Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-20 / 138. szám

4. oldal !927 május 20. BACSMEGYH NAPI/) Minden alkalmazott adójáért a munkaadó felelős Szakképzett munkások is kötelesek kereseti adót fizetni Mindenki köteles az alkalmazottainak és munkásainak jövedelmét bejelenteni Az 1927—1-928. évi pénzügyi törvény 79. paragrafusa értelmében 1927 január elsejétől kezdve megszűnik az eddigi ne­­gyedosztályu kereseti adó és a jövőben úgy az önkormányzati, mint a magán­tisztviselők, valamint kvalifikált iparos és kereskedősegédek kereseti adót fizet nek, amelyért a munkaadó felelős. A munkaadópak jogában áll alkalmazottai­tól ezt a kereseti adót levonni és köte­lessége az adót alkalmazottai után be­fizetni. Csak a nem kvalifikált ipari és kereskedelmi alkalmazottak és munká­sok s azok, akik munkásadét fizetnek, nem tartoznak ezt az uj kereseti adót fizetni, minden más alkalmazott köteles megfi­zetni, A negyedosztályu kereseti adónál az adózók tájékozatlansága és a szabály tálán kivetések következtében rengeteg sok baj származott. Csak legutóbb is közölte a Bdcsmegyei Napló, hogy Vr­­sacon a magánalkalmazottak jövedelme nek ötven százalékát követelik negyed­­osztálya adó eitnén és másutt sem ritka­ság, hogy huszonöt-harminc százalékát kérik az alkalmazott összjövedelmének adó fejében. Minthogy a negyedosztáíjm kereseti adó kivetése utólag négy-öt évre történt, igen sok olyan inagánal­­kalmazott van, akinek most éveken út kell dolgoznia és a jövedelme Így sem lesz elegendő, hogy abból az adóját ki­fizesse.- A pénzügyi hatóságok igyekez­nek ugyan a múltra vonatkozólag a ne­gyedosztályu adókivetés igazságtalansá­gait enyhíteni, a jövőre nézve azonban fontos, hogy minden munkaadó, akinek alkalmazottja van, a kereseti adó bejer lentését pontosan teljesítse. A Minerva nyomda a közeli napokban forgalomba hozza a bejelentéshez szükséges nyom­tatványokat, amelyekből úgy a munka­adók, mint az alkalmazottak világosan megállapíthatják, hogy miképp kell a be­jelentéseket elvégezni, mennyit kell ke­reseti adó, rokkant-, katona- és kamarai pótadó fejében. fizetni, mennyi az állami adók után a községi pótadó és az útadó, úgy hogy mindenki könnyen ki tudja számítani, hogy mennyi adó terheli. Az alkalmazottak kereseti adójánál az alkalmazott összfizetésébe bele kell szá­mítani a készpénzjárandóságon kívül a természetben kapott illetményeket is, A lakás értéke a törvényes rekvirálási értékben veendő fel havi hatvan-száz­husz dinárig. A termények a piaci ára­kon, az élelmezés havi kétszázötven­­négyszázötven dinár értékben. Az igy megállapított jövedelem után az adó progressziven emelkedik 3.5 százaléktól tiz százalékig. Az állami adó után fize­tendő rokkant adó, amelynek kivetési skálája a forgalomba hozandó nyomtat ványokon szintén fel van tüntetve, to­vábbá a kamarai pótadó, amely ponto­san fele a rokkant adónak. Ezenkívül köteles az alkalmazott még fizetni községi pótadót, amely az állami kere­seti adóalap negyedrésze utdn számit­­tatik és ami a költségvetési törvény 82-ik paragrafusa értelmében nem lehet több, mint az állami adó kétszerese. Az alkalmazottat terheli még az útadó, mely az állami adójának maximálisan huszonöt százaléka lehet. (Az adóalap szintén az állami adó negyedrésze.) A kereskedelmi, ipari és technikai alkalma­zottak még tiz százalékos kereskedelmi és iparkamarai