Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-12 / 120. (121.) szám
4. oldal !927. május 12 bacsmegyei KtnO Két évi fogház bírói ítélet bírálásáért A budapesti törvényszék súlyosan elitéit egy magántisztviselőt, aki kritizálta a Roboz-ügyben hozott táblai Ítéletet Budapestről jelentik: Amikor a Roboz-fivéreket az ítélőtábla tiz, illetőleg tizenkét évi fegyházra ítélte, Szende István magántisztviselő röpiratot adott ki, amelyben részletesen foglalkozott az Ítélettel és azt irta, hogy az ügyészség elferdített és meghamisított adatok alapján emelt vádat és az ítélőtábla ennek alapján ártatlan embereket ítélt el. A röpiratot annakidején elkobozták és szerzője ellen megindult az eljárás az ügyészség és az ítélőtábla terhére elkövetett többrendbeli rágalmazás miatt. Az ügyben már volt egy tárgyalás, amelyen elrendelték a valódiság bizonyítását. Erre a szerdán megtartott tárgyaláson került a -sor, amelyen Töreky Géza tanácselnök felolvasta a törvényszék Ítéletét, amely Roboz Imrét öt, Roboz Bélát pedig négy évi fegyházra Ítélte hűtlenség és egyéb bűncselekmények miatt. Az Ítélőtábla nemzetgyalázás, izgatás és kormányzósértés bűntettében ' mondotta ki a vádlottakat bűnösnek és ezért Roboz Imrét tizenkét évi, Roboz Bélát pedig tiz évi fegyházra Ítélte. A táblai ítéletet a kúria megsemmisítette és Róhoz Imrét öt évi börtönre, Roboz Bélát pedig három évi börtönre Ítélte. Kimondta a kúria, hogy Robozék sem hűtlenség, sem lázadás bűntettét nem követték el, mert Magyarországról megszökött újságírók röpiratal nem alkalmasak arra, hogy egy külállamot Magyarország ellen ellenséges cselekedetekre bírjanak. Ezzel a bizonyítási eljárás befejezést is nyert és elhangzott a vádibeszéd, a melyben az ügyész a vádlott szigorú megbüntetését kérte. A védő viszont azt vitatta, hogy itt nagy probléma vár eldöntésre, még pedig az, hogy joga van-e az újságírónak, vagy bárkinek megfelelő hangon bírói ítéletet kritizálni, vagy az Ítélettel szembeszállni, ha azt igazságtalannak tártja. A kúria ítéletének indokolása alapján ' kérte a vádlott felmentését.' Több mint egyórás tanácskozás után hirdette ki a bíróság Ítéletét, amely szerint bűnösnek mondotta ki a vádlottat kétrendbeli sajtó utján elkövetett rágalmazásban és ezért Szende Istvánt két évi fogházra és kétezer pengő pénzbüntetésre ítélte. Kz Ítélet indokolása megállapítja, hogy a bírósági ítéleteket szabad kritizálni, megjegyzésekkel kísérni és szabad azt fejtegetni, hogy az ítélet ténybeli, vagy jogi tévedésen alapszik. A vádlott azonban nem igy kritizálta az ítéletet, hanem rosszhiszeműséggel, szándékos és célzatom törvénysértéssel vádolta a törvényszéket és az Ítélőtáblát. A vádlott semmiféle bizonyítékot nem produkált vádjaira, mert az, hogy a Kúria megváloztatta a táblai ítéletet, annak jóhiszeműségét, a törvényszerűségre és az igazság objektiv megállapítására irányuló törekvését nem cáfolja meg. Enyhítő körülményt nem tcdált a bíróság, súlyosbító körülménynek vette azonban a bíróság, hogy a röpirat a külföldre is elkerült, valamint azt, hogy a vádlott a röpiratban nyíltan is azonosította magát a Kúria által is hzafiatlannak minősített Robozékkal. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője a bűnösség kimondása miatt felebbeztek. Az ügyész ezután indítványozta a vádlott azonnali letartóztatását, amit a bíróság az ítélet súlyosságára való tekintettel el is rendelt és a vádlottat a tárgyalásról szuronyos fogházőrök kísérték a fogházba. Gyanús idegen a paiicsi parkban Tör, revolver és töltény raktár egy rejtélyes ember ruhájában A paiicsi rendőrség szerdán délelőtt a fürdő parkjában letartóztatott egy gyanúsan viselkedő embert, aki, amikor a rendőrőrszem igazolásras zólitotta fel, futásnak eredt, de a rendőr utána vetette magát, lefogta és bekísérte a szuboticai rendőrségre, ahol dr. Momirovics Veljko főkapitányhelyettes kihallgatta és a kihallgatás után letartóztatta az idegent, akinek a nevét, mivel alapos gyanú van arra, hogy az oszijeki nagy kasszarablásban ö is részt vett, egyelőre nem közölhetjük. Kz idegen harminc-harminckét évesnek látszik és a rendőrségen azt vallotta, hogy Horvátországból jött Szuboticára, de