Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-28 / 146. szám
4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. május 28, HHPRŰL NRPRfi «—■*—— A transszibériai vasúton Kína felé Salvatore Aponte, aki Moszkvából Pekingbe utazott a transszibériai vasúton, beszámol benyomásairól. Aki fö'száll erre a vonatra, mely az egész világon a 'legnagyobb utat teszi meg egyfolytában, kissé zavarba jön úgy érzi, hogy száműzetésbe megy. Az utolsó újság, melyet olvasott, egy moszkvai újság. Kilenc nap óta zakatol már Ázsia haván s nines semmi bír. Az oceánjáró hajókon legalább működik a rádió, mely az embereket összeköti a világgal. Szibériában a hirek lassan lustán vánszorognak a vonat után. Az utasok egyedüli fogla'atossága az, hogy mindennap, amint kelet felé közelednek, egy órával előbbre igazítják zsebórájuk mutatóit. A kényelmes, jól szellőztetett kocsikban leficf írni is. Maga az ebédlőkocsi akkora, mint egy szalon, az emberek akár táncra is perdülhetnének. Valamikor a békében volt itt zongora is, de mióta a szovjet&o'rmáhy hadat üzent a fox-trott-nak és a charleston-nak, a polgáhi táncoknak, a zongorát elvitték. Tiles a tánc. ” JniJJCr! Ezen a vonaton e’ső osztályos hálófülkében Kungur népbiztos utazik szibériai választóihoz, miután a Kremlben elintézte ügyes-bajos dolgait. Állandóan vodkát iszik. Amikor leszáll a vonatról, megbotlik és holtrészegen. elterül a földön. Oroszországban nem -sokat törődnek azokkal akik az- uccári elesnek. De ha valaki részeg, akkor körülfogja a tömeg s ig.v sopánkodik: — Szegényke, szenved ... Ártatlan .. • A népbiztost körülfogták, sikeresen lábra állították. Ezen a vonaton a népbiztoson kívül kéj német, kereskedő utazott, aki Shanghaifca iparkodott üzleteket kötni, több titokzatos japán, egy francia újságíró, aki Japánha-u majd .előadásokat tart. Mandzsúria a kinai határállomás. A vonatba Tójszáll' egy haiszományos,í sallangé* kinai' hivatalnok, kinek oldalán óriási görbe kard lóg. Olyan iporcos, mint azek az őskori kinai harcosok, a kiket a színpadokon látunk, fé'e'mstes Sárkányokkal viaskodva. De ö csak az útleveleket <1áttaniozza. Á vámvizsgálat éjfélkor kezdődik és hajnalig tart. A táj sápadt: feliér dombocskák, szelíden lejtő lankák, görbe, psenevész ágú fácskák, melyeket mintha valami növénygyűjtemény lapjai közé préseltek volna s ezüstösen buzgó patakok. Egycgy óhitű templom aranykeresztje csillan meg a verőfényben. Ezeket még a cár építtette, győzelme jeléül Minden állomáson már kis kinai katonák őrködnek, bő, barna kivattázott köpenyben, hatalmas bőrsisakban, fáradtan rákönyökölve nagy szurönyos puskájukra. Csang-Cso-Lin vitézei. Párisi ínyencek Gaston Lcroux a francia Ínyencekről értekezik. Megállapítja róluk, hogy utóbbi időben hanyatíanak. A gyomor művészete — úgy látszik — nem a huszadik századé. Annakidején ismerte a cár szakácsát i*s, aki sokkal Jobban be volt avatva az államtitkokba mint bármely diplomata. Ma-a Quai d'Orsay-p a miniszter után legfontosabb személyiség Aristid Brland szakácsa. Egyébként Párisban ma is elég sok műkedvelő s hivatásos Ínyenc él. Ezek társaságokat és köröket alkotnak, hogy fölbajszolják a szemenszedett ételeket. Legnevezetesebb két ilyen társaság: a Százak köre s az ízlés akadémiája, melyet BrtUat-Savarin tiszteletére alapítottak. Ennek az élén két kitünően evő isó áll: Albert Thibaudét