adót is tartoznak fizetni. Az adószámítás könnyebb megértése céljából a következő példa szolgál tájé­koztatásul: Egy alkalmazott, akinek az évi össz­jövedelme 31.000 dinár. Ez után a követ kező adókat kell fizetni: négy és fél százalékos ke­reseti adót skála szerinti rokkant adót skála szerinti kamarai pótadót kétszáz százalékos köz­ségi pótadót, . amelynek alapja az 1391 dinár állami adó negyedrésze, 348.75 párának a kétszáz száza­léka huszonöt százalék útadót, ugyancsak az állami adó­alap negyedrésze után szá­mítva a kereseti és ipari vállala­toknál alkalmazott techni­kai és üzletvezető segédek tartoznak tiz százalékos iparkamarai pótadót fizet­ni, ami szintén az állami adóalap negyedrésze után számítandó 1395.— dinár 378.—r 189.-697.50 87.20 vagyis az összes adó ki­tesz 34.88 2781.58 dinárt Visszatérés Lantom te sutba dobott drága jószág! Lásd visszatértem újra dalolok: Utszéli latrok nagyon elgyötörtek, VirdgOs kertem dudva burjánozta, Tiszta forrásom hínár lepte el. Az álmaimat koporsóba tettem! Most egyszerre a télbe’ tavaszt látok, Felébredtek a tetszhalott álmok. Kék partokról szikrázva jő a fény. Ismét együtt hát lantom — te meg én! Szivem kicsordul mint téli kehely, Lelkem könnyesen, halkan ünnepel. F. Galambos Margit A divat Irta: Novoszel Andor Nekem ugyan édes-kevés közöm van a divathoz, legíöíebb egy jó sort szi­dok rajta úgy magamban, különösen amikor a cipőm madzagja elszakad. Pedig elég gyakran elszakad. De még ha otthon szakadna el, jó, de mintha csak kiszámítaná, mindig az uccán mondja fel a szolgálatot, ahol az ember még egy jórav-aló küszöböt sem talál, ahova a lábát föltegye, amig kötöz­­geti. fí-a divat nem lenne, hát még most is járhatna az ember eugos cipőben. Av­val sohse voltak ilyen madzag-bajok. Különben ugyanez a véleménye a di­vatról Qargyinak is, a bognárnak, avval hogy a -papucs még cég­szerűbb, mert ha ég -benne az ember lá­ba, -hát egyszerűen lerúgja. A bocskort például már nem javalfa. Mégis mink már »egyének« vagyunk, keli egy kis különbséget tenni a paraszti sorban levők miatt, úgyis - fejtetőre vau állítva az egész világ. Máma már az ember egyáltalán ki sem ismeri magát a divat miatt, külö­nösen a nők körül. No nem amúgy érti azt Gargyi, nem kehi mindjárt csintalanságra gondolni A világért sem. Csupán csak ami a ru­házkodásukat illeti, arról van szó. De abban tisztára -az ő oldala mellett van az igazság, hogy manapság alig le­het megkülönböztetni, ki-micsodás, mert a nagyságák divatja szerint öltöznek a cselédi sorban levők is. De csakugyan, ha jól meggondolja az ember, nem minden nyom nélkül beszél Gargyi. Kicsikét mintha jobban elszaladtunk vedna a diva-t utján, mint szabad tett volna. Dehát »hirtelen nőtt gyerek hamar becsukja a szemét«, majd a divattal is úgy lesz. A nagy előre szaladásban ki­­íulik és majd aztán lassabban, tempó­sakban rakosgatja a lábát­így volt ez mindig s alighanem igy lesz most fe. Azt minden okos ember föléri, hogy amióta ez a világ fönnáll, divat mindég volt. Bizonyosan már Éva anyánk is diva­tozott, hol ide, hol oda helyezve azt a bizonyos fügefa ieveAet. Aa se iehetet­annál az alkalmazottnál, akinek 31.000 .dinár a jövedelme, vagyis adó fejében fi­zetendő az összjövedelemnek mintegy kilenc százaléka. Azoknál, akiknél az évi fizetés 12.000- dinár, az összes adó ,a jövedelem hét százalékát teszi