Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-12 / 120. (121.) szám

____________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ ____________ Előkészületek a lakáskérdés megoldására Az érdekeltek országos konferenciája után készíti el uj javaslatát a szociálpolitikai miniszter 2. oldal előreláthatólag olyan éleshangu ha­tározatokat fog hozni a konferencia, hogy az ellentétek még inkább kiéle­ződnek. Tritkovics Márkó szerdán táviratban kérte Feles Dusánt, hogy a konferenciát halasszák el, Peles azonban azt válaszolta, hogy az el­halasztás lehetetlen. A Radics-párt elégedetlen­jei a vajdaságiaknak is helyet követelnek a veze­tőségben Zagrebből jelentik: Köztudomású, hogy a horvát parasztpártban régóta nagy az elégedetlenség a pártveze­tőség ellen, amely Radios István leg­szűkebb környezetéből áll. Május 22-ikén végre, három és fél évi szü­net után ismét összeül a párt főbi­zottsága és ezzel kapcsolatban akció indult e pártvezetőség hatalmának megnyirbálására. Számos vidéki pártszervezet olyan előterjesztést intézett a főbizottság­hoz, hogy a pártvezetésedet bővít­sék ki huszonöttagu testületté és ab­ban kapjanak helyet azoknak a vi­dékeknek képviselői is, ahol a párt csak az utóbbi időben kezdett ter­jeszkedni: Bosznia, Szlovénia és a Vajdaság pártszervezeteinek képvi­selői. Minthogy egységes mozgalom­ról van szó, a vezetőség kénytelen volt engedni és a főbizottság ülésén azt az előterjesztést fogja tenni, hogy a pártvezetőség húsz tagból álljon. Az uj büntetöperrendtar­­tásról szóló törvényja­vaslat vitája A törvénvhozóbizottság albizott­sága szerdán folytatta az uj bün­­tetőoerre'ndtartásról szóló törvény­­javaslat vitáját. Az albizottság a javaslatot a 137-ik szakaszig letár­gyalta. Drágul a munkásbiztositás Húsz százalékkal felemelték a mun­kaadók által fizetett baleseti járu­lékokat A szociálpolitikai minisztérium szerdán rendeletet küldött a munkásbiztositó hi­vatalokhoz, amelyben elrendeli, hogy a munkaadók által fizetendő baleseti járu­lékok 1927 január elsejétől visszamenőleg húsz százalékkal felemeltessenek. A baleseti járulékot a törvény értelmé­ben egyedül a munkaadó köteles fizetni s az az egyes munkanemek veszélyes­ségi foka szerint különböző volt. Azok­ban a munkanemekben, ahol a veszélyes­ség száz százalékos, a baleseti járulék a munkabér minden száz dinárja után öt dinár volt. A miniszteri rendelet ezt most hat dinárra emeli fel s hasonlókép húsz százalékos az emelése a kevésbé veszé­lyes üzemekben alkalmazott munkások baleseti járulékának is. A szociálpolitikai minisztérium azzal indokolja rendeletét, hogy az állami munkásbiztosrtási hivatal most készült el a balesetbiztosítás 1924—1925. évekre való elszámolásával s ebből megállapít­ható, hogy a balesetbiztosításra az ál­lam ráfizetett s ezért kénytelen a járulé­kokat felemelni. A minisztérium rendelete az érdekel­tek körében bizonyára kínos feltűnést kelt. A munkásbiztositás különben sem túlságosan népszerű intézmény, mert áldozatokat követel úgy a munkástól, mint a munkáltatótól s azok a kedvez­mények, amelyeket ad a munkásnak, nem állnak arányban ezekkel az áldoza« tokkal. Az ellen senkinek nincs kifogása, hogy a munkáltatóknak egyedül kell fi­zetnie a baleseti járulékot, az azonban már súlyosan érinti az érdekelteket) hogy most újra megdrágul a balesetbiz­tosítás. A mai lerongyolódott gazdasági életben, amikor minden