Bácsmegyei Napló, 1927. május (28. évfolyam, 110-149. szám)
1927-05-08 / 117. szám
24. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1927. májúi 8 A JÁRÁS ESZTÉTIKÁJA A kecses könnyed járás harmóniküs velejárója a női szépségnek. A kecses járás rendkívüli bájt kölcsönöz a nőnek és valami meghaíározhat'an erotitikus ingert vált ki a szemlé'őböl. De ne higyjük, hogy ezt a rytmikus járást csupán az előkelő társadalmi osztály nőinél leljük fel. akiknek módjukban áll fürdőzés, masszázs, testgyakorlatck által izmaikat és tagjaikat kellő módon trenírozni és Így a ringó járást könynyedén elsajátítani, feltaláljuk ezeket a polgári osztály nőinél is a kiknek pedig rendszerint nem áll módjukban, hogy ' sokat foglalkozzanak magukkal, testük és mozdulataik tökéletességének fejlesztésével ós akiknél ezek a bájos, harmonikus mozgások nem begyakorlás által jönnek létre, hanem az náluk öntudatlan és önkénytelen beidegzési folyamat, ami harmonikus összefüggésben áll egész lelki világukkal. A járás módja sokféle. Rossz kedélyhangulatban a járás jellege rendesen hanyag, mig vidám lelki állapotnál minden dysharmóniát nélkülöző, könnyed, hangulatos — ami főleg magas termetű nőknél tapasztalható. Az alacsonyabb növésű nőknél a kedélyhullámzás járásuk karakterére nincs annyira’'befolyással,'-tnlveDa kicsiny termetű nők lépései már természettől, fogva élénkek és minden mozdulatukban összhang nyilvánul meg. Az alacsony növésű nő iába természettől fogva kecsesebb állású, úgyhogy apró lépéseivel a szemlélőben kellemes hatást vált ki és mozdulataiban, amelyek mindig graciózusak, nincsen semmi erőszakolt. Ha a nők legnagyobb részénél ez a járásukban megnyilvánuló varázs öntudatlan hódításokat vált is ki, van a társadalmi életben a nőnek egy olyan kasztja, amelynél szinte létkérdés hogy járásukkal, mozdulataikkal felkeltsék azt a bizonyos illúziót, amely megélhetésüknek alapját képezi é$( akiknél testüknek minden mozdulata, iky tehát a járásuk is biztos hatásra “vafL-beállítva., Mozdulataiknak ez a beállítása már a felsőtestüknél kezdődik, viszont lábaik mozdulatának olyan karaktert kell adniok, amely egyéniségüknek leginkább hasznára van. Ha járásuk szigorú, merev, minden hangulatot nélkülöző volna ha nem volna meg benne až a bizonyos ingerlő varázs amit főleg medencéjüknek és lábaik felső részének gyengéden himbáló mozgásával idéznek elő, úgy létük teljesen céltalan lenne. A járás karakterének a megfigyelése a legérdekesebb a sportoló nőnél, aki rendesen minden különösebb célzatosság nélkül jár; a lovaglás, torhászás úszás, avagy tepniszezés folytán testük hajlékonnyá lesz, járásuk1 természetes, minden póz.nélküli és mégis mozdulataik által könnye’n felismerhetővé lesz, hogy ki milyen sportot üz. Az úszó nő testtartása egyenes, kissé merev, járása ugyan kifogástalan, de] minden lélek nélküli; — hiányzik belőle a harmónia, a'zenei rythmus. A lovagló ''nőnek a felső teste egyenes, de a járásán azonnal felismerhető, hogy a combizmai túlságosan igénybe vannak véve. Az olyan nőknek a járásában, akik női nyeregben lovagolnak még kövesebb az élet, sőt azt a: benyomást keltik, mintha a tulajdon járásukhoz semmi közük sem volna, mintha teljesen automatikusan végeznék minden mozdulatukat, ami esztétikai szempontból igen kellemetlen benyomást kelt. A boxoló nőnek I— amely sportot főleg az angol és amerikai nő fizi — kissé elörehajodt testtartása van, járás közben egy bizonyos nekilendülő irányt vesz fel, mintha támadó mozdulatot akarna tenni. A ienniszjátékosnak a mozdulatai, bár járás közben egész testük mozgásban van, nagyon harmonikusak és aminthogy játék közben testük mindenféle helyzetbe kerül, akként járásuk is változó, Néha könnyed, majd nehézkes, minden lendületet nélkülöző. Rytmikus járása leginkább a tornázó és jő táncoló nőnek-van, mivel náluk nemcsak a 'ábaik állásában van bizonyos harmónia a járásnak —• erotikus szempontból is végtelen fontossága van. A járásban visszatükröződik és kifejezést nyer az egyén egész jelleme, annak minden sajátszerűségével. Dr. Vécsei Jenő TERE-FERE írók és uságirók. Courteline egy vi déki szállóban szobát keresett. Talált is egyet. Mikor lejött szobájából s a portásnak odaadta a kulcsát, rémülve látta, hogy a vendégkönyvön poloska mászik. Lehozatta poggyászát, kifizette a szobát, indult. — Miért tetszik elmenni? — kérdezte a portás. — Csak — felelte a humorista__Nem szeretem, ha a poloskák a vendégkönyvből informálódnak, hogy hol lakom. Egy irótársa megvette a »Hogy leszek gazdag?