Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-12 / 120. (121.) szám

10. oldal 1927. május 12. BÁCSMEGYE3 NAPLÓ Komlóraktárház alakult Noviszadon Noviszadról- jelentik: A vajdasági komlótetmelők szövetsége jelentős in­tézménnyel gazdagodott. A szövetség kebelében megalakították a vajdasági komlótermelők szövetsége tagjainak komlóraktárát, mint szövetkezetei, a melynek célja egy modern komlóraktárt létesíteni, amely a beraktározáson- kívül a komló preparálását, szárítását és kéne­­zósét is végezné és az egyedüli ilyen in­tézmény volna a Vajdaságban. A kotlának tár-szövetkezet e napokban tartotta alakuló ülését és az alakulás ki mondása után elfogadta a dr. Tabakovics Aleksoaíider tőzsdei titkár által készített alapszabályokat és megalakította első igazgatóságát, amelynek tagjai dr. Petro­­vics Milos, Gerich István, Petzy-Popo­­vics Pál, Mikics Ferenc és Matics Milo­­rád. A felügyelő bizottság tagjainak meg­választották Schrenk Ferenc (Bácspetro­­vác), Bartalo-vics István és Schwarc Jó­zsef tagokat. Az igazgatóságot megbíz­ták, hogy a szövetkezetei jegyeztesse be a céghivatalná'l. A szövetkezetben egy­­egy üzletrész ezer dinárba kerül, amely­nek huszonöt százalékát a behatáskor ötven százalékát három hónap múlva és huszonöt százalékát hat hónap múlva kell befizetni. A szövetkezet elhatározta, hogy meg­veszi az Atlasz-bútorgyár épületét és telkét, amelynek átalakítása komlóraktár részére már folyamatban van. A megala­kulás alkalmával közel egy millió dinár értékű üzletrészt rögtön le is jegyeztek és körülbelül ugyanannyira van még szükség,, A szövetkezet igazgatósági tagjai né­met- és csehszlovákországi tanulmányút­ra mennek, hogy az ott tapasztaltakat a noviszadi komlóraktárnál értékesíthes­sék. Biztosítás vakság és elmebaj ellen Fantasztikus arányokban fejlődik a biztosítási Uzist A biztosítási üzlet fejlődése az utóbbi időkben, valósággal fantasztikus arányokat ölt. A világ különböző részei­ben sorra statuálnak olyan biztosítási ágakat, amelyekre ezelőtt gondolni sem mertek volna. Az alábbiakban néhány ilyen teljesen újszerű biztosítási ág kreálásáról számolunk be. Biztosítás vakság esetére A biztosításnak ezt a legújabb ágaza­tát egy svájci biztosítótársaság vezette be Bernben. Az uj biztosítási ág életké­pességét biztosítja a nagy anyagi és erkölcsi siker, amelyet a társaság rövid idő alatt elért és amelynek következ­ménye, hogy a. vakság esetére szóló biztosítást olyanokra is kiterjesztik, akik egyik szemüket már elvesztették. Az előfeltétel csak az, hogy a meglévő szem egészséges legyen. A biztosítás feltételei ilyen esetben sem súlyosabbak és a fizetendő díj is ugyanaz. A biztosí­tási összeg kifizetés^ nemcsak a látóké­pesség teljes elvesztése után, hanem már akkor esedékes, ha a biztosított két méter távolságból normális világítás mellett a kézujj-számlálásra nem képes, A látóképesség elvesztése, akár beteg­ség, akár baleset következtében történt, a biztosítási összeg azonnali kifizetésé­vel jár. A biztosítási dij, amely az egész életre szól, egyszer és mindenkorra a biztosított összeg 2V> százaléka. Debüt-biztosltás Az angolországi biztosítótársasá­goké az érdem, hogy fiatal művé­szek első felléptét úgynevezett Debüt­­blztositással lehetővé teszik. Fiatal szí­nésznők, első koncertjükre készülő mű­vészek, operaénekesek, akik az első nyilvános