Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-21 / 139. szám
1927. május 21. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oktal A miniszterelnök hétfőn terjeszti a király elé a parlament feloszlatásáról szóló ukázt Marinkovics külügyminiszter elutazott Vrnyacska-Banjára — Újabb kombinációk a kormány kiegészítéséről ... Megválasztották az állami bizottság tagjait — Az ellenzék kivonult a pénzügyi bizottság üléséről Szeptember elején lesznek a választások Beogradból jelentik: Marinkovics Voja külügyminiszter, akinek audienciájától a politikai helyzetben döntő fordulatot várnak, csak pénteken este utazott el Vrnyacska-Banjára, úgy hogy az audienciához fűződő különböző kombinációk tisztázása csak a jövő hétre várható, amikor a külügyminiszter visszatér Beogradba. Marinkovics Vojának a külpolitikai helyzetről való referátumon kívül arra is megbízása van, hogy tisztázzon néhány nagyon fontos belpolitikai kérdést az udvarnál. Marinkovics előreláthatólag pozitív eredményekkel fog visszatérni és utána rögtön várható Vukicsevics Velja elutazása a királyhoz, ami információink szerint hétfőn fog megtörténni és az audiencián Vukicsevics miniszterelnök a király elé fogja terjeszteni a parlament feloszlatásáról és a választások kiírásáról szóló ukázt. A választásokat a kormány szeptember első, vagy második vasárnapjára tervezi és a parlament feloszlatása ilyenformán június elejére várható, mert az alkotmány értelmében a választást a parlament feloszlatása után három hónapon belül kel! megtartani. Az audiencián még több fontos kérdés is szóba fog kerülni, igy a főispáni karban eszközlendő változások is. A demokraták tiz-tizenkét főispá:ni helyre tartanak igényt és az eddigi radikális főispánok közül is felmentenek, illetve áthelyeznek néhányat. A demokraták a Vajdaságban egy, Horvátországban pedig két főispánságot követelnek és pedig az oszijekit és a tengermellékit. A választások kiírásával természetesen aktuálissá válik a kormány kiegészítése is és ezzel egyidejűleg ismét megindultak a kombinációk. Ezek közül, mint legjellemzőbbet közöljük, hogy a demokraták még egy tárcát kapnak, még pedig a közlekedésügyit. Miroszavljevics tábornok pedig a választások idejére visszavonul a kormánytól, mert a választói kormánynak csak politikus lesz tagja, a választások után azonban Miroszavljevics ismét miniszter lesz. A kombinációk szerint Kumanudi erdőügyi miniszter venné át á közlekedésügyi minisztérium vezetését, az ő helyébe pedig Mijovics szociálpolitikai miniszter lépne, mig ezt a tárcát Setyerov Sziávkó bánáti demokrata képviselő kapná meg, aki igy a kormány második vajdasági tagja lenne. A radikálisok közül Uzunovics Nikolának és Popovics Veljának kormánybalépését emlegetik. A kormánynak végre sikerült a politikai napirendről levenni az állami bizottság kérdését, mert a pénzügyi bizottság péntek délutáni ülésén megválasztották az állami bizottság politikus tagjait. A kérdést sok nehézség után sikerült végre rendezni és a megállapodás véglegesen csak a bizottság többségi tagjainak péntek dénutáni értekezletén jött létre. Eszerint a választások nem proporcionális, hanem többségi elv szerint történnek. Ezt az értekezletet Raclonics Jovánnak és Mihajlovics Ilijá nak a miniszterelnökkel folytatott tanácskozása előzte meg. Az állami bizottság politikai tagjain kívül a pénzügyminiszter nyolc tagot nevez ki. A Bácsmegyei Napló munkatársa pénteken beszélgetést folytatott Markovics Bogdán pénzügyminiszterrel, aki kijelentette, hogy a kinevezendő tagok listáját még nem állította