Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-26 / 144. szám
10. oldal BÁCSMEGYEI napló 1927 május 26. a másik állam határkeritleténck átellenes területén is gyakorolhatlak, ha eziránt különleges igazolvánnyal vannak ellátva. Hivatásuk gyakorlásakor ezek nek az ültető hatáxkerületben érvényben levő törvények és szabályok szerint kell el járatok. Jósukban áll hivatásuk gyakorlása céljából a nappal és éjjel minden órájában, még lábbal vagy géperővel hajtott kerékpáron vagy autói' mobHon is, a határt bármely utón jármüveik kísérőivel (kocsis, sofiőr) együtt a vámhivatalnál való jelentkezés kötelezettsége nélkül átlépni. Ezen alkalmakkor magukkal vihetik teljesen vámmentesen a hivatásuk gyakorlásához szükséges tárgyakat (mü- és kötszerek, orvosságok) az esetenként szükséglettel arányban álló menynyiségben. Ezen könnyítések részleteiben a két Szerződő Fél vámigazgatásai egyetértőén állapodnak meg. Alkalmi igazolványok 9. cikk. A határellenőrzéssel megbízott közegek a határkeriiletbeli lakosoknak akkor amikor azt sürgős és fontos okok indokolttá teszik, sommás eljárás alapján kiállított »alkalmi utilapot« adhatnak, mely őket a határ átlépésére és a másik Szerződő Fél határkerületében való 3 napi tartózkodásra jogositja. Az »alkalmi utilapokban«, melyek csak egyszeri határátlépésre érvényesek, a sürgős határátlépés okát fel kell tüntetni. Az utilapok érvényét szükség esetén további 3 napi tartózkodásra meghoszszabbithatják. 10. cikk. A »határszéli utiigazolványokat« a másik Szerződő Fél erre illetékes hatóságaival láttamoztatni kell. A iáttamozás díjtalan. A másik Szerződő Fél tekintetbe jövő hatóságai kötetesek a nekik Iáttamozás céljából hivatalos utón átengedett határszéli utiigazolványokat a megkereső hatóságnak legkésőbb 8 napon belül visszaszármaztatni. Abban az esetben, ha a Iáttamozás megtagadtatiiék, a kiállító hatóságot az elutasítás indokáról tájékoztatni kell. Az »alkalmi utilapok« a határátlépés alkalmával láttamoztatnak annak az államnak határőrizeti közegei által, amely államnak területére a belépés történik. 11. cikk. A határszéli utiigazolvány, mihelyt kiállításának alapjául szolgált, feltételekben változás áll be, vagy tulajdonosának kétségtelenül megbízható volta megszűnik, bevonandó, minek megtörténtéről a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát késedelem nélkül értesíteni kell. 12. cikk. »Határszéli utiigazolvány«, valamint »alkalmi utilap« birtokában levők csalt igazolványukban vagy utilap. jókban megnevezett pontokon járhatnak a határon és a tulsó határkerületnek csak lakóhelyükkel átellenes részében közlekedhetnek. Az határátlépés napkelte és napnyugta közötti időre van korlátozva. A határt évszakra való tekintet nélkül minden nap szabad átlépni. A határontuli birtokosok napjában többször is átjárhatnak a határon. A határon keresztül gyalog, lóháton, kocsin, vonaton, hajón vagy más járművön szabad közlekedni az idevonatkozó vámügyi rendszabályok tekintetbe vételével. A határszéli utiigazolványok és alkalmi utilapok tulajdonosai a másik Szerződő Fél határkerületében megszakítás nélkül 3 napig tartózkodhatnak. Azoknak az igazolványtulajdonosoknak, akik a tulsó határkerületben, levő földekre, vagy ipartelepekre rendszeresen átjárnak, megengedhető, hogy a másik Szerződő Fél hatdrkerületében egyhuzamban hat napig időzhessenek. A tartózkodás terjedelmét az igazolványban fel ketí tűnte tni. Határátlépéskor a határszéli utiigazolványt és az összes szállított tárgyakat a határőrközegeknek be kell mutatni. 13. cikk. Határszéli utiigazolvány birtokában levők igénybe vehetik mindazokat a szárazföldi utakat, valamint a Mura és a Dráva viziutjait, melyek a határt többször keresztezik. 