fellépés nagy rizikóját és költ­ségeit nem tudnák viselni megköthetik a Debüt-blztosltást, Pár évi díjfizetés után a biztosítótársaság elintézi a pre­­miére- rendezését, illetve viseli annak költségeit. Fzenkivül udvarképes csalá­dok biztosítják leányaikat a királyi csa­ládnál történő bemutatkozás esetére, amely nagy költségekkel jár. Ilyen eséthen a bemutatkozás költségei 700 angol fontot (180.000 dinár) tesznek ki és ilyen összegről a legtöbb biztosítás szól. Elmebai biztosítás Amerikában, egy szenátor rendkívül érdekes beszéd keretében foglalkozott az elmebaj elleni biztosítással, amely­nek bevezetését javasolja. Az elmebajo­sok száma állandó emelkedést mutat, magában New-Yorkban 41,000 elmebe­teg él. Mig az Egyesült Államokban 1910-ben 187.700 ilyen beteget tartottak számon, a mostani tglétszám 270.000. A Berlinben megjelenő »Zeitschrift für Versicherungswissenschait« ez alka lomból közli a német orvosi körök és a biztosítási szakemberek véleményét, akik .szintén az elmebetegség elleni biz­­tiáitás bevezetése mellett nyilatkoznak. Az elmebetegek legtöbb esetben teljesen munkaképtelenek és 100 százalékos rok­kantaknak tekinthetők. A rokkantság, il­letve munkaképtelenség elleni biztosí­tásnak kiegészítő része kell hogy le­gyen az elmebaj biztosítás. Az esetben, ha a betegség gyógyítható, a gyógy­kezelést fedeznék a biztosítási összeggel. Az uj biztosítási ág bevezetésének nagy akadálya, hogy az orvosi vizsgálatnak a psyhiatrla alkalmazásával kell tör­ténnie. Ez az ellenőrzés pedig nem In­tézhető el egy egyszerű vizsgálattal, mint az organikus betegségeknél. A ter­vezetet erre vonatkozólag az amerikai társaságok most dolgozzák ki és a fel­tételeket rövidesen nyilvánosságra hoz­zák. Telefon-biztosítás Berlinben Telefon Biztosító Rész­vénytársaság alakult, amely társaság elvállalja telefonkészülékek és berende­zések biztosítását olyan károk ellen, amelyekért a berendező cég vagy köl­csönkészülékeknél a posta nem felel. Kár esetén ez a társaság teljes megté­rítést nyújt pénzben, vagy természetben és a más biztosítási ágaknál szokásos különbözetet »újat régiért« nem hozza le­vonásba. Nem lesz a télen tűzifa a Vajdaságban A közlekedési minisztérium legújabb rendelete értelmében csak nyáron lehet fát számtani, de a kereskedőknek nincs elég tőkéjük erre a célra Szövetségbe tömörülnek a vajdasági fakereskedők Noviszadról jelentik: A vajdasági fa­­kereskedők már régóta panaszkodnak, hagy a gazdasági válság létében veszé­lyezteti a vajdasági fakereskedelmet. A vajdasági fa- és szén nagykereskedők körében emiatt az az eszme merőit fel, hogy érdekeik hathatós védelmére szö­vetségbe tömörülnek, amely egyúttal az első fa- és szénkereskedglmi. .szövetség lesz Jugoszlávia területén. Noviszadról indul ki az eszme, ami annál is inkább jogosult, mert a novi­­szadi fakereskedelem a Vajdaságban ve­zető szerepet tölt be. A fakereskedők különösen három sé­relmüket sorolják fel, mint amelyek, sür­gős és szoros tömörülésre késztetik őket. Legfőbb sérelmük közlekedésügyi terrnészetii. A vajdasági, fakereskedelem eddigi, képviselete, a noyiszadi Lloyd faszekciója évenként terjedelmes és alaposan megindokolt memorandumot terjesztett a tarifáüs bizottság elé és kifejtette, hogy a vajdasági íakeroske­­delmet milyen mostoha bánásmódban részesíti a közlekedésügyi minisztérium, amely annak