össze, mert a tagokat, akik kizárólag gazdasági szakemberek lesznek, az egész országból kell kijelölni. Kijelentette még a miniszter, hogy a kormány gazdasági-pénzügyi bizottsága rövidesen hozzá fog látni a gazdasági válság enyhítésére irányuló intézkedések kidolgozásához és úgynevezett kis gazdasági tanácsot fog alapítani, amely a kormány plénumának javaslatokat tesz. Az állami bizottság megválasztása A pénzügyi bizottság pénteken délután ülést tartott, amelynek napirendjén csali az állami bizottság megválasztása szerepelt. Az ellenzék részéről Popovics Szvetiszláv Pribicsevics-párti, Kezsman Radics-párti, Trumbics föderalista és Jovanovics földmivespárti a proporcionális elv betartását követelték, Radonics Jován pedig azt javasolta, hogy a többségi elv alapján válasszák meg az állami bizottság tagjait. Radonics Jován javaslatát 19 szavazattal 9 ellenében elfogadták, mire Bankovics dr. a Radics-párt nevében deklarációt tett, majd úgy a Radics-párt. mint a többi ellenzéki pártok, a klerikálisok kivételével, kivonultak. A bizottság tagjaiul ezután a következőket választották meg: A radikálisok részéről dr. Radonics Jovánt, Mihajlovics fiiját, Sztojadinovics- Szegedtnac Ljubát, Oavrilovics Ottót. Protics Andriját, Szubotics Dusánt. Miletics Vladát, T rpkovics Sztankót és Altiparmakovics Jovánt; a demokraták részéről Veljkovies Velját, Setyerov Szlávkót, dr. Behmen Seftiját és Szalih Baljicsot; végül a szlovének részéről Szmodeli Franjót. A tagokat írásban hívják össze, a bizottság legközelebbi ülésére. A törvényhozóbizottság ülése A törvényhozó bizottság pénteken ülést tartott, amelyen elfogadták a bűnvádi perrendtartás 305—420. szakaszait. A jugoszláv-magyar kereskedelmi szerződést a magyar képviselőház egyhangúlag fogadta el A kormánypárt szónokai szerint a szerződés bizonyítéka annak, hogy Jugoszlávia komoly barátja kiván lenni Magyarországnak — A keresztény gazdasági párt egyik vezére a jugoszláv döntőbírósági szerződés megkötése előtt a magyar nemzeti kisebbségek hathatósabb védelmét követelte Minden szónok örömmel üdvözölte a Jugoszláviához való közeledést Budapestről jelentik: A képviselőház pénteki ülésén harmadszori olvasásban is ellő gadták a magyarolasz barátsági szerződést, majd több kisebb javaslat elfogadása után Görgey István előadó megindokolta az SHS királysággal kötött kereskedelmi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Az előadó rámutatott arra, hogy Jugoszlávia volt az az állam, amely a világháború után először jött rá az utódállamok közül arra, hogy a Magyarországtól való elzárkózással önmagának is mennyire árt és éppen ezért Magyarországnak máris élénk kereskedelmi kapcsolata van Jugoszláviával, ahova főleg mezőgazdasági és ipari cikkeket exportál. A jövőben szép gazdasági harmónia lesz Magyarország és Jugoszlávia között és az a körülmény, hogy a szerződés megkötésének kezdeményezése Jugoszlávia részéről történt azt mutatja, hogy Jugoszlávia komoly barátja kiván lenni Magyarországnak. A szerződés minden sora a kölcsönös barátságtól és jóindulattól van áthatva és éppen ezért kéri a javaslat elfogadását. Temple Rezső kormánypárti örömmel üdvözölte a javaslatot és arra hivta fel a kereskedelmi miniszter figyelmét, hogy a magyar hajóknak Noviszadon árut felvenni és Beogradban kirakni nem lehet. A másik sérelem az, hogy a Bega, a Temes és a többi mellékfolyók szabaddá tétele nem valósult meg és ennek orvoslását kérte, végül a javaslatot elfogadta. Tury Béla pápai prelátus, a keresztény gazdasági párt egyik vezére . hangsúlyozta felszólalásában, hogy