Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-21 / 139. szám
12 OLDAL * ARA 1'/, DINAR Poitarlna plaćena u gotovom! XXVKf. évfo yarn. Szubotica, 1927, SZOMBAT, május 21. 139. szám Telelőn: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétiön délben Előfizetési ár negyedévre 16.-> din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovan trg. 3. (Minerva-palota) Nem állandó! Qrol Milánt, akinek az általános és a speciális vajdasági politikai helyzetről érdekes nyilatkozatát találja a Bácsmegyei Napló mai számában az olvasó, pártkülönbség nélkül minden tisztességesen gondolkodó ember nagyrabecsüli Szuboticán. Nemes liberalizmusa, amely nemcsak szavakban csendül meg, hanem tettekben is megnyilatkozik, szeretetreméltó szívélyessége, amellyel polgártársainak ügyét felkarolja, önzetlensége, tisztakezüsége barátaivá_ tették azokat is, akik nem ismerték. Grol Milán is példa arra, hogy a vajdasági ember nem szűklátókörű és nem kicsinyes, szivébe fogadja azt is, aki nem vajdasági, ha ez nem csupán lépcsőnek tekinti a vajdaságiak bizalmát, amelyen felkapaszkodhat. Grol is idegenül jött közénk s ma itthon van, mert méltónak bizonyult szeretetünkre s méltónak mutatkozott arra, hogy Davidovics Ljubának és pártjának ideális demokratizmusát képviselje. Grol Milán hívei közt éppúgy vannak magyarok is, mint szerbek, noha a magyarok szavát ő nem érti meg s azok sem értik azt, amit ő mond. De amint Gro] mégis meg tudta ismerni a vajdasági magyar népet, amint a néhány esztendős tapasztalat révén meggyőződött róla, hogy a magyarság hü és lojális polgára az államnak s nem kíván egyebet, mint azt a jogot, ami konszolidált államban minden tisztességes, hü és lojális állampolgárnak kijár, úgy a vajdasági magyarság is megérzi, hogy Grol Milánban őszinte barátot nyert. Az uj politikai konstellációban Grol Milánnak kétségtelenül jelentékeny szerepe és befolyása van. A Vajdaság népe éppen azért tekint bizalommal és várakozással az uj politikai kurzus elé, mert azt látja, hogy most Grol Milánhoz hasonló kaliberű és lelkiösszetéteiii politikusok szava érvényesül. Mindez szükségessé teszi, hogy Grol Milánnak a Bácsmegyei Napló mai számában közölt nyilatkozatával c helyen is foglalkozzunk. A magyarság hálás köszönettel könyveli el azokat az igazi demokratához méltó szavakat, amelyekkel Grol Milán a magyarság jogos igényeiről megemlékezik s a múltak tapasztalatai után csöppet' sem tart attól, mintha ezek a szavak csak a választók szivének megostromlására mondattak volna s választás után feledésbe mennek. Aláírjuk azt is, amit az elmúlt rezsim jellemzéséről mondott' s szembe állította vele azt, hogy az uj politikai ciklus a törvények uralmát s az igazságosságot vallja alapelvéül. Az egyetlen olyan, amit (Grol Milán nyilatkozatában nem [hagyhatunk szó nélkül, az. hogy a szuboticai közigazgatás vezetésében beállott változás nem tekinthető véglegesnek, mert a demokrata párt is követeli részét a vezető tisztviselői állások elosztásánál s presztízsszempontból és politikai okokból pártjából,i politikusnak kívánja a szuboticai főispáni állást. A szuboticai magyarság, de merjük mondani, hogy minden szuboticia polgár, nem sokat törődik azzal, hogy milyen párti a főispán és a polgármester, csupán azt kívánja, hogy a város vezetői törvénytisztelő, tisztességes emberek legyenek, akik ismerjék a viszonyokat, ne a polgárság többségének akarata ellen kormányozzanak s ne