ellenére, hogy a Vajdaság faellátás, szempontjából passziv vidék, nem nyújtja azokat a tarifális kedvez­ményeket, amelyek az. olcsóbb és más tartományokkal azonos kedvező felté­telek mellett való faellátást lehetővé teszik., Hiábg való volt azonban eddig minden memorandum és küldöttségjá­rás, a tarifát nem szállították le. Másik nagy sérelme a vajdasági fa­­kereskedeiemnek a vagonhiány. A vaj­dasági fakereskedők nagy izgalommal tárgyalják a közlekedésügyi miniszter­nek néhány nappal ezelőtt megjelent rendeletét, amely szerint a fa-nagyke­­reskedőket fel fogják szólítani, hogy szükségleteik fedezése érdekében a vas­úti kocsikat szeptember 1-ig vegyék igénybe, mert azontúl a közlekedésügyi minisztérium nem bocsájt vagonokat a fakereskedelem rendelkezésére és ilyen ügyben előterjesztett panaszokat figyel­men kívül fog hagyni. A vajdasági fakereskedők körében nagy elkeseredettséget keltett ez a ren­delet, amely alkalmas arra, hogy teljesen tönkretegye a vajdasági fakereskedelmet. A mai hitelviszonyok mellett teljesen le­hetetlen, hogy a fakereskedők májusban kezdjék meg téli szükségletük leszállítá­sát, mert erre olyan hatalmas tőkére volna szüksége, amely megközelítőleg sem áll rendelkezésre és így a Vajdaság got az a komoly veszély fenyegeti, hogy 1927 telén fa és szén nélkül marad. A vajdasági községek, miután bevéte­leik nagyrésze csak az aratás befejezése után folyik be, fa- és szénszükségleteiket is csak őszkor fedezik és Így a fakeres­­kedök is csak akkor kapják meg ezek­nek a legnagyobb fogyasztóknak rende­léseit. Hasonlóképpen a vajdasági ipar sem képes sién- és fasziikségletünk fe­dezésére már hónapokkal előbb nagyobb előlegeket fplyósitani. Sérelmezik, hogy a fa és szénkereske­delem mindenütt túl van adóztatva, to­vábbá a fa és szénkereskedelem boldo­gulásának nagy akadályát látják abban is. hogy jelentékeny összegeket kell a kiskereskedelemnek hitelezni, mely ösz­­sZegek, vagy egyáltalán nem, vagy csak részben, vagy nagy késedelmekkel foly­nak be. A kihitelezés kérdését most már végképp dűlőre akarják hozni és a beo­­gradi textilszakma mintájára olyan rend­szert kívánnak meghonosítani, amelynél tninden késlelkedő adós nevét közük a megalakítandó szervezet vezetőségével és tagjaival, úgy hogy az mintegy in­dexre kerül és további hitelt sehonnan sem kap. Végül a sérelmek sorában foglal he­lyet az a körülmény is, hogy ma a fa- és szénkereskedők egyes vidékekről kü­­lön-külön állnak elő kívánságokkal, a tömeges kérelmezés zaklató jelleggel bír és az illetékes hatóságokat türelmetlen­né teszi, míg, ha szervezet terjesztené elő az összesség panaszait,és kérelmeit, annak sokkal nagyobb súlya volna. Ernst Bernát, a noviszadi Lloyd fa­­szekciójának elnöke és Krajacsevics Gyula, a szekció agilis titkára fáradoz­nak egy vajdasági fa- és szénnagyke­­reskedő-szövetség létrehozásán, mely­nek érdekében még ebben a hónapban Növiszad-on értekezletre jönnek össze a Vajdaság tekintélyesebb szakmabeli nagykereskedői. Részletfizetésre adunk klt*lk<pe> ugydnakuek mincUnféU szövet- és vászonárut „TEKSTIL“ manufakturnoskl»di5te, kéimOAru kereskedés Butotlea, Pažićeva (OflstUrdB) ul. 7. HlvAara megbliottunk háahos J5a. 1908 A vállalati beruházások valorizálása. Az ipari testületek központja értesíti a Lloyd tagjait, hogy a részvénytársasá­gok beruházásainak valorizálása iránti kérvényeket