hogy itt mi a célja, nem tudta megmondani. Vallomása nagyon zavaros és illetőségi helyéül először Zagrebet, később Rumát jelölte meg. Megmotozása alkalmával egy Browning-revolvert, egy roppant éles, hegyes tőrt és nagy öszszeg pénzt találtak nála, melyek felette gyanússá teszik az idegent, aki nem tudta megokolni, hogy miért jár igy felfegyverezve. SzeTdán délután a szuboticai rendőrség daktiloszkópiai osztálya lefényképezte az idegent és fényképét megküldik a nagyobb horvátországi városok rendőrségeinek és amíg válasz nem érkezik, az idegen letartóztatásban marad. A rendőrségnek az a, gyanúja, hogy az oszijeki kasszarablás egyik tettesét fogták el, aki Szuboticán keresztül át akart szökni Magyarországra. Viharos tanitógyulés Staramoravicán Hajsza egy tanítónő ellen, aki nem akart a jegyzővel barátságot kötni Vrbaszról jelentik: A kulai és topolai járás tanítóegyesülete Sztaramoravicán most tartotta meg rendes évi közgyűlését, melyen viharos jelenetek, játszódtak le. A közgyűlés, melyen közel kétszáz tanító vett részt, két jól sikerült mifitatanitás után megejtette a választásokat. Az egyesület elnöke . lett Araniczlci Drágó tanfelügyelő, titkára Matovics Miloš tanító, a fegyelmi bizottságba beválasztották: Araniczki Drágó tanfelügyelőt és Mák Aladár topolai igazgató-tanítót. Hosszabb vita indűlt meg a közoktatásügyi miniszter rendelete fölött, mely felsorolja a tanítók ellen emelt panaszokat. A tanítóegyesület titkára, Maovics Milos ismertette a tanítóság sérelmeit és rámutatott arra, hogy minden hibáért a tanítókat teszik felelőssé, holott rendszerint az iskolaszék, vagy a községi elöljáróság az oka annak, hogy az elemi oktatásnak nincs meg a kellő eredménye Felemlitette, hogy egy községi bírót mint az iskolaszék elnökét a tanfelügyelő tizénkilencezer dinárra megbüntette dei az összeget pártpolitikai okból nem lehetett behajtani. — Minden faluban— mondotta — van egy klikk, ettől függ a tanító sorsa. Ha a klikknek úgy tetszik, közbenjár és a szegény tanítót elhelyezik a községből annak ellenére, hogy minősítése kitűnő és működésével a tanfelügyelő meg van elégedve, Sok sérelem származik abból is, hogy a jegyzők és a főszolgabirák Egy kritikus albumából írta: Baedeker A gyűlölet — s ez nagy vád az emberiség ellen — tartósabb érzés a szeretetnél. Bármilyen nagyfokú a szeretet, amellyel egyik ember a másik iránt viseltetik, az vajmi könynyen szünhetik meg, ellenben az egyszer gyökeret vert gyűlölet nehezebben enyhül és még nehezebben ér véget.' * ft Ha képtelen vagy valakit szeretni, akkor az inkább jele és bizonysága annak, hogy az illető nem szeret téged, mint annak, hogy nem méltó a szeretetedre. ft Némely ember esak viszontszeretni tud. ft Ha ketten gyűlölködnek, még nem következik, hogy mindketten gyűlöletesek s ha ketten szeretik egymást, még nem következik, hogy szeretetreméltók. ft Minden gyűlölet szeretetet tételez föl. ft A szeretet nem tud annyit alkotni, amennyit a gyűlölet pusztít. ft A szeretet, ez a látszólag kiválóan aítruisztikus érzés, egyáltalában nem önzésmentes. A szeretetünk tárgyában a legtöbbször magunkat szeretjük. A szerelmünkben mindig, ft A szeretet rendesen viszontszeretetet szül. A szerelemmel ez nincs igy — ott igen sok szenvedély vesz kárba. Lehetetlen, hogy egy igazán szép nő annyi férfit s egy igazán érdekes férfi annyi nőt szerethessen viszont, ahánynak a szerelmét fel - költötte. ft A szeretet épp oly gyakran kizárja a tiszteletet, mint ez a szeretet. A szeretetreméltó embereket ritkán tiszteljük s a tiszteletreméltókat ritkán szeretjük. A gyermekeinket csak szeretjük, de nem tiszteljük, a szüleinket pedig inkább tiszteljük, mint szeretjük. Ha nagyon szeretünk valakit, az rendesen a tisztelet s ha nagyon tisztelünk, a szeretet rovására megy. ft A Szeretet és a Gyűlölet egyaránt elfogult, tehát rossz biró. Csak egy van, amely versenyezhet velük az Ítélet ingatagságaban: az, objektivitás. ft A közöny is szeretetlenség s az érdeklődés is szeretet. ft Szeresd felebarátodat, ha az méltó a szeretetre általában vagy a tiédre különösen. De ne úgy, mint tenmagadat. Nem, azt az evangyéliom se kívánhatja komolyan, hogy úgy szeresd, mint