engedjenek érvényesülni tisztességtelen törekvéseket. Szubotica polgársága az eddig történt kinevezésekkel teljes mértékben elégedett s azt reméli, hogy a kinevezettek működésében sem éri csalódás. A demokrata pártról s Grol Milánról is úgy tudjuk, hogy a polgárság többségének akaratát tartja a legfőbb parancsnak, aminek a presztízsszempontokat is alárendeli. Lehet, hogy a kinevezések aránya nem felel meg a pártok tényleges erőviszonyainak, de rá kell mutatnunk, hogy a Davidovics-kormdny korai bukását is az okozta, hogy túlságosan ragaszkodtak a számarányhoz. A másik szempont, amit Grol Milán szintén nem hagyhat figyelmen kívül, az, hogy befolyásos politikus részéről felhangzó az a kijelentés, hogy a mostani megoldás ideiglenes s a kinevezések nem véglegesek, az elmúlt rezsimet erősitik s a konszolidációt hátráltatják. Ezekből az ellenfél merit erőt s kovácsol fegyvert. Amilyen jogos és méltányos, hogy a demokrata párt tért nyerjen a szőkébb és a kiszélesített városi tanácsban, éppoly életbevágóan fontos, hogy Szubotica város és a Vajdaság visszaszerezze a nyugalmat, a. kormány exponenseinek meg lehessen az a hite, hogy hatalmuk állandó jellegű s hogy a kinevezéseket necsak a pártok erőviszonyai, hanem a polgárság beleegyezése, tetszése és lelkesedése szankcionálja. Megindul a döntő harc Oroszország ellen Briand hozzájirull Chamberlein szovjetellenes akciójához — Németországot területi engedmények árán be akarják vonni az angol-francia szövetségbe — Ellenkezés esetére súlyos r p-esszáliákkol fenyegetik Németországot Anglia és Franciaország hatalmi eszközökkel is fenntartják a békét a Balkánon Párisból jelentik: A francia sajtó élénken kommentálja Briand és Chamberlain londoni tanácskozását. Egységes vélemény nem alakult ki a lapokban arról, hogy tulajdonképpen miről is tárgyalt a két külügyminiszter Londonban. A lapok csak abban egyeznek meg, hogy Chamberlain mindenesetre megkísérelte. hogy szovjetellennes akciójának megnyerje Briandot. Általános feltűnést kelt. hogy a Matin érően nénteki számában szokatlanul heveshangu kommunistaellenes cikket közöl. amelyben a kommunizmust nemzeti veszedelemnek mondja, amely most j már Franciaországot is fenyegeti. Ha a kormánynak nincs elég ereje ahhoz — írja a Matin — hogy távoltartsa Franciaországtól a bolsevizmust, akkor Franciaország a maga ereiéből indítja meg a harcot az orosz veszély ellen. Mint Londonból jelentik, a Daily \ Telegraph értesülése szerint Briand J és Chamberlain tárgyalásai során a ; Rajna-kiürités kérdésében minden! tekintetben megegyezés jött létre, a i melynek értelmében a Raina-vidék kiürítésének kérdéséét .iunius 15-ike előtt semmiesetre nem fogiák felvetni, miután junius 15-ike az a dátum, ameddig Németországnak a keleti erődök lerombolására vonatkozó kötelezettségét teljesítenie kell. Másik londoni jelentés szerint, a mely megbízható információra hi- j vatkozik, a két külügyminiszter ta-j nácskozásai során főleg Angliának j kínai és oroszországi politikájáról, í valamint a Balkán-kérdésről esett j szó. Megállapodás jött létre, hogy j Franciaország barátságos semleges-; séggel és ha lehet, erkölcsi támoga-1 tussal kiséri Anglia politikáját Kiná-1 val és Oroszországgal szemben, mig lennek meg, hogy Doumergue francia köztársasági elnök meghívta György királyt Párisba és az uralkodó Szívesen fogadta a meghívást. Hir szerint György király a .iövö tavasszal viszonozza Párisban a francia