Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-02 / 111. szám
4 OLDAL » AHA f'/j DINAR PoStarína plaőena u gotovom 15 H 0 0 11# XXVlíf. évfolyam. MEGYEI Szubotlca, 1927. HÉTFŐ, május 2. 111. szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg. 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmai Jovantrg. 5. (Minerva-palota) Aragiusztuslían lesznek. az országos választásolt Május 15-ikén oszlaf ák fel a parlamentet Beogradból jelentik: Vasárnap rendkívül eseménytelen napja volt a politikai életnek. A kormány sem tartott ülést, a miniszterelnök azonban úgy délelőtt, mint délután megjelent kabinetjében. Nagyobb feltűnést keltett a kormány demokrata tagjainak tanácskozása, amely vasárnap az esti órákban Marinkovics Voja külügyminiszter kabinetjében folyt le. A tanácskozás anyagáról a demokrata miniszterek nem voltak hajlandók nyilatkozni, általában azonban azt hiszik, hogy a demokrata pártban mutatkozó nehézségekről tárgyaltak, amelyeket egyrészt a horvát demokratáknak ellenzékbe vonulása, másrészt magának a pártvezetőségnek elégedetlensége idézett elő. Viszont a Pravda értesülése szerint a konferencián a választások kiírásáról folytak tanácskozások. Hir szerint a választásokat már augusztusban megtartják és a parlamentet május 15-én oszlatják fel. Vasárnap olyan hirek is elterjedtek. hogy őfelsége aláirta Makszimovics Ilozsó közoktatásügyi miniszterré való kinevezését. Ezeket a híreket azonban Vukicsevics miniszterelnök kategorikusan megcáfolta és az újságírók előtt kijelentette, hogy egy miniszter kinevezése nem olyan jelentéktelen dolog, hogy titokban meg lehessen csinálni. Ha változás történik a kormányban, arról idejében fogják informálni a sajtót — ígérte' meg Vukicsevics az újságíróknak Hétfőn Őfelsége elnökletével minisztertanács lesz az udvarnál. A minisztertanács anyagáról azonban Vukicsevics miniszterelnök nem volt hajlandó nyilatkozni. Vukicsevics vasárnap hosszasan tárgyait Nikies vö t Adóügyi miniszterrel, ezt megelőzően pedig két óra hoszszat tartózkodott Nikiccsel az ud- I varnál, azonban ezekről sem szíván I goit ki semmi hir. Háborús veszélyt Jelent Mussolini válasza Nem lehet a felelősséget Jugoszláviára hárítani „Olaszország már bekebelezte Albániát“ Beogradból jelentik: A beogradi Pravda félhivatalos színezetű cikkében ismerteti Marinkovics külügyminiszter álláspontját Mussolini válaszával szemben. A cikk fejtegetéseiben több utalás van a közeli háborús veszélyre. — Mussolini — irja a lap — a Chamberlainhez intézett válaszában kijelentette, hogy elhárították a támadást Achmed Zogu bég rezsimje ellen. Ez az állitás leleplezi, hogyan fogja fel az olasz miniszterelnök a tiranai paktumot, amely tehát nem Albánia függetlenségét és integritását, hanem alkotmányát, azaz Achmed Zogu rezsimjét védi. És éppen a tiranai paktumnak ez az értelmezése a nyugtalanság forrása amellett, hogy teljes ellentmondásban van a népszövetségi paktum 10. és 12. szakaszával. ' Kétségtelenül bebizonyult ezzel. hogy az olasz tézis az ckkupációt jelenti. — Itt nincs szó sem a presztízsről, sem az önimádatról, amely ugylátszik, dominál Mussolini válaszában. Azokról az észrevételekről van szó, amelyek már megtétettek, de amelyekről Mussolini azt mondja, hogy Rakics római követünk megteheti azokat. Ezek az észrevételek pedig tisztázni akarják a helyzetet: Albánia függetlensége és területi épsége azok a tényleges és diplomáciai tények, amelyeket garantálni kell. Hogy milyen a belső élete valamely államnak, ahhoz senkinek sincs köze. Mussolini valóban komollyá tette a helyzetet és válasza nem elégelheti ki az objektív közvéleményt. — Anglia most megállt a közvetítéssel. Parisban úgy tartják, hogy nem tett még meg mindent. A paszszivitás momentuma azonban már itt van. Most még azt lehet várni, hogy Rakics Milán meglátogatja Mussolinit és megkisérli a megbeszéléseket. A helyzet most az, hogy a mi államunk kísérletet tesz s ha ez a kísérlet nem sikerül, senki sem háríthatja a felelősséget az SHS királyságra. — Mert ha teljesen pontos az, amit a határon megállapítottak és a bécsi lapok is jelentettek, akkor igazat mondott egyik barátságos lap, hogy Mussolini a halogatással csak időt akar nverni előkészülteire. — A következő nanok meg fogják mutatni, hova fejlődik a helyzet — irja a Pravda. Az olaszok katonailag kiépítették Saseno szigetét Durazzóból jelentik: A Vossische Zeitung Albániába