Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-29 / 147. szám

1927. máíus 29. BÄCSMEGYEI napló 13. oldal KÖNYVÜK A caporettói ütközet Oaszkalovics tábornok könyve, amely vihart idézett elő Olaszországban Daszkalovics Alekszandar tábornok, szuboticai brigádparancsnok könyvet irt a caporettói ütközetről. Olaszország, mint ismeretes, addigi szövetségesei: Németország és az Osztrák-Magyar mo­narchia ellen lépett a háborúba, a világ­háború legkritikusabb pillanatában, ami­kor a francia és angol hadsereget erősen szorongatták a központi hatalmak. A há­borúba való beavatkozás feltételéül Olaszországnak a londoni paktum óriási szlávlakosságu területet Ígért és az egész dalmát partot a Neretváig. Sze­rencsére Olaszország a háborúban nem mutathatott fel sikereket és a londoni konferenciákon az SHS királyság alapos okkal vitathatta el e területek megszál­lásának jogát attól az államtól, amely csak háborús terhet jelentett. Az olasz hadseregnek egyik legször­­nyübb és legérthetetlenebb balsikere a világháborúban a caporettói ütközet. Ebben az ütközetben a számbelileg je­lentékenyen gyengébb katonaság tönkre­verte a sokkal erősebb, jól felszerelt, be­­erősitett olaszokat, akik rendkívül erős állásokban voltak. Maga Candoris olasz hadseregfőparancsnok kijelentette: »A caporettói vereség 'majdnem megpecsé­telte Olaszország sorsát.« Daszkalovics tábornok müve leírja és kritikailag precizirozza: 1. A hadszín­teret, ahol ez a hires ütközet lezajlott. 2. A két haderő felsorakozását. 3. Az ütközetet. 4. Az ütközet következménye­it. 5. Az olasz hadsereg balsikerének okait. Az olvasót végigvezeti a szerző Olasz­ország háborúba lépésének időpontjától eddig az ütközetig történt legfontosabb eseményeken. Felsorolja azokat az oko­kat, amelyek az osztrák-német komman­dót erre az ütközetre rábírták, elmond­ja, mennyire áltatták magukat az ola­szok hadseregük képességei tekinteté­ben és sok más körülményre kiterjed a figyelme, amelyek rendkívül érdekes­sé teszik a könyvet. Ez a mü különben is érdekli a Vajdaságot, mert olyan üt­közetről van szó, amelyben erről a te­rületről való csapatok is résztvettek. A kritika eddig igen hízelgőén emlékezett meg erről a könyvről, amely szakértő­nek és laikusnak egyaránt hozzáférhető módon Íródott. Érdekes, hogy Daszka­lovics tábornok könyvének megjelenése valóságos vihart idézett fel Olaszország­ban és a szerző ellen az olasz sajtó napról-napra a legerősebb kampányt folytatja. A könyvet Szuboticán a Jedinstvo könyvkereskedésben lehet megkapni, immár második kiadásban, amely latin­­betüs nyomású. Wi!de-em!ékek Párisban egy érdekes könyv jelent meg, amelyben összegyűjtötték a Wil­­de-emlékeket. Ebben a könyvben ol­vassuk a következőket: 1892 február 22-ikén volt Londonban a St. James Theater-ben Wilde színmüvének, a Lady Windermer legyezőjének bemu­tatója. Wilde akkoriban még rajongott bálványa volt az angoloknak. De Max, a hires párisi színész egyenesen erre a bemutatóra utazott át Londonba; ő mesélte, amnt itt következik: Wilde a színpadi játék ideje alatt nyugodtan, szótlanul sétált a kulisszák mögött és — cigarettázott. Egyik cigarettáról a má­sikra gyújtott rá. Felvonás végén ki­tört a nézőtéren a taps, a közönség Wilde-t kívánta látni. Az igazgató az íróhoz rohant és kérte, hogy jelenjék meg a függöny előtt. Wilde csodálkoz­va felelt: — Hogyan kérheti ön ezt tőlem? Nem látja? — cigarettázom! Azt pedig még ön sem