üzemnek és vál­lalatnak takarékosságra kell törekedni, ilyen egész jelentékeny megdrágítása az üzemi költségeknek, súlyos teher. Külö­nösen sérelmes, hogy visszamenőleg emelték fel a munkásbiztositási járulékot s hogy a szakkörök meghallgatása nél­kül róttak újabb kiadást, az amúgy is súlyos válságban vergődő jugoszláv Ipari termelésre. Május elseje óta a lakók országos •szövetsége több Ízben lépéseket tett a szociálpolitikai minisztériumnál, hogy a lakástörvény érvényességét 1927 novem­ber 1-seje utánra is hosszabbítsák meg. Minthogy a törvény magábanfoglalja azt a rendelkezést, hogy november elsején megszűnik, már május 1-seje után vál­tozás állt be a lakók védelme tekinte­tében és a lakáisbiróságok nem rendel­keznek többé a megüresedő lakásokkal. Dr. Mijovics szociálpolitikai miniszter most felhívást intézett az összes érde­kelt testületekhez, hogy május 31-ig küldjenek jelentést a kővetkezőkről: érezhető-e ma is lakáshiány az illető területeken, likvidálni kell-e november elsején végleg a mostani törvényt, vagy pedig szükség esetén uj törvénnyel hosz­­szabbitandók meg a lakbérleti viszo­nyok szabályozására szolgáló intézke­dések. Ez utóbbi esetben a jelenlegi tör­vénynek mely intézkedéseit kellene fenn­tartani és milyen uj rendelkezéseket előirni az uj törvényben s mennyi időre. Az adatoknak az egész országból való összegyűjtése után, a szociálpolitikai miniszter konferenciára fogja egybehív­ni valamennyi mértékadó intézmény és testület delegátusait. Ezen a konferen cián összeegyeztetik majd a felmerült szempontokat és határozatot hoznak ar­ról, hogyan rendezzék a lakáskérdést minden gazdasági és szociális érdek fi­gyelembevételével. A konferencia eredményét a szociál­politikai miniszter elő fogja terjeszteni a minisztertanácsnak és a miniszterta­nács felhatalmazása alapján törvényja­vaslatot fog készíteni a lakáskérdés vég­leges rendezéséről, melyet a parlament elé terjesztenek. 1927. május 12 általában nem lehet találni és ha néha akad is valami, abból csak bicsérdysta módszer mellet’, lehet megélni. — Milyen iskolája van? — kérdezem. — Iskolám? — mosolyodik el Novi­­szad bicjérdvstája. Nem , felel mindjárt, benyúl a zsebébe és kiteríti az asztalra í egyetemi leckekönyvet. — Ezerkilencszáztizennégyben végez­tem el Budapesten a jogot. Nagyszerű sikerrel. Most pedig itt vagyok és sehol nem tudok elhelyezést találni. Megnézem az okiratot. Tényleg úgy van. _ ? — Ugye, csodálkozik? Pedig a dolog egyszerű. Nem bírom az államnyelvet és sehol sem tudok elhelyezkedni. Ha vala­hol tisztviselői állást keresek, azt mond­ják, hogy a mai gazdasági válságban nem adhatnak. Néhány gazdag noviszadi vállalatnál kijelentettem, hogy napszá­­mosi .munkát is vállalok A főnökök vé< gigmértek, mosolyogtak és azt felelték hogy féltik uz egészségemet, félnek at­tól, hogy esetleg megárt a nehéz munka.. És mosolyog. Keserűen és sok meg­értéssel. — Nagyon humánus emberek vannak Noviszadon. Nem adnak munkát, nehogy megártson valahogy az embernek... És Czilczer Izidor lehorgasztja a fejét és a szeme megakad a kezében tartott könyvön. Véres szocialista-gyűlés Délbánátban Négy sebesült Veliko-Szredistén — Le artóztatták a vrsaci s ociáldemokrata párt titkárát Vrsacról jelentik: Véres esemény színhelye volt a Vrsaccal szomszé­dos Veliko-Szrediste község, ahol a szocialista munkásság és a csend­őrök között összetűzésre került a