« cimü könyvét. — Helyes — mondta Courtelinede ajánlom, hogy vedd meg melléje a büntetőtörvénykönyvet is. Az újságírás egyik legnehezebb, legkényesebb műfaja a helyreigazítás.-Két remek példát idézünk arra vonatkozólag, hogy hogy nem kell helyreigazítani valamilyen tévedést. Egy amerikai vidéki újságban ezt pL vássuk: — Tegnap elsőül jelentettük, hogy Adam Swanson meghalt. Ma szintén elsőül jelentjük, hogy információnk tévedésen alapult. Ebből is látszik, hogy hírszolgálatunk mindig megelőzi, a többi •újságokat. Egy francia vidéki lap, mely Seine et Oise-beii jelent meg, ezen is túltesz. Tegnapi hírünkét helyre kell igazítanunk, mert néhány tévedés csúszott bejé. £zt irtuk, hogy egy v&rsaillesi fiatal cseléd szerelmi bánatából' tő.Keflőtte ttiagát,: A hir Ilyen formdi4han. jieoi' felel még -3/ valóságnak. Ez itítn s Versaillesbén, hanem Melun-ban történt. Az öngyilkosságot nem az említett Fatal cseléd követte el, hanem egy dragonyos százados, aki nem szerelmi bánat, hanem pillanatnyi elmezavar miatt vetette el' magától az életet s nem főbe lőtte magát, hanem mérget vett be. * Németországban rendnek muszá’ lenni. A német hivatalnok-szellem minden köztársaság és háladás ellenére nem változik. A tények rengetegéből néhány példát tallózunk. Frankfurtban a villamos utkeresztezés elé érkezik. A rendőr a kocsivezetőnek int. hogy indulhat, a. villamoskocsi meg is indul, de utolsó pillanatban a sin felé egy teherautó robog-,, melyet a rendőr elfelejtett megállítani. Erre a kocsivezeto fékez, nem történik semmi baleset. De a rendőr rászól a kocsivezetőre, szóváltás, keletkezik, az ügy a törvényszéknél ér véget, A törvényszék a kocsivezetöt, akinek ügyessége folytán a katasztrófát elkerülték, tiz márka pénzbüntetésre ítélte, azzal az indokolással, hogy nem engedelmeskedett a rendőr parancsának. Az ítélet hangsúlyozta, hogy a rendőr parancsának vakon kell engedelmeskedni. És ha nekimentem volna a teherautónak? — kérdezte a kocsivezető. — Akkor a rendőrt ítéltem volna el — felelte a biró. Egy szenvedélyes bélyeggyűjtő, aki valamilyen csomagot kapott, a szállítólevélről, melyet vissza kellett szolgáltatni a postának, letépett egy bélyeget, mire a postaigazgatóság fölszólította, hogy. adja vissza a bélyeget s fizessen kártéritest. A bélyeggyűjtő, minthogy qgy neki szóló küldemény szállító leveléről volt szó, a postaigazgatóságtól kért döntést, de az az ügyet egyszerűen áttette az ügyészséghez, mely a szerencsétlen-bélyeggyűjtő ellen hivatalos okirat megrongálása miatt emelt vádat. Amennyiben a vádlottat bűnösnek találják, a törvény értelmében börtönre fogják Ítélni.; Egy berlini kereskedő tiltakozott a törvényszéknél. hogy egy összeg késedelmes befizetése miatt lefoglalták két bronz-gyertyatartóját. A törvényszék elismerte panaszának jogos Vpltát, közölte vele, hogy erről majd kiilönTevélbpn is értesítik. E levelet a kereskedő meg; is kapta, de érte öt márka dijat kellettAéblna fizetni. Ezért a kereskedő visszaküldte a levelet, nem fizetett. Két nap múlva betoppant hozzá a végrehajtó, hogy meg vegye rajta az öt márka dijat, a tetejében öt márka költséget is, azzal az indokolással, hogy Németországban hivatalos levelet nem lehet el nem fogadni. És igy tovább... és igy tovább... * Vevők iskolája. Az Illustration furcsa indítvánnyal áll elő: azt ajánlja, hogy Párisban csináljanak egy iskolát a vevőknek. Ebben az iskolában természetesen csak a férfiakat tanítanák meg vásárolni, mert a nők ehhez minden tanító nélkül is kitünően értenek, ösztönösen