Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)

1927-05-08 / 117. szám

24. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. májúi 8 A JÁRÁS ESZTÉTIKÁJA A kecses könnyed járás harmóniküs velejárója a női szépségnek. A kecses járás rendkívüli bájt kölcsönöz a nő­nek és valami meghaíározhat'an eroti­­tikus ingert vált ki a szemlé'őböl. De ne higyjük, hogy ezt a rytmikus járást csupán az előkelő társadalmi osztály nőinél leljük fel. akiknek módjukban áll fürdőzés, masszázs, testgyakorlatck ál­tal izmaikat és tagjaikat kellő módon trenírozni és Így a ringó járást köny­­nyedén elsajátítani, feltaláljuk ezeket a polgári osztály nőinél is a kiknek pe­dig rendszerint nem áll módjukban, hogy ' sokat foglalkozzanak magukkal, tes­tük és mozdulataik tökéletességének fejlesztésével ós akiknél ezek a bájos, harmonikus mozgások nem begyakor­lás által jönnek létre, hanem az náluk öntudatlan és önkénytelen beidegzési folyamat, ami harmonikus összefüg­gésben áll egész lelki világukkal. A járás módja sokféle. Rossz kedély­hangulatban a járás jellege rendesen hanyag, mig vidám lelki állapotnál min­den dysharmóniát nélkülöző, könnyed, hangulatos — ami főleg magas termetű nőknél tapasztalható. Az alacsonyabb növésű nőknél a ke­délyhullámzás járásuk karakterére nincs annyira’'befolyással,'-tnlveDa kicsiny ter­metű nők lépései már természettől, fog­va élénkek és minden mozdulatukban összhang nyilvánul meg. Az alacsony növésű nő iába természettől fogva ke­csesebb állású, úgyhogy apró lépései­vel a szemlélőben kellemes hatást vált ki és mozdulataiban, amelyek mindig graciózusak, nincsen semmi erőszakolt. Ha a nők legnagyobb részénél ez a járásukban megnyilvánuló varázs öntu­datlan hódításokat vált is ki, van a tár­sadalmi életben a nőnek egy olyan kasztja, amelynél szinte létkérdés hogy járásukkal, mozdulataikkal felkeltsék azt a bizonyos illúziót, amely megélhe­tésüknek alapját képezi é$( akiknél tes­tüknek minden mozdulata, iky tehát a járásuk is biztos hatásra “vafL-beállítva., Mozdulataiknak ez a beállítása már a felsőtestüknél kezdődik, viszont lábaik mozdulatának olyan karaktert kell ad­­niok, amely egyéniségüknek leginkább hasznára van. Ha járásuk szigorú, me­rev, minden hangulatot nélkülöző vol­na ha nem volna meg benne až a bizo­nyos ingerlő varázs amit főleg meden­céjüknek és lábaik felső részének gyen­géden himbáló mozgásával idéznek elő, úgy létük teljesen céltalan lenne. A járás karakterének a megfigyelése a legérdekesebb a sportoló nőnél, aki rendesen minden különösebb célzatosság nélkül jár; a lovaglás, torhászás úszás, avagy tepniszezés folytán testük haj­lékonnyá lesz, járásuk1 természetes, min­den póz.nélküli és mégis mozdulataik által könnye’n felismerhetővé lesz, hogy ki milyen sportot üz. Az úszó nő testtartása egyenes, kissé merev, járása ugyan kifogástalan, de] minden lélek nélküli; — hiányzik belőle a harmónia, a'zenei rythmus. A lovagló ''nőnek a felső teste egyenes, de a járá­sán azonnal felismerhető, hogy a comb­izmai túlságosan igénybe vannak véve. Az olyan nőknek a járásában, akik női nyeregben lovagolnak még kövesebb az élet, sőt azt a: benyomást keltik, mintha a tulajdon járásukhoz semmi közük sem volna, mintha teljesen automatikusan végeznék minden mozdulatukat, ami esztétikai szempontból igen kellemetlen benyomást kelt. A boxoló nőnek I— amely sportot fő­leg az angol és amerikai nő fizi — kissé elörehajodt testtartása van, járás köz­ben egy bizonyos nekilendülő irányt vesz fel, mintha támadó mozdulatot akarna tenni. A ienniszjátékosnak a mozdulatai, bár járás közben egész testük mozgásban van, nagyon harmonikusak és amint­hogy játék közben testük mindenféle helyzetbe kerül, akként járásuk is vál­tozó, Néha könnyed, majd nehézkes, minden lendületet nélkülöző. Rytmikus járása leginkább a tornázó és jő táncoló nőnek-van, mivel náluk nemcsak a 'á­­baik állásában van bizonyos harmónia a járásnak —• erotikus szempontból is végtelen fontossága van. A járásban visszatükröződik és kifejezést nyer az egyén egész jelleme, annak minden sa­játszerűségével. Dr. Vécsei Jenő TERE-FERE írók és uságirók. Courteline egy vi déki szállóban szobát keresett. Talált is egyet. Mikor lejött szobájából s a por­tásnak odaadta a kulcsát, rémülve lát­ta, hogy a vendégkönyvön poloska má­szik. Lehozatta poggyászát, kifizette a szobát, indult. — Miért tetszik elmenni? — kérdez­te a portás. — Csak — felelte a humorista__­Nem szeretem, ha a poloskák a ven­dégkönyvből informálódnak, hogy hol lakom. Egy irótársa megvette a »Hogy le­szek gazdag?