és C.tirnonski A társaság őrködik a párisi vendéglők szinvonaja fö'ötí, azon van, hogy a' régi hagyományokat, ^ kitűnő mártásokat, aprólékokat ne hanyagolják el s a mai nemzedék méltó legyen őseihez. Olykor, ünnepélyes alkalmakkor ferándulnak vidékre, főkép Dijonba, ahol óriási lakomákat csapnak. Itt ételkiállitások vannak, roppant sonkák, vadak, csodálatos halak, melyek vlilámvonaton érkeztek a tengerpartról. Lyon is verseng a konyhaművészetért. Utóbb ez a társaság a Franciaországot járó turisták használatára külön ételkalauzt adott ki, a gyomor egy íiacdccker-ét, mely gondosan fölsorolja, számon tartja azokat a lie'yeket, ahol kitünően lehet enni. j Az újabb Írói nemzedék nem sokat törődik az evéssel. Cocteau az asztalnál folyton beszélj Mac Orlan észre se veszi, hogy megebédelt, Cendrars nem Ínyenc. Egyedül a százkilós Henry Bóráiul szeretne még bőségesen enni, de ma már mérsékli magát, fél a »kövérek vértanuságáió'«. Általában mines olyan francia, aki méltó volna a legendás ős höz, Gargantuálioz. Mussolini harcias beszéde a határok védelméről Aduce kényszeríti az olasz anyákat, hogy szüljenek Rómából jelentik: Musolini a kamarában csütörtökön mint belügyminiszter hatalmas beszédet mondott, amely majdnem három óra hosszat tartott. Bejelentette, hogy a parlamentnek ez az utolsó ülésszaka, mert a törvényhozást legközelebb fel fogja váltani a kooperativ kamara. Beszédében Mussolini fejtegette, hogy a demokratikus fejlődés nem elégíti ki és valósággal megdöbbenti a szociális betegségek ijesztő növekedése és a születések arányszámának nagyon gyönge emelkedése. Mit ér negyvenmillió olasz, kilencvenmillió némettel, kétszázmillió szlávval, negyvenmillió franciával és a gyarmatok kilencvenrnilliónyi népével szemben? — vetette fel a kérdést Mussolini. — Ha Olaszország valamit el akar érni, akkor ennek az évszázadnak a második felében, annak már a kezdetén hatvanmillió lelket kell számlálni. Bejelentette ezután Mussolini, hogy az agglegény-adó után már a legközelebbi jövőben valószínűleg behozza a magtalan házasságok adóját is. Hosszasan foglalkozott ezután a határmenti tartományok népességének Számarányával és különösen sokat foglalkozott Bolsartoval. Ez a város túlnyomó számban mindig olasz volt és csak az elmúlt évszázadokban kapott erőre a germanizálás. Az osztrákok minden erejükkel igyekeztek németesiteni dél Tirolt és Trentinot, hogy német éket verjenek két tiszta olasz terület közé: Nagy emfázissal mondotta Mussolini, hogy ha dél Tirol százezernyi népe száz percentig lenne is német, a Brenner-határ fennmarad és érinthetetlen. A képviselők felállva tapsoltak erre a kijelentésre éis a lelkesedés átterjedt a karzatra is, amelynek közönsége ugyancsak tapsolt, majd Mussolini igy folytatta: — Határozottan kijelentem, hogy meg fogjuk védeni ezt a határt, ha kell már holnap és ha szükséges akár fegyverrel is. Ezután követelte a régi haderő fejlesztését, majd kijelentette, hogy a locarnói szellem az utóbbi időben sokat vesztett régi színéből és jelentőségéből. A legközelebbi tiz év politikája a fasizmust olyan hatalmassá fogja tenni, hogy képes Olaszországot annyira átalakítani, hogy sem belföldön, sem a külföldön nem fognak ráismerni Olaszországra. A parasztok és munkások vasblokkja küzd a komitácsik diktatúrájával a bolgár választásokon A Balkán békéje függ választásoktól Szófiából jelentik: Bulgáriában május hó 29-ikén tartják meg az esedékes képviselőválasztásokat. A bolgár szobmije-választásoknak a balkáni külpolitika szempontjából rendkívül nagy jelentősége van, mert ezen a választáson fog eldőlni az is, hogy Bulgária részt fog-e vennj abban a politikában, amely a balkáni Locarnó megteremtésére irányul vagy pedig tovább folytatja majd azt a külpolitikát, amelyet Statnbulinszki halála, óta a macedón komitácsi szervezetek dirigálnak. Marinkovics Voja külügyminiszter a legnagyobb hive a bolgár-jttgoszláv megegyezésnek és még külügyminisztersége előtt többizben látogatást tett Szófiában. A bolgár sajtó mindig a legnagyobb előzékenységgel emlékezett meg Marinkovics látogatásairól. Jugoszláviában is ma már inkább megvolnának a lelki előfeltételei a bolgárokkal való megegyezésnek. A nemégiben Prokupljén megtartott emlékin nép él y alkalmával jugoszláv részről egy ellenséges szót nem ejtettek Bulgáriáról, pedig azt a toplicai felkelést, a melynek emlékét ünnepelték tiz esztendővel ezelőtt, épen a bolgár okkupációs hadsereg ellen szervezték meg. A bolgár választásokat a Ljapcscvkormdny iogja vezetni. A Ljapcsev-kornrátty választási hadjáratának a kimene_étöl függ tehát a két ország közötti teljes békeállapot helyrcálitása. Az cdtárgyalásoknak a sikere mindig két kérdésen bukott meg. A jugoszláv kormány azt követelte, hogy a bolgár kormány függetlenítse magát a macedón komitácsik politikai befolyásától, vizor.t bolgár részről állandóan az « ki■ánság merült fel, hogy a jugoszláviai Macedonia szláv nyelvii lakosait ismerje el a jugoszláv kormány bolgár nemzeti kisebbségnek. Mindkét probléma nyomán felmerült nézeteltérések ma még áthidalhatatlannak látszanak, bár úgy bolgár, mint jugoszláv oldalról a jövőben talán nagyobb jóakarattal fognak hozzászólni a közeledési kísérletek továbbfejlesztéséhez. Kétségtelen, hogy Bulgáriában Stambulinszki halála óta, vagyis négy esztendeje, polgárháború dúl. Az egyik oldalon a katonai klikkek és a macedón szervezetek állnak, a másik oldalon pedig szinte egyöntetűen sorakozik fel a bolgár földmives szegénység. A Ljapcsevkormány előtt, Cankov idején a politikai gyilkosságok szinte napirenden voltak és ha a mostani kormány alatt ezek a gyilkosságok nem is szűntek meg teljesen, mégis valamennyire megritkultak. Ljapcsev mögött áll az úgynevezett Demokratski Zgvor párt, amelyben főleg a tőkések, a városi lakosság, nyugalmazott katonatisztek stb. tömörültek. A mostani választás előtt a Gancv tanár vezetése alatt álló Obedenev Stranka kivált a kormánykoalícióból és a választásra mint önálló párt fog jelentkezni. A kormánysajtó most a választások előtt naponta hoz kigondolt híreket arról, hogy jugoszláv komitácsi bandák törnek be Bulgáriába, hogy ezzel emeljék a bolgár nacionalisták győzelmi kilátásait. A bolgár nacionalizmus, amely a itetiÜIyl béke megváltoztatását tűzte ki maga elé, ma még -ilyen trükkökkel kísérletezik. Az ellenzékhez a Stambulinszki-féle agrárpárt és a szociáldemokraták tartoznak. Ellenük lép fél a legerősebben a kormányterror, de ezeknek a pártoknak nagy reményeik vannak arra, hogy a választásból megszaporodva kerüljenek ki. Az agrárpárt választási listáján tizenöt olyan politikus neve fordul elő, akik ma külföldi emigrációban élnek. Különben a külföldön élő számos bolgár emigráns