Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-26 / 144. szám

1927. május 26. BACSMEGYEI NAPLÓ 13. olda\ sh mosás este ép oly fontos, mint reggel, mert az éjszaka az az idő, a mikor a fogak ellenségei teljesen zavartalanul üzikromboló mun« újukat. Óvja meg egészségét rendszeres fogápolással,■ lefele­­e éj előtt is legyen kéznél REGENY ——»Mas—■ AZ ÁLMOK VÁROSA IRTA : CURT J. BRAUN (18) SÁR KA LiOŠD O N T a se a ?itiszeptikusjogkrém. rr TŐZSDE Zürich,, máj. 25. Zárlat: Beograd 9.135. Budapest ,90.625,. Paris 20.36, London 25.25, Newy.ork -519 hétnyolcad, Briisz szel 72-225, Milánó 28.10, Amszterdam 208.10, Berlin 123.15, Bécs 73.20, Szófia 3.75, Prága 15.40, Varsó 58.10, Buka rest 3.15. Becgrad, mái. 25. Zárlat: Berlin 13.50, Becs 8 027, Brüsszel 79.65, Budapest 99.55, Genf 1096, London 277, Milánó 309.50, Nevyork 56.90, Párls 224.40, Prága 169. Szentai gabonaárak, máj. 25. A szer­dai piacon a következő árak szerepel­tek: Búza 320—322.50 dinár. Újbúza 240 —245 dinár. Tengeri morzsolt prompt szállításra 167.50—170 dinár. Hajóba rakva 172.50 dinár. Takarmányárpa 200 dinár. Sörárpa 220—225 dinár. Zab 180 —185 dinár. Muharmag 400 dinár. Köles 200—210 dinár. Bab 125—130 dinár. Por« 250—260 dinár. Gyapjú 19.50—20 dinár. Őrlemények 0-ás liszt GG. 515 c"nár. 0-ás G. 515 dinár, 2-es főzöKsz-t 500 dinár, 5-ös kenyérliszt 450 dinár, 7.es 310 dénár. 8-as 220 dinár. Korpa 200 dinár. Irányzat: szilárd. Kínálat: a rossz tenné .kilátásokra a legm:nimá!i­­sabb. Kereslet: éiénkebb. Szarni'őri gabonatőzsde, máj. 25. Bú­za bácskai, szerem! 76 kilós 2%-os 325 327.50 dinár, Tisza, bácskai slepp 76—77 kilós 2%-os 330—332.50 dinár, Tisza bánáti slepp 76—77 kilós 3%-os 327.50 —330 dinár, Bega slepp 76 kilós 3%-os 325—327.50 dinár. Tengeri Bácskai vas­út' 175—177.50 dinár, Bánát vasát 172.50 —175 dinár, Tisza slepp májusra 176— 178 dinár, januárra 177.50—180 dinár. Liszt 0-ás GG. 455—475 dinár, 0-ás G. 455—475 dinár. Irányzat: szilárdabb. Novlszrdl terménytőzsde, máj. 25;'Bú­za 35 vagon 76 kilós 2%. o-> T szalu jó kassza duplikát 330 dinár,'5 vagon szer­­♦biai 74—75 kilós 3—4%-os fővonal 293 dinár. Tengeri 1 vagon bácskai, Novi­­szad körzet ab junius 20. kassza dup­likál 185. dinárt .vagon, jjzsr.érarrrcgyei, paritás India 180 dinár, 1 vagon sze­­rémmegyei paritás Pazova 179 dinár, 3 vagon szerbiai, sárga, fővonal 175 dM nár, 2 vagon bánáti 174—175 dinár. Bab. •2 vagon; szérbiai fehér 160 dinár. Liszt 1 vagorr O-ás GG. bácskai 400 dinár, 2 vagon boszröat jutazsákokban ab Sza* raj evő 150 dinár, Irányzót: szilárd. For­galom: 53. Vagon. Május 2fr-ikátí á ’ ka-: thoKkus ünnep miatt nem lesz. tőzsde. ! Budapesti gabonatőzsde, máj. 25. A gabonatőzsde forgalma lényegesen ki­sebb. az irányzat nyugodt. Az árak .a határidőpiacon 6—10 ponttal emelked­tek. A készárupiacon csak . a zab drá­gult 20 fillérrel, a többi cikk ára vál­tozatlan. Hivatalos árfoVaruok péngő­­éríékben a batáridőpiacon: Buza má­jusra 34.20—34.22, zárlat 34.20—34.22. októberre 30.46—30.66, zárlat 30.16— 30.48, rozs májusra 31,14—31.20, zártat 31.06—31.10, augusztusra 25—25.22, zár­lat 25—25.02, októberre 25—25.26 zár­lat 24.98—25. A készárupiacon: Buza 33.50—35.35, rozs 30.50—30.75, tengeri 22.30—22.50, zab 26—26.50, korpa 20.20 —20.40. Budapesti értéktőzsde máj. 25. Ma­gyar Hitel 95. Osztrák Hitel 63, Keres­kedelmi Bank 127, Magyar Cukor 239. Georgia 20.1, Rimamurányi 128, Salgó 71. Kőszén 67.4, Bródi Vagon 5, Beo­­cs'nj Cement 213, Nasicl 178, Ganz-Da­­uub’usz 230. Ganz Villamos 178.5, Ros­­kányi 14. Athenaeum 31.5, Nova 49.2, Levante 24.6. Irányzat: tartózkodó. VlzAü'S* Novisaadról jelentik: A noviszadi hid­rotechnikai hivatal jelentése szerint a jugoszláv vizek mai állása a követke­ző: Duna: Bezdán 430 (— 23), Apatin 540 (— 18), Bogojevó 538 (— 9), Vu­­kovár 460 (— 18), Palánka 463 (— 16), Noviszad 474 (— 13), Zemun 392 (— 6), Pancsevó 382 (— 16), Szmederevó 443 (— 10). Dráva: Oszijek 294 (0). Száva: I Mitrovica 257 (— 6), Beograd 336 (— 10). Tisza: Szenta 286 (— 24), Be­léi* s: , Az eddig közölt folytatások rö­vid tartalma: Heywoldt és Bendor az »Álmok városá«-nak alapítói Helmer feltalálótól ajánlatot kapnak a nap energiáját kihasználó talál­mány értékesítésére. Heywoldtot, a ki Bepdor feleségének, Iránok sze­relmese, éjszaka meggyilkolják. Fia Werner, aki Amerikából érkezett ha­za, ismét összebarátkozik gyerek­kori pajtásával, Romival, Bendor leányával. Néhány nap múlva is­meretlen tettes kirabolja a pénztár­­épületét, íra, Bendor felesége el­tűnik. — Éz a még befejezetlen csillagászati torony. Eredetileg a város megnyitásáig el kellett volna készülnie, időközben azon­ban bizonnyal nehézségek megakadá­lyozták ‘a befejezését és igy az utolsó építkezések néhány hétre elhúzódtak. Odaát émberek vannak! — Ügyié.Iszik Be a városban senki sem j:tud róla. A torony lakatlan. Építése csak a nyáron fejeződik be. Obszervatóriumig! akarnak benne berendezni laikusok ré­szére. Két órás kutatásuk nem vezetett efed­­ményre. Többször kiáltottak. Vártak. De nem történt semmi. Azután visszamentek a tó partjára, a hol a két csónak várta őket. Helinerét mindenesetre otthagyták, ők pedig el­­cveztek. I — Furcsa épület — mondotta végre Werner. Ez volt egyetlen olyan kijelen­tése, amellyel állást foglalt1 a történtek­kel szemben. Kis idő után még hozzáfűzte: • — De végre is, kell, hogy ennek az 'épületnek tervrajzai legyenek! *• . : .- \ --Mi történt AU Hehncrrel? Ain.ikqr:--Wernur Heywoldt az egyik (jsiilagászati műszert nézte, Helmer az jattá felé közeledett. Ki akarta nyitni és . Cikkor vékony rést fedezett fel a falon, .önkéntelenül odanyult... a látszólag .erős kőfal engedett.a nyomásnak és hir­telen egy forgó-ajtó nyílt ki, amely erő­szakkal toka be a sötétbe. . Csodálkozva kiáltotta: .. - Halló.. . . . Éz volt az utolsó szava, amit Werner ’Heywoldt hallott. Helmer a sütőiben állt az ajtó pedig automatikusan becsukó­dott mögötte. Megpróbálna újból kinyitni és látta, hogy az ajtó enged ... Ugyanekkor azonban Alf Helmer más valamit vett észre, ami jobban érdekelte. Egy gyufát gyújtott és ennek a gyenge fényénél villanykapcsolót látott maga előtt és egy keskeny kőlépcsőt, amely a mélybe ve­zetett. Megnyomta a villanykapcsolót, amire egy lámpa gyűlt ki. Lejjebb egy másik égett. Egy percig gondolkodott, hogy szól­jon-e felfedezéséről Werner Heyvoldt­­nak. Kintről hang foszlányok szűrődtek be. Hallotta John Murray nehéz lépé­seit a lépcsőkön. Erre egyedül indult el lefelé. Alf Helmer teljesen tisztában volt en­nek a kalandnak rendkivüliségévck Csak néhány lépésnyire az -Álmok városá«« nak központjától egy majdnem befeje­zett épületet talált, amely a városhoz