kívánhatja, hogy a közönség ked­véért feláldozzam a cigarettámat! A közönség tombolt. Wilde végül még­is kénytelen volt megjelenni a színpadon. A nagy és népszerűségének teljében lévő iró azonban úgy ment ki a nézők elé, hogy ujjai között tartotta a füstölgő ci­garettát. Amikor egy kissé alábbhagyott a taps, Wilde beszélni kezdett: — Hölgyeim és uraim!... Közölték velem, hogy önök azt kívánják, beszél­jek valamit! Fájdalom, nem tehetek ele­get kívánságuknak, mert — éppen ciga­rettázom! Az lehetetlenség, hogy mi közben önökhöz beszélek, cigarettázzak is. igy tehát nem marad más hátra, mint az, hogy visszamenjek a színfalak mö­gé és ott folytatom a dohányzást! Jó éji Wilde fejbiccentéssel faképnél hagyta a publikumot, amely még igy is boldog volt, hogy hallhatta Wilde szavait. Ez volt az az idő, amikor még Wilde ko­ronázatlan királya volt Londonnak. Wilde könyveiből most egy nagy kol­lektiv kiadás jelent meg, amely a Mi­nerva R. T. könyvisztályánál kapható. KERESZTSOROS REJTVÉNY Vízszintes: 2. Mondabeli krétai király 7. Szín és női név 12. Kötőszó 14. Tenisz műszó 15. Táplál 16. Mássalhangzó fonetikusan-17. A bútor ellensége 19. Ital 20. Birtokos névmás szlávul 21. Istennő — latinul 22. Tanulnia kell, hogy ökör lehessen 24. Magyar humorista irói jele 25. Három egyező mássalhangzó 26. Német város 27. Becézett férfi név 28. Villanyosáram pozitív sarka, 29 Német kötőszó 31. Az alföld 33. Üvegtakaró 35. Hosszas betegség 36 Épület, németül 37. ... bűn,... átok 39. Mulatság pesti szóval 40. Régi görög párkányrész 43. Ezzel csókolunk 44. A váltó elfogadója 47. Alatt, szerbül 48 Német város 51. Enyém, latinul 53. Mutató némás 57. Kúszó növény szára 58. Az olasz barát 60. A gazda a jövő hónapoam 61. Férfi név 63. Emlős állat 65. Nem túlságosan magyaros férfi név, túlságosan nem magyaros becéző alakja 66. összetett helységnév első fele 68. Mint az 53. 71. Női név 72. Szerb számnév 73. Sírfeliratokon látható 74. Használjon hajnövesztőt 75. A menyasszony 76. Két magánhanzó 77. Mint az 53 78. Tavasszal a folyó 80. r. t. szerb rövidítése 81. Bibliai bálvány névelővel 82. Sonka Függőleges; 1. Alpesi hideg szél 3. Helyhatározó rag 4. Rossz jel, idegen nyelven 6. Hasznos háziállat 7. A hét egy napja 8. A gazda hajnali dolga 9. Csúnya tulajdonság 10. Gazdasági udvarban látható’ 11. Disz virág 13. Indiiánfaj 16. Szerb férfi név 18. Visszataszító 21. Nagy folyónak német neve ' 23. Megfordítva, német ősisten' 26. Elegysuly 30. Fizikai fogalom 32. Qépmunka mértékét mutatókészülék 34. Latin helyhatározó szó 38. Melléknévből képzett módíhatározó 39. A rendőr, pesti zsargonban 41. Az északi mitológiában a szelek istene 42. Ha az első betű helyett »A«-t te­szünk vonatkozó névmás 47. Mitológiai alak 49. Időhatározó szó 50. Hires kelta monda férfi alakja 51. Japán város 52. Női név 54. Összetett helységnevekben gyakran előfordul 55. Attila eredeti neve 56. Spanyol tartomány 57. Az öreg ember ezt irigyli 59 A gazdaság legfontosabb "3iKája 62. Ilyen terem is van 64. Magyar iró 66. Férfi név 67. Ritkán előforduló női név 69. Ilyen folyadék a sav 70. Ujromániai város 77. Latin praepositio 79. Igen, államnyelven ' Szerkesztői üzenetek I. Cz.. Oszüek. Levele ügyében a (kamarához fordultunk felvilágosításért, amint a válasz megérkezik, értesíteni fogiuk. L. H. A iegvző pótadókiszámitása nem helves. A pénzügyi törvény szerint a községi pótadó 1916. és 1917. évre nem lehet