kiválasztják a legjobb holmit, veszekszenek ARSOTI1V kitünően bevált preparát, me y szer ől biztos eredménnyel kipusztul a Szőlőmoly lionca (pókhálós hernyó) Almamoly és az összes szőlő-gyümölcsfák rovar ér hernyó kártevői Kérjen díjmentes használati utasítást PEROID RÉZKÉNPOR por óazer lisz'. harmat és peronoszpora ellen. Évek ó’a az ország minden nagyobb szőlőgazdaságában a legjobb ereménnyel használatban. Lajóo M. Šveiger, Subotica Tolstojeva ul. 17 — Telefon 85 a segédekkel, fölkutatják, átturkálják az összes dobozokat, fiókokat, végül aztán semmit se vásárolnak. A férfi ha vásárol, mindig fél, nem ismeri az árucikkeket, részint túlontúl szemérmes a kereskedő előtt, Otthon a családja körében a munkafelosztás folytán megkiniélődik az anyag beszerzésétől. Felesége korlátlanul uralkodik a házban, ö legföljebb bort szerez be, halat vagy vadat (mint prehisztorikus őse), vagy mehanikai dolgokat (gramofont, villanykörtét). Ami saiát holmijait illeti, megfigyelték, hogy minél magasabb értelmi színvonalon áll férj és feleség, annál inkább érvényesül a vásárlás terén a nő befolyása. A férj ruháit többnyire a feleség választja ki. amennyiben készen veszik, de a nagy szabónál már nincs ott. Ekkor a férfit orránál fogva lehet vezetni. A fehérneművel is hasonlóan van. Csak akkor önálló, mikor kalapot vesz, fel-Részlet fizetésre adunk hitelképes egyéneknek mindenféle szövet- és vászonárat „TEKSTIL“ manufakturnoskladiste, kézmtláru kereskedés Subotica, Pašićeva (Gőzfürdő) ul. 7. Hívásra megbízottunk házhoz jön. 1908 Viszontelárusltók kerestetnek 4527 Newton Izsákról. Newton Izsák halálának kétszázéves fordulóját • ünnepli a tudomány. A Trinity Collegében, Cambridgeben a szobra alatt ez a latin mondat van: — Qui genus humánum in genio superavit. (Aki az emberi nemet szellemével fölülmúlta.) A westminsteri apátságban, a sírjánál ez a fölirat olvasható: — Humani generis decus. (Az emberi nem büszkesége.) Qarlasso egy róla irt cikkében megállapítja, hogy ezek a dicséretek két évszázad múltán még ma is állanak, ő volt eddig legnagyobb képviselője annak a tudományos iránynak, mely a matematikai rendszert a természeti jelenségekre-^ alkalmazta. Előfutárja a siracusai Archiipedes, aztán csak Galilei. 1642 december 25-ikén született, Lincoln grófságban Woolsthorpeben, tanulmányait a cambridgei egyetemen végezte, 1669-ben a matematika profeszszorává lett, 1703-ban a Királyi Társaság elnökévé, 1705-ben báróságot kapott, 1727 március 20-ikán halt meg. Munkássága három részre oszlik: az első csoportba tartoznak mechanikai értekezései, a másodikba a végtelen számításról szóló munkái, a harmadikba fénytani megfigyelései. Érdekes volna látni gondolatainak fokozatos fejlődését, de ő életében erről semmit sem nyilatkozott, kortársai sem tudnak fölvilágositást adni. Hallgatag, zárkózott természet volt, majdnem mogorva. Legenda beszél arról, hogy fedezte föl az általános nehézkedés törvényét. Állítólag egy almát látott lepottyanní áz almafáról, akkor ötlött eszébe, hogy a nehézkedési erő a világmindenségre is vonatkoznak. De ezt a mesét nyilván olyasvalaki találta ki. aki nem ismerte a mehanikát. Egy alma lepottyanásn 1 legfölebb Galilei nehézkedési erejéről beszélhet s nem Newton törvényéről. Az uj vizsgálódások alapján sokkal valószínűbb, hogy Newton akkor jött rá törvényére, mikor a koncentrális mozgást tanulmányozta. Aki tud olvasni a sorok között az első könyvének negyedik tételében meg is leli az erre vonatkozó célzást! (Hatodik következtetés,) , A naprendszer törvényhozója, mint kísérletező is elsőrangú volt. ö tanulmányozta először az üvegprizmán a napsugarak szétszóródását, tőle származik a spectrum elnevezés, valamint a szivárványokról szóló elmélet Is. Mélységes vallásos, titokzatos világszemlélet hatotta át. »Matematikai alapelvek« cimü munkáját ezekkel a mondatokkal zárja be: — A Napnak, Bolygónak és Üstökösnek ez a csodálatos együttműködése csak egy értelmes, hatalmas nagv Lénynek gondolatától és akaratául1 függhet.
