Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-16 / 134. szám

4 oldal. Ara I'/, dinar PoStarfna piaćena u gotovom! HL évfolyam. Szubofica, 1927, HÉJ FÖ, május 16. ljl4- szám Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Előfizetési ár negyedévre 165 din. Szerkesztőség: Zrnaj Jovin trg 3, szám (Mlnerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zrnaj Jóvan trg. 3. (Mlnerva-palota) Megmozdult a föld Vasárnap hajnalban Szerbiában ős a Bánátban erős földrengés volt észlelhető Beogradaan egész nap éeeztek lökéseket — A. fővárosban sok ház megrepedt és a lakosság „ z uccára menekült — Gornjl Mllanovaeon két halottja van a katasztrófának — A Vajdaságban nincs Jelentékenyebb kár Másféléves rengést periódus kezdődött Szombaton éjjel az ország több részen heves földrengést éreztek, amely egyes vidékeken jelentős káro­kat okozott. A földlökések tizenhét-huszonöt má­sodpercig tartottak utórengésekkel. A beögradi szeizmográfjai intézet készülékei a földrengés centrumát ArandjelöVác környékére jelezték. A földlökés hullámai kelet felé halad­tak és óriási izgalmat és pánikot, idéz­tek elő a városokban, különösen pedig Beogradban. A vajdasági városok közül Becske­­rcken szombaton éjiéi három óra negyvenhárom perckor éresték az első földlökéseket. A földrengés hu­szonhárom másodpercig tartott és egv hevesebb és három gengébb lökést észlelmk. Négy óra tájban gVÖhge utórezgések Voltak érezhe­tők. A lakosság az első földlökések után pánikszerűen az uccára mene­kült, mert további rezgésektől tartottak. A földrengés nem okozott károkat, csupán a Szokolánum tetejéről so­dort le hét szobrocskát. Kikinddn három óra ötven perc­kor nyolc erős földlökést éreztek, a mely negyven másodpercig tartott, de nem okozott jelentős kárt. Noviszadon hajnali három óra ot­­ven perckor érezték a földrengést, a mely hét-nyolc másodpercen ke­resztül tartott és dél-kelet irányú volt. Az első lökések hevesek voltak és nagy pánikot keltettek. Egyes há­zakban elmozdultak a bútorok és megálltak az órák. Noviszadon évtizedek óta ez volt a legerősebb földrengés. Szentdn hajnalban négy órakor gyenge lökést észleltek. Szremszki Mitrovicán hajnali négy óra ötveh perckor harminc másod­percig tartó földrengést éreztek. Mitrovicán évtizedek óta nem érez­tek ilyen heves földrengést. Az eme­leti lakásokban a bútorok elmozdul­tak helyükről és az órák sok helyen megálltak. A földrengés több épüle­tet megrongált, de szerencsétlenség nem történt. Megrepedtek a házak Beo­­gradban Beogradban a rengés sokkal erő­sebb volt. mint a vajdasági városok­ban. A főváros lakosságát éjjel 3 óra 50 perckor nagyere­­jü rengés rázta föl álmábél, amelyet csendes földalatti moraj előzött meg. A rengés a házakat megremegtette és megrázta a falakat A gerendák recsegtek, a képek leestek a fairói és sok helyen összetörtek a lámpák. így a külügyminisztérium palotájá­ban áz értékes luszterek összetörtek és a rengés különösen a magasabb házakban okozott érzékeny kárt és a több emeletes házak lakói ki­menekültek az uccára, mert majdnem minden emeletes ház fala megrepedt. Szerencsére a következő rengések gyengébb erejük voltak és a fővárosban emberé'etben nem esett kár. Az ismertebb középületek közül leg­jobban a régi királyi palota röngáló­­dott meg. amelynek Kralj Milan­­uccai frontiári hosszú repedés látha­tó. Az Izvozna Banka teraziai négy­emeletes palotája a tetőtől a máso­dik emeletig megrepedt, a Szokol­­szka-üccában pedig egy háromeme­letes ház egyik falából több száz tégla beomlott a szomszéd ház ud­varába. ahol azonban szerencsére nem tartózkodott senki. A városban több kémény ledőlt. Heugések éjjel*nappal Beogradban a rengések egész nap és egész éiiel tartottak és éjjel három órától déli 12 óráig harminchat rengést számoltak meg és este hét óra tálban a rengések megismétlődtek. A földrengés központja A beogradi szeizmográfjai intézet jelentése szerint a rengés egyik centruma Beo­gradtól hatvan kilométernyire Arangyelovac mellett Kukulja község volt. amel widék állandó kiindulási pont­ja a tektonikus eredetű földrengések­nek. A tudósok szerint a mostani földrengéssel másfél évig tartó rengésperió­dus indult meg. beogradban az első lökést pontosan 3 