tartozott... és ez az épület titkos aj­tókat és lépcsőket rejtegetett, amelyeket alig fedezhetett fel a gyanútlan szemlélő Valószínűnek látszott, hogy mindennek egész egyszerű magyarázata van: hogy ez a lépcső talán a pincébe vezet é\ csak arcbitektikai szempontokból van elrejtve. De Alf Helmernek élénk fantáziája volt. És egy romantikus kaland mindig csábítóbb volt előtte a világos és érthető tényéknél. Ehhez járult még, hogy az »Álmok városád-ban az utolsó hetekben SSW*. egymásutánba« itárom olyan ese­meny történt, amely minden ember képzeletét izgatta. Az első Gregor Hey­woldt halála volt, amely ugyan Helmert nem érintette közelebbről, mert csak rö­vid ideje ismerte Heywoldtot .Aztán Íra Bendor eltűnése következett, amiről mindenhol izgatottan tárgyaltak. Végül megtörtént a pénztárrablás is, amelynek tettesét Werner Heywoldtta! együtt ül­dözte. Amikor Alf Helincr leért az utolsó lép­csőfokon, keskeny folyosót látóit maga előtt, amelyet a végén egy ajtó zárt el. Ez a helyiség közvetlenül a torony alatt volt. fit is egész egyszerű fa-ajtó volt és — anu Helmernek azonnal feltűnt — szín­ién retesszel volt lezárva. Alf Helmer egy percig habozott. Azután meglepődve hailgatózott: az ajó mögül nesz hallatszott. Bent tar­tózkodott valaki. Percekig hailgatózott visszafojtott lé­legzettel. Megint csöndes volt minden Még egy pillanatig habozott, aztán ko­pogott az ajtón, Bent egy ijedt női hang szólalt meg: — Ki az? Helmer visszatolta a reteszt, kinyitot­ta az ajtót és belépett. Ablaktalan kis szobában találta magát. A szoba jól volt bútorozva és halvány fénnyel vi­lágította meg egy ámpolna. A szoba közepén egy asszony állt és ijedten nézett rá. Azonnal megismerte fényképei után. Íra Bendor vofc Sokáig mozdulatlanul álltak egymás­sal szemben. — Kicsoda maga? — kérdezte végre íra Bendor. A férfi becsukta maga mögött az ajtót és lassan közeledett. — Helrncr mondotta — ön való­színűleg nem hallott még rókmi. Vélet­lenül akadtam rá uz idevezető útra. Az asszony egész közel jött hozzá. Te­kintete kérdőn meredt rá. —• Jaquiestöl jön? — Nem. Íra állhatatosan ismételte: — De igen, ön Jaqucstől jön! Alt Helmer tagadólag rázta a fejét: — Nem Jaques Uendortól jövök. A véletlen hozott ide. Az asszony még mindig mozdulatlan nul nézett rá. Helmer hirtelen észrevette hogy egész testében remegni kezd, de mielőtt még megingott, odaugrott hozzá és felfogta karjaival. A díványhoz vitte. Az asszony sápadtan és élettelenül feküdt előtte. Helmer tekintetével keresett valamit. A közelben felfedezett egy üveg kölni vizet, azt sietve odavitte, elsimította a hajat Ira homlokáról és bedörzsölte ha­lántékát. Percnyi idő sem volt a meg­gondolásra. Letette az üveget és várt. Ira mozdulatlanul, lehunyt szemekkel feküdt. Álf Helrncr föléje hajolt. Az események olyanoknak látszottak Helmer előtt, mintha egy izgalmas film játszódott volna le előtte. Az asszony végre kinyitotta a szemét és ránézett. Pillanatok múltak el szótlanul, amig halkan megkérdezte: — Mit akar ön itt? Kissé feltámaszkodott és hangosabban ismételte: — Mit akar tőlem? Alf Helmer megnyugtatóan felelt: —■ Kérem, maradjon fekve — kérlelte — ön nagyon gyenge . . . Ira lélegzetvisszafojtva nézett rá. Az­után visszahanyatlott engedelmesen, mint egy gyermek. — Nagyon gyönge vagyok — sut­togta.

Next

/
Thumbnails
Contents