ki, 24.000 dinár ossz illetménynél az adó 7.8 százalék, 48.000 dinárnál 10.4 százalék, 60.000 dinárnál 10.9 százalék és ez igy emelkedik pro gresszive 17 százalékig. Az alkalmazottak 1927 január elsejétől nem tartoznak jövedelmi adót fizetni és amennyiben 1927-re is meg volnának adóztatva jövedelmi adóval, ez törlendő és ha fizetésükön kjvül más jövedelmük nincs, 1927-re nem tartoznak kifizetni a jövedelmi adót, mig ha magánvagyo­nuk is van (föld. ház) az 1926. évi 127.000 pénzügyminiszteri rendelet 7-ik paragrafusa alapján arányszámitási jö­vedelmi adót tartoznak fizetni. Ha súlyos is ez az uj kereseti adó, amely azt követeli az alkalmazottól, hogy fizetésének több mint tizedrészét adja az államnak, mégis kedvezőbb, mint az elavult negyedosztályu kereseti adó, amelynél a régi adózási rendszer sze­rint az összilletménynck 15—35 százalé­kát kellett fizetni. Amennyiben azok az adókötelesek, akik mint képesített munkások vannak kereskedőknél és iparosoknál alkalmaz­va és 1927 január-április hónapokra már munkásadói is fizettek, az ilyen módon befizetett összeget a mostam rendszer szerint fizetendő kereseti adóból levon­hatják. Ennek megállapítása a következőkép­pen történik. Kimutatást kell. készíteni, amelyben fel kell tűntetni mindazokat, akik a pénzügyi törvény értelmében ke­reseti adó alá esnek, A k'mutatásba be kell írni az 1927 január-március havi összjárandóságot, amely után kiszámí­tandó az állami adó. Az erre vonatkozó kiszámítási táblázat és jegyzék a Mi­nerva nyomdánál kapható. A táblázat következő rovatába be keil Írni a január­március hóra fizetett 2.6 százalékos munkásadót, a harmadik rovatba a ke­reseti adó és a munkásadó közötti kü­­lönbözetet kell beírni, amely pótlólag be­fizetendő. Ugyanígy kell kiszámítani a fizetendő és a már befizetett összeg közti különbözetet a rokkant és a ka-' iparai pótadóra s végül az önkormány­zati pótadóra nézve js. A kvalifikált ipari munkások a jövőben munkásadé helyett kereseti adót tartoz­nak fizetni, ez körülbelül kétszerese, mint az eddig fizetett munkásadó, mint­hogy azonban ez év január elsejétől kezdve a fizetésük utáni jövedelmi adó megszűnt, a munkások csak mintegy egyharmaddal fizetnek többet, mint ed­dig fizettek. Ezért az adóért is a munka­adó felelősi A hatezer dináron aluli évi keresetek egyáltalán nem esnek adó ala, mig a hatezer dináron felüli illetmények az adózók korára való tekintet nélkül adó­kötelesek. Munkásadót tartozik fizetn. !k27 ja­nuár elseje után is a nem kvalifikált testi munkás, a házi és mezőgazdasági cseléd, szolgák, kocsisok, továbbá az önálló testi munkások, iavágók, hordárok, mo­sónők,- bejárónők, napszámosok ha 13 évet meghaladtak és 65 évnél nem idő­sebbek. Abban az esetben, ha \p27 már­cius 31-én havi összkeresetük a 416 du nár 66 párát, mig 1927 április 1-től havi 500 dinárt meghaladta. A pénzügyi tör­vény ugyanis az eddigi évi 5000 dinár adómentes összkereseti összeget fel­emelte évi 6000 dinárra. A szezonszerü mezőgazdasági munká­sok, nem éves cselédek (aratók, csép­lők). a munkásadó fizetése alól teljesen mentesítve vannak. A munkásadó to­vábbra is 3.3 százalék és az utána ki­vetendő önkormányzati pótadók nem le­hetnek nagyobbak 1.25 százaléknál. A mhnkdsadóért éppen úgy, mint a kere­seti adóért, a munkaadó felelős. Mindenkinek saját érdekében áll, hogy a bevallásokat, bejelentéseket