a szerződésben első lépését annak a törekvésnek, hogy Magyarország a legteljesebb mértékben normális viszonyok közé kerüljön Jugoszláviával. A magyar kisebbségi kérdéssel foglalkozott ezután és rámutatott arra, hogy a népszövetségi tanácsnak eddig egyetlen olyan tagja sem akadt aki magáévá tette volna a magyar kisebbségi panaszokat. Felfogása szerint politikai természetű szerződésbe. vagy egyezménybe nem léphet Magyarország egy olyan állammal sem. amelyben magyar kisebbségek vannak mindaddig. amig a magyar kisebbségek jogait el nem ismerik és nem rendezik. Ha döntőbírósági szerződést kötünk Jugoszláviával — mondotta a szónok — akkor ismertessük el Magyarország és Jugoszlávia között a kisebbségi védelem kapcsán felmerülő jogi és ténykérdéseket olyan kérdésekre, amelyek az egyik fél kívánságára a független hágai állandó nemzetközi bíróság elé utalandók. Igen előnyös volna, ha' ennek a felfogásnak kifejezést adnának a döntőbírósági szerződésben. A magyar kormány erkölcsileg jogosult arra, hogy a kisebbségi védelem teréu követeléssel álljon elő, mert egyetlen ország sem tiszteli annyira a kisebbségi jogokat, mint Magyarország. Prakatur Tamás mohácsi kormánypárti képviselő annak a rémé nyének adott kifejezést, hogy a jugoszláv kereskedelmi szerződés folytatása a magyar-szerb barátságnak. A Jugoszlávia felé való orientálódás szükségességét hangoztatta és kijelentette, hogy örömmel fogadja a javaslatot. Oberhammer Antal pécsi kormánypárti képviselő rámutatott arra, hogy a közvélemény nagy tetszéssel kíséri a Jugoszláviával kötött szerződést, mert Jugoszlávia gazdasági érdekei teljesen egyeznek Magyarország érdekeivel. Végül azt a kívánságát fejezte ki, hogy Jugoszlávia a magyar szénre kirótt nagy vámot csökkentse. Hermann Miksa kereskedelmi miniszter a felszólalásokra adott válaszában kijelentette, hogy azok a részletkérdések, amelyeket a felszólalások során felhoztak, a Jugoszláviával folytatandó tarifális tárgyalásokon kerülnek sorra és nyernek elintézést. Hangsúlyozta a miniszter, hogy örömmel kell üdvözölni a szerződést, amely az első lépés egy teljesen labilis áilapot likvidálására. Ezután a képviselőház általánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta a jugoszláv - magyar kereskedelmi szerződést és ugyancsak egyhangúlag szavazták meg a Jugoszláviával kötött közlekedésügyi egyezményeket is. Valorizálják Ausztriában a háború előtti államadósságokat és bankbetéteket Az osztrák szociáldemokraták türvényjavaslata Bócsből jelentik: A szociáldemokrata párt parlamenti frakciója csütörtökön törvényjavaslatot nyújtott be a nemzeti tanácsnak a szövetségi állam, a tartományok és községek adósság-kötvényeinek, továbbá a hadlkölcsön és az egykori osztrák állam egyéb kötvényeinek felértékeléséről. A javaslatban szerepelt kötvények közé számítanak a takarékpénztári betétek és biztosítási kötvények is, amelyek az 1918 november 1. előtti időből származnak. A javaslat azt kívánja, hogy az átértékelés aranyértékre szóló kötelezvények segítségével történjék és a szükséges összegeket az államkincstár százezer shillingen felül terjedő vagyonok, illetve a tiadivagyonokból, vagy a háború utáni időkből származó konjunkturális hasznokból eredő harmincezer shillinget meghaladó vagyonokra kivetendő adópótlékból teremtené elő, továbbá újabb adót vetnének ki a magánosok tizenkétezer shillinget és a jogi személyek ötvenezer shillinget túlhaladó jövedelmére. Ez a pótadó fizikai személyeknél a jövedelemadó tiz-tizenöt százaléka, testületeknél pedig husz-huszonöt százaléka lenne.