14. cikk. Árvíz vagy más elemi csapás eseteiben, valamint balesetek fennforgásakor a határkerületek lakosai a határt bármely utón éjjel-nappal átléphetik; hasonlóképpen tűzvész alkalmával a tűzoltóságok szükséges felszerelésükkel együtt. A következő (15., 16., 17.) cikkek formai rendelkezéseket tartalmaznak, végül a 18. cikk szerint annak lehetővé tétele céljából, hogy a határszéli szervek közegei szolgálatuk ellátásában egymást kölcsönösen támogassák és ezek között a határszéli forgalom sima lebonyolításához szükséges jószomszédi viszony megteremtessék, a Szerződő Fdek kötelezik magukat a határszéli szervek vezetőinek oly irányú kölcsönös felhatalmazására, hogy a másik Szerződő Fél átellenes határszéli szerveinek vezetőivel a határvonal valamely egyetértőén megállapítandó helyén öszszejöveteleket tartsanak, amelyeken igyekezni fognak a felmerülő összes részletkérdésekre nézve megállapodni, a kisebb jelentőségű incidensek által előidézett súrlódásokat kiegyenlíteni s a határkerületek lakosai részéről felhozott panaszokat elrendezni. Az összejövetelek rendszeresen minden 3 hónapban tartandók, egyébként mindannyiszor, valahányszor valamely határszéli szerv vezetője azt I szükségesnek tartja. A jugoszláv pénzpiac átélte a krízis kulmináeióját Az angol adósságok rendezésével teljesen helyre fog állni külföldön a bizalom a jugoszláv pénzpiac iránt — Amerikában minden kölcsön elhelyezhető Beográdból jelentik: A kormány az utóbbi ’időben erősebb gazdaságpolitikai tevékenységet fejt ki. A kormány köb csönpolitikáját az utóbbi időben rendkívül sok és erős kritika kisérte, bár meg kell állapítani, hogy Markovics Bogdán dr. pénzügyminiszter kölcsöpolitikáját nagy külső sikerek kisérték. Az Egyesült Államok pénzintézeteinél helyre állott Jugoszlávia iránt a bizalom és az összes jugoszláv kölcsönök a külföldön jöttek létre. Az amerikai közönség nagy előszeretettel vásárolta a jugoszláv obligációkat, amit Jugoszlávia Amerikában fennálló háboruelőtti adósságának a rendezésével tudott elérni. Már ez a siker is azt követeli, hogy Jugoszlávia rendezze az Angliában fennálló függő adósságait. Az utolsó hónapokban a következő amerikai kölcsönöket kötötte le Jugoszlávia: a 30 millió dolláros Bleer kölcsönt, amelyből egyelőre 12.8 millió kerül kifizetésre, a maradék összege később jön be az országba; létrejött a vittás értékű Seligmann kölcsön és négy millió dolláros beográdi Bleer kölcsön. A tárgyalások befejező fázisában van a Dileon Read & Co. délszerbiai vasútépítési kölcsön, amely húsz millió dollárról szól. Az 1927/28. pénzügyi törvény az ötszáz milliós monopoligazgatást kölcsönről is tud, azonban még nem tudni, hogy ezt hogyan fogják realizálni. Az állami kölcsönök a magánkölcsönök terén iš élénk mozgolódást teremtettek. Befejező stádiumban van egy nagy hazai Iparbank létesítése, amely százmillió dinár alaptőkével alakul meg. amelyből negyven százalékot a külföldi tőkések, húsz százalékot az állam és negyven százalékot a hazai iparosok jegyeznek. Az idei pénzpiac határozott javulást mutat és a tőkehiány leküzdését az állam és a magánosok mo&t már nagyobb sikerrel érik el és a pénzpiac úgy látszik már megúszta a krízis kul minációját. Joachimstal uj.gazdasági orientációt hozott A gazdasági érdekeket alárendelik a külpolitikának Beográdból jelentik: A kisantant külügyminisztereinek joachimstali konferenciája rendkívül nagy külpolitikai jelentőségén kivüil, nagy gazdaságpolitikai kérdések megoldását tolta előtérbe. Az eddigi lcisantant-konferenciákon a gazdasági kérdések nem játszottak fontosabb szerepet, a mostani tárgyalások során a gazdasági problémák szinte a külügyminiszteri megbeszélések tengelyét képezték. A joachimstali konferencia után a külügyminiszterek nyilatkozatai ezeket a gazdasági kérdéseket is csak úgy általánosságban érintették. A külföldi sajtó azonban a nyi iatkozatok alapján máris messzemenő kombinációkba fogott. Beavatott diplomáciai újságírók ezt a titkolózást úgy magyarázták, hogy Benes csehszlovák külügyminiszternek az a szándéka, hogy a volt osztrák-magyar monarchia területén alakult államokat ismét egy gaz. dasági egységbe kovácsolja egybe. A magyarországi sajtó eleve tiltakozott ez ellen a terv elten és kijelentette hogy egy ilyen elgondolásban Magyarország semmi körülmények között sem venne részt. Murinkovics Voja külügyminiszternek Beogradban tett nyilatkozata erre a kérdésre is világosságot derített és a magyar sajtó elhamarkodott visszautasítását ezzel is feleslegessé tette. Marfnkovics megállapította ismeretes nyilatkozatában hogy a Joachimstalbao folytatott gazda. sági tárgyalásoknak az volt a lényege, hogy a három ország gazdasági viszonyait a külpolitikai helyzethez alkalmazzák. Ezt a gazdasági alkalmazkodási elvet a kisantant államok egymásközt. valamint szomszédaik között próbálnák kiépíteni. A külügyminiszternek ez a kijelentése azt jelenti, hogy