köztársasági elnök látogatását. A londoni tárgyalásokkal kapcsolatban, egy bécsi jelentés szerint, a I Neues Wiener Journal pénteken fan- j tasztikus hirt közöl és úgy állítja be, j hogy nemzetközi kérdésekben kiilö-! nősen beavatott részről szerezte értesülését, amely igy szól: Anglia és Franciaország megegyezett abban, hogy felveszi a küzdelmet a bolsevizmussal szemben és abban is egyetért a két nagyhatalom, hogy nem tűrheti a német birodalom semlegességét a bolsevizmus ellen indítandó harcban. Németországot tehát az elé az alternatíva elé akarják állítani, hogy i mint Franciaország és Anglia sző- j vetségese, egyelőre csak defenzív jellegű katonai szövetséget kössön Angliával és Franciaországgal, a mely egyidejűleg azzal járna, j hogy a német birodalom jelentékenyen megnövelhetné haderejét. Ha Németország hajlandó erre a szövetségre, akkor lé- j nyeges eredményeket fog kapni, i például visszakapja Danzigot és a Visztüla-korridort, feltéve, ha Lengyelország egyéb határait garantálják, sőt a versaiiiesi szerződést is megszüntetik. hogy azt szövetségi szerződéssel pótolják. Ezeknek az engedményeknek a fejében Németország tartozik arra is kötelezettséget vállalni, hogy a két nyugati hatalommal együtt résztvesz Oroszország újjáépítésében. az albán kérdésben Anglia és Franciaország együttesen, ha kell. hatalmi eszközzel is fent fogja tartani a békét. Ugyanez áll a Földközi-tengeri egyensúlyra is. Az angol sajtóban olyan hirek je-1 Ha ellenben a német birodalom vonakodik ettől, akkor Anglia és Franciaország lefegyverzi a német birodalom hadseregét és Németországot az Oroszország eJleni háború tartamára kinevezendő főkormánvzó által fgazgattatná és természetesen a nyugati hatalmak hadereje a német birodalom területén vonulna keresztül Oroszországba. Az angol államférfiak úgy vélekednek, hogy a német birodalmi külügyminiszter aláírása nem elegendő garancia ilyen szövetség megkötésére, mert a német birodalmi hadseregnek Locarnó ellenére titkos megállapodásai vannak Oroszországgal, tehát kikötné, hogy a szövetségi szerződést a német birodalmi hadügyminiszter is tartozik aláírni, a német birodalmi hadsereget pedig olyan tábornokoknak kellene alárendelni, akiben Anglia és Franciaország is teljesen megbízik. A Chikago Tribune londoni tudósítójának jelentése szerint angol politikai körökben olyan hirek terjedtek el, hogy Chamberlain és Briand megbeszélései során tulajdonképpen diplomáciai alku folyt az angol és francia kormány között a következő alapon: 1. Franciaország beleegyezik abba, hogy a Moszkvával szemben folytatandó politikában követi az angol kormány irányításút. 2. Anglia hozzájárul ahhoz, hogy a Rajna-vidéken iolytalandó politikában csatlakozik Franciaország vezetéséhez. 3. Franciaország kijelenti, hogy az olasz politika tekintetében Franciaország hajlandó csatlakozni az angol állásponthoz. 4. Franciaország magáévá teszi Angliának a kínai politikában elfoglalt álláspontját. A tanácskozáson rendkívüli erőfeszítéseket tettek, hogy eleve kizárják azt a gondolatot, mintha ez a szerződés a locarnói politika végleges kudarcát jelentené és arra törekedtek, hogy ezzel ellentétben kiemeljék, hogy az uj antantot logikusan csak á locarnói megállapodások megerősítésének lehet tekinteni. Bizonyos londoni politikai körök mégis azt hiszik, hogy a francia államférfiak londoni látogatásának eredményeként Locarnó már csak szentimentális emléknek tekinthető.