a bíróságnál hitelesíteni kell. Azokat a kérvényeket, amelyeket a biröság nem hitelesít, közjegyzővel kell hitelesíteni. A nem hitelesített kér­vényeket a kereskedelmi minisztérium visszautasítja. A belföldi ipari termékek kedvezmé­nyei az állami szállításoknál Az ipari szervezetek központja közli a felső­­bácskai gyárosok egyesületével, hogy az 1927—28. évi pénzügyi törvény 266-ik paragrafusa kiterjeszti az egész ország­ra a szerbiai munkatörvény érvényes­ségét azzal, hogy a hazai áruk kedvez­ményénél ezek a szavak »legfeljebb öf­­tiz százalék« helyettositendök azzal, hogy »legfeljebb tíz százalékig«. Ez a szakasz régi hiányt pótol és a közgaz­dasági testületek régi kívánságának tesz eleget annál is inkább, mert szokás volt a hazai termékek kedvezményét az ál­lami szállításoknál öt százalékra redu­kálni, amit a régi szöveg helytelen ér­telmezése idézett elő. Az uj törvény most nemcsak, hogy az egész országra kiterjesztette ezt a kedvezményt, ha­nem egyúttal a helytelen értelmezést is lehetetlenné teszi. A központ felhívja tagjait, hogy ha az állami' és önkor­mányzati hatóságok nem részesítik a törvényes kedvezményben a belföldi ter­mékeket — a törvény ugyanis a közsé­gi, városi és tartományi beszerzésekre is vonatkozik — minden konkrét eset­ben forduljanak panasszal a közgazda­­sági testületek központjához. A központ elhatározta, hogy kérni fogja a kor­mányt, hogy az állami és önkormány­zati szállításoknál kötelező legyen an­nak a megjelölése, hogy az árak vám nélkül értendők, hogy igy a vámon kí­vül részesüljön a belföldi ipari termék még külön tíz százalék kedvezményben. Ez annál is inkább jogos és szükséges, mert a belföldi iparosok vagy a nyers­anyagért, vagy a féltermékért mát meg­fizették a vámot. Felhívja a központ tagjait, hogy közöljék, hogy ehhez a javaslathoz hozzájárulnak-e. Anglia mezőgazda­ságának hanyatlása Egy most megjelenő összefoglaló mezőgazdasági szemle, amely Angliának mezőgazdasági viszonyait tárgyalja, rendkívül érdekes és tanulságos ada­tokkal szolgál. Ez a kimutatás részben az évenkénti mezőgazdasági statiszti­kai jelentések alapján, részben pedig az általános termelési statisztika alap­ján készült. A legutóbbi ilyen kimuta­tás még 1906-ból való. Azóta pedig az angol mezőgazdaság olyan viharokon ment keresztül, amilyenre egy évszá­zad óta nem volt példa. Megállapítható mégis, hogy végeredményben ez a pe­riódus nem volt túlságos kárára a szi­getország mezőgazdaságának. A két legjelentékenyebb különbség a/ 1908. és 1925-iki állapotok között a/, hogy a bevetett terület nagysága meg­lehetősen csökkent s hogy a tej, ba­romfi, tojás, gyümölcs 6s zöldségeladás nagyon megnövekedett. Ez utóbbi főleg azért, mert a termelő farmer jóformán a kapujában talál már vásárlókat. A jelentősebb mezőgazdasági termények termelése és az állattenyész­tés azonban visszaesést mutat, mivel az angol farmer tapasztalja, hogy nem tud konkurrálni a tengerentúli nagy mező­gazdasági országokkal. A hivatalos számadatok élénkebben megvilágítják ezt a helyzetet. 1908-ban Angliában 11,406.000 acre volt művelés alatt. Ez 1925-ben 724.000 a.creval 10,682.000 acrere csökkent. Csak a bur­gonyatermés mutat ez idő alatt emelke­dést. A hústermelés átlag 15 százalékkal esett vissza, legnagyobb, 38 százalékos a hanyatlás a juh és bárányhusnál. Al-

Next

/
Thumbnails
Contents