« cimü könyvét. — Helyes — mondta Courtelinede ajánlom, hogy vedd meg melléje a bün­tetőtörvénykönyvet is. Az újságírás egyik legnehezebb, leg­kényesebb műfaja a helyreigazítás.-Két remek példát idézünk arra vonat­kozólag, hogy hogy nem kell helyre­igazítani valamilyen tévedést. Egy amerikai vidéki újságban ezt pL vássuk: — Tegnap elsőül jelentettük, hogy Adam Swanson meghalt. Ma szintén elsőül jelentjük, hogy információnk té­vedésen alapult. Ebből is látszik, hogy hírszolgálatunk mindig megelőzi, a többi •újságokat. Egy francia vidéki lap, mely Seine et Oise-beii jelent meg, ezen is túltesz. Tegnapi hírünkét helyre kell iga­zítanunk, mert néhány tévedés csúszott bejé. £zt irtuk, hogy egy v&rsaillesi fia­tal cseléd szerelmi bánatából' tő.Keflőtte ttiagát,: A hir Ilyen formdi4han. jieoi' felel még -3/ valóságnak. Ez itítn s Versailles­­bén, hanem Melun-ban történt. Az ön­­gyilkosságot nem az említett Fatal cse­léd követte el, hanem egy dragonyos százados, aki nem szerelmi bánat, ha­nem pillanatnyi elmezavar miatt vetette el' magától az életet s nem főbe lőtte magát, hanem mérget vett be. * Németországban rendnek muszá’ lenni. A német hivatalnok-szellem minden köz­társaság és háladás ellenére nem válto­zik. A tények rengetegéből néhány pél­dát tallózunk. Frankfurtban a villamos utkeresztezés elé érkezik. A rendőr a kocsivezetőnek int. hogy indulhat, a. villamoskocsi meg is indul, de utolsó pillanatban a sin felé egy teherautó robog-,, melyet a rendőr elfelejtett megállítani. Erre a kocsive­zeto fékez, nem történik semmi baleset. De a rendőr rászól a kocsivezetőre, szó­váltás, keletkezik, az ügy a törvényszék­nél ér véget, A törvényszék a kocsiveze­­töt, akinek ügyessége folytán a katasz­trófát elkerülték, tiz márka pénzbüntetés­re ítélte, azzal az indokolással, hogy nem engedelmeskedett a rendőr parancsának. Az ítélet hangsúlyozta, hogy a rend­őr parancsának vakon kell engedelmes­kedni. És ha nekimentem volna a teher­autónak? — kérdezte a kocsivezető. — Akkor a rendőrt ítéltem volna el — felelte a biró. Egy szenvedélyes bélyeggyűjtő, aki valamilyen csomagot kapott, a szállító­­levélről, melyet vissza kellett szolgál­tatni a postának, letépett egy bélyeget, mire a postaigazgatóság fölszólította, hogy. adja vissza a bélyeget s fizessen kártéritest. A bélyeggyűjtő, minthogy qgy neki szóló küldemény szállító levelé­ről volt szó, a postaigazgatóságtól kért döntést, de az az ügyet egyszerűen át­tette az ügyészséghez, mely a szeren­csétlen-bélyeggyűjtő ellen hivatalos ok­irat megrongálása miatt emelt vádat. Amennyiben a vádlottat bűnösnek talál­ják, a törvény értelmében börtönre fog­ják Ítélni.; Egy berlini kereskedő tiltakozott a tör­vényszéknél. hogy egy összeg késedel­mes befizetése miatt lefoglalták két bronz-gyertyatartóját. A törvényszék el­ismerte panaszának jogos Vpltát, közölte vele, hogy erről majd kiilönTevélbpn is értesítik. E levelet a kereskedő meg; is kapta, de érte öt márka dijat kellettAébl­­na fizetni. Ezért a kereskedő visszaküld­te a levelet, nem fizetett. Két nap múlva betoppant hozzá a végrehajtó, hogy meg vegye rajta az öt márka dijat, a tetejé­ben öt márka költséget is, azzal az indo­kolással, hogy Németországban hivata­los levelet nem lehet el nem fogadni. És igy tovább... és igy tovább... * Vevők iskolája. Az Illustration furcsa indítvánnyal áll elő: azt ajánlja, hogy Párisban csináljanak egy iskolát a ve­vőknek. Ebben az iskolában természetesen csak a férfiakat tanítanák meg vásárol­ni, mert a nők ehhez minden tanító nél­kül is kitünően értenek, ösztönösen ki­választják