óra ötven perckor érezték és az teljes kilenc percig tartott. A második lökést, amely kétszer harminc másodpercig tartott, £* óra 12 perckor észlelték, harmadszor 4 óra 20 perckor mozdult meg a föld és a lökések amelyek ismét megle­hetősen erősek voltak, egy percig és 27 másodpercig tartottak. A főváros lakossága egész nap át földrengés hatása alatt állott. A földrengés halottjai Szerbia belsejében is sok helyütt erősen érezhető volt a földrengés, amely Gofnii-Milanövac városában halálos áldozatokat is követelt. A gorniimilanováci közkórház beszakadt mennyezetén át lezu­hant a kémény és két beteget agvonsuitott. A katonai laktanyában sokan meg­sebesültek az összeomló ialaktól. Az anyagi kár ebben a Városban né­hány millió dinárra becsülhető. Zemunban, Pancsevón és más beogradkörnvéki helységekben is érezhetők voltak a földlökések. A szeizmografial intézet hétfőn reggel kiadott jelentése szerint vasárnap este tizenegy óra­kor újabb földlökéseket jeleztek a készülékek. Beogradban előzőleg este hét óra húsz perckor és kilenc órakor voltak újabb kisereiü lökések. Nagyobbszabásu volt még a pusz­títás a Kragujevác melletti Popolica községben, ahol a falu minden háza megrongálódott és sók épület telje­sen elpusztult. Albánia és Olaszország újból megerősítették a tiranai paktumot A két kormány kötelezte magát, hogy egymás nélkül senkivel sem tárgyal­nak a paktum megváltoztatásáról — Az olasz sajtóügynökség közzétette a két kormány közös deklarációját—Beogradban megállapították, hogy Albánia feladta állami függetlenségét A beogradi Politika vasárnapi száma közli az olasz hivatalos Ste­fan i-ütvnökség következő jelenté­sét: Az olasz kormány elnöke és Disé­­mil Djnó római albán követ ünnepé­lyes bizonyságát kívánva adni szo­lidaritásuknak és annak a teljes egyetértésnek. amelyiköztük fennáll minden kérdésben, ami az 1926 no­vember 27-én Tiranában hozott ba­rátsági és biztonsági paktumból származhatik. vagy ami bármely esetben érintheti a . két kormány közt szerencsésen fennálló viszonyt. 1927 április 26-ikán jegyzékváltás­sal a következő deklarációban álla­podtak meg: Olaszország és Albánia kormá­nyai abban az esetben, ha őket együtt, vagy külön meghívja egy, va?V több külföldi hatalom a tira­nai paktum értelmezéséről, vagy alkalmazásáról, avagy valaki har­madiknak a paktumban való rész­vételéről. vagy pedig Olaszország és Albánia viszonyáról való tár­­gvalásakra, kijelentik, hagy a két kormány egyik* sem fog tárgya­lásokba belemenni Olaszország és Albánia közötti előzetes tanácsko zás nélkül, sóm a teljes megegye­zés. valamint mindkét félnek a tárgyalásokban való egyidejű részvétele nélkül. Ehhez a jelentéshez a Politika i következő kommentárt fűzi: A tiranai paktum Albániát Olasz­országgal szemben teljes függőség­be juttatta. De ugvlátszik. Olaszor­szágnak nem volt elegendő úgy. ahogy azt a szerződés stiptiláltá. Noha már maga a paktum nagy iz­galmat keltett az eeész világon és Olaszországot súlyos diplomáciai kon­fliktusba keverte a mi országunkkal. Róma még égy lépéssel tovább merit. Abban a pillanatban, amikor a kir antant Összeült és amikor két­ségtelenül szóba kel! kerülni Olaszországhoz való viszonvuak­­ask. líózsá helyénvalónak talál­ta. hogy brutális világossággal értelmezz* a tiranai paktumét Az a deklaráció.-ameivet a hivatálos római Stefani-ügynökség tett közzé, azt jelenti, hogy Albánia nyíltan lemondott álla­mi önállóságáról és a szó teljes értelmében vazallu­sává lett Olaszországnak. Tiranai jelentés szerint a külügy­minisztérium hivatalos Pvilatközatot tett közzé, amely szerint az a bir, hogy Achmed bég Zogu május 15-én királlyá akarja magát koronáztatni, nem felel meg a valóságnak. A hivatalos cáfolatot azzal ma­gyarázzák. hogy Olaszország fi­gyelmeztette áz albán államfőt, hogy királlyá koronázására az idő most nem alkalmas, mert Anglia most nem hajlandó semmiképpen sem elismerni Achmed Zogu béget királynak. Mint Rómából jelentik, az II Pic­colo a kisantant konferenciával fog­lalkozva ismét kíméletlen hangú tá­madást iá tie. Jugoszlávia elles és azt iriá. hagy az egész kiSántarit nem egyéb, mint közönséges Szem­fényvesztés. amelynek semmi jelen­tősége nincs.

Next

/
Thumbnails
Contents