sor. A csendőrök kénytelenek voltak fegyverüket használni s négy mun­kást megsebesítettek. A vrsaci főszolgabírói hivatalhoz jelentés érkezett, mely szerint Kre­­vecs Oszkár vrsaci szociáldemo­krata párttitkár engedély nélkül tar­tott népgyülést Veliko-Szrediste községben. A csendőrség, amikor erről értesült, megjelent a helyszí­nén, hogy a gyűlést feloszlassa, mert Krevecsnek csak pártértekezlet megtartására volt engedélye, nem pedig népgyülésre. A jelentés szerint a gyűlés résztvevői vonakodtak a csendőrség parancsának eleget ten­ni és amikor a csendőrök fegyve­rükkel akarták szétkergetni a töme­get, ellentállottak, ki akarták csa­varni a csendőrök kezéből a fegy­vert. Ebből azután dulakodás kelet­kezett, melynek következménye négy sebesült, kiket a csendőr­­szuronvok sebesitettek me<r. A csendőrség a gyűlés feloszlatá­sa után letartóztatta Krevecs Osz­kárt, aki a múlt héten is egy Ízben már le volt tartóztatva május else­jén tartott beszéde miatt, de később szabadon bocsátották. Rajta kívül letartóztatták a községi szervezet elnökét. A sebesültek közül Zdrics Bozsi­­dár sérülése súlyosabb, aki a hátán kapott egy szúrást. Krevecs Oszkár párttitkár a fején és a kezén sebe­sült meg könnyebben. Georgievics Jóéit tartományi kép­viselő azonnal interveniált Nadeski Gyúró főszolgabírónál a letartózta­tott szocialista pártvezetőségi tagok érdekében. A főszolgabíró az inter­venció után elrendelte a letartózta­tott munkások szabadlábrahelyezé­­sét. A vizsgálat azonban tovább fo­lyik. Tudósítónk a szociáldemokrata párt vezetőségétől azt a felvilágosí­tást kapta, hogy mindössze taggyű­lést tartottak Veliko-Szredistén és nem támadták meg a csendőrséget. Hogy mégis történtek sebesülések, azért őket nem lehet felelősségre vonni, mert semmiféle rendzavarás nem volt. Napi két öinárból él Noulszaö egyetlen bicséröystája m Ius 15-ikén ünnepli kop'alómüuészeténefc első éuforöulóiá! A noviszadi Elit-kávéházban minden nap délben, amikor a törzsvendégek ren­desen valamelyik étteremben, vagy oda­haza költik el jó, bácskaiasan zsíros ebédjüket, megjelenik egy sovány, be­esett arcú és sápadt fiatalember, aki sze­rényen leül az egyik asztalhoz és a fő­pincérnél ebédet rendel. A főpincér nem tesz étlapot a vendég elé, nem is nagyon érdeklődik, hogy mit parancsol a korai kávéházlátogató, hanem szó nélkül a konyhába megy és a következő percben már hozza is a gusztusosán feltálalt ebé­det: egy darab fehér kenyeret, amely mellett só és paprika díszeleg. Semmi mást. — Megszoktam ezt a nagyszerű baka­pecsenyét — mondja Czilczer Izidor, aki Noviszadon egyike a legnépszerűbb em­bereknek. — Megszoktam már ezt a bi­csérdysta kosztot és mondhatom, kitü­nően érzem magiam. Nem is igen érzem szükségét annak, hogy mást egyem. — Mióta él ilyen szerény étellel? — Most, május tizenötödikén lesz pon­tosan egy esztendeje annak, hogy sza­kítottam előbbi életmódommal és telje­sen bicsérdysta kosztra tértem át. Ak­kor persze még volt állásom, igaz, hogy akkor is szerény fizetéssel és így a bicsérdysta koszt gazdagabbaknak való étlapját tartottam szem előtt; ettem hagymát, gyümölcsöket, főzeléket és ilyen-dolgokat kenyérrel. Sajnos, az ál­lásomat elvesztettem és kénytelen vol­tam a kiadásaimat redukálni és áttértem az egyszerű bakapecsenyére. Már jó né­hány hete kizárólag ezzel táplálkozom. — Szóval meggyőződései bicsér­dysta? — Hogyne! Mondhatom, hogy