jómagadat. Mert: mondd, ember, tudsz úgy szeretni valakit, mint becses énedet, még ha meg is vagy magaddal hasonolva? ft Ha a boldog ember nem szereti az embertársait, akkor egyszersmind rossz ember — ha a szerencsétlen szereti őket: egyszersmind szent ember. ft Nem a jókat szeretjük, hanem azokat, akik hozzánk jók s nem a gonoszokat gyűlöljük, hanem azokat, akik velünk szemben rosszak, ft Az a gyűlölet a legmélyebb és legolthatatlanabb, amelyről nem tudja az ember, hogy miért van és honnan eredt? Ez nem szűnhet meg soha, mert az oka, amely ismeretlen, se tűnhet el. ft Annak, akit az emberek szeretnek, mindig igaza van. Annak pedig, akit nem szeretnek, soha sincs igaza, ft A közömbösség mindig sértőbb a gyűlöletnél, amelybe mindig vegyül némi megbecsülés. ft Akik folyton szeretetet prédikálnak, de épp úgy viselkednek, mint akik hallgatják őket, azoknak kedvem volna odakiáltani: beleavatkoznak a tanügyi dolgokba. Megtörtént, hogy egy jegyző, csakhogy feleségének, aki tanítónő volt, állást biztosítson, addig akadékoskodott, mig a község tanítóját el nem helyezték. A legnagyobb megbotránkozást mégis Rácz János cservenkai igazgató-tanitó eljárása idézte elő, aki egy tanítónőt vádolt be a minisztériumnál. Az igazgató feljelenj tésében azt állította, hogy a tanítónő erkölcstelen életet él és — abnormális. A tanítónő, aki ellen a feljelentés alapján eljárást indítottak, becsületének megvédése érdekében kénytelen volt alávetni magát orvosi vizsgálatnak. A hajszát azért indították meg ellene, mert nem akart a jegyzővel barátságot kötni. A tanitógyülésre is csak a legnagyobb akadályok legyőzése árán tudott eljutni. A jegyző nem engedte meg neki, hogy a vonatra felszálljon és az igazgató is megfenyegette, hogy ilyen erkölcstelen nőnek nincs keresnivalója a tanítóság gyűlésén A titkár után többen felszólaltak és heves jelenetek közt támadták a községek eljárását. A vita után a közgyűlés kimondotta, hogy a cservenkai jegyző ellen feljelentést tesznek a belügyminisztériumnál, a közoktatásügyi minisztériumot pedig távirati utón kérik, hogy a íanitónő elhelyezéséről szóló rendeletéi helyezze hatályon kívül. Női holttest a bőröndben Titokzatos gyilkosságot fedeztek fel Londonban Londonból jelentik: Az angol fővárost lázas izgalomban tartja egy ~ titokzatos gyilkosság, amelyet rendkívüli körülmények között fedeztek fel kedden. A Charing-Cross vasúti állomás érkezési várócsarnokában egy cipőtisztító egy vevényt talált, amely a pályaudvar ruhatárában leadott bőröndről szólt. A cipőtisztító azonnal bevitte a vevényt a ruhatárba, ahol az a tisztviselő, aki a vevényt aláírta, megállapította, hogy a podgyászt a múlt pénteken adták át a ruhatárban megőrzés céljából. Miután gyanúsnak találták az esetet, a vasúti rendőrség detektivjei kinyitották a bőröndöt és képzelhető volt megdöbbenésük, amikor abban egy oszlásnak indult női holttestet találtak,'amely 'fosta g papírba volt burkolva. Az áldozat egy harminc-harmincöt éves asszony, aki feltétlenül jobb társadalmi körökhöz tartozott, mert a rajta levő néhány ruhadarab igen elegáns és előkelő női divatszalonból kerülhetett ki. A londoni rendőrség óriási apparátussal indította meg a nyomozást a titokzatos gyilkosság felderítésére. — Hát kezdjétek már egyszer el! ft Aki nem érdemli meg, hogy szeressék, arra a kitüntetésre se méltó, hogy gyűlöljék. ft Van, aki belenyugszik abba, hogy nem szeretik, de nem tudja elviselni, hogy valakit jobban szeressenek, mint őt. ft Aki nagyon szereti s aki éppen nem szereti magát, nem igen számíthat rá, hogy szeretni fogják. A szerfölött elbizakodottak és a cinikusok nem kedvelt típusok. ft A közöny mindig sértő, a gyűlölet ellenben hizelgő. ft Nem jó, ha összevesznek, akik nagyon szerették egymást, mert nagyon fogják egymást gyűlölni. ft Senkit se gyűlöl az ember annyira, mint azt, aki előtt szégyenkeznie kell, aki valamely gyengeségének a tanúja volt. ft Azok az ellenségeink a legengesztelhetetlenebbek, akiknek nincs okuk gyűlölni bennünket. Egy úriembertől kérdezték egyszer, hogy mért gyűlöli X. urat olyan rettenetes módon? — Ha én azt tudnám! — felelte ő sóhajtva. — Akkor talán nem is gyűlölném olyan nagyon!