Jugoszlávia uj kereskedelmi pockát fog inaugurálni, még pedig olyan módon, hogy ezentúl nem lesznek tekintettel a jugoszláv gazdasági élet szükségleteire, hanem a kereskedelmi életben is keresni fogják a külpolitikai barátság közös érdekeit és a kereskedelmi életben is ki fogiák domborítani a politikai ellentétek gazdasági visszahatásait. A háború után az az elv alakult ki, hegy a jó gazdasági viszonyok, jó politikai viszonyokat vonnak maguk után. Jugoszlávia erre a megállapításra ráfizetett, mert az Olaszországhoz való viszonyában nem erre a tapasztalatra jutott az ország közvéleménye. Jugoszláviának Olaszországgal a háború után a legélénkebb kereskedelmi kapcsolatok épültek ki, a politikai viszony fejlődése pedig éppen a legellentétesebb irányt mutatta. Marinkovics nyilatkozata tehát arra enged következtetni, hogy ezentúl a politikai barát minden gazdasági előnyt meg fog kapni, az ellenséget pedig az összes előnyökből U fogják zárni. Különösen a kfsantant államok között fog barátságosabb forgalom kialakulni és ezek az államok egymással szemben minden gazdasági könnyítést meg fognak tenni. Ezért látszik helyesnek a beográdi gazdasági köröknek az a megállapítása, amely a joachimstali konferencia gazdasági határozatainak rendkívül nagy jelentőséget akar tulajdonítani. A lakáskérdés megoldása Hozzászólás a lakásproblémához A lakáskérdés, illetve az építkezés szünetelése a háború utáni idők igen kellemetlen és még ma is megoldásra váró problémája. Mint ilyen alkalmas egész országok gazdasági életének megbénítására, de amint megoldást talált, alkalmas a teljes gazdasági fellendülést előmozdítani, szociális problémákat megoldani és főképp a városokban a lakások illetve lakók átrendezését olyan mértékben előmozdítani, hogy az a lakáskérdés megoldását jelentené. Igen sok próbálkozás történt a lakáskérdés megoldására, de eredményre egyik sem vezetett és nem is vezethet mindaddig, mig a kérdést az eddigi formák közt és az eddigi szempontokból kísérelik megoldani. A lakáskérdés csak abban az esetben oldható meg eredményesen, ha már előre is figyelembe vettük saját városi szükségleteinket, vagyis, ha a lakás a városnak azon a helyén van, ahol a lakó üzleti, üzemi, kényelmi, stb. érdekei szükségesnek tartják. Természetesen az építkezéseknél csakis általános és nem egyéni szempontok vehetők számításba. Elképzelhetetlen egy olyan lakóházcsoport, ahol kizárólag fűszeresek, kocsmárosok, cukrászok, szabók, cipész kisiparosok vagy asztalosok laknak,, valamint elképzelhetetlen, hogy egy-egy ilyen csoport a városon kiviili, tehát üzletkörétől a lehető legtávolabbi elhelyezésbe beletörődjön. Az emberek nagy része életcéhd tűzte ki egy a város kültelkein épülő, kertnek való nagy udvarral ellátott, családi ház megszerzését. Rendes körülmények közt is igen sok hátránya volt ezen építkezési módnak és csak a nehéz áldozatok árán megépített és a körülményekhez képest aránytalanul drága családi ház felépítése után volt és vau módja az építtetőnek meggyőződni a családi ház ezernyi hátrányáról. Sokaknak ellenszenves az egyetlen megoldási mód: a többlakásos és a város belterületén felépített bérház, de csak azért, mert a Vajdaságban a modern bérház fogalma ismeretlen. A pénzkérdés megoldása szinte lehetetlennek tűnik fel, mert hiszen az egyetlen mód, illetve megoldás, csakis a szövetkezet lehet. Vannak, akik a szövetkezet fogalmát tigy értelmezik, mintha elég lenne néhány embernek szövetkezni arra, hogy legyen, aki az államtól, vagy pénzintézetektől, esetleg a várostól, anyag, pénz, vagy háztelek adományaikat elfogadja és azokat építkezés céljából egy véletlenül összeverődött csoportnak a megtérítés reményében kiosztja. A szövetkezetnek egy hatalmas tömörülésnek kell lenni, amelyben városunk minden társadalmi osztálya anyagi erejéhez képest részt vesz és többezer taggal kel! rendelkeznie, hogy ne csak a befizetett részjegyei számával és összegével, de tagjai számával is demonstrálja a nagy célt, amely hivatva van egykét év leforgása alatt megoldani a lakáskérdést és fellendíteni a város gazdasági életét. ERÁDIÓAMATŐRÖK szakvéleményt adok, készülékeik felülvizsgálását, javítását végzem, uj készülékek szaksz*rü fel 1 itását, mindennemű alkatészt szállítok legolcsóbban CZUCZY EMIL, MÉtNÁK SUBOTICA, HAISAUKOVA tt-MI