ezt a két pártot -támogatja. Ezt a választási koalíciót gvozdeni-btokknak — vas-blokk-nak hívják és ők külpolitikailag a nagy délszláv föderációt akarják megvalósítani. A kormánypárt és az ellenzék között áll Molinov-pártja, amely a városi lakosság között fog a kormány rovására sikereket elérni. Vannak még kisebb pártcsoporíök, a melyek azonban a bolgár szobraidé életében nem játszanak nagyobb szerepet és a mostani helyzetükön a választások nem fognak nagyobb változást előidézni. Lehet, hogy a bolgár választások után a politikai élet megváltozik a Balkánon- Ezt követeli a Balkán nyugalma és békéje, amelyre ma minden balkáni államnak égető szüksége volna. Ha a bolgár ellenzéki pártok nem is kerülnek be nagy -többségben a parlamentbe, de számarányuk megnövekedne s akkor a jugoszláv-bolgár viszony javulására lehetne számítani. Egy mboíicai defektiv k iny o m oz )a a becske re ki vasu.i kasszarablás ie te seit Három va üli hivatalnokot tartóz faltak le a nyolcszázezer dinaros belirés mia<.t Nagy szenzációt keltett múlt évben az a betöréses lopás, amelyet a becskertki vasútállomáson követtek el ismeretlen tettesek. Mulit év október hónapban egy éjjel ismeretlen tettesek feltörték a vasútállomás pénztárát és onnan nyolcszázezer dinár készpénzt elloptak. A rendőrség a legszélesebbkörü nyomozást rendelte el a vakmerő betörők kézre* kerítésére és a nyomozás során többeket letartóztattak, azonban kitűnt, hogy valamennyien ártatlanok, mire szabadlábra helyezték őket. A mindjobban bonyolódó ügy : nemcsak a becskereki rendőrséget foglalkoztatta, hanem a Vajdaság összes rendőri szerveit. A betörésről a szuboticai vasúti rendőrség egyik legügyesebb detektivje épeit akkor értesült, amikor egy más bűnügyben nyomozva, a Bánságban járt. A detektív magánszorgalomból nyomozni kezdett az ügyben. A szuboticai vasúti rendőrség detektivje heteken keresztül szabad idejében a legnagyobb szorgalommal folytatta a nyomozást és clyan adatok birtokába került, ámenekből kétségtelenül megállapítható volt, hogy kik követték el a vasúti kasszarablást. A detektív az esetet bejelentette felebbvalóinak és tizenötnapi szabadságot kért, hogy ezen idő alatt a tetteseket kézrekeritse. Amikor a szabadságot megkapta, Becskerekre utazott, ahol jelentést tett magán-nyomozásának adatairól a becskereki rendőrség bűnügyi osztályán. Ekkor a becskereki rendőrség is bekapcsolódott a nyomozásba, amelynek eredményeképen Makszimovics Nikola becskereki rendőrkapitány csütörtökön letartóztatta Vasziljevics Miloje, Bjelosevics Rados, Szabovijcvics Szldvkö vasúti hivatalnokokat és Radenkovics Rada vonatvezetőt, akiket azzal gyanúsítanak, hogy társai voltak a kasszarablónak, aki szintén vasúti tisztvise ö és jelenleg szökésben van. A becskereki 'rendőrség és a szubeticai vasúti rendőrség detektivje tovább folytatják a nyomozást. Most a szökésben levő vasúti tisztviselő elfogatásit tűzték ki célul, ami valószínűleg a legrövidebb időn belül meg fog történni. A rendőrség a megszökött betörő arcképének is birtokában van, ami nagyban előségiti a nyomozás sikeres befejezését. A rendőrségeknek és a határmenti hatóságoknak már megküldték a tettes fényképét. A rendőrség a betörő nevét a nyomozás érdekében nern közli és a letartóztatottak kihallgatásáról nem adnak felvilágosítást mindaddig amíg a negyedik tettes nem kerül kézre.