és befize­téseket a legpontosabban teljesítse, mert a pénzügyigazgatóság közegeinek joguk­ban áll házról-luizra ellenőrizni az adó­bevallást és fizetést és minden mulasz­tás nyolcszoros adóbírságot von maga után, A vajdasági közönség régi mulasztása, hogy addig nem törődik az adójával, amig torkán nincs a kés. Most amikor minden munkaadó felelős az alkalmazott­ja adójáért s ezt jogosult levonni, foko­zottan kell ügyelni, hogy az adóbejelen­tést mindenki teljesítse, az adót befizes­se, nehogy katasztrófa származzék az ellenkezőjéből. A kereseti adó bejelentésére és 1 iszmnitására vonat­kozó háromféle nyomtatványt csak viszon'eladóknak 12 dinárért szakítja a szokásos árengedményekkel az összeg előzetes beküldése ellenében MINERVA stamparija d. d. len, hogy napjában többször öltözkö­dött. -No, hogy akkor könnyen mehetett ez a dolog nagyon, ha fö’.gondoljuk, meny­nyi temérdek fügefa volt a Paradicsom­ban, asszony meg csak egy. Ádára egyáltalán nem fogyasztotta akkoriban a fügefa (levelet. A férfidivat valamivel későbben kezdődött. A hozzá­értő okosok ezt ki is számították. Ha jól emlékszem, amikor a kígyó azt a miskulaneiát csinálta közöttük és az Ur fölmondotta nekik a Paradicsomot, hát úgy a költözködés utáni első na­pokban kezdett divatozni. Azonban mérget lehet rá venni, hogy ez is Éva szele volt. Bizonyosan ezzel is föltiinést akart kelteni az uj környe­zetben. Annyi szent, abban az időben sok­kal könnyebb munkájuk lett volna a divatáruitoknak, mint most, mert ma­napság nehéz mesterség lehet ez ször­nyen, amikor szinte napról-napra vál­tozik a divat. Sokat kell az ilyen embernek tudni nagyon: ilyen szabás, olyan szabás, ilyen brokát, olyan krepp, meg ez, meg az. Hiába, pihent ész kell ennyi min­denfélét fejben tartani, ezt Gargyi is elismeri. De meg tagadhatatlanul csudálja is, hogy annyi cifra szót leír, mint teszem creppdesin, meg ajcur, ipeg tudom is én még mit és nem fél, hogy a tolla meg­csúszik, oszt még valami gorombát ta­lálnának belőle kiolvasni. Csuda szé­gyen lenne ez, tán még el is csapnák az Miságtól, ' ' Ha csak a női divat változna olyan szertelenül, még nem szólna az ember semmit, de hogy a férfi divat is igy ne­ki szélesedett, az már öreg hiba, ezt nem igen lehet szótlanul hagyni. Próbált volna csak egy-két évvel ez­előtt meglett ember ilyen macska nad­rágban, meg alig derékig érő kabátban az uccán végig menni, lett volna neve­tés untig. Most meg oda jutottunk, hogy azt nevetik ki, aki másképen öltözik. Hát ilyen bolond dolog a divat. Egy percig sem állítom azt én, hogy Gargyinál nincsen okosabb ember, de meg azt se mondom, hogy, a divat jól tenné, ha csak az p szava után iga­zodnék, de be kell látni, hogy ésszel élő ember, aki sokszor fején találja a szöget. Erre a mostani micsodás férfi divat­ra is áperte kimondta: egynémelyek úgy néz ki benne, de szakasztott úgy néz ki, mint »kalendáriumban az adoma.« Ami pedig tudvalévőén szörnyen mu­latságos valami. Gargyj szerint leghelyesebb lenne, ha a férfi és női divatot egy bizottság ál­lapítaná meg. Ebbet) a bizottságban ter­mészetesen csak házas emberek lehet­nének. Legényemberekről szó se lehetne. De az igazat megvallva nem is te­hetne az ilyesmit legényekre bizni, mert például ha a női divatot rájuk bíznák, hamarosan oda jutnánk, hogy egy fü­gefán se maradna levői.

Next

/
Thumbnails
Contents