a legjobb holmit, veszekszenek ARSOTI1V kitünően bevált preparát, me y szer ől biztos eredménnyel kipusztul a Szőlőmoly lionca (pókhálós hernyó) Almamoly és az összes szőlő-gyümölcsfák rovar ér hernyó kártevői Kérjen díjmentes használati utasítást PEROID RÉZKÉNPOR por óazer lisz'. harmat és peronoszpora ellen. Évek ó’a az ország minden nagyobb szőlőgazdaságában a legjobb ereménnyel használatban. Lajóo M. Šveiger, Subotica Tolstojeva ul. 17 — Telefon 85 a segédekkel, fölkutatják, átturkálják az összes dobozokat, fiókokat, végül az­tán semmit se vásárolnak. A férfi ha vásárol, mindig fél, nem is­meri az árucikkeket, részint túlontúl sze­mérmes a kereskedő előtt, Otthon a csa­ládja körében a munkafelosztás folytán megkiniélődik az anyag beszerzésétől. Felesége korlátlanul uralkodik a házban, ö legföljebb bort szerez be, halat vagy vadat (mint prehisztorikus őse), vagy mehanikai dolgokat (gramofont, villany­­körtét). Ami saiát holmijait illeti, megfigyelték, hogy minél magasabb értelmi színvona­lon áll férj és feleség, annál inkább ér­vényesül a vásárlás terén a nő befo­lyása. A férj ruháit többnyire a feleség vá­lasztja ki. amennyiben készen veszik, de a nagy szabónál már nincs ott. Ek­kor a férfit orránál fogva lehet vezetni. A fehérneművel is hasonlóan van. Csak akkor önálló, mikor kalapot vesz, fel-Részlet fizetésre adunk hitelképes egyéneknek mindenféle szövet- és vászonárat „TEKSTIL“ manufakturnoskladiste, kézmtláru kereskedés Subotica, Pašićeva (Gőzfürdő) ul. 7. Hívásra megbízottunk házhoz jön. 1908 Viszontelárusltók kerestetnek 4527 Newton Izsákról. Newton Izsák halá­lának kétszázéves fordulóját • ünnepli a tudomány. A Trinity Collegében, Cam­­bridgeben a szobra alatt ez a latin mon­dat van: — Qui genus humánum in genio su­­peravit. (Aki az emberi nemet szellemé­vel fölülmúlta.) A westminsteri apátságban, a sírjá­nál ez a fölirat olvasható: — Humani generis decus. (Az emberi nem büszkesége.) Qarlasso egy róla irt cikkében meg­állapítja, hogy ezek a dicséretek két évszázad múltán még ma is állanak, ő volt eddig legnagyobb képviselője an­nak a tudományos iránynak, mely a matematikai rendszert a természeti je­lenségekre-^ alkalmazta. Előfutárja a si­­racusai Archiipedes, aztán csak Galilei. 1642 december 25-ikén született, Lin­coln grófságban Woolsthorpeben, ta­nulmányait a cambridgei egyetemen vé­gezte, 1669-ben a matematika profesz­­szorává lett, 1703-ban a Királyi Társa­ság elnökévé, 1705-ben báróságot ka­pott, 1727 március 20-ikán halt meg. Munkássága három részre oszlik: az első csoportba tartoznak mechanikai értekezései, a másodikba a végtelen számításról szóló munkái, a harmadik­ba fénytani megfigyelései. Érdekes vol­na látni gondolatainak fokozatos fejlő­dését, de ő életében erről semmit sem nyilatkozott, kortársai sem tudnak föl­­világositást adni. Hallgatag, zárkózott természet volt, majdnem mogorva. Legenda beszél arról, hogy fedezte föl az általános nehézkedés törvényét. Állítólag egy almát látott lepottyanní áz almafáról, akkor ötlött eszébe, hogy a nehézkedési erő a világmindenségre is vonatkoznak. De ezt a mesét nyilván olyasvalaki találta ki. aki nem ismerte a mehanikát. Egy alma lepottyanásn 1 legfölebb Galilei nehézkedési erejéről beszélhet s nem Newton törvényéről. Az uj vizsgálódások alapján sokkal valószínűbb, hogy Newton akkor jött rá törvényére, mikor a koncentrális moz­gást tanulmányozta. Aki tud olvasni a sorok között az első könyvének negye­dik tételében meg is leli az erre vonat­kozó célzást! (Hatodik következtetés,) , A naprendszer törvényhozója, mint kísérletező is elsőrangú volt. ö tanul­mányozta először az üvegprizmán a napsugarak szétszóródását, tőle szár­mazik a spectrum elnevezés, valamint a szivárványokról szóló elmélet Is. Mélységes vallásos, titokzatos világ­szemlélet hatotta át. »Matematikai alap­­elvek« cimü munkáját ezekkel a mon­datokkal zárja be: — A Napnak, Bolygónak és Üstökös­nek ez a csodálatos együttműködése csak egy értelmes, hatalmas nagv Lénynek gondolatától és akaratául1 függhet.

Next

/
Thumbnails
Contents