kiküldött külön tudósítója rendkívül érdekes jelentésben számol be albániai megfigyeléseiről. A tudósító szerint Saseno szigete Olaszország adriai politikájának katonai támaszpontja. A sziget elsőrendű erőd, amit a legnagyobb kaliberű modern ütegekkel szereltek fel és a hírszolgálatot kitűnő rádióállomás látja el. Olaszország már évek óta dolgozik a sziget kiépítésén és ott tervszerűen az Adria Gibraltárját teremtete meg. Az otrantói ut, amely alig nyolcvan kilométer széles, ágyutüzzel minden pillanatban elzárható a sasenoi ágyuk segítségével. Másrészt azonban tény az is, hogy Saseno e pillanatban az egyetlen fontos katonai pont Albániában, amit Olaszország megszállva tart. Az a hir, hogy az olasz csapatok az utóbbi hetekben Albánia egyéb területeit is megszállták volna, alaptalan. Az olaszoknak nincs szükségük arra, hogy Albániát most okkupálják és a katonai megszállás teljesen felesleges, mert 0'aszország Albániát polgári utón már rég bekebelezte. Olaszország ugyanis az egész albán állami és gazdasági apparátust már évek óta a kezében tartja — irja a Vossische Zeitung tudósítója — és Albánia ma a valóságban Olaszország egy része. Albánia szuverénitása a múlté. Albánia ma nem más, mint olasz gyarmat angol felügyelet alatt. Albánia birtokbavétele Olaszország részéről fokról-fokra történt. Elsősorban állami jegybankot állított fel Olaszország Albániában, de kereskedelmi téren is egyre jobban érvényesül Olaszország befolyása. 1926. júniusában pedig a kereskedelmi és gazdasági téren keresztülvitt akciókat Olaszország politikai téren is biztosította a livornói találkozáson és ehhez Anglia is hozzájárult. Nincs kilátás arra. hogy Beograd és Róma közt meginduljanak a közvetlen tárgyalások Párisból jelentik: A Times megállapítja, hogy a párisi és londoni kormány minden fáradozása, hogy a Róma és Beograd között fennálló diplomáciai feszültséget enyhítse. kudarcot vallott és a helyzet ma határozottan sokkal roszszabb mint volt husvét előtt. Ebben a pillanatban a lap szerint nincs is kilátás arra, hogy Beograd és Róma között megindulhassanak a közvetlen tárgyalások. Anglia és Japán nagyszabású katonai együttműködést kezd Kínában A hadműveletekkel a szovjet befolyását akarják letörni Párisból jelentik: A Matin vasárnapi száma szenzációs cikket közöl a kinai eseményekről, amelyek a lap szerint döntő fordulat előtt állanak. A tudósítás szerint Anglia és Japán nagyszabású katonai együttműködésre határozták el magukat azzal a céllal, hogy a bolsevizmust teljesen elfojtják. Hankau előtt erős angol hajóraj fog megjelenni, hogy a kommunista tűzfészket összelőjje. Japán pedig el akarja venni az oroszoktól Kelet-Kinában a vasutat, ami uj orosz-japán háborút idézhet fel. A két hatalom bízik abban, hogy az antibolsevista hadjáratnak sikerül a szovjet befolyását nemcsak Kínában és egész Kaiét-Ázsiában megsemmisíteni, hanem a szovjet-uralomnak esetleg Oroszországban is véget fog vetni. Anglia és Japán a háborút eddig csak azébt nem kezdte el, mert az Egyesült-Államok kormánya nem jó szemmel nézné, ha Japán bevonulna Mandzsúriába. A londoni és tokiói kormány ezért most azon fáradozik. hogy_ Amerikát Keletázsiában újabb előnyökkel kárpótolja. Kedden terjesztik a magyar parlament elé az olasz-magyar szerződéseket A becikkelyezésről szóié» törvényjavaslatok szerdán már a külügyi bizottság elé kerülnek Budapestről jelentik: A képviselőház keddi ülésének váratlan szenzációja lesz. Vaíkó Lajos külügyminiszter vasárnap délután jóváhagyás végett bemutatta a kormányzónak az olasz-magyar szerződésekről szóló törvényjavaslatokat. A kormányzó tudomásul vette az előterjesztést és ennek értelmében a képviselőház keddi ülésén már be is terjesztik az olaszmagyar barátsági és döntőbírósági szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Mind a két törvényjavaslatot hosszú és érdekes indokolással terjeszti a kormány a képviselőház elé és többek közt arra is rámutat, hogy az olasz-magyar barátságos viszony ápolása elsőrendű érdeke Magyarországnak. A szerződés váratlan beterjesztése politikai körökben nagy feltűnést kelt, mert a kormány eddig nem adott felvilágosítást a becikkelyezés időpontjáról. A két javaslatot szerdán már a külügyi bizottság tárgyalja és a pénzügyi felhatalmazásról szóló javaslat letárgyafása után a Ház napirendre tűzi ki a két javaslatot, amelyek legkésőbb iunius első felében tető alá kerülnek.