nagyobb, mint az állami adó 200%-a és ebben nem lehet különbséget tenni foglalkozási ágak szerint. Útlevél­ül211111 miatt nem kell okvetlen ügynö­köt felkeresni, bármelyik követség, ha az utlevéldiiat, vizumdiiat. pótadódijat és még 30 dinárt beküld, ajánlva meg­küldi az útlevelet vizumozva. Több érdeklődő. A lakások Jugoszlá­viában eddigi törvény szerint 1927 no­vember 1-én felszabadulnak, illetve no­vember 1-re a lakásokat fel lehet mon­dani. Aki jugoszláv állampolgárságáról le­mond. annak el kell hagyni az országot, köztartozásait azonban köteles megfi-. z,etni. A Magyarországra optáltak itt­­tartózkodása meg van hosszabbítva és egyenlőre nem kell nekik elhagyni az ország területét, valószínű hogy itt­­tartózkodásukat továbbra is meghosz­­szabbitják. Ha Budapesten pontosan akaria a Bácsmegvei Naplót kapni, fi­zessen rá elő. K. V. Senta. Megkaptuk az ön ver­seit. azonban mind az öt vers még na­gyon kezdetleges, még nagyon sokat kell olvasnia, tanulnia. Ui ember. Verseit átadtuk illető mun­katársunknak. aki erről levélben fog vé­leményt adni. Világ népeihez. Az ember. Derű. Miért ezek alapján nem biztatjuk, hogy ver­seit könvvalakban adjuk ki. Túlságosan küzd a formával, annyira, hogy mon­dandóit nem tudia versben kifejezni. Tavaszi mese. Sokkal iobb. semmint első kísérlettől várni lehetne. Közlésére sor kerül. A. B. Debeliacsa. A vám attól függ, hogv milyen árut óhait a csomagban szállítani, ha megírja, akkor a vámtarifa alapján közöljük a vámtételt. Slovenác. Magyarországon a takarék­­pénztári betétek nincsenek valorizálva. Tehát csak annvi magyar koronát kap vissza, mint ahány koronát a háború előtt elhelyezett. S. R. Dárda. A két lábon iáró macska mindenesetre ritkaság, hogy azit hol le­hetne értékesíteni, nem tudjuk. Az állat­kertek ilyen csodamacskákat nem vá­sárolnak. csak valami mutatványos. M. A. Subotica. Egyidejűleg irtunk Beogradba. hogy a határátlépési iga­zolványok ügyének nézzenek utánna. P. .1. Sombor. Hogy Jugoszláviában van-e külön szabadalom1 a gázgenerá­toroknak fafütésre való átalakítására, nem tudjuk, a szabadalmi nyilvántartás még nem egészen pontos. Talán Beo­­grádban az ipar. és kereskedelemügyi minisztériumban tudnak felvilágosítást adni. Fridolin Nr. 2. ötletes dolog, de er­ről a témáról nem közölhetünk többet. Baedecker köszöni az érdeklődést és üd­vözletét küldi. Livia Lucia név alatt dr. Török Bé­­láné ir aki köszöni a szives elismerő sorait. REUMA KÖSZÖNŐLEVÉL Dr. I. Rahlejev urnák Beograd, Kosovska 43. Két személy részére rendeltem Öntől orvosságot. Az egyik üveg orvosságot egy Amerikából visszatért ember használja, aki a kezeit már nem tudta mozgatni. Több orvossal megvizsgálta'ta magát Ameriká­ban, sok pénzt kiadott orvosra és orvos­ságra, azonban egyik sem segített. Azt ta­nácsoltam neki, hogy ha már ilyen sok pénzt kiadott, adjon ki még pár száz dinárt és rendelje meg a RADIO BALSAMIKA-t. így rendeltem az egyik üveg orvosságot. Ez annyit segített rajta, hogy most már tudja mozgatni és emelni a kezét, minden fájdalom nélkül. A másik üveg orvosságot egy reura s asszonynak rendeltem, aki mióta az orvosságot használja sokkal job­ban érzi magát. Kiváló tisztelettel hálás hive Jadroiié Péter Premuda (Dalmacija) 1924. november 15. A RADIO BALSAMIKA gyógyszert ké" sziti, forgalomba hozza és utánvéttel szét­küld! Dr. I. Rahlejev Radio Balsamika laboratórium Beograd, Koaovska 43.

Next

/
Thumbnails
Contents