a bi­­csérdyzmus a legegészségesebb életmód. Amióta bicsérdysta lettem, a régebbi gyomorgörcseim teljesen elmúltak, mint­ha kicserélték volna a gyomromat. A bicsérdysta életmód megkezdése után még néhány h**.aapal éreztem gyomor­görcsöket, de aztán ezek teljesen elmúl­tak. Minden orvosnál jobban kigyógyi­­totta a gyomorbajomat a bicsérdyzmus, — Olvasta Bicsérdy müveit? Legyint a kezével: — Dehogyis, kérem! Nincs nekem arra is pénzem! Csak az újságokban olvas­tam, hogy a bicsérdyzmus mennyire ol­csó is, milyen egészséges és ezért elhatá­roztam, hogy én is bicsérdysta leszek. Az elhatározást nyomban tett is követte és nagyon meg vagyok elégedve az ered­ménnyel. Mostanában naponta két di­nárt költők étkezésre és mégis kitünően érzem magam. — Másszóvat inkább kényszerűségből lett bicsérdysta, ha nem ismeri a nagy Míester tanait? — Van valami igazság benne — mond­ja Czilczer Izidor. — Higyje meg, ké­rem, Toppant nehéz az élet! Munkát egy­— Látja, itt van a könyv a kezemben, de a szemem csak falja a betűket, tulajdon­képen nem tudom, hogy mit is olvasok. Sokszor megtörténik, hogy visszaviszem a könyvet, másikat kérek és csak akkor veszem észre, hogy már olvastam, mi­kor figyelmeztetnek rá. Szórakozott va­gyok. A sok gond miatt. Mert Czilczernek valahol a felső Bács­kában két kis gyermeke is van. Csacsogó drága csöppségek, akiket nem Igen lát az édesapjuk, mert súlyos gazdasági válság van mostanában. És mert az em­berek túlságosan humánusak. Hát igy néz ki Noviszad egyetlen bi­­csérdystája. (cs. z.) Harc a földért A noviszadi felebbviteli bíróság felmentetie n zsabalji dobrovol­­jácokat Noviszadról jelentik: Zsabalj község elöljárósága 1925 februárjában a válasz­tások előtt elhatározta, hogy a község legelöföldjeinek egy részét kiosztja a dobrudzsai dobrovoljácok között, azzal a feltétellel, ha ezek a hadügyminiszté­riumtól bizonyítványt szereznek be ar­ról, hogy valóban részt vettek a háború­ban. A minisztérium az ezirányu kér­vényt elutasította és a huszonöt föld­igénylőnek nem ismerte el dobrovoljác mivoltát. Az elöljáróság 1925 augusztus 25-iki ülésén ezért elhatározta, hogy visszaadja a földosztást. A dobrovoljá­cok azonban mérnököt fogadtak és fel­osztották maguk között a földet. A község, amikor erről tudomást szer­zett, bizottságot küldött ki a helyszínre. Csasljar Milos biró vezette a bizottsá­got és a határcövekeket el akarta távo­­littatni. A dobrovoljácok erre összegyü­lekeztek a faluban és Csurcsics Milos vezetésével huszonötén kivonultak a me­zőre. Itt felszólították a bizottságot, hogy hagyja abba a munkát, mert nem engedik visszavenni a földet. Magatartá­suk olyan fenyegető volt, hogy a bizott­ság visszavonult a faluba. A dobrovoljá­cok ellen azonban hatóság elleni erőszak miatt feljelentést tettek, aminek követ­keztében a csendőrség többeket letartóz­tatott és átadott az ügyészségnek. A noviszadi törvényszék 1926 augusz­tus 16-ikán tartotta meg ebben az ügy­ben a fötárgyaiást. amelyen mind a hu­szonöt vádlott megjelent. A bíróság a vádlottak kihallgatása után a vád alól valamennyiiiket felmentette. Az állam­ügyész felebbezést jelentett be az ítélet ellen és igy az ügy a noviszadi felebb­viteli törvényszék elé került* amelynek Gyurgyev Boskó-tanácsa szerdán dél­előtt megtartott tárgyalásán valamennyi vádlott kihallgatása után az elsőfokú Íté­letet helybenhagyta.

Next

/
Thumbnails
Contents