Deutsche Bank igazgatói állásába. Utódot egyelőre az Ufa nem szándékozik kinevezni. ZÁLOGKÖLCSÖNT nyújt minden értékkel bíró tárgyra, ékszerre, árura, zongorára, autóra, szőnyegre Kereskedelmi és Ipartank Subotloa VASÚTI FARKKAL SZEMBEN 41«

Next

/
Thumbnails
Contents